Esztergom és Vidéke, 1886

1886-03-28 / 25.szám

ESZTERGOM VIII. ÉVFOLYAM 25. SZAM. VASÁRNAP, 1886. MARO/,. 28. ESZTERGOM és VIDÉKE MEGJELENIK HETENKTNT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész évre fél évre . negyedévre ELŐFIZETÉSI ÁR Egy s?ám ára 7 kr. 6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 50 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL : SZÉCHENYI-TÉR 35-SZÁM, hová a lap hivatalos s a magán hirdetései, a nyilttérbe szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reclamálások intózendők. HIR HIVATALOS H1RDETK 1 szótól 100 szóig — frt 100-200-ig . 1 frt 200-300-ig . 2 frt Bólyegdij 30 kr. ET ES EK K MAOAN-MIRDETESEK megállapodás szer tánvosalib.in kö/i int logjn­Itftm-k. NYILTTER sora zO kr. BUDA- ESZTERGOM. Esztergom, máxcz. 27. III. Előző két közleményünkben kimu­tattuk a buda-esztergomi vasút mind­azon előnyeit, melyek nemcsak a "helyi érdekek felvirágzására vonatkoznak, ha­nem a mely ok közvetve országos érde­keket is szolgálnak. Mi szükséges tehát a szép terv re­alizálásához ? Egyrészről a magas kormány jóin­dulata, másrészről az esztergomi fő­papság támogatása s végül az eszter­gomi iutelligenczia csatlakozása. A magas kormány ezen vasúti vonal létesítése által egy természeti kincsek­ben dúsgazdag vidék számára nagyszerű felvirágzást biztositana. A rohamosan emelkedő fővárost Esztergom megye óriási kőszénkészlettel, piros és fehér márvánnyal, finom épületkövekkel s egyéb nyers anyaggal látná el s e te­kintetben igen sok idegen szállítmányt s külföldi behozatalt tenne fölöslegessé. Hazafiúi és nemzetgazdasági szempon­tokból tehát a Majthény által kért vo­nalat nem lehet sem localis, sem csa­ládi jellegű vállalkozásnak tekinteni. A magas kormány jóindulata pedig teljesen méltó ügynek volna szentelve, ha ezen vasúti összeköttetés ellen emelt gátak és akadályok leküzdéséhez szintén hozzájárulna s támogatás dolgában a kellő tényezőket rendelkezésére bocsá­taná. Herczegprimásunk a főkáptalau s a papnövelő intézet a buda-esztergonii-vo­nal kiépiíése által épen bányatelepeik nagyobb fellendülése következtében lé­nyegesen érdekelve vannak. A megle­hetős pangásban álló bányák serényebb kimunkálása tetemes anyagi előnyökkel is kecsegtetné a tulajdonosokat, a kik rövid néhány esztendő múlván a föl­lendülés nem mindennapi hatását je­lentékenyen meg is éreznék. A bányatulajdonosok jó indulata a vállalkozással szemben tehát leginkább kikérhető és elvárható. A magyar fő­papság hazaflassága azonban egyébként is igen kedvező körülmény a vállalatra nézve. Ha valaha arról volt szó, hogy egy város s egy magyar megye felvi­rágoztatása a főpapság hazafiságától füg­gött, akkor a hozzákötött várakozásban és reményekben még senkisem csalat­kozott. Vajha ez esetben is valósulnának legszebb reményeink és kilátásaink. Még egyszer hivatkozunk első rangú vasúti irónk majdnem jóslatszerű ki­nyilatkoztatására. > Felemlítendő a vasutak azon hatása is — irja Lipthay Sándor kiváló vasúti szakíró (vasutépitéstan 19. 1.) — hogy az árak szabályozása a vasúti forga­lomba vont vidékek közgazdasági viszo­nyait teljesen átváltoztatja s mig a vidék azon termelési ágai, melyekre nézve kedvező helyi föltételei vannak, hogy a versenyt sikerrel megállja, nagy mértékben ki fognak fejlődni, addig azon czikkeknek termelése, a melyekre nézve a vele versenyző vidék van ked­vezőbb helyzetben, csökkeni fog, mert a vasút megnyitása után a czikkek el­vesztik addigi helyi fogesztóikat is. A világforgalomba bevont vidékeket a ver­seny egyúttal arra kényszeríti, hogy egymást éber figyelemmel kisérjék és az egyiknek bármely irányban való ha­ladása a másikat is hasonló haladásra készteti, hegy versenyre való képes­ségét el ne veszítse.