Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 59. szám
előfizetési pénzek kezelését és az előfizetés utján megrendelt példányok szétküldését a Franklin-Társulat vállalta el. Az előfizetési pénzek tehát a «Sog its ég» számára a Franklin-Társulat kiadó-hivatalába (Budapest, egyetem- utcza 4. szám) küldendők. A megrendelések utánvéttel is eszközölhetek. A t. megrendelők kéretnek, hogy a megrendelésben világosan tüntessék ki, melyik kiadást (az 1, 3, 10, 100 Most) »és hány példányban rendelik meg. A sok gondot és munkát igénylő díszes emlékalbum július hó folyamán hagyja el a sajtót, s legkésőbb augusztus első napjaiban fog a megrendelőknek szó! küldetni. A «Segítség» gyűjtő-iveinek és előfizetési összegeinek beküldését a Frank- 1 in-Társu 1 at kiadó-lii ratalához augusztus hó iö-ikéig kérjük. A «Segítség» emlékalbum szerkesztésére és művészi kiállítására két bizottság alakult: irodalmi és művészeti. A «Segítség» irodalmi bizottságában Jókai Mór főszerkesztőn és társszerkesztőjén Nagy Miklóson kívül dr. Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő, Szama Tamás, Tors Kálmán, Vadnay Károly és, mint jegyző dr. Szádeczky Lajos működnek közre. A «Segítség» művészi bizottságának tagjai, a művészeti rész szerkesztőjén Roskovics Ignáezon kívül, még két művészünk : Vágó Pál és Zala György. A «Segítség» ügyében értekezhetni naponkint déli 12 és 1 óra közt a «Segítség» irodájában : Egyetem-tér 6. szám. * * * A «Segítség» emlékalbum által kitűzött, ezél előmozdítására ez irodalmi vállalattal kapcsolatban sorsjáték és népünnepély rendeztetik, a melyeknek jövedelme a tűzkárosultak és az árvíz által sújtott szegényebb lakosság kö- BOSKOi IQS IGNÁCZ, NAGó MIKLÓS, zött arányosan fog megosztatni, — a «Segítség» emlékalbum jövedelme azonban kizárólag azon czélra fog fordit- tatni, melyre c vállalat alapittatott, a három magyar város újra építésének előmozdítására. E jótékony vállalatok ügyében az említetteken kívül még több bizottság is alakul, melyekben közéletünk számos kitűnősége vesz részt, jelesen : a «Segítség» ügyében a terjesztést vezető bizottság alakult, melynek tagjaiul eddig felkérettek : báró Atzél Béla, gróf Bánffy Béla, Beniczky Foronez, Berzeviezy Albert, Csávolszky Lajos, Darányi Ignácz, gróf Dessewffy Aurél, Gerlóczy Károly, Ivánka Imre, Jókai Mór, gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi István, Lévai Henrik, báró Lipthav Béla, Nagy Miklós, Boskovics Ignácz, gróf Teleki József, Tisza István, gróf Tisza Lajos, Urváry Lajos, Vágó Pál, Visi Imre, Wekerle Sándor, Zala György, Zichy Antal. E bizottság még több taggal fog kiegészíttetni. Az augusztus 20-án rendezendő nagy népünnepély intézésére külön bizottságok alakulnak gróf Károlyi István, báró Atzél Béla, gróf Teleki József és Gerlóczy Károly polgármester elnöklete alatt. A «Segítség» emlékalbum számára, irodalmi dolgozatokat és emléksorokat küldöttek be eddig : Rudolf trónörökös főherczeg 0 Fensége, József főherczeg 0 Fensége, Ko- burg Fülöp kir. herczeg 0 Fensége után az egész mostani irodalom képviselői. Az emlékalbum számára Stephanie trónörökös főherczegné 0 Fensége, Ivlotild főherczegnő és két leánya Mária Dorothea és Margit főherczegnők s Koburg Luiza kir. herczegnő Ő Fenségeik s