Esztergom és Vidéke, 1886

1886-05-13 / 38.szám

yog, már gyönyörtől reszket a menny ís tenger« — s a ki a tenger habjából keletkezetten szépsége varázs-erejével íz egész mindenség fölött uralkodik. Mert hiszen itt lenn szelid zephirek íordják körül, s a hová lép nyomában gyógynövények fakadnak. — Eros és limeros pedig a halhatatlanok országába s átkalauzolják. Valóban gyönyörű mythologia! Báüulatos idealizlása a női szépség igéző tatalmának ! De milyen kirívó ellentéet képez vele szemben a nő viszás lelyzete a valóságban — mely pedig tiég fokozódott, midőn hetärismus jut iralomra, s az eddig rabszolga gyaláut tartott nő leveri kezeiről a nyűgöző bilincseket, hogy azokkal innenúl zsarnok urát fűzze diadal szekeréiez; s az ős régi erköles és tisztesség omjain álljon boszát sok századon keesztül szenvedett rabságáért. Mert igaz ugyan, hogy a hetärisíiusban a görög nép felszabadult — s egy Aspásia, Timandra, Theodata, rörögország legnagyobb és legmúvelebb embereit: Perikiest, Alkibiadest átták lábaiknál; egy Thais-— Nagy íándor kedvese — a ptolomäusok rónjának örökös, cyprusaiknak királyőt adott; Aristonice, a hires tánczoső, és Oenanthe — mint Plutarchos legjegyzi — királyi diadémeket taodtak lábaikkal: de hogy ez a meamorphosisa a nőnek, mennyire nem eleit meg a görög költészetben annyi leálitással rajzolt mennyei Aphrodite redeti természetének — ez eléggé iviláglik abból, hogy az ily módon elszabadult nő minden diadala, az emeriség egyik legdrágább kincsének és zentségéuek: a családi élet - és női ecsületnek hanyatlását és pusztulását ílentette. Miguem a mindjobban elhaapódzot korláttalau érzékiség követeztében létrejött átalános sülyedés s erkölcsi romlottság, magáuak a örög — s a hasonló kór-tünetek kö)tt sinlődött római világ-birodalomnak oyészetét is előidézte ! íme a no élet-történelme a világ ígmiiveltebb két nemzeténél! És azóta, zalatt a két ezer esztendő alatt, mennyi idő az óta eltelt, nem ismétídött-e, csakhogy más és más formában e lényegében mégis ugyanez a jelenég? Mert igaz ugyan, hogy közbenözbeu legelőbb a népvándorlások alatt nők bálványozása is divatba jött. A )vagkorban pedig kemény törvényeket i hoztak arra, mint kell a nőket tiszilni; sőt Angolországban a szász kiílyok alatt (405-ben Kr. u.) halállal (intették azt a lovagot, a ki a nők ánti kötelességét nem teljesitette — időn előbb szertartásszerüleg megfosz•tták lovag jellegétől : felvértezetten templomba vitték, itt gyász-hymnust lekeltek felette, levették sisakját hogy rczát mindenki láthassa, leütötték sarin tyuját, lecsatolták övét, felfordították ijzsát, a melyen czimerét viselte — »ez egy hitszegő becstelen lovag» Iszóra kötelet kötöttek nyakára, s a isztőhelyre hurczoltan kivégezték. Am :ért még ez a kor sem változtatott rökeresen a nő sorsán — sőt kifoistalan állapotokkal még ma — ami lvilágosodottnak csúfolt XIX. százainkban sem dicsekedhetünk !, A nő még ma sem ura saját akaranak — hanem legtöbb esetben csak ízköz a férfi kezében. . . a ki egekig oelve, isteníti — a mig szereti, s e erelem csodás szemüvegén mindent .gyogóbb fényben, megszépítve és megcsőitve lát rajta, mig ha szerelme elrult, vagy az érzéki gyönyörök emésztő evének martalékául esett, ott hagyja íbultan a szédítő magasságban, hová épzelme szárnyain fölemelte, hogyaunál kétségbeesettebben zuhanjon alá abba a mély örvénybe, az »élet prózájába«. Váljon nem-e ugyan az a kép, mely kétezer esztendő előttről tárul elénk ? Az esztergommegyei vasutak. Hat év óta vajúdik az esztergommegyei vasutak ügye s alig van kilátás, hogy egyhamar jobbra forduljon. Rosszul volt megkezdve s a rossz kezdeten akadt meg annyi ideig a vállalat. Báró Majthényi hat év előtt — az igaz — nem tudhatta, hogy a budai rész az új-szőnyi vonal által majdan hatalmas vasúti összeköttetést fog nyerni. 0 akkor egész helyesen egy buda-esztergomi vonalra kérte és nyerte is az előengedélyt. De a mi nem volt helyes, ez abban állt, hogy az engedélyes és a kormány a buda-esztergomi vonalnál maradtak meg, daczára annak, hogy a buda-ujszőnyi összeköttetés máiki lett építve. Pedig ez az összeköttetés fölöslegessé teszi az egész budai résznek újólagos sinekkeli behálózását és teljesen elegendő, ha a buda-ujszőnyi államvasút egyes sugarakat küld ki a jobb Dunapart jelentékenyebb állomásai felé. E szempontból indultak ki Esztergommegye érdekeltjei, midőn a ministeriumhoz fordultak, részint a torbágyesztergomi, részint a bicske-esztergomi, részint fűzitő-esztergomi vicinális vasút engedélyezése végett. Nagy hiba követtetett el, hogy e vonalok egyikére sem adatott ki eddig az engedély. A következmény azt mutatja, hogy sem a régi buda-esztergomi, sem az újólag tervezett vonalak ki nem épültek egy ipargazdag vidék legnagyebb kárára. Ideje volna, hogy e huzavonának vége vettessék. Ha báró Majthényinek hat év előtt, mikor nem volt buda-ujszőnyi vasút, nem sikerűit a szükséges hat millió tőkét biztosítani, ma mindenesetre még kevésbé sikerülhet. Tény az, hogy az esztergom-torbágyi vonal, mely a magyar államvasútnak csak egy szárnyvonala volna, már két és fél millióért épülhetne, és ez a költség teljesen aráidban áll a remélhető kamatozáshoz. Azonkívül a budaesztergomi vonal a déli vaspályába torkolna Budán, ami által kedvezőtlen üzletköltségekbe (60 százalék) vemé magát, mig a magyar államvasútba való torkolás azokat az előnyöket hozná magával, melyeket az államvasutak minden vicinális szárnyvonaluknak biztosítanak. A számvetés tehát mindé u irányban a buda-esztergomi vasút ellen és az esztergom-torbágyi szárnyvasút mellett szól. Különben az érdekelt vidékről senkisem bánná, akármennyibe kerülue s akármily kevéssé gyümölcsöző lenne is a buda-esztergomi vasút, ha legalább kiépítése biztosítva volna. De ettől még nagyon távol állunk. Az esztergom-torbágyi küldöttség tavaly többször tisztelgett a ministeriumban s ott avval biztatták, hogy báró Majthényi most okvetetlen megtalálta a financirozó csoportot. Csakugyan a bécsi angolbank Majthényival szerződést kötött a buda-esztergomi vasút kiépítése iránt. De oly súlyos föltételeket kötött hozzá, melyek az ügy létrejöttét nagyon is veszélyeztették. A bank t. i. a hat millió tőke biztosítására három millió métermázsa teherszállítás biztosítását követelte, részint a Drascheféle téglagyár- és kőszénbánya-társaságtól, részint a vallásalaptól, mint a vidékbeli kőszénbánya-tulajdonostól. A Drasche-társaság meg több okból nem vállalhatott garantiát. Először ő csak bérlője a kőszénbányáknak ós az esztergomi káptalannal eddig az előnyös bérlet meghosszabbítása iránt nem tudott tisztába jönni. Másodszor pedig a társaság nem elég vagyonos, hogy három millió métermázsa termelésére és szállítására vállalkozhassék, miután ez idő szerint összesen csak 800,000 mmázsát termel. Ekkép az egész fhianczirozási terv levegőbe épült. Az alkudozások az ősz óta folynak és most egy félév lefolyta után csak az a változás állt be, hogy az Erlanger ház — mint első forrásból értesülünk — a buda-esztergomi vasút financzirozásától visszalépett. E szerint az angolbank, mely maga hat mill, tőke beruházására nem vállalkozhatik, kénytelen új társat keresni, mi pedig alig sikerülhet, miután e téren Erlaugeréknál vállalkozóbb czég Németországban nem igen van. A buda-esztergomi vasút terve hat év alatt megtette körútját egész Európában. Ideje volna, hogy a kormány már tegyen valamit Esztergommegye érdekében. A legkevesebb, nézetünk szerint az volna, hogy adassék ki legalább az előmunkálati engedély az esztergom-torbágyi érdekeltségnek. Már több év óta sürgeti az érdekeltség e csekély kedvezményt, mely a kormányt semmire sem kötelezi. Az elégületlenség a megyében igen nagy és a mint értesülünk, ujolag készül egy küldöttség onnan a ministerekhez. Az előengedély kiadása nem kerül semmibe, nem kötelez semmire, és törvényesen nem is tagadható meg. A mint tudjuk, az érdekeltség háta mögött hatalmas pénzcsoport áll, mely kész az esztergom-torbágyi vasútat azonnal kiépíteni, ha 1. 1 — 1V

2 null. mmázsa szállítás biztosíttatik átlag 15 írtjával (waggon on kínt az egész vonalra számítva), 2. 4—500,000 frt törzsrészvényekben jegyeztetnék, 3. a magyar államvasút az üzletet 50 százalékért átvenné. Ebben az esetben tehát a pénzcsoport a még hiányzó két milliót a maga veszélyére ruházná be az esztergom-torbágyi vonalba. Mi azt hisszük, hogy az előengedóly kiadása ily körülmények közt kötelességében állana a kormánynak. A vidék meg volna nyugtatva, az előkészületek megtétethetnének és sem a kormány, sem a vidék, sem báró Majthényi kárt nem szenvedne. Mert vagy létesül még a buda-esztergomi összeköttetés, akkor az esztergom-torbágyi sohasem fogja megkapni a végleges engedélyt ; vagy Majthényin akiiem sikerül a dolog sakkor minden elő van készítve, hogy Esztergom megye megkapja a maga vasutját és ez báró Majthényinak sem lesz kárára, ki annyi időt, pénzt és fáradságot költött egy üdvös szándékkal tervelt, de időközben meddővé vált vállalatban. HÍREK. — Herczegprimásunk büsztjét, melyet a főpapság a jubilaeum emlékére Stroblnál megrendelt, megszemlélte ő Felsége a király, aki Hohenlohe főudvarmester kíséretében a művész műtermét hétfőn meglátogatta s a meglepő élethűség fölött teljes megelégedésének adott kifejezést. — Herczegprimásunk jutÜaeuma. Simor János bibornok, esztergomi herczegrimásnak f. évi október 28-án — áldozárságának 50 évi jubilaeuma alkalmából — a komáromi r. kath. hitközség is részt vesz az ország minden részében készülő üdvözlő ovátióban. A hitközség képviselete — mint a Komáromi Lapokban olvassuk — elhatározta, hogy ez ünnepélykor diszalbumot fog ő Eminentiájának átnyújtani, mely a hitközség összes tagjainak aláírásával ellátott hódoló feliratot tartalmaz. — Az uj püspök, Palásthy Pál felszentelése ünnepén a herczegprimás a palotában díszebédet rendezett, melyben a főpapság, a megyei, városi, katonai és állami hatóságok vettek részt. Az első felköszöntöt a herczegprimás ő Szentségére, azután ő Felségére s az uj püspökre mondotta, melyet a vendégek fölállva és lelkesen megéljenezve fogadtak. Utána gróf Forgách Ágoston nagy prépost emelkedett föl, a ki a hercz.'gprimást lelkes felköszöntőben üdvözölte a mit a vendégség hosszantartó éljenzéssel fogadott. Végre a legújabb püspök, Palásty Pál emelkedett fel, a ki a herczegprimáshoz szólva köszönetet mondott. Szavait szintén