« Hová jutnánk ha a verseny szelleme valahára föltámadna törekvéseinkben és küzdelmeinkben ! Közleményeink záradékául még el kell mondanunk hogy mi a mi tenni va­lónk ? A közönségnek, mely különben ezen vasúti összeköttetés által, legelső sorban is érdekelve van, épen most kell meg­ragadnia a kedvező alkalmat saját leg­szentebb érdekeink elérése végett. Tartsunk gyülekezeteket, küldjünk ki petitiós bizottságokat, ne unjunk: rá deputácziós utakra s mindenek fölött kérjük fel és nyerjük meg az ügynek a nagy befolyású főispán ur jóindulatát. Ha gróf Majláth György főispán urat kérjük fel az ügy élére, akkor már a siker legszebb uiján járunk. Mindezek után már most elsősorban a közönség lelkesedésétől és buzgalmától várjuk el a vasúti álmok megvalósítását! EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL Esztergom vármegye helységei száz év eiőtt. VIII. E ö 1 v e*d-et Kor. alig tar Íja em­lítésre méltónak, csak annyit írván róla, hogy 2 mföld nyíre fekszik Bátor­keszitől, 3-ra Érsekújvártól. Váiyinál nem találom. Jelenkori lakosai ma­gyarok, kath. és reform. Párk á n y Kor. mezóváros a Du­nánál, Esztergommal szemközt a Ga­ram vizének a Dunába omlásánál. Esztergom és Párkány közt repülő hid tartja fenn a közlekedést, érseki birtok, kath. templommal. Vályi szerint mezőváros, földesura mint feljebb, la­kosai kath., Esztergomtól csak a Duna hasítja, mint Pestet Budától ; földje jó, legelője elég, piacza helyben. Fo­gyatkozása, hogy rétjeinek egy részét a Duna ós Garam vize néha megönti ; fája sem lévén elég, második osztály­béli. (Hát a hegyfarki józamatu bor ?) Mostani lakosai magyarok, legnagyobb részben kath., , aztán izraeliták, kik gabona és életfa-kereskedést űznek s néhány más vallású. Érdekes történeti szép múltjáról és híres káposzta vásár­járól, mind a két szerzőnk hallgat. Piszke Kor. német falu, Komá­rommeüyében, a Dunánál 1 mföld Ny ergesuj falutól. Vályi pársorral töb­bet mond róla : németfalu, földesurai több uraságok, lakosai kath. Határa középszerű, vagyonaikat az országúiban lóvén, könnyen eladhatják. Ez még Puszta-Piszkéről is tesz említést, mely­nek földesurai több uraságok Nyerges­újfalunak szomszédságában, melynek filiaja.« Piszkén jelenleg a magyar és németnyelv divik, lakosai kath. Van kath. temploma és zsidó imaháza, cze­mentgyára, gőzmalma és sok kőfara­gója. Takaros kis község gőzhajói ki­állással. S á p, Korabinszky e néven Eszter­ismertetés.) (Fényben, Árnyban. Költemények. 1876—1886. ! Irta Rudnyánszky Gyula. Budapest. Aigner Lajos j kiadása. Ára 2 frt 40 kr. diszkötésben 3 frt 60 kr.) j Ez a czime egy igen diszesen kiállított tizenhét ívnyi költemény kötetnek, mely az Aigner Lajos kiadásában, a »Pallas« társulat nyomdájából került pár nap előtt a könyvpiaezra s melynek irója Rud­nyánszky Gyula. Mielőtt e sorok az Esztergom és Vidé­kében napvilágot láttak, a napi sajtó egy tekintélyes lésze megvitte már e kötet hí­rét az irodalmi újdonságok iránt érdeklő­dőknek s komoly, kiválóan szakavatott irodalmi birák Ítéletét mondta el felőle, olyképen, hogy azt Magyarország határain belől többé megfölebbezni nem lehet. Fz az ítélet kielégíthette a szerzőt. Első sorban a Vadnay Károly lapja beszélt róla nagy elösmeréssel, azután Rákosi Jenő irt a »Budapesti Hirlap «-ban egy igen szép tárczát, utána jöttek az » Egyetértésiben a Kazár Emil s a »Vasarnapi Ujság«-ban a Szász Károly ösmertetései. S a mai kor­nak ez utóbb megnevezett három legkivá­lóbb magyar irodalmi kritikusa egyhangú­lag odaállítja Rudnyánszky Gyulát a ma élő legjobb magyar költők mellé sőt közel a régi klasszikus jelesekhez. Meg vagyok győződve, hogy ugyanily vé'eménynyel lesznek a könyv felől azok is, kik ezután fogják fölemelni hivatott biráló szavukat; de különösen kiemelem, a megnevezett hármat, mert a mellett, hogy vélemé­nyökre legtöbb súlyt fektetek, ma már idézhetek is bírálataikból. Szász Károly egész áradata után a di­csérő epithetonoknak, a Rudnyánszky mű­fordításait az egész magyar irodalmi leg­jobb műfordításaival szemben mondja ver­senyképeseknek. Pedig Szász Károly maga is jeles műfordító. • Kazár Emil megvallja, hogy »regen jelent meg ily sokat magá­ban foglaló becses költeménykötet, mely az érző sziv, annyi kifejezését hangoztatja s oly közvetlenséggel viszi a szivekbe. Ujabb lirai költészetünk értékes részének nevezi a könyvet. — Es Rákosi Jenő, a ki tudvalevőleg nem lelkesedik üres dolgo­kért, ezzel végzi a Rudnyánszkyról szóló tárczáját: En részemről a magam köny­vesházában Radnyánszkyt az élő poéták közt a legjobbak közé, közel a régi jele­sekhez helyezem s ajánlom a komoly, mé­lyebb, tanulságosabb, a nagyobb erejű és nemesebb törekvésű költők barátainak a legmelegebben.« Hát már most ezek után énnekem, — a ki pedig Rudnyánszkyt sokkal sokkal előbb j tartottam fényes tehetségnek és a legjobb 'magyar poéták egyikének, * mintsem róla az irodalom korifeusai nyilatkoztak : nem szükséges ugyan ezeket elmondanom. A komoly és föltétlenül tekintélyes kritika megtette Rudnyánszkyt felkent költőnek, a hogy megérdemli és hosszú részletes festését adta költői egyéniségének modo­rának, technikájának és irányának, melyből az irodalompártoló közönség ma már tel­jesen tisztában lehet Rudnyánszky val. Hogy mégis kezembe vettem a tollat és hozzá­szólok a könyvéhez, az azért van, mert mindazt, a mit a kritika a költőről elmon­dott nem tartom elégnek arra, hogy ezt a hatalmas kötetet az olvasó az igazi hangu­lattal vegye kezébe. »Kell egy bús titkának lenni, a mit éreztet, a mi iránt sejtelmet ébreszt, a mivel megindít, mert ez háborítja, ennek fulánkja benne maradt és éles fájdalma mindig felújuk. Ezt mondja róla Kazár Emil az »Egyetértésiben — és igaza van. Azok, a kiknek ez a kötet kezeik közé akad, meg fogják találni ennek a rejtett keservnek panaszhangját minden egyes la­pon. E;z vonul végig a kötet kétszázhatvan lapján sejtetve a mély szomorúságot, mely örök nyomot hagyott a költő lelkében, mint a hogy nagy viharok után hervadó növényzet borítja az Isten haragjának el­vonuló útját. Ez a hangulat dominálja ii H Es2tirjraisMfl" tárcája. Egy verseiének. Kérded : verselményid alá, mily álnevet illeszsz 3 Nem ismert nagyság : X; neved is legyen ez Egy asszonynak. Hogy nem jár bálokba a férje, oh, azt ne csodálja. Lám, otthon eleget tánezol, amint fütyöl ön. Kérdés. Mért, hogy némáinkat szólni tanitni akarják ? Hisz hallgatni arany — ám a beszéd csak ezüst ! Egy színésznek. Jó komikus vagy, mondja, ki téged játszani látott; Mint hős, bár bukol is : jó nagyokat kaczagunk. Egy orvosnak. Ingyen gyógyíthatsz te szegényt és gazdagot is— lásd : Mert honoráriumod asztalosok fizetik. Delnő albumába. Mindennek hódolsz, a divat bármit szab elődbe. Baj, hogy erényesnek lenni ma nem divatos ! BABÉR S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom