Esztergom és Vidéke, 1887
1887 / 24. szám
TI V magas emelkedés ezen források- uak megbecsülhetlen előnye ; mert ezzel azok vize minden erőművi felhajtás nélkül, a — Szent-Tamás és Várhegyeket kivéve, — a községek minden részébe, a, legmagasabb házak felső emeletéig volna vezethető. Az egész vízmű létrehozásához nem kiválhatnék tehát egyéb, mint egv furlyuk lemélve- zése a Duna kavics réteg alá, az első szilárd kőzetig, honnan a felszálló viz csővezetékben szorittatnék fel addig, amennyire önmagától emelkedni képes; ennélfogva a vízvezeték csupán egyszeri fölszerelést igényelne, annak fenntartása ellenben — a javítási költségeken kiviil, — semmi kiadásba nem kerülne. Hátrányos tulajdonsága ellenben ezen vizeknek az, hogy langyosak és o miatt lehűtés nélkül ivásra nem használhatók. E nélkül tehát hiába volna azok vizének a városba való közvetlen bevezetése ; mithogy a csekély mélységű földalatti vezeték-csövekben a gyorsan folyó viz eléggé le nem hülhet, a langyos viz ivását pedig a nép nem szokja meg és inkább ragaszkodik a rósz, de hideg vizhez, melyhez szokva van, mintsem erőt vegyen természetén és lekiizdje idegenségét a langyos víztől, mely sok emberben undort gerjeszt, némelyiknél pedig émelygést, sőt nagyobb bajokat is okoz. Az ivóvíznek a házaknál való lehűtése azonban a meleg évszakokban sok- akadályba ütközik; mert a házak nagy része alatt pinczék nincsenek és a létezők is többnyire melegebbek, semhogy az ivóvíz kellő lehűtésére alkalmasak volnának. A jéggel való lehűlés pedig a népesség legnagyobb részére nézve, nagyon költséges volta s a: jégbeszerzéssel járó időveszteség miatt kivihetetlen. A lehűtésnek tehát, a víznek az ut- ozákba és házakba, való bevezetése előtt, nagyban kellene történnie; mivégből —- 15,000 lakosnak napi vízszükségletét átlag fejenkint 1 hliterre számítva, — egy legalább 4000 köbméter űr fogata hűtőpincze építése volna szükséges, a Szent-Tamás hegy oldalában oly magasságban, ahova a forrásvíz | önmagától emelkedni képes, mely pin- czéből a napi szükségletre kivántató viz lehűtve, önsúlyánál fogva vezettetnék el a házakba és a közkutakba. Egy ily liűtőpincze kivájása és bebol- tozása mintegy 25.000 frtba, — a hingó édes kecském itt van egy kis jó falat ; becze huss, mert más is van itt; idresbodros kis kokaskám hagyj valamit ennek a kis csiribiri kacsának is, meg annak az idresbodros kis galambnak, tubitnbi, pi- ripiri, buriburi, csácsa kacsa, iczeri biczeri, teretura, iczipiczi, ututú ! — Hol tanultad te ezt a madárnyelvet édes kis galambom ? ! — szólott Laczi, mikor a konyhaajtóból lopva megcsókolta a szép asszonykát, — hovatovább még a kövekkel is szóba fogsz tudni állani! Te kis csoda, te ! Az anyóka édesdeden nevette az úri menyecske falusi kedvtelését s jóságos ajakkal mondta:-—• Ne bándd Laczi gyerekem, a ki az állatokat szereti, az sohase lesz rossz szívű és a ki az ö nyelvükön is ért, azt mink is megértjük mindétig. Beleiperedtél már édes lányom, most csak cselekedd tovább, mert az állataimat mind elcsábítottad. Legalább hozzátörődöm egy kicsit a pihenéshez. Rám fér már valahogy. És a kis menyecske bement a konyhába ít nagy madáretető rékás tálért s abból szórta a mohó vendégeknek a legédesebb falatokat. Ilyen édes perczekkel volt kihimezve az egész falusi élet. Mariska nemcsak madár- nyélven' ^tudott ám beszélni, de virágnyelven Ts N mikor úgy Laczival kiment a kertbe', alig értek rá visszakerülni a nád- födeles ház alá. Annyi mondani valója volt akkor a rózsának a szerelemről, a nefelejcsnek a hűségről s a liliomnak az állh okosságról. L \ (epek a leirédesehb napoké Eszményi furlyuk csövezéssel együtt legfölebb 3000 frtba. — a csővezeték hálózata pedig a kir. városban és a szomszédos községekben, a közkutakkal együtt 42,000 frtba, — az egész vízvezeték tehát megközelítőleg 70,000 frt költségbe kerülne. sódnak és főleg magas vízálláskor, zavaros vizet adnair mi iek cihán ása végett azok gyakori köl séges iisz i- iást, vagy áthelyezést igényelnek. A szűrt Dnnaviz előálli;.