az egész ma.gyar művészvilág küldőitek rajzokat. Az irodalmi és művészi közreműködők száma, midőn e sorokat Írjuk, még folyvást szaporodik, de már az eddigi fényes névsor kezeskedik arról, hogy a «Segitség»-hez belső becsre és művészi kiállításra hasonló emlékalbum a. magyar irodalomban eddig még nem jelent meg, s azoknak, kik megrendelésükkel a jótékony czélt előmozdítják, egyúttal szép és maradandó emlékül fog szolgálni. Bácsné Maar Júlia, Aszalai Rózában erőteljes drámai hévvel alakított s több jelenésével elragadta a közönséget, mely a. társulat kiüinő drámai primadonnájának eddigi összes alkotásait nagy elismeréssel tüntette ki. Angyal IIus Aszalai Emíliában aratott szép sikert diskret játékával s mint mindig — gyönyörű megjelenésével. Beezkóyné Teréz Aszalai Sárikában mutatta be először figyelemreméltó finom komikai tehetségét, melylyel a kis fruskát átalános derültség mellett jellemezte. Fehérváry Ottó, mint Emília férje a a legkedélyesebben zsörtölődő férjet ép annyi szereteíreméltóságga 1 adta, mint a házas életében fölmerült ellenkezésekre az egész világtól őszinte tanácskeresőt. Andrássy Mihály Szántai Leóban, Róza férjében emelkedett ki. Az élénken csörgedező vígjáték Bács Károly ügyes rendezésében mindvégig összevágóan perdült le. * * * Nem mulaszthatjuk el már ebben a rovatban is kijelenteni, hogy jövő szemlénk tárgya Kissné Hegyesi Mari lesz. A legszebb théma, melyet valaha színházi kritikus rámába foglalhat. Épen azért felhívjuk olvasóinkat, hogy Hegyesi Mari asszonyt necsak kritikáinkból tanulják meg tapsolni. JÓKAI MÓR, szerkesztő. SZÍNHÁZI szemle. (10. Aszalai uram leányai.) A L’Arronge féle német vígjáték Uj- liázy Ede fordításában csütörtökön középszerű házat csinált ; pedig olyan összevágóan ment, mint a karikacsapás s olyan jól mulatott a közönség, mint ritkán. Aszalait Bács Károly mutatta be jóízűen s folytonos derültség közölt. A hálás színpadi alakot Bács humorrral s eredeti jellemzéssel még mulatságosabbá tudta tenni. A függöny mögül. (A szép Hegyesi Mari.) Mesésen szép, csodaszép asszony ! Gyönyörű alak ! De hideg- mint a jég ; nem tud játékába egy mákszomnyi rokonszenves melegséget önteni, nem tud még értelmesen hangsúlyozni sem ; ennyi hiba mellett még Ízléstelenül is öltözködik, mozdulatai bátortalanok, taglejtése szögletes. Sohasem lesz még csak középszerű színésznő sem . . . * * Egy igen erős szavú debreczeni kritikus irta ezt a kemény bírálatot hat esztendő előtt. A kik már akkor is {csodálták a ritka szépségű nőt és sajnálták a kezdetlegességgel megküzdeni nem biró fiatal színésznőt, azok annak a kemény kritikának igazat adtak. Mert la szép Hegyesi Mari sokat kapott ugyan a természettől, de művészetét vasszorgalmának, lázas igyekezetének s csodálatos erejű akaratának köszönheti. Alig dementált még valaha csúnyább kritikát valaki szebben, mint ez a mi bájos művésznőnk. * * * Ki hiszi el mai napság, hogy ez a ritka tehetségű s mesebeli szépségű asszony, kinek ajakéról olyan igézete- sen ömlik a magyar szó, a ki az indulatok és szenvedélyek kitöréseit olyan hatalmasan fejezi ki, a ki a szerelem és szenvedés nyelvén olyan elragadóan tud beszélni, [tizenöt esztendő előtt még nem tudott magyarul ? Ki hiszi el ezt mai napság? * * * A