Esztergom és Vidéke, 1888

1888-09-08 / 73.szám

térdeljük mindazon nevekkel, számokkal es adatokkal, melyekre a nőnek életében valaha szüksége lehelne, és hogy fejéből egy kis, többé-kevésbé zavaros szótárt, egy enciklopédiát alkossunk, mint nz, hogy eszét, szivét és lelkét műveljük. Már pedig ehhez nem vezet a fiuknál alkalmazott tanítás mód, hol a főezél, ugy látszik, nem embert nevelni, hanem bizonyos szakképzettséget adni, szakvizsgára olőkészitni. Hogyha a leányoknál is a tanítás által nem a gondolkodó tehetséget, az ítéletet fejlesztik, ha. a tanulás nála is csak mnetnotekuikai gimnasztika, hogy ha nem szerettetik meg vele a szépet és jót, egész életére kiható szenvedélylyel, ha csupán emlékező tehetségéig hatolnak s azt tömik meg mindenféle limlommal, gyakran éppen az értelem fejlődésének rovására: akkor az által semmikép sem segítik elő a valódi műveltséget. A nő középoktatásának nem lehet az összes ismereteket átkarolnia, hanem felsőbb módon kell egyes részletekbe behatolnia, odáig, hol már felébred az érdek és hol a növendék megismerkedik a szellemi élet varázserejével, ugy, hogy. az reá nézve azután nélkülözhetlen szükséggé válik itz életben, buzditni fogja kötelességének hiv teljesítésére és vigasztalni a sors csapásai közepette. A milyen káros a féltudás, a félműveltség, a külső máz, mely alatt semmi sincs, olyan áldás a valódi műveltség, mely a szívben, lélekben rejlik, és melyet semmi el nem rabolhat. Végre 3-szor nem felelhetnek meg czéljóknak a jelenlegi felsőbb leányiskolák, azért, mert azoknak élén törvényesen férfi-igazgatók állnak és férfitanárok viszik ott a főszerepet. A tanítónő csak másodrendű, sőt legtöbbnyíre egészen alárendelt helyzetben van. Már pedig eltekintve azt, hogy ez mennyire visszás, a midőn leányokról vau szó: a férfi sokszor igen szépen tud előadni, ritkábban tnniini is ind, íe nevelni soha sem Ind. Ez egyedül itz asszony hivatása. Amerikában, Svájczban, Angliában, most Franezia- és Olaszországban is, iniud jobban és jobban meggyőződnek irról, hogy csakis a nő képes nevelni. Nem hiszem, hogy a magyar nő az tmerikai, svájczi, angol, franezia vagy )lasz nőnél kevesebb tehetséggel lenne uegáldva. Ezért volna kívánatos nálunk s, hogy az elemi iskolákban, fiuknak és leányoknak egyaránt, lehetőleg tanítónő tanítson, a lelkeket tanítónő művelje, a mint az Eötvös József bárónak óhaja is volt. De főképen aztán leány intézetben, a férfiszemélyzet alkalmazása nemcsak hogy indokolva, ni ics ezélhoz nem vezet, de merőben még igazságtalan is: mert elzárja a nő előtt azt az egyetlen, ugy

1nevezett «liberális kereseti módot», melyet nálunk, számára a társadalom fenhagyott. Mindezeknek folytán tehát, tiszteletteljeskérelmem ezé íját, a következő pontokban van szerencsém a mélyen tisztelt képviselőház elé terjeszteni: 1- ör. Mondja ki a mélyen tisztelt képviselőház egyszer elvileg, hogy a női középoktatást Magyarországon megalapitandónak nyilvánítja s azt múlhatatlan szükségnek tekinti. 2- or. Hogy a nők középoktatása czéljául nem szakképzést, azaz bizonyos vizsgákra való dresszirozást, hanem a gondolat-fejlesztést, az értelem helyes gyakorlását, a szép és jó iránti szeretet ébresztését, az erkölcsi érzék megszilárdítását, a nemzeti érzet erőteljes és józan fej leszi ését tűzi ki. Határozottan kárhoztatja az emlékező tehetség gépies terhelését. Keveset kivan felöleltetni, de azt felsőbb módon, a műveltség valódi követelményei szerint. 