ása egyébiránt kicsinyben házi'ag is berendezhető a kir. város mélyebben fekvő réHogy azonban ahűtőpinezében 15.000 hliter 28.7 C. meleg viz, melynek felvezetésére legalább 24 óra kívántatik, a meleg évszakokban folytonos keringés és szellőzés mellet is 10 —12 C. fokra lobét otő-<j ? az bizonytalan. Ennok megállapítási előbb beható kísérleteket és pontos számításokat igényel. Második, szintén közeleső módja volna a jó ivóvíz előálli.hsának : a szűrt Dnnaviz bevezetése, miként ez Budapesten történik. A Dnnaviz bár bosszú folyása közben, kivált a partjain épült nagy városok, községek és gyártelepekből, valamint me 11 ékfoly ' i - ból, sok szerves hulladékot és vegyi oldatot vesz magába, mindazáltal vizének nagy tömegénél fogva, ezen anyagok benne nagyon megoszlanak és a folyó vízben a levegővel érintkezve élegülnek, mi által legnagyobb rész a fenékre lecsapa nak; ennélfogva a Dutia- viz, lágy és könnyű voltát tekintve, jól átszűrt állapotban, a jobb ivóvizek közé tartozik. Ennek előállítása végett a felső Dun apart, valamely alkalmas pontján, szűrő kutak volnának lemólye- zendők egész a Dunakavics réteg fenekéig, honnan a kavics által megszűrt, és a földalatti vizetekkel elegyült. Dnnaviz erőművel volna felszívandó s valamely magasabban fekvő j földalatti nagy hűtő víztartóba felhaj-J tandó, melyből a lehűl, viz önsúlyánál fogva lenne a városba s a szomszédos községekbe vezethető. Ezen mód szerint, azonban a vízvezeték felállítása s fenntartása jóval nagyobb kiadást igényelne, mint amennyi a hév- viz forrás bevezetéséhez kívántatik; mert a szűrő- és szivattyútelep felállítása 30.000 frtba, — a víztartó, vezet,okcső hálózattal és közkutakkal együtt 60,000 frtba,- az egész vízvezetéki mű tehát 90.000 frtba kerülne, annak fentartása s a víznek erőművi felhajtása pedig évelikiut mintegy 6000 frt kiadást igényelne. Ehhez járul még a folyamvizvezeték- nek a fővárosban tapasztalt azon hátrányos tulajdonsága is, hogy a szűrőiül-1 tak hosszas használat után eliszapoboldogságban, meseszerű megelégedettség- i ben, leírhatatlan gyönyörben. Egyszer azonban, valami fél esztendő múlva, megszólalt egy levél, melyet Mariska egészen el is felejtett a ládája fenekén. Azon a szörnyű villámos éjszakán találta a nagy tulipántos ládában, mikor örökre búcsút mondott a Karáéit ablakfélfájától. Együtt akarták megolvasni. A levelet az a bánatosan mosolygó szép fehér asszony irta, a kinek az elhozott arczképe ott van a szentölt gyertyák között a parádés szoba falán. Hanem a kinek czimezte, az föl se törte, sőt visszautasította a levelet. Milyen szívtelen betűkkel irta rá ezt a három kegyetlen szót: »nem fogadom el !« A meg nem semmisített levélnek nagy hivatása volt. Egy nagy titokról kellett jelentést tennie hosszu, nagyon hosszú idő múlva. És ez az idő elérkezett. A kis Mari feltörte a levelet. Laczi olvasni kezdte : A remegő kézzel irt levél ezt mondta : »Eltaszítottál magadtól, mikor már szerencsétlenné tettel . . . Hát volt szived ahoz hogy így cselekedtél velem ? ! Piát ennyit ér a te esküd, a te sok fogadásod ? Nem volt-e szentségtörés minden ígéreted, nem volt-e hazugság minden csókod, nem volt-e csalás minden mosolyod és nem volt-e alakoskodás a te egész rajongásod ?! Itt hagytál engem meggyalázva, édes anyámat . Összetaposva, boldogságunkat elrabolva és . becsületünket tönkretéve . . . Boldogságot kor essz egy olyan szívben, á melyet nem izeiben, Koron kutak leverése által, legalább 2 méternyire a város altalaját képező Dunakavics rétegbe, melynek viz éül a felső rétegek iszt tálán vize a kúteső falai által teljesen elzá- ratik. Nekem házi kertemben egy ilyen kis kntam van, mely kristály tiszta, színtelen, 10° C. meleg, kissé kemény, de jó ízű ivóvize szolgál a., kimeri heilen bőségben, jelentékeny szénsavtartalommal, mely az rendkívül iidi övé teszi. Csakhogy ezen kutak a hév vizek környékiül és a magasabb u t- czákba i nem haszna'h it'k; mert ott langyos, it pedig keserű vize adnak. Egy ily kút beszerzése es leverése 65 frtba kerül, a jó ivóvíz előállításának ezen módja, tehát az egész városban legalább 50.000 frt kiadás, igényelne. BURÁNY JÁNOS. ESZTERGOM IRODALOMTÖRTÉNETE. (Esztergom város és vármegye egyházi és világi Írói.) XXII. Gr r u ii d 1 I g n á c z plébános Do- roglion Es/áergommegyében.Szül. 1813. júl. juh 31. fölsz. 1836. ang. 2. Irodalmi művei: »Berg Pilis bei G-ra.nl in Ungarn.« 1863-ban jelent meg az »Östereichische Botanische Zei schri't“- ben. »Botanische Mitheilungen aus Ungarn.« 1868. Zur Flora von Ungarn. 1868. U. o. S p á i h Döme szén -Benedek- re.ndü áldozár, gymnasinmi taiiar Esz- ergomban. 18613 -65. Szül.' 1813. jun. 9. áldozárrá szent. 1838. júl. 26. meghalt .1865. okc. 22. Esztergomban. Iroda-ini műve : »Ein Wort über Aufklärung und Menschenliebe.« Sop- rouyi gymu. éivesitő. 1852. C s á, k a K á r o 1 y esztergomi születésű, Esztergom egyházmegyei áldozár. Szül. 1842. okt. 22. fölsz. 1866. júl. 25. Jelenleg gymna.siumi igazgató Tresztenán. Irodalmi művei : »Vauéba e'ső m. bibornok.« Eszrergomi Újság 1864. ír több tör énelmi értekezés , czikkey hírlapi levelet s.b. »Mikép lehet sikeresebben minden megyében a lelkipásztorok segítségére, a népfogsz szeretni és fagyasztó telet találsz a kikeletben. Boldogtalanná tettél engem, de boldogtalanná kell lenned magadnak is és annak is, a kinek hazudni fogsz az oltár előtt. Ha vallásos nevelést nem adott volna szegény anyám, akkor tudnám, hogy hova temessem szégyenemet és meggy aláztatáso- mat... de igy viselni fogom sorsom átkát, a míg össze nem roskadok . . . Gyermeked ne legyen a tied. lelke sohase vádolja a te bűnödet s ha valamikor rád talál, bocsássa meg neked azt a tőrdöfest, mely Í vel szivemet örökre megölted . . . Én megbocsátok neked s egy átkozódó anya ki fák adásai helyett egy szerencsétlen nő fájdalmával temetem el fájó emlékedet szivembe. Nincs több mondani valóm. Ezt el kellett még mondanom, mielőtt édes anyám szemeit | lezárnám s mielőtt gyermekem siralmai el nem vennék az eszemet... Nem átkozlak... Eelejts el te is egészen ... De lesz idő, a mikor kihamvadt szivedben éledni kezd egy kis parázs s mikor eszedbe fog jutni a te gyermeked, a kit nem találsz meg, inig meg nem bocsát s míg szivedbe nem foglal ..................« Olyan bánatosan hangzott ez a levél, mint valami requiem. A bánatosan mosolygó szép fehér asszony a falon az elnémult párra tekintett alá s a legnemesebb szív szaván mondta: — Lássatok, én már kiengesztelődtem vele. Bocsássatok meg neki ti is. Megbűnhődött bűnéért . . . Koronázd meg kis Mari a te üdvösségedet. . . Keresd föl az édes apádat, hogy megbocsáthass neki . . . Bocsáss meg pedig neki még az én nevemben is . . . nrssrk tartására sat.“ Pályamű. 1864. »Reági «. »Adalék Esztergom XIII. szóizadi lielyirata s földrajzához.