Esztergom és Vidéke, 1888

1888-03-15 / 22.szám

Néhány hét múlva az'tlziillött nagyság megint adta az urat s midőn elegáns fogatával végig robogott a charlottenburgi nton, a császár igy szólott szárnysegédeihez: — Szeretném tudni, vájjon kifizette-e már ez az előkelő ur az összes adósságait ? * Szóba került egy udvari ebéd alkalmával a német hadsereg egyik rokkant, de azárt nagynevű tábornoka. — Kár érte, — monda az öreg császár -r, nagyon kitűnő katona,, de már nem bírja jól magülni a lovat. Egyébként uraim, — telte hozzá egy kis gondolkodás után — már magam is olyanformán vagyok. Higyjék meg kérem, ha nem császár, hanem tábornok volnék, bizony isten rögtön megérdemelt nyugalomba ktildenének. * Mikor az aggastyán császár Erfurtban járt, az ifjúság hatalmas óvácziókban részesítette. A császár kihajolt kocsijából s igy szólott az ifjúság vezetőinek : — -. Nézzétek csak puk, itt jönn nem mésszé mögöttem az öreg Moltke, azt éljeneztétek meg ám csak jól erősen! A tanuló-ifjuság lelkesedésének tárgya rögtön megváltozott s a mint Moltke elhaladt viharosabb óvácziókban részesült, mint maga a császár. A nagy hallgató némi zavarral fogadta a legfelső helyről megrendelt tüntetéseket és sokáig nem tudta, hogy azokról az ő javára maga a diadalmas császár mondott le. Gr ASTON. A NŰKRÜL S A NŰKNEK. A kivágott ruha rendesen többet mutat, mint a mennyit szabad, de kevesebbet, mint a mennyit akar. * A hol a férfiú elvesztett eszét keresi, ott a nő már papucsot talál. , A melyik nőről sokat beszélnek, az bizonyosan roszz; a melyikről pedig épen semmit se szólanak, az minden valószínűség szerint nagyon csúnya. Szerelemből meghalni igen szomorú ; de szerelemből megélni még szomorúbb. * A nőnek csak egyetlenegy férfiú lehet biztos támasza. Kettővel elbukik. * Mennél némább a szerelmes pár, annál többet beszél egymással. Az asszonyok között a barátság aligha más, mint fegyverszünet. • i '.ti*j.-.I.j •.•.*'*"/• A szerelemféltő rendesen olyasmit keres, a mit legkevésbé szeretne megtalálni. Vannak sálon-hölgyek, a kik csomót kötnek drága csipkés kendőjükre, hogy hűtlenek ne legyenek valahogy a hitvesi eskühöz. * Mikor a nők nagyon legyezik magukat, akkor állanak legközelebb a teljes legyözetéshez. OLVASÓ-ASZTAL. (E rovatban ismertetett művek lapunk kiadóhivatalában rendelhetők meg.) — Egyetemes Könyvtár czini alatt egy nagy figyelemreméltó vállalatindult meg Dr. Ferenczy József szerkesztésében s Gross Gusztáv kiadásában. A vállalat az Universal Bibliothek módjára tíz krajczáros füzetekben akarja könnyen hozzáférhetővé tenni a nagy irodalmat. Az úttörő eszméhez a ^iadó igen szerencsésen választotta meg a szerkesztőt, a ki előkelő és magas műveltségű munkása az irodalomnak. Az olső füzetek már is bizalommal töltik el irodalmunk kedvelőit az nj vállalat jövője iránt. Az első füzet Trefort emlékbeszédét közli Lukács Móricz felett, a második Tolnai Lajos A kígyó czimű elbeszélését, a harmadik Rousseaut Carriére után Ferenczy Józseftől, a negyedik Sebesztba Károly Lélektani rajzait, az ötödik az ujabb angol költőké, ismerteti angolból Dr. Koltai Virgiltől, a hatodik füzet Kölcsey gyönyörű Parainesisét közli. A nagybecsű füzet ára egyenkint csak tiz krajczár. Megrendelhető Gross Gusztáv győri kiadónál. Az életrevaló vállalatot bizonyára minden műveltebb családi körünk meg fogja honosítani. — Vas Gereben összes munkáiból Mehner Vilmos kiadásában megjelentek a 35 —40 illusztrált füzetek; melyek a Nemzet napszámosait ^bevégzik s az Egy alispánt megkezdik. A nagybecsű füzetek ára egyeúkint 25 krajczár. — Az olvas ő kör czimű kötetes regény vállalat legújabban az Ördög és Angyal czimű történeti regényt kezdte meg s a rendkívüli folyamban Brühl érdekfeszítő regényét a Londoni Koldust folytalja. Az elterjedt regényvállalat negyedévre, azaz hat füzetre 1 frt 50 kr. (Szerkesztősége és kiadóhivatala Budapesten van Fülöp György urnái, Üllei-nt 21. sz. a.) — U t m u t a t ó. Épen most jelent meg s minden könyvkereskedésben kapható a magyar közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből a második, vagyis a márczius-áprilisi füzet középEurópa térképével. Ezen egyetlen magyar menet rendkönyv nemcsak Magyarország és Ausztria összes vasutjainak, a Duuagőzhájózási társaságnak s a tengeri hajóknak menetrendjeit, az indulási és érkezési időnek állomásról állomásra való legpontosabb megjelölésével tartalmazza, hanem a külföldi vasutakkal és hajókkal való közvetlen csatlakozásokról is legmegbízhatóbb értesítést nyújt* Ara 50 kr. Kiadóhiva.ala Budapesten VII. Potmaniczky-utcza 17. HÍREK. — Felhívás. Ma ünnepli Magyarország újjászületésének s a szabadság proklamálásának 40-ik évforduló nagy napját. E dicső s örök időkig emlékezetes napot fényesebben kell megülnünk mint valaha, azért felkérem a függetlenségi kör hazafias tagjait, hogy e nagy napot szenteljük meg ez évben az által is, hogy teljes számban s ünnepélyes diszbeu keressük fel a szentgyörgymezei honvédtemetőben nyugvó névtelen hősök sírjait és koszorúzzuk meg azokat, elismeréséül hősies önfeláldozásuknak s példaadásul szolgáló hazafiasságuknak! E végből felkérem a kör összes tagjait, hogy a nagy .napra délután fél három órakor Szentgyörgymező lelkes közönségéhez csatlakozva, a honvéd-temetőt felkeresni szíveskedjenek. Esztergom, 1888. már-, czius 14. Beliczay Gyula, elnök. — Márczius 15-ike. Ma üljük meg a nagy emlékezetű nap negyvenesztendős évfordulóját. Méltó helyen mutatjuk be hírlapírói kegyeletünk áldozatát a nemzeti ünnepen. Itt csak röviden összefoglaljuk az ünnep programmját. A régi honvédek testületileg zarándokolnak ki pályatársaik temetőjébe s koszorút helyeznek a síremlékre. A függetlenségiek köre szintén koszorút visz ki a névtelen hősök sírjaira. A szontgyörgymezeiek nagy tömegben készülnek kivonulni a houvédtemetőbe, a hol Reviczky Károly iországgyülési képviselő fog ünnepi beszédet mondani. A magyar asztaltársaság tagjai hasoulóan koszorút visznek a houvédtemetőbe, testületi kivonulás mellett s este közösvacsorát rendeznek a Wargha-féle veudégló nagytermében. Milyen impozáns lett volna az ünnep megülóse, ha nem részletekben, hanem összetartássak, tömör sorokban vonultunk volna ki a honvédtemető síremlékéhez s Bátori Bódog sírjához! — Dell Adami Rezső, jégtudósaink egyik legkiválóbbja, a ki annak idején a doroghi választásnál Horváth Géza ellenében kisebbségben maradt, mint részvéttel értesülünk, kedély betegségbe esett. A fényes eszű tudós túlhajtott szellemi tevékenységénél fogva betegedett meg. A magyar jogtudomány érzékeny veszteséget szenvedett. — Piszke albuma czim alatt egy takaros kis füzet jelent meg Laiszky János nyomdájában, melyet nagyobbrészt a piszkei életből merített vidéki tárczalevelek alakjában egy egészen kezdő fiatal ember irt. — Több oldalú tudakozódásra van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy A nőkről a nőknek czimű uj könyvemre az előfizetésre szóló felhívások húsvétra fognak megjelenni. Gaston. — A kereskedő-egyesületek fúziójáról nemrégiben publikált felfogásunkat hétfőn délután tárgyalta a Kereskedő Társulat választmánya. A fúzió mellett igen kiváló kereskedők törtek lándsát, ugy hogy a megfoghatatlan oppoziczió ellenében a Társulat a kereskedőifjak egyesületétől adatokat és példákat kér hasonló fúziókról az országbau. Ugy látszik, hogy az ige előbb-utóbb vérré fog válni. — Gyászjelentés. Őszinte részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Kováts Géza lelkész és neje Németh Eszter és gyermekei, Kováts Irma férjezett Weininger Sándor pénzügyőri biztosné ós leánya Gizella, Kováts Dezső ügyvéd és neje Diffinger Mária és gyermekei, Kováts Lajos és leánya Mária, Kováts Hermin özv. Csik Péterné, és leánya Aranka, Kováts Sándor és neje Kopilk Mária és gyermekei, nemkülönben rokon nevelt leánya Kecskés Lidia, mélyen megszomorodott szívvel jelentik szeretett kedves atyjuk, apósuk illetve nagyatyjuk és szenvedésének hosszas éjszakáin keresztüli lankadatlan virrasztása daczára is, az életnek tovább megtartani nem tudott feledhetleu rokonának nagytiszteletű Kováts József urnák a bátorkeszi egyház 53 évig volt lelkészének, a komáromi egyházmegye tauácsbirájának, a polgári arany érdemkereszt, több állami, egyleti és világkiállítási érmek tulajdonosának, az országos magyar gazdasági-egyesület tiszteletbeli tagjának, a hazai gyümölcsészet Nesztorának sat., f. év márczius hó, 7-én d. u. 5 órakor 81 éves korában, végelgyengülés folytán történt elhunytát. A boldognltnak pormaradváuyai márczius hó 10-én d. e. 10 órakor fognak Bátorkeszin az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Bátorkeszi, 1888. márczius hó 8. Béke lengjen porai felett! — TÜZ. Hétfőn éjfélkor tüzet jeleztek Szenttamáson, hol egy alig hozzáférhető utczábau, a kápolnától balra eső sikátorban a Stámusz-ház gyuladt ]ci s égett le. A megyei tűzoltók mindent elkövettek, hogy a vigyázatlanságból keletkezett tűz lokalizáltassók s igy az említett rozzant, de azért biztosított viskón kivül nem esett egyéb kár. — Még a korteskedések idejéből származik az az ellenszenv, melynek Szenttamási Béla ügyvéd Mai ina Lajos ügyvéd ellenében a polgári-bál rendezőbizottsága ülése alkalmából kifejezést adott. Maiina Lajos ügyvéd becsületsértésért pörbe fogta Szenttamási Béla ügyvédet. A kelletlen és kinos ügyet ma délelőtt fogja tárgyalni Szabó Gyula kir. aljárásbiró. — Takarékpénztárunk tegnap tartotta meg évi rendes közgyűlését, melynek legörvendetesebb eredménye mindenesetre az ötven forintos jutalék publikálása volt részvényenként. Külön helyen óhajtottunk ez alkalommal meg* emlékezni a takarékpénztár üzleteiről s forgalmi gyarapodásáról, de halmozott közleményeink miatt e helyütt mondjuk el összehasonlító megjegyzéseinket. A takarékpénztárak nemesak nálunk, de országszerte virágzásnak indultak. Az állam ugyan évről-évre nagyobb eperszüret alá veszi a nekilendült pénzüzleteket, melyek azonban minden teher daczára is nem hanyatlást, hanem emelkedést mutatnak. 1^66-ban a betétek országszerte 53*5 millió körül voltak; 1876-ban 189-7 millión s 1883-ban már 314*0 millión felül. (Láng Társadalmi Deficit 1884. Bpest.) Az osztalékok 60—80 százalék körül váltakoznak, de sokhelyütt meghaladják a százat is, sőt Temesvárt négyszázharminczkét forint az osztalék. Ezeket a bő jövedelmeket sem a közgazdaság bajai, sem a betéti kamatadó nem voltak képesek megcsorbitani. (Vargha Gyula Magyarország pénzintézetei.) Nagyon tanulságosak a magyar pénzintézetek váltóüzletei. Hazánkban a váltóűrlapok évről-évre rohamosan fogynak. Igy 1872-ben 1-235-898, 1878-ban 2-231-867 s 1883-ban már 3-225-381 váltóürlap volt forgalomban. Egész kis váltóknál 1884-ben 1-257*662 űrlapot adtak el. (Földes Slatist. Évk. 144. lap.) A Budapesti Szemle legújabb kötetében igen figyelemreméltó nemzetgazdasági fejtegetés jelent meg a magyar pénzüzletek forgalmáról és virágzásáról. De a fejtegetés nincs megelégedve ezen virágzás egyetemes jótékony hatásával s a következő végső eredményhez jut: A nagy forgalmi számok mindenesetre jelzik a váltéforgalom emeikedését, de nem bizonyítják azt, hogy a forgalom egészséges irányban haladt volna. A takarékpénztárak eljárását gazdasági s még inkább erkölcsi szempontokból sok esetben joggal lehet megróni, de nem szabad azt sem feledni, hogy beviszik és meggyökereztetik a magyar társadalomba a szigornak, a rendűek s az üzleti pontosságnak fogalmát a mire a középkorból ránk maradt könnyüvérű gondatlanságunk mellett oly sürgős szükségünk van. - A tél befejezése. Szombaton este kilencz óra előtt a nagy dunai jég egész csöudben elindult. Jelentve voltak ugyan az elindulást jelző mozsár lövések a várhegy ormáról, de sokkal czélszerűbb volt minden fölverő zaj és szükségtelen rémületkeltés teljes elmaradása. A hatalmas karaj-jég még nem engedte meg ugyan vasárnap a szabad propellerközlekedést, de hétfőtől kezdve máimegindult a legrendesebb propeller összeköttetés a partokon. A sok aggodalmat eloszlatott jégelindulás ugyan igen alacsony vízállás mellett ment végbe, de aaóta gyors emelkedés konstatálható, mely a folyammérnökségek jelentése szerint ugy a felső, mint az alsó Dunaágakon egyetemes s a gyors és rohamos hóolvadásoknak tulajdonítható. Időjárásunk verőfényes márcziusi, enyhe, csak esténként esik a higany a fagypontig. — A házalás szabályozása tárgyában a magyar vidéki kereskedők védelmére felállított elnökség a házalási kihágások ellen a m. kir. fölmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisfceriumhoz a következő beadványt terjesztette fel: «Gróf Zichy Jenő ur Ő exczellencziája által 1885. évi de.cz. 21-én a magyar vidéki kereskedők nevében nagyraéitóságodhoz beadott emlékirat átadása alkalmával exczelleneziád nekünk kilátásba helyezni méltóztatott, miszerint a házalást szabályzó törvényjavaslat kidolgozása czéljából vidéki és állaudó lakhelylyel bíró kereskedők közt megnyugtató várakozást keltett.