saját erejéből ragyogó csillag most már a nemzeti színházé. Sokat kellett addig küzdenie, mig odáig jutott. De küzdelmei csak növel'ék szépségét, erejét, tehetségét s megerősítették szivét. A szív a művészek agyveleje, a szív a szenvedélyek és indulatok forrása, a szív a tehetségek és hatások lakása. A szép Hegyesi Marit pedig nemcsak szépséggel, de meleg érzésű szívvel is megáldotta az Isten, mikor jókedvében teremte;t remekét a magyar szinművé- szetnek szá ;ta. * Kissné Hegyesi Mari asszony kiképzéséhez az esztergomi előkelő közönségnek is vau köze. A szép asszonyt Krecsányi hozta hozzánk egy kitűnő társasággal s nemsokára meghódította a mi közönségünket is. Jutalomjátéka virághullás s frenetikus ováczió volt. A szép művésznő nem bírt szóhoz jutni s mire a viharos lelkesedés lecsillapodott, akkor már nem a közönség miatt tudott szóhoz jutni. Talán tudta, hogy nincs elragadóbb látvány a világon egy mosolyogva síró asszonynál, mert a közönség aztán perezekig tapsolta a legszebb szemekből kihullott gyémántokat. * * * Hét esztendő előtt Debreczenbon szerepelt a szép művésznő. Odahaza volt ő ott teljesen. Ünnepelték, szerették, csodálták. És ő mindig megőrizte nemes szerénységét s művészi természetét. Ekkor nagyon megbetegedett. Két hónapig vergődött élet és halál között. Egy este az egész várost megrendítette az a kir, hogy a szép művésznő meghalt. A debreczeni lapok kiadták róla a nekrológot. Az egyik gyászdal igy kezdődött: Hajnal van, szép piros ha:nal, Halott van, szép fehér halott . . . kéregétől, zaklatásaitól pedig már évtizedek óta meg van meg van kímélve a polgárság, — mer’ hát: rendnek muszájj lönnyi ! A boulevard végén vagyunk. Itt halad cl az esztergomi ördögárok, mely a Rozália kápolnától jön s tart a kis Dunáig. Jó karban áll ez is. Medre s oldalai köfalazottak, az egész folytonosan nemcsak tisztittatik és fertöztelenittetik, hanem gondoskodva van, hogy emberemlékezet óta gyakorlatban levő hagyományos illatárral töltessék be mellette a levegő. Menjünk visszafelé ! — AI in t látjuk a régiek helyén nagy buzgó- sággal történik, mert a háztulajdonosok intentiója, hogy Esztergomnak legalább e főutezája szépség tekintetében bármely nagy város utczáival versenyre kelhessen. Térjünk a városház-utezán be a Széchcnyi- térre ! Esztergom legtágasabb tere, szélein fasorral, a tér közepén emelkedik a szépségre páratlan szt. Háromságszobor. Öntött mű, — s a mellékszobrok összhangzatos csopor- tozata csak emeli a főszobor szépségét. Ezt az összes városrészek kath. hívői emeltették, — s méltán megérdemli amaz elismerést, melylyel az idegenek e szobor szépségének adóznak. A Széchenyitéren lefelé menve szebbnél szebb paloták között haliadunk s leérünk a szt. Lőrincz-utczába. »Szintén szép fasorral ellátott utcza. Végén találjuk a gyönyörű redoute-ot melyet több dúsgazdag esztergomi polgár emeltetett. Rompás épület szin—házzal, tánoz- termekkel s kávéházzal. Az épület méltán ehet Esztergom kir. város büszkesége! A redoute mellett kellemes illat tölti meg már messziről szaglási készülékünket. — odább haladva egy regényes helyre érünk. Egy bővizű patak folydogál gyepes partok között, s ömlik csakhamar a közeli kisdunába. Rajta keresztül egy, a velenczei dogek uralmára emlékeztető hírneves vas- hid, az esztergomi sóhajok hídja vezet a túlsó városrészbe, melynek elöljárósága most fejt ki mintegy 1000 lóerönyi buzgalmat az anyavárosnak e városrészhez való kapcsoltatása iránt. A hévvizen van még egy igen csinos fővárosi mintára kézzült építmény, ez a kolera — és szagmentes vágóhíd. Eklatáns példája a t. városatyák gondolkodásmódjának, midőn ennek is nemeskeblüleg való megtörése által azt akarják bebizonyítani ország-világ előtt, hogy daczára ez építmény unicum, város közepén való létezésének, — a kolera mégis évtizedek óta távoltartatik, mert hát — nem úgy van az épitvel! A hévviz mentén felfelé haladva nagyszerű fürdő épületekhez érünk; — kellemes fürdője nemcsak az esztergomiaknak, hanem a nagyszámú idegeneknek is, kik t. i. évenként százával zarándokolnak családjaikkal együtt a fent elősoroltak által is oly kellemes tartózkodásává vált regényes városba. * * :(c Csak ennyi, (lehetne még ennyi is, mert hol vannak még a. sok szép kirándulási s ! üdülő helyek a szigeteken, ligetekben stb?!) í a kir. városról ! 1 De miként méltassam a szomszéd városokat, különösen Szenttamást és Szent- györgymezőt, mely utóbbiak a kir. várost modern intézkedésekben már századokkal megelőzte ? ! — Oh ! mindezek méltatására toliam képtelen ! Elég csak még annyit megjegyeznem, hogy igen dicséretreméltó a fentnevezett városrészek ama törekvése, mélynél fogva immár tűzzel-vassal dolgoznak azon, hogy velük a kir. város, ez anyavárosrész, kebelükbe felvétessék, hogy rigy ez is lépést tarthasson a leány városrészek modern előre haladásában. Csak előre! FIÚS. A NŐKRŐL S A NŐKNEK. A szépség hatalma nagy s az Isten, mikor az első nőt teremtő, tudta, hogy azt elég erővel ruházta fel a kevély férfiúval szemközt. * Ne hasonlítsátok azt, a mi szép márványhoz, rózsához, liliomhoz ; a kö hideg, rózsa, liliom hervadó ; nem szép az, a mi csak a szemnek szép ! valami mélyebb rejtelem van a szépség fogalmában, a mit az emberek éreznek, de nem értenek. Jókai. * Hölgy, ki nem szeret Bennünket, vagy ki fényért, csillogásért Elád szerelmet és becsületet Nem érdemes, hogy megtiszteljük öt Fájdalmainkkal. Vörösmarty. De Kissné Hegyesi Mari nemsokára felgyógyult. Azt tartják, hogy a. ki a nekrológját még életében elolvassa, annak nagyon hosszú élete lesz. A szép asszonynyal is megtörtént ez az érdekes eset. Már most bizonyos lehet benne, liogy nagyon hosszú élete lesz — ha nem esik bele a halhatat- . lanságba. * *. * Hegyesi Mari Krecsányi iskolájából került ki. A kik a kitűnő direktor i»- kólájából valók, azok sohase fognak megfeledkezni az eszményi lelkesedés« mesterről, a ki a magyar vidéki színészetnek egyik elsőrangú apostola most is. A nemzeti színház deszkáin koronázta meg Hegyési Mari eddigi tanulmányait. A fővárosi kritika kezdetben j bizonyos merevséggel fogadta. Mert ha i valahol, éppen a budapesti napilapoknál vannak bizonyos jelszavak. Igaz,, hogy a szép művésznő útjába kerül tűi egyéb hatalmas művésznőknek, a kik: jelszavakkal dolgoznak, de azért néhány: föllépés után meghódította a nemzeti; színház közönségét és kritikusait is. Sőt; szép votélytársnőit is. * * * Tegnap este mutatkozott be először az idén Esztergomban. A ragyogó csillagot megbámulta közönségünk s elra-i
