Esztergom és Vidéke, 1888

1888-08-15 / 66.szám

kell végeznünk; de ha ezt őszszel nem tettük meg, tavaszszal is végezhetjük akként, hogy a tőkéket 2—3 csap meghagyásával mcgmetszük és szőlőnket vagy fedve hagyjuk — ha he volt fedvo, — vagy pedig a metszés után fedjük be a csapokig, ugy mint ezt őszszol szoktuk tenni. Mintán ezen eljárás nagyobb kiadással iH?m jár, foganatba vehetjük azt phylloxora lopott szőlőinkben, hogy igy szőlőinkből legalább némi termést hozhassunk, vagyis, hogy veszett fejszének legalább a nyele kerüljön meg. Esztergomi irók. (Folytatás.) 34. Magyary Sulpieius Ferencz. Született Esfergomban 1854. sept. 28-án. Középiskolai tanulmányait befejezvén, a benezés növendékek közé lépett 1870. sept. 8-án. A theologiát Pannonhalmán végezte. Fölszenteltetett 1877. okt. 8-án. 1877—8. években hitszónok voltPannonhalmán, 1878—9. u, 0. nlkönyvtáros, azután Komáromban gyma. tanár, és ismét pannonhalmi székesegyházi hitszónok. Meghalt Esztergomban 1887. jul. 2-án. Művei: 1. Esztergom a talárjárás korában. Esztergom. 1877. Buzárovits, 8-rét, 58. 1. 2. Adatok a komáromi Szent-Andrástomplom történetéhez. Komárom, 1884. 8- rét. 35. M a k a y János. Született Esztergomban 1852. nov. 9- én. Középiskoláit ugyanitt elvégezvén, a piaristák közé felvétetett. Az ujonezévot Váczott töltötte. Föls/enteltetett. 1877. ang. 28-án. Több helyen működött mint főgyinn. tanár, azután az esztergomi egyházmegye papjai közé fölvétetvén, Naszvadra küldetett segódlotkésznek. Jelenleg királyróvi administrator. Többi között irta a következő czimű füzetet : A Int in szókötcstaui példák gyüjtöménye a dativus, accussativus és ablativusról, 1876. 36. M e i s e r ni a 11 11 I g 11 á e z. Született Nyergesnjfalun 1835. okt. 11-én. Bö'esészeti és theologiai tanulmányai végeztével fölszenteltetett 1858. okt. 21 én. Több helyen működött mint segédlelkész, utóbb Kéménden volt pléh. helyettes. 1869. évtől pedig Bátorkeszin működik mmt lelkész. Töbh munkát, főleg asketikai műveket irt: 1. Jézus az én kiváltságom. Ima-és énekkönyv a magyar nép számára. Pest, 1872. Hunyady M. int. 12-rét, 335 1. 2. Mentsd meg lelkedet, vagyis : Elmélkedések könyve a kath. keresztények számára. Különös tekintettel azokra, kik a sz. Ignácz-fóle lelki gyakorlatokat hosszabb vagy rövidebb idő alatt megtartani akarják. A szent gyónás-, gyónótükör-, napirend-és életszabályról való oktatással. Dr. Schlőr Alajos után magyarra fordítva. NagyKanizsán. Nyomatta és kiadja Fischel Fülöp, 1872. 8-rét, XV. p. és 263 lap. 3. Bakács kápolnai emlékkönyv, melyben az esztergomi íőszékesegyházban létező s Gyümölcs-oltó Boldogasszonyról nevezett Bakács-féle kápolna történelme foglaltatik dióhéjban. Esztergom, Buzárovits. 1877. 8-rét 96 1. 4. Kath. zarándoklat az örökkévalóság útjára, vagyis Katholikus ima- és énokeskönyv, oktatással a ker. kath. napirend és életszabálylyal. (Nagy betűkkel.) 8-réf, 448 1. 5. Magyarország védasszonya. Imaés énekkönyv. Pest. 1874. Hunyady M. int. 16-rét, XXIV és 534 1. 6. Népszerű értekezés az 1876. nagy jubileumi kegyelemóvről, vagy mit kell hinnünk és cselekednünk, hogy a jubileumi teljes bncsuban részesülhessünk. Budapest, 1876. Hunyady M. int. — Ugyanez tótul is megjelent. 37. Merényi K á 1 m á n. Született Esztergomban 1852. évben. Elemi-, középiskolai s képezdei tanulmányait Esztergomban végezte, hol tanképesitő oklevelet is nyert. Több helyen működött mint tanító, végre igazgató-tanitó lett Magyar-Ó várott, mely állásban jelenleg is működik. Számos czikket irt a «Néptani.tók Lapjá»-ban, azonkívül jeles dolgozatokat közölt iskolai értesítőkben. Igy: Jegyzetek Velencze ipartörténetéből. A. magy. óv. iparisk. ért. 1884 — 5. A tornászatszerepérŐl gymnásiumaínk* ban. M. óv. gymn. ért. 1886—7. (Folyt, köv..) nyesitetni fog, a menyiben az elöljáróságnak eziránti felhívása nem maradt a pusztában elhangzó szó, hanem tettre serkentette az iparossegédok és tanonczok egy részét, megragadták az alkalmat, miszerint kimutatták a közönségnek, hogy igenis képesek olyan iparkészitményt előállítani, a milyont az ő igényük megkíván. Az augusztus 19- és20-án a városház tanácstermében rendezendő munkakiállitás, nem fog azok közé tartozni, a hol az iparkészitmények nagy választékában azok remek olőálUtasában gyönyörködhetünk. Hiszen a kiállítók csak most képezik ki magukat arra, hogy idővel az iparos nemzedéknek kiváló és hasznos tagjaivá váljanak. Hanem meg fogjuk találni azon jóakaratot, szorgalmat és iparkodást, mely azon reménynyel kecsogtet, hogy az iparosnemzedék jövő generátiója a változott viszonyokkal szemben, fel tudja fogni helyzetét. Látni fogja a közönség, hogy a czéhrendszer — mely békóba verte a szabad mozgást és haladást — tökéletesen romba dölt s helyébe a vninden téren látható fejlődós, a magasabb igények melegítésére irányuló jótékony verseny lépett, mely buzdító indokul szolgál arra, miszerint ma már az ipar terén sincs megállapodás, hanem itt is mint mindeuütt, a folytonos tanulás az, mely a jövőt az iparos számára biztosítja. Nagyon fogunk örvendeni, ha a helyben és vidéken lakó szülők meggyőződést szereznek gyermekeik iparkodása és szorgalmáról azzal, hogy a kiállítást látogatásukkal megtisztelik. Az iparossegéd- és tanoncz munkakiállitás. (N. J.)Az ipartestületnek f. é. marcz. hó 18-án tartott rendes évi közgyűlésében kimondott azon határozata, hogy még az év folyamán segéd- és tauoncznuinkakiállitás rendeztessék, — érvéSzinházi szemle. (17. Nebántsvir.íg ) Pénteki előadás-szünetteléssel s nagy előkészülettel került szinre szombaton este Hervó részben melodikus zenéjü kitűnő operetteje: «Nebántsvirág». A népszínház e repertoár-darabjának czime szokatlan ugyan, de jobb a «Nenyuljhozzámvirág» közhasználatos hosszadalmas névnél. Örömmel konstatáljuk, hogy arénánk ismét megtelt. Csak önmagát dicséri műértő közönségünk, midőn ily módon fejezi ki elismerését Csóka kiváló színtársulata iránt. A czimszerepet Szőllősy Ilon játszotta oly elevenséggel s játszi jókedvvel, a milyennel csak egy telt ház látásának emelő hatása alatt játszani lehet. Desodejoni igen kedves alkotás volt, éneke nagyobb igényeket is kielégítő. A harmadik felvonás végén, midőn őt a hátulsó s felső publikum egy, a színpadra vezetett ponyn látta, oly szűnni nem akarő taps- és éljenviharban tört ki, 11 milyet csak a tavalyi czirkuszi jelenetek élénk reminiszezencziája alatt produkálni lehet. Az elismerés és siker babérjaiban méltán osztozott Szőllősy Ilonnal Fórris Pista Coelestin-Floridor zárdai tehetséges orgonistában, ki egyházi zoneszerzeményei mellett operaszerzéssel is megpróbálkozott s 0 helyes tettének következményeként vehetjük az egész