« M. Sión 1867. »A pápák befolyása hazánkra az Árpádok alatt.« Religió 1871. »A magyar Xmienes Benjáminja.« Program 1871/72- Nagyszombat. ,,Száza Árva megye értelmiségéhez.« Trösztiuai gytnn. ért. 1877. »Bncsu- szózat az in őzeitől távozó ....növendék ekhez.« Tresztinai gymnasium az első decenninm végén. U. o. 1879. »Nem- zetgazdászati néze ek Magyarországban Mária, Terézia korában. 1885. TJ. o. C z i b u 1 k a Nándor lelkiigazgató az eszt-Tgpmi papnevelő intéz- tbvi. Szül. 1840. febr. 27. fölsz. 1862. júl. 27. Jelenleg lelkiigazgató Bpest'ii a közpon i papnevelő intézetben. Iroda'mi működése : Értekezések,- bírálatok magyar és német nyelven. » Vngelo Mii« Wiener Kirchenz. 1864. »Dt*. Alois Müller wider Angelo Mai und?« Wien Kirchenzeitung. 1864.,— »Bernardini Takács Carmina seleeta«. Birá'a ok M. Sion. 1866. „Archiv, f. d. Ka h. Kirchenrecht.“ Uj M. Sion. 1870. »Honorins s az erdélyi egyházi s iskolai hetilap.“ Religio 1870. „Die Rech.e des Aerus u. das neue Wehrgese z in Ungarn.“ Archiv für d. ka h. Kirchenrecht. 1870. „Ungarische Si.aatkircheirgesetze. v. ' Jahre 18')8. Archiv. 1870. „Salvianus“, „Paschasiiis Radbertus“ und Fürst Gagarin. Das Dogma v. d. umbeflekten Emppäiigniss.“ Birála ok in der Wiener Li.eratur Zeitung. 1864. Z o v á !i y i (Jánoska) M i h á 1 y. Szü etett Esz ergombau 1837. szept. 28. fö’sz. 1860. jnl. 28. Érseki könyvtárnok Esztergomban, később Csúzou plébános. Irodalmi művei: Számos egyházi, politikai czikk, értekezés, isim rtetés. Az „Egyházi Lapok“, „Független Lapok“, „Autonómia“, „Cong- ressusi értesítő“, „Egyházi Közlöny“ ; szerkesztője. Önálló művei : Tanulmány a legújabb egyháztör,énelem fölött,.“ Pest. 1866. „Néhány szó a népnevelés körül.“ Pest. 1866. „Kísérlet a kath. egyházi au onoinia kérdésének megoldása iráni.“ Pest 1869. „Conferentiai beszédek.“ Pest, 1871. „A kath. Autonómia hordereje az egyház, állam és társadalom szempontjából.“ Pest, 1871. „Néhány szó a kalb, papsághoz.“ Pest 1871. 1865. Haskó József, bátorkeszi plébános; előbb nevem, segédlelkész, jeSokáig néztek maguk elé egész szótala- nul. A kis Mari előtt egy egész uj világ \ tárult föl. Eddig csak azt tudta, hogy egy szép asszony szerelmének tiltott gyümölcse a volt, most megtudta, hogy ki az apja. Kovács László a levél borítékát olvasta n fel : »Boros Kálmánnak Nagyvárad.« És hozzáolvasta azt a három szívtelen n szót is : — »Nem fogadom el!« — Mennyi beszéd van ebben a három rr szóban édes galambom ! Egy kétségbeesett ti anya szerencsétlenségének első bevallása, .r És nyomban rá a visszautasítás. Ismerem rn Baranyai Boros Kálmánt, a volt bihari h nagybirtokos és alispán egyetlen fiát, a ki i>| Munkai Schönreiter Dániel budapesti mii- -í 1 iomos egyetlen leányát, Izidorát, vette fe- -9 leségül. Ismerem még egy pesti irodából, ,í< a hol ügyvédi kézre adta egy öröksége ot kérdését. Az is százerekről szólott. Hanem m annyit is tudok róla, hogy könnyüvérű, .fi ledér ember volt, a ki már fejedelmi va- -b gyot pazarolt el örült tékozlással. Ez az xk ember tette boldogtalanná édes anyádat,’,1«. egész életére. .. Ez az ember tett ki téged 1 > az élet tengerhullámaira. . . Ha szerencsét- - ■ len lettél volna, neki köszönhetted volna; ; je de hogy boldog lettél, köszönd nemes szi- x vednek, mely édes anyád vére. édes anyád iái; lelke. . . A kis Mari mindig arra a drága képre >u nézett, mely a falról tekintett alá. Egyszerre csak verőfényes arczczal szólalt meg: — Édes Laczim, keressük meg azt az ; embert s adjunk neki né lián \ fényes sugarat a mi boldogságunkból, ha még élot:
