Esztergom és Vidéke, 1888

1888-12-16 / 101.szám

lalására mindent fel fog áldozni, az egyház kincseit s ha kell, saját életéi is. Ezeu fogadalom, mely akkor máso­latban csaknem minden országnak meg­küldetett, s mely a jobb érzésnek keb­lében a jövő iránt jámbor reményt keltett, még meg Tan s szó szerint ekkép hangzik: «Én III. Kallixt pápa Ígérem s fo­gadom a szent Háromságnak, az Atya-, Fiu- és Szentléleknek, a mindenkoron szeplőtelen Istenanyának, sz. Péter és Pálí apostolok s minden égi szentnek, hogy éu, ha kell saját vérem feláldo­zásával is, erőmhöz képest mindent meg­teszek, támaszkodva tisztelendő test­véreim tanácsára, Konstantinápoly újbóli visszaszerzésére, mely a bűnös emberi nem megbüntetése czéljából, a keresztre feszitett Üdvözítő ellensége, az ördög fia, Mohamed, a törökök vezére által bevétetett, fel dalát ott; továbbá, hogy a rabszogaságban sinylődő kereszténye­ket megszabadítom, az igazi vallást fel­emelem, s az elfajult s hitetlen Moha­med ördögi felekezetét keleten kiirtom. Mert ott a hit világa csaknem egészen ki van oltva. Ha megfeledkezném ró­lad: Jeruzsálem, ugy sújtson a feledé­kenységszülte igazság; némuljak meg, ha nem emlékezem meg rólad Jeruzsálem és nem tartalak örömöm kezdetének. Isten engem|ugy segéljen, s az ő szent evangéliuma! Amen.» A fogadalom teljesítésére a magas­kora III. Kallixt egész akaraterejével törekedett, a mit a következőkben váz­latosan Játhatunk is. Ezen akaraterőt, melyet e pápa ta­núsított, daczára öreg korának s testi \ gyengeségének, az egyház lapjainak | irói csodálatosnak fogják elismerni. «A! pápa — irja Veronai Gábor — nem! beszél s nem gondolkozik másról, mintj a keresztes hadjáratról.* Órahosszákig beszélt a minoritákkal e dolgot illető- j leg, mely előtte legfontosabbnak lát­szott. «Más ügyeket — irja a fent­nevezett író — egy szóval elintézett; a keresztes hadjárattal állandóan fog­lalkozott s állandóan beszólt róla». Tettei méginkább tanúskodnak aka­ratereje mellett. III. Kallixt pápa már 1455. máj. 15-én kibocsátott egy, a keresztes had­járatra felhívó, ünnepélyes bullát, mely­ben mindama kiváltságokat s kedvez­ményeket megerősíti, mezeket elődje a háborúban résztvevők számára bizto­sított, s kitűzi a hadjárat megkezdésé­alkony, odadül a munkás és rá néz a toronyra, hol egy kékes láng lobog. — Mit néz öreg ? — kérdi a fiatal ka­szás apjától. — Lydia lángját! — felel az öreg. — Mondja el hát a meséjét öreg, ugy tetszik az nekem. Él az öreg ezt meséli; Meséjét még azzal végzi: Hogy, mintha a lidóroz fénybe* Dénes szeme most is égne! Ifj. MERÉNYI FERENCZ. nek idejét is a következő óv márczius 1-jére. A ker. fejedelmek közti egyetértést létrehozandó, a pápa a nagyobb ker. államokba követeket küldött. Magyar­országra nézve kinevezte Széchy Dénes esztergomi biborosérseket-, Német-, Ma­gyar- s Lengyelországra nézve, mint közös közbenjárót, a fáradhatlan bibor­nokot: Carvayalt. Igy nevezett ki a többi országokba is más és más jeles férfiakat. Azonban nemcsak a nagyobb álla­mokba, hanem a kisebb országokba s köztársaságokba is küldött követeket, kiket leginkább a minoriták rendjéből választott, kik, mint a bires Kapisztráu testvérei, igen szegények voltak, de éppen ez által örvendettek leginkább a nép bizalmának. A minoritákon kivül azonban egyéb rendbe tartozó férfiakat is igénybe vett a pápa. SÍNK A FERENCZ. A NÖKRÖL S A NŐKNEK. Ha titkot közlünk mással, ne kívánjuk, hogy azt megőrizze. Ha gyengék voltunk megőrizni saját érdekeinket, miért legyen erősebb a hallgatásban az, kinek nem j érdeke. Az Isten létét még az istentagadás is bizonyítja. Minek azt tagadni, a mi nem létezik ? * A tekintély az, a minek a világ tart bennünket; a becsület az, a minek mi tartjuk önmagunkat. * Az egyéni önérzet fordított arányban áll a közvéleménynyel. Minél nagyobbnak hiszszük önmagunkat, annál kisebbnek tart a világ. (Hock Jáuos.) OLVASO-ASZTAL. (E rovatban ismertetett müvek lapunk kiadóhivata­kában rendelhetők meg.) — U j z e n e m üv e k. Rózsavölgyi ós Társa kiadásában megjelentek: Huber S. népdalai ára 45 kr és Dankó Pista hét magyar dala Pósa Lajos költemé* nyóre; az Erdélyi Sándor által zongo­rára alkalmazott szép magyar szerze­mények ára 1 frt 20 kr. — Az A 1 ni a na c h második ki­adása jelent meg Singer és Wolfnerók­nél, hol az első négyezer példány mái­teljesen elfogyott. A Mikszáth Kálmán szerkesztésében, tizenkét kitűnő író közreműködésével s pompás naptári részszel megjelent második kiadás ára szintén csak egy frt. — Mikszáth Kálmán össze­gyűjtött munkáit adják ki a Révai Testvérek pompás füzetekben. Egy-egy füzet ára 35 kr. A legnépszerűbb fiatal magyar elbeszélő eddigi művei igy egy­öntésü s mindenki által hozzáférhető kiadásban látnak világot. — Budapesti Hírlap. A «Bu­dapesti Hirlap»-nak a hazai művelt olvasó­közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szel­lemét ! minden pártérdek mellőzésével küz­dött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval : magyarság ! A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a «Buda­pesti Hirlap» érte el; legnépszerűbb, leg­elterjedettebb lapja az országnak. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felöl rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a vilá­gon semmi dolog a nélkül, hogy a «Buda­pesti Hírlap* arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A «Budapesti Hírlap* politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, G-rünvald Béla, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal hiven a lap független, magyar, pártérdekeket nem is­merő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű Összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és köz­élete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden város­ban, sőt nagyobb községben is bir a lap : a «Budapesti Hirlap* távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a a világsajtó legjobban szervezett hírszolgá­latával. Európa összes metropolisaiban Lon­dontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak. A külföldi rendes tudósítókon ki­vül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai ad­nak gyors és bő értesítést. A «Budapesti Hirlap* e czélokra havonkint oiy összeget fordit, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajténak. A «Budapesti Hirlap* tárcza­rovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon elő­kelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesü­lés ismert legügyesebb tudósítókra van van bízva. Rendőrségi és törvényszéki ro­vatai külön-külön szerkesztői a főváros sö­tét eseményeit is mindig oly hangon tár­gyalják, hogy a «Budapesti Hírlap* helyet foglalhat minden család asztalán. A köz­gazdasági rovatban a magyar gazda, bir­tokos, iparos, kereskedő megtalálja mind­azt, a mi tájékozására szükséges. A regény­csarnokban csak kiváló írók legújabb műveit közöljük. De ezúttal még egy kedves meg­lepetéssel is szolgálunk olvasóinknak. 1889 január első napján Jókai Mórtól kezdünk egy uj regényt, melyet koszorús irónk ki­zárólag a «Budapesti Hírlap* számára irt. Jókai Mór uj regényének a czime : «Aki a szivét a homlokán hordja*, s mint a költő maga mondja, «egy modern ezeregy­éji mese*. A regény egyike Jókai ama geniális, ragyogó alkotásainak, melyek már oly régóta az ő bűvös körébe vonták az olvasó közönséget, s Jókait oly népszerűvé, bálványozottá tették, a minő soha még magyar iró nem volt. A regény eleje Ma­gyarországon, a vége Mekkában játszik. Hőse egy nő. Jókai Mór uj regényének közlését 1889. január 1-én kezdjük meg. Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt,/ félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszkö­zölhetők következő czim alatt: A «Buda pesti Hirlap* kiadó-hivatalának, IV. kerü let, kalap-utcza 16. szám. HÍREK. — Karácsony. Az esztergomi kis­óvó-társulat decz 22-én d. u. három órakor fogja Majer István püspök ur elnöklete alatt szokásos karácsonyi ün­nepségét megtartani saját helyiségében, hová az érdeklődő közönséget szívesen meghívják. — Újévi megváltás. Wargha Be­nedek kir. tan. egy forintot küldött újévi megváltás czimén szerkesztősé­günkbe, mely összeget a jótékony-egye­sület (öbbi gyűjtéséhez fogunk csatolni. — Uj regényünk már holnaptól kezdve szétküldésre kerülvén, tiszíelet­tal kérjük a hátralékos gyüjtőivek mielőbb való beküldését, hogy a könyv gyors és pontos expediálása késedelmet ne szenvedjen. Az uj regény czime: Félrevert Harangok. Önálló első része: Kiröpült galamb. Mind a két részt együtt «Szer elem örvényei.* Egy-egy rész ára egy frt. Az első önálló részt, a sajtó nagy elismeréssel fogadta s igy olvasóink az irodalmi színvonalon álló helyi irodalmi termék pártfogását nem fogják érdemet­ien ügyre fordítani. Egyebet Írnunk uem szabad, mert magunkról van szó. — A Zenei Kör tegnap este tartotta meg első estélyét az uj saisonban a Fürdő-vendéglő egyesületi helyiségé­ben. Az első estély látogatottsága elég élénk volt. — Gyászjelentés. Tinnyéről kaptuk a következő gyászlapot: Tiborczszeghi Horváth Kálmán férje, Besenyei Szabó Sándor az apa és neje szül. Setéth Erzsébet, Horváth Géza nagybátyja szo­morú szívvel jelentik Tiborczszeghi Hor­váth Kálmánné szül. Besenyei Szabó Juditnak 1888. évi deczember hó 11-én reggeli fél 6 órakor a halotti szentségek felvétele és hosszas szenvedés után, élete 22-ik évében történt gyászos el­hunytát. Az elhunytnak porladó hamvai 1888. deczember hó 15-én délután 3 órakor fognak a tinnyei családi sirboltba elhelyeztetni. Az engesztelő szent mise­áldozat a tinnyei katholikus templom­ban deczember hó 16-án d. e. 10 órakor fog az Urnák bemutattatni Tinnye, 1888. deczember 12-én. Béke lebegjen az elhunyt hamvai fölött! — A hidat az idei télben pénteken már másodszor kikötötték s ez alkalom­mal, ágylátszik már nagyobb siestára. A propellerek annyira el voltak fog­lalva a hajóhíd egyes részeinek szét­szedésével, hogy nemcsak a személy forgalom, de a postai közlekedés is némi hátrányt szenvedett. — A tarkaság az idén szűknek találván egyesületi helyiségét, áttörette a falat s egész termet csínáltatott két szobából ugy, hogy most már a tagok széles jókedve jobban el fog férni az uj helyiségben, -* Az elemi iskolák előtt tátongó mély csatorna gödrök, melyek hat héten keresztül voltak nyitva minden korlát hiján, végre megszűntek veszedelmesekké válni, mert a város gazdasági tanácsosa ismert erélyénél fogva a földalatti mun­kálatokat beszüntette s a gödröket be­tömette. Több oldalról az a humorisz­fikus pályakérdés érkezeit hozzánk, hogy a jövő század körülbelül melyik (izedében fognak a derék kutatók — kőszénre bukkanni az iskola épület alatt? — A torna-egyesület ismét jégre vezeti Esztergomot. Ez a jó szándéka vau ugyanis a rendezőségnek, mely az egyesületi jeget már megnyitja. Az uj pályán kellő kényelemről és figyelemről gondoskodva van. A tornaegyesüleli jég­pálya legalább egy kis elevenséget fog hozni a kietlen társadalmi életbe s a jégvirágok kellemes saisonja egészséges sporttal kecsegteti az egyesület összes tagjait és hozzátartozóit. — A komáromi tvszék a napokban (decz. 6-án) tartotta meg végtárgyalá­sát egy esztergomi ügyben Hegymeghy László elnöklete alatt. Előadó volt Konkoly Béla, szavazó: Polyák Gábor, jegyző: Skoday Aurél. A vádhatóságot Auguszt Lajos kir. alügyész, a védelmet Bátor Mór dr. képviselte. Pásztor Fe­rencz és Koreucsi János, Esztergom vá­rosi rendőrök bűnügyében ismeretes, hogy ezek szolgálati minőségben Estéli János, fiatal esztergomi legényen azért, mert ez több pajiása társaságában az éjjeli órákban énekelve ment az utczán, karddal súlyos testi sértést követtek el. Pásztor teljesen tagadta, Korencsi csak részben ismerte be a vádbeli cselek­ményt, azonban Hegedűs Imre rendőr, Kerekes Ferencz, Gerendás József és Furó Márton terhelő vallomásai alapján a kir. tövényszék Pásztort a 473. §. ütk. hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt 7 havi fogházra s rend­őri állásának elvesztésére, Korencsit ugyanazon vétség és a 301. 302. §." ütk. súlyos testi sértés büntette miatt 1 évi börtönre ítélte. Vádlottak, s a kir. ügyész fellebbeztek. — A gyenge tensur. Ilyenképen nevezi az esztergom nép azokat a tár­sadalmi alakokat, a kik ugyau nem tanultak sokat, hanem azért elég mu­tatósán járnak. Van tiszto-séges téli­kabátjuk, folytonosan füstölgő virzsiniá­juk s olyan gondtalan mosolyuk, akár csak egy néhai miniszternek. Arra, hogy valaki «gyönge tejsur»-rá legyen — születni kell. Már az első gymnasiális osztályban meg van határozva hivatásuk. A tanárok «üldözni» kezdik, a fiu foly­tonosan bukik, a mi a szegény iparos famíliát nagyon bántja. Dupla munkát kell végeznie. Lelkiösmeretesen ismétli az osztályokat, hanem azért — halad. A negyedik osztályban már bajusza van s baráti viszonyban ól a nyolczadikusok­kal, a kikkel egyszerre kezdte. Végre komoly fordulat áll be életében. Har­madszor kelleue megismételni az osz­tályt; de a fiatal tensur már jóllakott az igazságtalanságokkal. «Hivatalt vál­lal t.» Eleinte öt forinton kezdi. Egy rövidlátó prókátor csipi meg az «el­hanyagolt tehetséget*, a hol havi öt pengő mellett indul neki az életoek. Otthon lakik, otthon kap ellátást s az első öt forint tiszta keresményből ki­kerül a diploma: egy sugárúti négy forint ötven krajczáros, utánvóteles — czilinder. Uj stáczió. Az első sorozásból kiszabadult legényke egy másik pró­kátorhoz kerül, a hol tiz forintért — nem dolgozik semmit. Végre állandó állomást szereznek neki valamelyik nyit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom