Esztergom és Vidéke, 1887

1887 / 40. szám

9. A jelentkezések : dr. Wo! a fka Nándor, ogyot. 1). tanárhoz, (Budapes- ton, központi ]>npiu')V('ld@) cziinzemlok.

10. A közponii bizottság bármely ta gja minden érdél lödének szi vesén szó I g’á 1 fe 1 v i Iá g'O s i tássa 1.

A bátorkeszi tűzoltóság.

(Három közlemény.)

III.

A tűz délelőtt 8V4 órakor a lelkészlak felet: a. 14-ik házszámnál ismeretlen okból a padláson támadt. Tíz perez múlva a főparancsnok és Nemesik Dániel alparanesnok vezetése ala.lt 26 tűzoltó az első számú szivaty- tyuval, a nagy vizes lajttal, toldó- és kampós létrával, kapacsokkal a vész helyére sietett. Az orkánszerü, dól- nyngofcról jövő szél rendkívüli gyorsasággal terjesztette a tüzet; a megérkezéskor már mintegy 30 ház, köztük a papiak, iskola, templom állott lángban. Az utczán végig rohanó viliar az oltást teljesen lehetetlenné tette annál is inkább, mivel a lakosok az elöljárósággal együk rémit le.ük ben a vízszállításról teljesen megfeledkeztek s erélyes sürgetés daczára sem hoztak. A lűzoltóság teliá meiki- sériet e bontás állal gátat vet ii a níz terjedésének, kihagyva áldozatul a. tűznek 9 háza' s a tizediket bontva; azonban még félig sem volt munkájával, mire túl raji a már 3-ik 4 ik ház égett. A falu alsó végén előre láthatólag át kellett csapni a tűznek a másik déli sorra.. Ezt megakadályozandó, kútba bocsáttatott a szívó tömlő ; de a nagy szárazság miatt a kút, mint a többi, — csaknem kiszáradva lévén, alig adott t/2 hektoliternyi vize:: s így a törekvés-itt is meghiúsult. Ezek közben a tűzoltók a szivattyúval a rohamosan terjedő lángok által mindig alább szőrit,tatnak s végre egészen a falu alsó végére szorultak ki, hol a szivattyú mellett, melynek a tökéletes vízhiány következtében hasznát venni úgy sem lehetett, egy őrt hagyva a vezénylettel megbízott segédtiszt vagyon mentési czólból a tűzoltókat — az utcza alsó végén lehetetlen lévén áthatolni — a kertek alatt visszavezette a midőn is a többi közt, a lelkészlakba n az égő pinczéből ki hozattak az anya,könyvek, különféle templomi szerek, eziistnoműek és egyéb értékes tárgyak. Időközben Hazay Ernő és Kobek István uraknak 8 vízszállító szekere érkezett s azért a szivattyút ismét használatba vevéu, a templom beégé- sének megakadályozása vétetett tervbe. Bátor mászók felmentek a csővel, de a padlás, mely már égett, ugyneveze.t »vak stukatúr» lévén, rá nem léphettek s a vizet sem bocsájthaiák a kellő helyekre ; a templom belsejéből pedig a padlást boritó vakolat nem engedé a vizsugárt az égő deszka-padláshoz jutni ; ennélfogva meg kellett várni a beszakadást, hogy akkor a tüzes anyaghoz hozzáférhetvén, a belső berendezés megmentessék. Mig egyes égő részek hullottak le, ez sikerült is, midőn azonban az egész padlás végre tömegben hullott alá, épen akkor egy csepp viz sem állott rendelkezésre, minek kővetkeziében ezen két óra hosszáig tartó küzdelem is vereséggel végződött. Elégett 130 ház a hozzátartozó gazda,sági épületekkel, asztalokkal, takarmány- és szalmakazalokkal, tömérdek baromfi, ser.és, kutya, macska, s egy ló is. A kár mintegy 70.000 frf., melyből biztosítva volt többnyire az »Első magyar általános biztosító társít la nál 35.000 frr, körül. Különös elismerés illeti Hazay Ernő és Kobek István urakat, kik 8 vizes Iajtót s a, cséplőgépek mellől 20 napszámost küldöttek át; ellenben hanyagsággal — melyet a rémület okozhatott — vádolhatok a, helybeli elöljárók és lakosok, kik vízszállításról egyáltalán nem gondoskod lak. Az eredménytelen munkában részt vett az újonnan alakult » Ha,rezeiltáz-kurtakeszi« tűző 1 tóság is.

Az Antal házi tűz d. e. 9 órakor tímadt. A jelzés után 30 tűzoltó sietett a, vész helyére az 1. és 2. számú szivattyúvá1. A működés már csakis az égő anyagok eltakarítására és ártalmatlanná tetőiére szorít,kozhatott. Ez a 60 méter hosszú cselédlakon és hozzá kapcsolt istállón déli 12 óráig tartott. A 2. számú szivattyú azonban működésben maradt d. u. 4 óráig 6 emberrel, hogy a. lüzet kapott trágya,dombot szétszedje. Vezényelt a segédtiszt, ; visz- szamaradt a 2. számú szivattyúval Reicher József osztp. A tető nádas volt ; a szárazság rendkívül nagy ;

gyenge szél lengett délről éjszak felé: viz volt elegendő. A lelő biztosítva vo 1 f.

_______________(V^'o.)_______________

Városi kÖzt>yüli;8.

(Május 16-áu.)

A napirend sorába felvett kaszárnya ügyi bizottság jelentésé nagymérvű érdekeltséget keltett a képviselők közt, s ennek tulajdoníthat), hogy a tanácskozó terem minden széke és padja képviselők által volt elfoglalva.

A tanácskozás vezetését dr. Helcz Antal polgármester teljesítette, ki is d. e 9 órakor az ülést, megnyitván, a napirendiek megtelő lő leg, Esztergom megye törvényhatósági bizottságának az 1887. évi városi költségvetés jóváhagyását fárgyaző határozata olvasatott fel, a mely szerint a kiadás 104,080 ft 04. a bevétel 83,668 ft 13 kr. községi pótadó czimén a hiány födözésére 20,411 ft 13 kr. vet etett ki. Mely pótadóból valamennyi adónemre esik 17,980 ft 83 kr. csupán házszemély és jövedelmi adóra 1527 fc 47 kr. csupán földadóra 902 ft 83 kr.

Jóváhagyólag tudomásul vétetett a megye bizottságának az 1888-ik évre megái lapított közmun kavá 1 tsá.gra vonatkozó határozata, mely szerint a kötelező kény-szervái tság mondatot: ki és pedig Esztergom város közmunkájára n'zve egészben, az esztergomi és párkányi járásokra nézve podig, —- a hazátlan zsellérek kivételével -- felerészben. A közmunka váltságdíj az az 1888-ík évre kettős fogat után két forint, egyes fogat után egy forintban, a kézi napszám utáni váltság pedig 50 krajezár helyett 40 krajezárban állapíttatott meg.

E tárgynál Brutsy János szólalt fel s a közmunkának természetbeli leszol- gá,Itatása mellett foglalván állást, azonban őzen kívánságától Takács Géza. főjegyző felvilágosítása után elállót .

Esztergom megye alispáni hivatala által május 23-án kitűzött közigazgatási határjárás tudomásul vétetvén, a város részéről dr. Helcz Antal polgármester, Takács Gréza főjegyző, dr. Eöldváry István h. főügyész. Nozdroviczkv Mik- erdőmesler, Brunner J zsír, Szálkái Tóth Ferenez, és Horváth Mihály hegymester küldetett ki.

Ezután következett a legfontosabb tárgy a kaszárnyaügyi bizotfság jelenlése, melyben az inditványoztatik, hogy a város egy ezred törzs, hadkiegészítő parancsnokság kerete, az ezred felszerelési rak iára és két zászlóalj legénység létszáma részére a Budautczai laktanya. területe és a szükséghez képest kisajátítaná ) szomszédos házak területeire épít illetékszerű laktanyát«.

Maga a polgármester kezdé meg a tárgyhoz való hozzászólást azzal a felvilágosítással, miszerint az esetleges kisajátítás nem minda két szomszédos házakra értendő, hanem a szükségnek megfelelőleg vagy a KacDetz, Szvoboda. Sclimiedt és Schrenker-féle ház, avagy a Niedermann és Müller háza és az ezek végében lévő hosszusori házak, a szerint a mint a kaszárnya területéhez nagyobb vagy kisebb terület hozzácsatolása kívántatik.

Brenner József kezdte meg a vitát s azon nézetét nyilváni.á, hogy budautczai kaszárnya jelenlegi területén építendő kétemoleres laktanya a szükségnek teljesen megfelel.

Fach Antal a sas és budautczai laktanya területét megfelelőnek tartja a két, zászlóalj szükségletére.

Biirány János a bizottság javaslatát pártolva, nézete szerint csakis annak elhatározása volna kimondandó, hogy nem a kenderföldeketi, hanem a város belterületén épi tetik fel a kaszárnya.

Rédly Gyula a bizottság javaslatát elfogadja azonban a helyszíni vizsgálaton teljesítő vegyes bizottságnak figyelmébe ajánlani kívánja Brenner ésPach indítványát.

Kubovics Ignácz a mellett érvel, hogy a kenderföldek területe is vizsgálat tárgyává, tétessék.

Takács Géza és dr. Eöldváry István a bizottság javaslatát kéri elfogadtatni Kubovics Ignácz indítványának végleges félretételóvel.

Schal kász Ignácz hasoulókép a bízót, súg javaslatát fogadja el és szükségesnek tartja a kisajátítást.

Ezzel a vita bezáratván, végül el- 1 nők lő polgármester vázolta annak szükségét, hogy a kaszárnya építésének mielőbbi sikeresitése szempontjából szükségesnek tar ja, hogy a képviselő- testület határozott irányban ha!adjo i, melynek hiánya volt eddig is a,z oka,

ban, a ki pénzt utánoz vagy utánoztál s a ki a fémpénz ércztartalmát csökkenti, öt évtől tíz évig terjedő börtönnel sujtatja ö Felsége a pénz az ilyen fatty ókat. A váltópénz hamisítóit hat hónaptól három esztendeig tartó fogházzal veri meg ö Felsége az igazi. A forgalomba hozók és átvevők a pénz csalárd használ ita miatt -zin- tén szenvednek.

Igen érdekes törvényes intézkedések és p é n z ü gy m i n i s z t e r i r e n cl e 1 e t e k szab á 1 y o z z á k a magyar bankó hitelét. »Olyan öt forintos államjegyek például, melyek állapotából kitűnik, hogy szándékos változtatáson mentek keresztül, állami pénztárak és hivatalok által a valódiság megállapítása, illetve azoknak az előállítási és kezelési költség megtérítése mellett való kicserélése végett a magy. kir. központi állami pénztár utján a cs. és k. közös központi pénztárba Becsbe küldendők. Az előállítási és kezelési költségek fejében darabonként öt krajezárt számítanak. Olyan sérült államjegyek, melyeken a szél, a nyomat vagy az irásmezö egyes részei hiányzanak, csak azon összeggel váltatnak be, mely az államjegynek sérületlen részeire sík. Oly álla mjegyek, melyek akként vannak megsértve, hogy csak az egyik oldalon hiányzik a kép egy része, olyanokul kezelendők, mintha ezen rész mindakét oldalon hiányoznék.

A megtérítési összeg megállapítása végett az 1885. évi január 1-ről kelt uj kibocsátású államjegy alakját száz egyenlő részre osztják. Ezen felosztás egy olynemü hálózat alkalmazásával történik, mely derékszögű keretbe van illesztve és akként készült, hogy a keret belső térfoglalata tökéletesen fedi az államjegy alakját és ezt

a kereten felülről lefelé és baloldalról jobb felé egyforma, távolságban húzott fonalak által tiz-tiz egyenlő szélességű közökre osztja, mi által száz egyenlő alakú négyszögrész keletkezik. Minden négyszögrész után, melynek térfoglalata a hálózat alá tett államjegy által legalább felerészben nem fedeztetik, az öt foiintos államjegy teljes névértékéből öt krajezár levonásba hozandó. Oly hiányzó részekért, melyek két vagy több négyszögrész érintkezési pontján vannak, nem az egyes négyszög- rés'.re eső összeg, hanem azon összeg hozandó levonásba, mely a hiányzó részeknek együttvéve megfelel. Oly államjegyek, melyek már átlyukasztott állapotban nyújtanak át, vagy melyek valódiságáról kételkedhetünk, továbbá beragasztott, meg- szenesedett, rothadás által megrongált, zsírral, olajjal vagy savval leöntött, egerek által megolvashatatlan részekre összerági- csált s végre oly államjegyek, melyekből egyes részek ki vannak vágva, vagy melyeket több foszlányból komponál valaki össze a m. kir. pénzügyminisztérium által a cs. és kir. közös pénzügyminisztériumhoz küldendők. (1882. II. 18-iki 4395 sz. p. ü. m. r.)

Az 1882-iki származású összeragasztott, egyeseket csak akkor fogadják cl a magy. kir. pénztárak teljes névértékben, ha azok olyan módon vannak finom selyempapirral vagy egyéb átlátszó anyaggal összeragasztva, hogy a jegyek teljes hiánytalansága és valódisága kétségtelenül megállapítható. A más módon összeragasztott egy forintos bankókat sérülteknek tekintik s megtérítési összegben Becsben váltják be. A megsérült egy forintos bankjegyekért járó megtérítés megállapítása a következő módon történik.

A bankjegy alakját busz egyenlő részre osztják. Van erre a czélra egy hálózat, melynek rátevése a jegyet épen húsz egyenlő négy szögű közre osztja.

Minden négyszögrész után, melynek térfogatát a hálózat alá tett egy forintos államjegy legalább felerészben nem fedezi, öt krajezárnyi levonást számítanak.

1880-ik évi kelettel kibocsátott 10-es és 100-as bankjegyeket és a második kibocsátású ötösöket csak az esetben fogadják el a m. kir. pénztárak teljes névértékben, ha a felragasztott papír vagy egyéb anyag átlátszósága mellett vagy átláthatatlanság esetére a felragasztott papír vagy egyéb anyag óvatos eltávolítása által biztosan meggyőződhetnek arról, hogy a kérdéses jegyek minden részletükben teljesek és valódiak és hogy azokból nem hiányoznak oly részek, melyek hiánya folytán a megsebesült bankók megtérítése iránt fennálló szabályok értelmében csak részletes megtérítésnek lehet helye.

Az oly másod kibocsátású 50 forintos államjegyeket, melyek állapotából kitűnik, hogy szándékos változtatásokat szenvedtek állami pénztárak nem fogadnak el, hanem azokat a valódiság megállapítása, illetőleg azoknak az előállítási költségek megtérítése mellett való kicserélés végett a m. kir. központi állampénztár utján a bécsi cs. és kir. közös pénztárba küldik. Az előállítási költségek fejében darabonkint tiz krajezárt számítanak. Az uj kibocsátású sérült 50 17 bős al la inj egyek er g jaró megtérítés megállapítása védeti a nagy bankót kétszáz egyenlő négyszögre osztják egy ráteendő hálózat segítségével. Minden négyszögrész után, melynek térfogata födözeiáen az államjegy terjes névértékéből 25 kr. levonásba esik. (1884. VII. 17-én. k. 2315. sz. püs.) Az összeragasztott ötvenesek értékének hivatalos megállapítása a föntebb fölsorolt eljárás alá van vetve.

Az 1858-ik évi márcz. elsején született ezer forintos bankjegyeket 1883 óta 1889-ig csakis Budapesten és Becsben fogadják el hivatalos helyen kicserélés végett. 1889. aug. 31-ike után ezek az ezresek már teljesen becstelenek.

1880-iki ezreseket bevonták a forgalomból. A sérült példányokat egy száz egyenlő részre osztott hálózattal bírálják meg. Minden fedetlen részért tiz forintot vonnak le.

Vannak olyan törvénytelen müiparosok, a kik az ezresek hátából szíjakat hasogatnak ki s azokból azután külön ezrest komponálnak össze. Az ilyen.szalag hiányokért legalább is száz forintot vannak le az ál- lamjegy értékéből.

Az 1880-iki százasok szintén kivétettek a forgalomból, de a megsérült példányok értékének megállapítása ugyanazon hivatalos eljárás alá esik, mint a többi bankóé.

Ezek azok az óvatos intézkedések, melyekkel ö Felsége a pénz hatalmának meg- csonkitóit vagy hamisítóit sarokba szokta szorítani.

De nemcsak a türelmes papír pénzeket, • hanem a kemény érczeket is manipulátió v alá veszi a pénzhamisítók mestersége.

(Folyt, köv,)

Dr. KÖRÖST L.WjIÁ