3- or. Ezen iskolákban a tanítónőknek épp annyi jogot biztosit és épp oly erkölcsi tekintélyt, mint a férfitanárnak. Egyenlő képességnél pedig, határozottan mindig a nőnek kivan elsőséget idatni. 4- er. Elrendeli, mihelyt lehetséges esz, egy középoktatási tanárnő-képezde szervezését, mely a fentebbi értelemben íépezue tanitónőket és igazgatókat, a lői középiskolák számára. Esztergomi írók. (Folytatás.) 40. Mész á r o s I m r e. Született Muzslán (Esztergomm.)1811. náj. 23-án. 1828-ban eszterg. főm. lövendékpap lett; mint ilyen N.-Szomlatbau hallgatta a bölcsészetet és theoogiát. A szemináriumban Sághi Vénei lel az egyházi történeteket latinból lagyarra fordította s társainak a ma;yar nyelvből leczkéket tartott. 1834. vbeu pappá szenteltetett fel. 1836. vben a nagyszombati lyceumban a mayát* nyelv és irodalom rendes tanárává, hitszónokká s tanulni, felügyelővé ion, 1840-ben pedig tanárrá. 1845. évben szt. széki jegyzővé, majd titkárrá, 1847. helynök hivatali igazgatóvá lett, mely állásaiban kitartó ügyszeretet és buzgalmat tanúsított. 1848-ban vadkerti esperes-plébánossá, 1864. máj. 26-án esztergomi kanonokká. 1864. okt. 5-cn a Pazmaneum kormányzójává lett. Meghalt 1865. szept. 25-én mellvizkórbao, élete 55-ik évében. Az akadémiát lev. tagjává választatván, székfoglalójában 1859. nov. 21-én a phil., törv. és tört. tud. osztályban. «Seneca bölcsészete ről» értekezett. Szerkesztette 1858-ban a kath. egyház szellemében való «Népnevolési közlemények»-et; összes irodalmi tevékenysége az iskolaügyre vonatkozik; magasb megbízásból több tankönyvet irt a kath. iskolák számára, részben pedig másokét fordította le. Ot jeles paedagogiai írónak mondhatjuk az akadémia is ezen tekintetből tisztelte meg a tagsággal. Önálló művei: 1. «Isten virraszta városunk felett. Mivel tar!ózunk ozért?» Egyházi beszéd, nií'lyrt Nagyszombat sz. kir. várossá emelt élésének hatszázados öröinün népén 1848. Pünkösd utáni 3-ik vasárnapon a plébánia templomban tartott Mészáros Tmre stb. Közkivánságra adatott sajtó alá Pozsonyban. 1838. Nyom. Wigand Károly Fridrich 8-rét, 15, lap. 2. Szavalástan Hrinsius nyomán, nyel vünkhöz illesztve, szavalandó darabokkal együtt. Nagyszombat, Wachter Bódog könyvárus tulajdona. 1840. 3. Keresztelés- és keresztény házasok megáldatásakori rövid beszédek. Németiből Lentz Miklós után. Pozsonyban. Nyomtattatott Belnai örököseméi* 1871. 2." sztl. és 78. 1. 4. Hirscher Jánosnak a positiv kereszténység sikeresb ápolása iránt a hadéni kamarák elébe terjesztett javaslata. Fordította Mészáros Imre. Kiadja a jó s olcsó könyvk. társulat, Pest 1848. 8-rét, 40 1. 5. A jegyesek. Olaszul irta Manzoni. Német átdolgozat után a felserdült ifjúság és nép számára fordította Mészáros Imre. Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó társulat. Pesten, Eisenfels és Emich könyvnyomdája. 1851. 8-r. VI. és 284. 1. 6. A-B-C- és olvasókönyv. A m. cs kir. közökt. Ministerium megbízásából. Bécs. 1863. 