mű cselekményeit. Breznay a nagy—lelkű őrnagyban, Balázsi a kétségbeesett színigazgatóban, Jéhász a berágott őrmesterben tartották felváltva folytonos derültségben a szép számban jelenvoltakat. Nyáry a fiatal hadnagy szerepét játszotta. Hangját ma kezdtük megismerni: az anyag nem rosz, kellő képzés mellett kellemes is lehet. Szjrmayné az ájtatos fejedelemasszonyban, Orsy Aranka a csinos színésznőben keltettek figyelmet. Megelégedve és vidám kedélylyel távozott a szinkörből s kivánt «jó éjt* egymásnak a jeleuvolt publikum szépszámú tagjai. (18. Stern Izsák.) Vasárnap Izsák Stern «Einer von ünsere Lait» került szinre, de bizony «Geschaft» nélkül, mert a «nicht von ünseren» közül épp oly nagyon kevesen voltak, mint a «von ünseren» közül. Breznay a schwindler, de azért a nagylelkűt adó házalózsidóban sikerült életképet mutatott be. A kik játékát látták, ujabban is meggyőződhettek arról, hogy Breznayban a társulat egyik legjobb színészét bírja. Fóriss szokott ambicziójával adta az ujságfaló s e miatt annyira szórakozott gyógyszerészsegédet, hogy ez a szép kis operaónekesuőnek czukorkák helyett patkánymérget adott, a csinos szobaleánynak pedig beteg úrnője számára arzenikumot. H. Szabó Ilka Tiniké nem nagy szerepét játszotta szokott határozottságával. A többiek (Breznay a lakatosmesterben, Nyáray a másik gyógyszerészsegédben, Gyarmaty a kalandorban, Kulcsár a házmester- s tótlegényben) is iparkodtak több-kevesebb készültséggel az előadás sikeréhez járulni, mely hogy megtörtént, tanúskodott a megnevettetett vasárnapi felső-pudlikum. Az eleinte megrémült asszony felemelkedett szánalommal nézte lábánál térdeplő megtért urát, azután hálás tekintetét az ég felé emelve, remegő hangon ismételve imáját: « Legyen meg a te szent akaratod, miképen menyben, azonképen itt a földön is.* Aztán magához emelte a megtért bűnöst, karjaival átölelte és zokogva folytatta: « Megbocsátok Gábor, gyermekem a pj á n ak.» És eszébe jutott a haldokló gyermek magával vonszolta urát, gyorsított lépésekkel, aggódó remény nyel közeledett mindinkább kis otthona felé. A mint a szoba ajtaját felnyitja, nagyot koppan az ajtó fakilincse és a jó Martba néni mosolygó arczczal, lábujjhegyen csoszogott a belépők felé: «Pszt! lassan járjatok, elaludt a szentem, kipirult az arczája, a jó Isten talán jobbra fordítja a baját!» És a kibékült hitvesek örömkönnyekkel borultak közös reményük, közös boldogságuk kie ainy bölcsője föíé . . . DERE KI ANTAL. Vuikanu ur felesége. Olyan gömbölyű volt Vuikanu Vazul ur, mint egy tisztességes «0» betü. Ha véletlenségből borkereskedő vagy sörgyáros lett volna, úgy bizonyára hordóhoz hasonlította volna öt mindenki. De hát Vuikanu ur szerencsétlenségére sertéskereskedő volt és igy az ó mesterségéből venni a hasonlatot az ő termetére mindenesetre nagy udvariatlanság lett volna. Denique Vuikanu ur sertéskereskedő volt Bukarestben. Volt neki valami 50 ezer disznója és igy nem lehet csodálni, hogy még olyan disznója is volt, hogy egy igen szép feleségre tett szert. A szép Anicza gyönge volt a román menyecskének, sötét éj volt a szeme világa, hajnal hasadása az arczpirulása, kéjre sóvárgó a keble hullámzása és csókra csábító a lihegő alakja. Mikor a nagyterem ebédlő asztalánál a table d'hote-hoz megjelentek, mindig feléje fordult az egész asztal tekintete és nem egy ajakról ellebbent a szánakozó megjegyzés: — Szegény asszony! Ez a megjegyzés nem volt ugyan valami hízelgő a férjre nézve, de hát a szép menyecskék férje iránt soha sem szoktak valami nagyon udvariasak lenni a férfiak. Ez a szép Anicza helyzete csakugyan szónandónak látszott. Férje valósággal egy nagy zsiros dobónhoz hasonlított, arczárói hiányzott a szellem és az egész table d'hote alatt is ugy látszott; hogy több figyelmet tanúsított a beafstak-ek és borjuszeletek iránt, mint az ő szép felesége iránt, a ki minden áldott ebédnél ott ült vele szemben. Ki valaha egy fürdőhely table d' hotejának rendes vendége volt, annak fogalma lehet még a royalista államban is a legkellemesebb köztársaságról. Sőt határozottan állithatom, hogy a köztársaságot sokkal könnyebben be lehetne hozni minden államban table d'hote segítségével, mint a véres forradalmakkal. Az a szabadság ós könnyüség, a megismerkedésben, az a fesztelenség és könnyedség a társalgásban és az a természetesség és mesterkéletlen kedvesség sehol a világon nem élvezhető annyira, mint egy fürdőhely table d'hotejánál. Az ember leül a nagy asztal bármelyik részére, bemutatja magát szomszédjainál és a szemközt ülőknek, aztán elkezd velük társalogni azon a kedélyes és bizalmas hangon, a melyen csak a régi ismerősök szoktak társalogni. Sőt lehetetlen is, hogy meg ne ismerkedjék és ne társalogjon, mert hiszen az ebéd minden fogása alkalmat nyújt rá s még a leghallgatagabb ember is, ki a leves, ki a pecsenyék és tészták fogásainál a hallgatás bravourját ki tudta vinni, az ebéd végén okvetlenül megszólal és ha csak annyit kérdez is szomszédjától,* hogy «Szereti nagysám a sajtot ?» — a jég meg van törve, a társalgás meg van kezdve és a mi ezután jön, azt már mindig megcsinálja a véletlen vagy pedig a sors. A szép Anicza mellé a table d'hotenál jobb oldalról egy nyugalmazott alezredes került, bal oldalról pedig egy fiatal földbirtokos. Az alezredes ur a legelső table d'hote-nál azt kérdezte legelőször is a szép menyeeskétől. — Nem parancsol nagysám egy kis burgonyát ? Széplaki Ervin pedig, hogy a baloldali szomszédok hivták, azt kérdezte: — Szereti nagysád a borju-szeletet? Ilyen fontos és ilyen költői tárgyakon kezdődnek az élet regényei. Néha a burgonyán kezdődnek a legkomolyabb tragédiák, máskor meg borju-szeleten a komédiák: csak az a kérdés, hogy a burgonya egy rokkant alezredesnek, vagy egy fiatal földbirtokosnak a garnirungja-e ? (Vége köv.) Az orsz. szegedi daiárünnepély az orsz. daláregyesület központi választmányának határozata szerint az idén végkép elmarad, de jövőre okvetetlenül megtartják. ^- Női zenekar. A Fürdő tulajdonosa még e hó folyamán több estére egy női zenekart szerződtet, az őszön pedig szintén ő nála egy kisebb daltársulat fog működni. — A tegnapesti színielőadás «Bőregér» Szőllősy Ilon jutalomjátóka, kiválóan sikerült. A jutalmazottat csokrokkal és sok tapssal tüntette ki a nem nagy ssámbau összegyűlt közönség. — Hymen. Szoleczky János lelódi kántortanító eljegyezte Juhász Béla kőhidgyarinati kántortanító kedves leányát, Mariskát. Esküvőjük f. hó 28-án lesz. — Még maradnak a színészek! Csóka itteni tartózkodását jövő szerdáig meghosszabitotta. Reméljük, hogy közönségünk siet tömeges színházlátogatásával a körünkből nemsokára távozó színtársulatot útravalóval ellátni.