Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 81. szám

mine]) a me «'ye széli Inka termében, délutáni 1 órakor, következő sorrendben: 1. Hymnus/., irta Kölcsey : énekli az ipolysági dalárda. 2. Hm lékbeszéd: ir!a s felolvassa Pmignícz L. 3 Ipolyi emlékezető, Óda: irta és szavalja Pajor István. 4. Bemutatása Ipolyi Arnold gyermek- és ifjúkori lakhelyén elhelyezendő emléktáblának, valamint Ipolyi irodalmi műveinek. III. Társasebéd a hontmegyei kaszinó termében, délutáni fél 3 órakor. IV. Hangverseny a megyeháza termében esti 8 órakor: az Ipolysági dalárda, Balczár Irén, Dolczsal Samu ur, Gfaál Mariska, Máy Emilia, Paczolay Irén és Vinter Emilia urliölgyck szives közreműködésével. — Tájékozásul. 1. Úgy a templomban, mint az emlék-ünnepen mind két nembeli úri közönség részt venni hazatiuilag fölkéretik. 2. A társas-ebédre 1 frt 50 krjával (borok és kávéval együtt) aláírhatni Borkő István, Dombó Károly, Vinter Sándor uraknál, valamint a rendezőség- és a kaszinó szolgánál. — Az országos társulatok küldöttjei vendégekül lenni tisztelettel kéretnek. 3. A hangversenyre belépti jegyek 1 frt 50 krjával ugyan azoknál, s estve a pénztárnál kaphatók. A netáni tiszta jövedelem fele részben az Ipolyi emlék- alap-, és fele részben a hontmegyei tűz által károsultak javára lesz fordítandó. Fölülfizetések csupán a leégett községeknek juttatnak. — Külmegyei meghívottak a hangversenyen szívesen láttatnak. 4. Szállásokról levelező lapokon jelentkező külmegyei vendégek számára gondoskodva tesz. 5. Az osztrákmagyar állami vasúton (Budapest és Érsekújvár felől) érkező s alulírottnál eleve irásilag jelentkező vendégek, utazási kedvdzményes árakban részesülnek. Kelt Ipolyságon, 1887. okt. 1. a rendezőség nevében : Pongrácz Lajos.

— Sujánszky Antal aranymiséje. Az érdemes egyházi költő s a köz- tisztelotü praelatus kanonok jövő esztendő szeptembor 29-én éri meg aranymiséje jubileumát. Tisztelői ez alkalommal vallásos költészetéből egy kötetre való. szemelvényt adnak ki s a nagyérdemű főpap üunepeltetését méltóan fogják előkészíteni.

Honvédegyesületi közgyűlés tartatott f. hó 6-án közvetlen az aradi vértanuk emlékezetének szentelt gyász istonitisztelet befejeztével. Több érdekes tárgy közül rcgistrálkatjuk, hogy a honvédegyesület legelsőben is tiszteletbeli elnökét Barta Endrét üdvözölte ő Felsége a király által a Fe- rencz József-rend lovngkeresztjével történt kitüntetése alkalmából s a többi közt azt is elhatározta, hogy a következő farsangon az egyesület alaptőkéje javára valamely — még ez időszerint meg nem határozott — társas mulatságot rendez, melynek kiviteléhez a társadalom valamennyi factorát igénybe szándékozik venni. Az egyesület Pethes Géza Aladárt, mint tiszteleti tagot egyhangúlag titkárává választotta.

— Becsületsértö-pör. A Szabó Gyula kir. aljárásbiró és dr. Wipplin- ger Ödön járásbirósági aljegyző urak által Prokopp Gyula ügyvédjelölt ellen indított becsületsértési-pört csütörtökön tárgyalták járásbíróságunk fenyitő osztályában. A bíró Helcz Ferencz kir. aljárásbiró volt. Szabó Gyulát dr. Föld- váry István városi főügyész és dr. Wipplinger Ödönt dr. Burián János keresett ügyvéd képviselte. A vádlott, Prokopp Gyula nem vallott ügyvédet. A termet nagy közönség töltötte be, mely feszült érdeklődéssel kisérte az ominózus pör menetét. Prokopp Gyula töredelmesen bevallotta ingerült kedélyál la])otáb;m elkövetett sértéseit s Szabó Gyulától a bíróság előtt bocsánatot is kért, de ezt a súlyos sértésekkel szemben az elsőrendű vádló, mint a bíró-. ság tagja, hivatalos állásánál fogva, nem vehette elegendő elégtételnek s igy a becsületsértés tárgyalás alá került és pedig annál inkább, mert a dr. Wipplinger Ödön által panaszolt vádat vádlott tagadásba vet e, az erre nézve kihallgatott tanuk azonban a vádat beigazolván. Helcz Ferencz lelki- ösmeretesen és elmeéllel vezette az ügyet, úgy hogy az még a délelőtt folyamán véget is ért. Dr. Wipplinger Ödön sérelme is teljes bizonyításban részesült. Dr. Földváry emelkedett szellemű beszéde, dr. Burián János ügyvéd szellemes taglalása, Szabó Gyula felszólalása s a vádlott töredelmes nyilatkozatai után a bíró kimondta az ítéletet, mely szerint Prokopp Gyula a becsületsértésekben bűnösnek nyilváníttatott s behajt hat-lanság esetén har- mincz napi fogházra átváltoztatható összesen háromszáz forintnyi pénzbüntetésre Ítéltetett. Az Ítéletben a vádlók megnyugodtak, de a vádlott fellebbezést jelentett be. A kínos ügy ezzel véget ért s keserű tanulsággal járt azokra nézve, a kik a legsúlyosabb sértegetésekkel, oly végzetes köny- nyelműséggol szoktak dobálózni. Az Ítélet rendelkező része Szabó Gyula ügyében lapunkban" s dr. Wipplinger Ödön ügyében az Észt. Közlönyben fog nemsokára egész terjedelmében megjelenni.

— Magyarok a pápánál. XIII.

Leó pápa ez évi jubileumára a magyar tanférfiak nagy zarándoklást rendeznek Kómába deczember 22-én. A zarán- doklás vezetői a katholikus klérus kitűnőségei s az utazásra úgy a fővárosból, mint a vidékről nagy számmal érkeznek jelentkezések. A bejelentési határidő október 20-ika. Az utazás oda s vissza, nyolez napi Rómában való tartózkodás alatt teljes ellátással együtt 120 frtba kerül. A jelentkezéseket a rendező-bizottság alelnöke Wolafka Nándor dr. közp. papnevelői tanulmányi felügyelő fogadja el (Budapest, IV. az egyetemi papnevelő-épületben.)

— - Az iskolai nyomor ellen. (Második kimutatás.) Szerkesztőségünkben a reáliskola harminezéves fennállásának emlékére felállítandó segítő-egyesület javára első kimutatásunk óta a következő adakozások történtek : Kecske- méthy János, mint a reáliskola volt növendéke beküldött hozzánk öt frtot, Stern Márk városi képviselő adakozott két forintot, Sckönbeck Imre városi képviselő három forintot. Az adakozásokat a nemes czélra még mindig szívesen üdvözöljük.

— A szabadkőművesek ellen dr. Machovits (Csápori) Gyula primási udvari pap érdekes röpiratot irt, melynek czélja és tartalma a következő felhívásban van jelezve: Amióta az egyház feje XIII. Leo pápa a keresztény világrend legnagyobb ellenségére rámutatott s a fegyvereket is megjelölte, a melyekkel ez ellenség ellen sikeresen harczolni lehet, azóta a keresztény világ minden tájékán ébredezni kezdenek az igazság, a jog s a rend emberei; s miután bámulva vették észre a sok konkolyt, a inetyet az ellenségnek a keresztény társadalom mezején titokban széthintenie sikerült, szivük méltó haragra gyullad a közös ellenség ellen s eltökélik, hogy ha már a szenvedett kárt nem is lehet jóvátenni, legalább a még ép tiszta és egészséges talajt meg fogják védeni a szabadkőművesség pusztításai ellen. Azokon, a kik az ellenséghez esküdtek, csak az ur Isten kegyelme segíthet, ezektől csak óvakodni, ezekért csak imádkozni lehet; de hogy a szabadkőművesség a jóravaló emberek

.eszét és szivét többé meg ne mételyoz- liesso, azt a társadalom őrei s mindazok, a kik az emberiséget igazán szeretik, megakadályozhatják. Mi Hiúkra rúg a keresztény társadalmi rend felforgatásán dolgozó szabadkőműveseknek száma, de vájjon nem százszorta többen vannak-e azok, a kik ama keresztény társadalmi rendet fentartani óhajtják ? S ha mégis manapság azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy mindenfelé amazok kerekednek felül, a kisebbség van előnyben, ez csak úgy történhetett, hogy mig a szabadkőművesek egyesült erővel, egyöntetű eljárással, makacs kitartással küzdöttek és küzdenek czéljaikért, addig a kereszténység híveinek nagy többsége talán megvetve és kicsinyéivé az ellenséget, elmulasztotta az egyesülést, az erők összpontosítását s mitsein tett az ellenség titkos működésének meghiúsítására. Ma, midőn e mulasztás szomorú következményei immár érezhetők, midőn a római pápának, nemkülönben az Istennek különös kegyelnie állal megtért szabadkőműveseknek jóakaró figyelmeztetései is összetartásra és tettre buzdítanak, ma, midőn a szabadkőművesség a kereszténységnek legszentebb intézményeit is tényleg megtámadni merészli, ma már ogy jóravaló kereszténynek sem szabad tétlenül néznie a szabadkőművességnek garázdálkodásait. Mit kell és mit lehet tenni e szent küzdelemben még a legutolsó közvitéznek is, megmutatja a kis kézikönyv, melynek megszerzésére a t. közönséget ezennel felkérjük. E kézikönyv azonkívül, hogy a szabadkőművesség elleni harcz módozatait megjelöli, egyúttal általános, rövid, de jellemző és hiteles vonásokban megismerteti az ellenséget, annak működését és törekvését is úgy, hogy a ki a szabadkőművességről semmi egyebet sem olvas, már e könyvecskéből magának róla tiszta fogalmat szerezhet. Végül pedig látván a nagy érdeklődést, a melylyel a magyar olvasó közönség a szabadkőműves névtár egyes részleteit a «Magyar Állam» tározójában figyelemmel kisérte, s értesülvén arról, hogy e névtárt a maga. egészében is bírni óhajtja, de magam is szükségesnek tartván, hogy a koresztény közönség személyenként is megismerje Krisztus egyházának s az erre támaszkodó állami rendnek esküdt ellenségeit, a közzéteendő munka második felében a szabadkőművesség hivatalos adatai nyomán betűrendben összeállítottam a magyarországi nagy páholy fenhatósága, alatt működő szabadkőművesek névsorát. A jelzett tartalmú munka, mely körülbelül hét ivet fog kitenni, f. é. nov. 15-ig okvetetlenül meg fog jelenni; ára 30 krajezár. Gyűjtőknek minden tiz példány után egy tiszteletpéldány- nyal szolgálok. Kelt Esztergomban, szent Mihály arkangyal ünnepén, 1887. Dr. Csápori Gyula.

— Tokodon a napokban könnyelmű felügyelet miatt ismét emberhalállal végződő bányaszerencsétlenség volt.

— Esküvő. Weszelv Lajos okt. 2-án vezette oltárhoz Cséinen az esztergomi előkelő társas körökben széniben kedvelt szép Farkas Ilona urhölgyet, Farkas József primási uradalmi intéző kedves leányát.

— Bátorkeszi tűzoltóság. Bátor- kesziről Írják lapunknak : Ritkán találunk mezővárosainkban oly szép társadalmi életet, mint Bátorkcszon. Van «Polgári olvasókör»-ünk, melynek számos kötetből álló könyvtárát folyton növelnünk kell, hogy a felszaporodott olvasó közönséget kielégíthessük. Az átutazó intelligens idegenek előtt nyitva lévén körünk helyisége, azok mindig

ja legkellemesebb emlékekkel távoznak

községünkből. Jelenleg azonban a helybeli «Önk. tűzoltó-egyesület»-ről akarok megemlékezni. Mert nálunk Kobek István nagybirtokos atyai gondoskodása és áldozatkészségéből ilyen is van, még pedig oly felszereléssel, mely dicséretére válnék sokkal nagyobb községeknek is. A kis mezőváros főterén emelkedik a csinos tűzőrségi épület, honnan a község minden pontját beláthatni. Működő tagok a tiszteken kívül 50-en felül vannak, mindnyája szép egyenruhában, azontúl nagy az alapi tó- és pártoló tagok száma. F. hó 2-án tartották meg szokásos évi zárógyakorlatokat. Jelen volt Hazay Ernő volt orsz. képviselő nejével, Luczenbacher István helyettes főparancsnok nejével, dr. Szende Adolf egyesületi orvos nejével, Katinszky L. ügyvéd Muzsláról és a város mindkét nembeli intelligencziája. A gyakorlatokat Nemesik Dániel al- paraucsnok személyes vezetése alatt végezték. Úgy a rend- és menetgyakorlatok, valamint a tulajdonképeni működési gyakorlatok oly precizitással gyorsasággal történtek, hogy gratulálhat magának az a társulat, melynek ilyen vezetője és ilyen derék tagjai vannak. A gyakorlatok befejeztével Luczenbacher J. h. főparancsnok (Kobek J. főparancsnokot távol léte akadályozták functiójában) rövid lelkes beszédben adott kifejezet teljes megelégedésének és kérte az egyesület tagjait tartsák meg buzgalmukat továbbra is, hogy nyugodtan hajthassák a község polgárai fejüket nyugalomra azon tudatban, hogy ily férfiak őrködnek vagyonunk felett. Miután a szónokot a közönség megéljenezte a gyakorlat véget ért. Este az uradalmi kastélyban szép zeneszó mellett vigadott a város polgársága.

— Katonazene. Ma d. e. tizen- kettedfélkor a Széchenyi-téren katona- zene fog játszani, mélynek műsorát már múlt számunkban ismertettük.

— Senkrah Arma kisasszony, a művészvilág egyik legbájosabb jelensége, a nagyhírű hegedű-művésznő de- czeinberre halasztotta esztergomi con- certjét.

— Budapesti Hírlap: Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a «Budapesti Hírlap», Magyarország legelterjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy magyar lap sem; jele ez a müveit magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A «Budapesti Hírlap» programmját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, pártkülönbség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan; tárcza- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, hű és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetlen más lap sem. Úgy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosában saját tudósítói vannak, a kik mindennap táviratokban közük a «Budapesti Hirlap»-pal a nevezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen láthatja minden család is, mert a szerkesztőségnek gondja van rá, hogy a «Budapesti Hírlap» mindig a jó Ízlést szolgálja. Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli olcsósága is: negyedévenkint csak 3 frt* 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A «Budapesti Hírlap» megérdemli, hogy eddigi nagy sikere még jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvencze. Az előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A «Budapesti Hírlap» kiadó- hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám.

FELELŐS.SZBIfKKSZTŐ :

Dr. KŐRÖS Y LÁSZ LÓ.