7. Segédkönyv a cs. kir. közoktatási által épített nt mért földekre szemmel tartható. A meredek sziklafalakba a magas vízálláshoz képest körülbelül két méternyivel magasabban erős gerenda vastagságú nyilasok vannak vésve. Ezekbe ékelték a gerendákat, a melyekre azután az alapzatot rakták. A Traján-ut gerendáit már mindenütt elpusztították ezerhétszáz esztendő viszontagságai, de a sziklába vésett nyila sokból is kiáztatták az árvizek hullámai a régi gerendagyökereket. Annál erőteljesebb és használatosabb szemben a Széchenyi-ut, mely a régi Traján-utnál sokkal vakmerőbb, de a modern technika igénybevétele által egyuttal maradandóbb is. A nagyszerű ut bele van építve a sziklába majdnem örök időkre szóló tartóssággal. A magyar építészek és mérnökök egyesülete díszes márványtáblába véste a legnagyobb magyar emlékezetét, midőn a bámulatos szikla-utat a forgalom átvette. Traján kortársai is megörökítették a Traján-ut nevezetességét egy ékes római emléktáblán, mely Dubovácztól nem messze a jobb parton látható. Két géniusz tartja a Traján-táblat, mely a Traján-ut nevezetességét örökíti meg. A Traján-ut már nagyrészt elkopott, de az emléktábla még most is büszkén hirdeti a negyedik és ötödik légió dicsőségét, mert ezeknek volt köszönhető az alsó-dunai összeköttetés. Orsovától Tnrnu-Severinig már papírra tettem jegyzeteimet. A ki valaha azon a vidéken járt, az minden utijegyzetet szegénynek és sivárnak fog találni. Jókai leirótehetsége, Ligeti ecsetje, Markó szine, Arany költészete s az ifjúság varázsa kellene Ismertem egy magyar touristát, a ki másfél évig bujkált a kisebb krajnai barlangokban, de Üobsinát nem látta. Ismertein egy másikat, a ki nagy elragadtatással beszélt az Izar partok látványosságairól, de a dunai ut világhírű szépségeit még nem bámulta meg. Ismertem végre egy harmadikat, a ki a középeurópai összes nagy fürdőket már végig járta, sőt a drágább kisebbeket is átmulatta, de sem a Herkules-fürdőt, sem Tátrafüredet nem látta. Ugy látszik, uraim, hogy önök a külföldet teszik divatossá és hazájuk világhírű szépségeit nem találják érdemesnek a felfödözésre. Teljesen igaza volt az okos porosznak. Rövid néhány hétig tartó barangolásaim alatt is alkalmam volt meggyőződni arról, hogy a magyarok csakugyan külföldre viszik a pénzüket, mikor utaznak s hogy előbb ismerkednek meg a stájer golyvás parasztokkal, a salzburgi, esernyővel született hülyékkel s a csehországi bambaságokkal, mint a szép Magyarország remekeivel, melyekről pedig már sokat volt alkalmunk olvasni s dicséreteket is hallani az ámuló európai touristáktól, a kik elragadtatássál beszélnek mindarról, a mit mi még alig ismerünk idehaza. GASTON. (Vége.) — A mai gyermekek. Ügyvéd: Giza, ha te még velem egyszer feleselsz, lenyúzom a bőrödet. —• Giza: Hogy mondhatsz elyat papa, hiszen nem vagyok én a te kliensed! Ministerium által iskoUi használatra rendelt A-B-C- és olvasókönyv szellemében. Iskolamesterek és tanítói pályára készülők számára. Pest, Heckonast G. 1855. 2-ik kiadás 1858. 8-rét XII. és 176 I., III- kiad. 1871. 8-r. 176 1. 8. Útmutatás a szemléleti számlálás és számolásra, a számjegyek írása s kimondására. Irta Hermánn János, cs. k. v. tanácsos, és előbb a stájerországi népiskolák felügyelője. Fordította Mészáros Imre. Pest 1858. Kiadja Landerer. Heekenast. 8-r. 80 1. 2-ik kiadás. Pest. Heekenast. 1870. 9. Seneca bölcsószetéről. Pest. 1859. 10. M. osztály. Útmutatások «A-B-Cés olvasókönyv* szellemében kezelendő első oktatásra. Németül irta Hennáim Ferencz. Magvai iskolák számára átdolgozta Mészáros Imre. Bécs. 1860. 8-rét, 175 I. 11. Harmadik nyolvkönyv. Az austriai birodalombeli fő elemi tanodák legfelsőbb osztálya számára,. Bécsben. A cs. kir. iskolakönyvek kiadásában. 1860. 8-rét. 107 1. * ; 12. Harmadik nyelvkönyv. A főelemi tanodák legfelsőbb osztálya számára. Buda. 1862, 8-rét 224 í. 13. Első nyelvgyakorló- és olvasókönyv. Az ausztriai birodalombeli kath. elemi iskolák számára. Bécsben. A cs. kir. iskolakönyvek kiadásában. 1862. 8-rét, 171 1. 14. Beszéd, melyet 1862-iki szent István ünnepén Bécsben a kapuezinus atyáknál. Bécs. Gerold. 1862, 8-rét. 20 1. 15. Olvasókönyv a kath. főelemi és városi iskolák számára, negyedik osztályra. Budán. Egvetemi nyomda. 1865. 8-rét, 224 I. 16. Második nyelvgyakorló- és olvasókönyv. Buda, Egyetemi nyomda. 1868, 8-rét, 312 1. Kéziratban : «Senoca bölcsészetónek ismertetése* és «A társadalom, és kereszténység.* - Mészárosnak nem önállóan megjelent dolgozatai közül — azonfelül, hogy a «Régi magyar nyelvomlóiítár»-ban N.-Szombat város levéltárából több százra menő érdekes Magyar levelet közölt — említést érdemelnek : Szent Regina (vers.) Kath. Népe. 1849. 3. sz. Járjunk a kor. tanításokra, u. o. 1850.' 24. 5. szám. A tanítók lelki épülése és tanáeskozmányaik. Kel. 1856. 1. 24-25. sz. Az első vallásbóli képezésről s ennek viszonyáról a bibliai történetekhez. Népn. Köziem. 1658, 182 1. Egy tanfelügyelő esperesnek jó aka. ratu figyelmeztetései kerülete tanítói személyzetéhez. Tan. Lap. 1859. 1. 30. 2 k. (Folyt, köv.) Kiállításunk története. ív. (Befejezés.) Esztergom, szept. 7. Ezen rövid érintésekből is eléggé meggyőződhetik mindenki, hogy az iparpártolás nemzeti ügy, s a kinek ez kenyérkeresete, annak azt annál lelkiismeretesebben kell űznie, főleg azért is, mert manap a megélhetés is vajmi nagy nehézséggel jár. Mióta pedig az ismeretek szaporodtak s a könnyebb közlekedéseknél fogva több európai állam mellett még Amerika, sőt Australia is, — mint mondják — bekopogtatott ajtónkon s pedig oly szándékkal, hogy velünk osztozui akar, s főleg mióta a gépek s ezekkel a gyárak a kisipar kezeiből kiragadják a mindennapi kenyeret, azóta kezdünk ébredezni, hanem fájdalom, szorosan a kézipar fölvirágoztatására még keveset tettünk. hozzá összevéve, hogy az alsó dunai-ut szépségeit valaki híven megörökítse. X. Három napig vízen. Turn-Severintől Budapestig három napig tartó ut állott előttünk s mi mindannyian kömmel vállalkoztunk a rendkívüli útra, inert újra alkalmunk nyílt a dunai-ut szépségeit rekapitulálni. A hajó társasága mindenféle nyelvű és nemzetü volt. De nagy része tourista, a ki ibból él, hogy gyönyörködjék, költekezzék 5 egyebet se csináljon. Ez a boldog emberi :aj már nemcsak nézni, de látni is tud s )tt födözi fel a természet legérdekesebb szépségeit, a hol a közönséges szemek semmi rendkívülit sem látnak. Nem ámul is bámul, okosodik és korlátolódik a Baeleckerek sovány tudományából, mert mislőtt a dunai-ut tanulmányosására vállal;ozott volna, már előbb odahaza hosszabb deig tartó földrajzi, ethnographiai, törtéíeti és archeológiai utazást végzett könyvárán keresztül. Néhány hónap előtt Magyarország világárosnak erőszakolt világfalujában, Budaiesten, utazó-társaság alakult, mely megöli etős dijak mellett liferálja a magyar ouristákat a világrészek könnyebben megÖzelithető helyeire. Erről a társaságról csevegtünk, midőn gy világtapasztalt porosz utazó ezt mondta: — Ugy látszik, a magyarok utoljára smerkednek meg hazájuk szépségeivel, íert ha a külföldön magyar touristákkal eszélünk, azok bámulatos tájékozatlanságot rulnak el hazájuk világhírű szépségeiről.