lelkes éljenek kisérték. — Gróf Majláth György főispán ur kedden városunkban időzött. — Uj gondnok. Bold. Brenner Jakab helyébe ő Eminencziája a herczegprimás Einzinger Györgyöt nevezte ki a szenttamási szent-István s a szenttamási kálvária-kápolna gondnokául. Az uj gondnokot Zámolyi Warga Mihály vízivárosi esperes-plébános avatta fel a községi elöljáróság jelenlétében. Az eskü letétele után az esperes szép egyházi beszédet intézett az uj gondnokhoz, melyben hivatását emelte ki. A szertartások után a gondnok lakásán egy kis reggeli lakomát rendeztek, melyet számos felköszöntő is nevezetessé tett a jelen voltak előtt. — Az esztergommegyei vasutak ügyében a Magyar Nemzetgazda számára egy szakavatott megyei ur egy közleményt küldött b', melyet kefelenyomatban hozzánk is eljuttatott. Az érdekes czikket mai számunkban mutatjuk be. — Hivatalos jelentés. Horváth Mihály városi hegymester hivatalosan jelenti, hogy a pénteki fagy az esztergomi szőlőhatár legnagyobb részét tönkretette. — A dömösi jegyző ügyében az adófelügyelőség részéről Schaller Antal van a részletes vizsgálattal megbízva, aki már napok óta Dömösön tartózkodik. — Uj kápolna. Komáromból értesítenek, hogy ott a róm. kath. temetőben egy igen csinos kápolna fog épitettni; mely Molnár J. apát-plebános fáradozásainak köszönhető. Az épités már tényleg meg is kezdetett. — A fagyos szentek napjai. A három fagyos szent közül Pongrácz tegnap, Szervácz ma és Bonifácz holnap üli meg a névnapját a naptár szerint. Valóságosan azonban már mind a hárman egyszerre és pedig mult pénteken ülték meg erős dérrel és fagygyal. — Katona-zene. Ma d. u. 6 órakor a a chioszk előtt katonazene lesz a következő programmal: 1. Beller Magyar indulója. 2. Millöcker Koldúsdiákjának nyitánya. 3. Fahrbach polka. 4. Lohengrin nász zenéje. 5. Gounod Serenadeja 6. Meyerbeer Dinorahjából potpourri. — A komáromi tvszóktől. Kiss Elek bátorkeszi lakos súlyos testi sértéssel vádolt bűnügye f. hó 3-án tárgy altatott. A vád tárgyát az képezé, hogy Kis Elek, Kiss Pistyi Lászlónak koponyáján karóval több rendbeli sebet ejtett, melyek a törvényszéki orvosi vizsgálat szerint 6 heti egészségháboritást okoztak. A kir. törvényszék Kiss Eleket a btk. 301. §-ba ütköző és a 302. §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondta ki, és őt nyolcz havi börtönre ítélte. Vádlott valamint a kir. ügyész fellebbeztek. — Kirándulás Dobsinába. Mint értesülünk a m. kir. államvasutak városi menetjegy irodája által f. év május hó 22-én a fiumei kiránduláshoz hasonló módon társas kirándulás fog külön vonattal Dobsinára az ottani világhírű jégbarlang meglátogatása végett rendezetni; melyhez rendkívül mérsékelt áru az egész kirándulással egybekötött kiadásokat magában foglaló menettérti jegyek fognak kiadatni. — Bővebb értesítés emiitett irodában nyerhető, hol előjegyzések már elfogadtatnak. — Fürdö-sa's >n. Korányi József jelenti, hogy uszóházát már megnyitotta mind a szabad úszók, mind a tanulók, mind a kosárfürdő használók számára. A higany azonban még mindig okvetetlenkedik, ami a kellemes Dunafürdők használatát némileg késlelteti. — A szent-kereszti búcsúról, mely oly nevezetesen látogatott szokott lenni, még a következő tudósítást kaptuk : E kegyhelyen május hó 3-án, úgymint a szt-kereszt feltalálásának ünnepén szokás szerint nagy számban jelentek meg az ájtatoskodók. Daczára a zordon időjárásnak, szép rendben folyt le az ájtatosság. Egyházi szent-beszéd három