Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 21. szám

27 né»}' nyolcaiul 1%r.ijeziirmI járuln.tk öcszoson fizetni!k 109 4 frt 41 ke n voiced l»i’F Van a vúrosluui ;i szén 147:1.11 király tiszteletére szentelt kápolna melyhez 12 szegóny ol tartására ;il.ipi tett,' kórház van'csatolva. A káptalan mik is van itt tágas, nagy háza liá rom gazdasagai épülete. Ível kerekít nn.l molc nagyobb számmal vannak s özeket fallal bekerített, 00 lépésnyi hosszú. 50 lépés széles tóban összegyűlt nagy mennyiségű melegvíz bajija BnsIÉqnius Ano-oiins, kit I. Ferdinand Soliinan, török császárhoz követül küldött, B/zanc- ba utaz tóban ezen ásvány vízben mely legzordonabb télen sem fagy be, nagy csodálkozására békákat vett észté. Ern ütésre méltó még az itt kibugyogó ko- serfi viz, melyet vagy 40 év előtt a bécsi és pesti egyetemek chemice meg­vizsgáltak es a cseh sa'ulschitzi \ Ízhez hason lómik falai tat ot t. Stniedl nevű akkori’megyei orvos e vizet a betegeknél kitűnő hatással al kaimazta és hogy hazánkból a külföldi keserű só használatát. kUznviUa, saját költségén házat épített, a hol a keserű sót kifőzte é'« az ország különböző vi­dékeire szállitatta. Hanem a sors úgy- hozt.a magával, hogy az, ő nemes szán­déka meghiúsult, Szentgyörgy mező. E mezőváros is, mely németül „Goor- genfe’dimk“ n vezteíik, fekvésére néz­ve Esztergommal összefügg. Nevet a vértanú sz. Györgyről nevezett prépost­éiig tói vette, mely körülbelül sz. Ist­ván király idejében ala pitta tuti s pré­post élén 4 pap lel kés/,Ív del t benne, j A tatárok és Troucsényi Maliié hotöró- ; sej alkalmával elpusztult ugyan, de, 'Tolégdi esztergomi érsek ugyan 1337- f ben ismét virágzó állapotba helyezte s, in i.st már a préposttal együtt 8 bősé-j gesen dotált kanonok végezte benne az egyházi t.enykedeseket. Miután aj prépostéiig időközben, a t,örökök ural ma másodízben elpusztult, az ér eki káptalannal egy esi tie te 1L s a róla. ne­vezőit kanonok közvetlenül a méltósá­gok után (canonici column arcs) foglalj helyet. A város határa, a folyó mentében le ' 1 ül el s részint, síkság részint pedig 1 dombos vidék, melyben ép oly jó bor t. rom, mint az esztergomi hegyeken. A ' tilaj mindenütt, homokos, agyaggal ,ke- 1 verve. Van 3*28 hold harmadik és 3S9 1 hold negyed k osztályú földje; 127 ka- 1 szás harmadik osztályú rótsége, S200 1 kapás második osztályú szőllőhegye. 1 A bai bárok kiűzetése illán itt lete­lepedőit lakosság a Rákóczy félő moz­galmakkor ki lőtt zaklatva, do miután a bóko holy re állt ismét lassanként vissza kezdtek szállingózni. Mod. 0 kiváltságos város eléggé né l>os. Bakosai legnagyobb részt, magya­rok, ezek ulán következnek a németek s végre a tótok. De úgy a németek mint, a tótok, a magyar nyelvet, szol­gai masa, 11 el szokták saját i tani. 252 házban lakik 480 család a lélek szám pedig- 1952. Mindnyájul római kailio- litusok, van sz. György tisztelet To szentelt templomuk s 1800 óv óta ! plébánosuk. Vannak köztük kezűiüv0 j sok, de leginkább szán tó fid- és szől j lőinűvelésből élnek, az esztergomi érsek a földesuruk. Ez idén a megyei kato- j 11 ai pénztárba fizettek 1182 frt 55 hal, nyolc/,ad krajcárt, a községi pénz tárba pedig 894 frt, 51 négy nyolezad ki t ; összesen 2077 frt 47 két nyol­ezad kid. Egyesületi-élet. „8/t. Péter ós PAl'-ól ozLm. temetkezési egyesület közgyűlése márez. 6-án. ‘ Mindannyi létező egyesi! elünk közt, aligha van egy is, mely nemesebb czélra törekednék, mint a temetkezési egyesület. Mint alapszabályzata mondja „Miután a mindennapi tapasztalás azt tanúsítja, hogy gyakran halálozások al­kalmával az illetőknek nemcsak kedves övéik elvesztésé feletti bánat, hanem a, tisztes eltemetésre szükséges pénzösszeg hiánya is keseríti szivüket, ezen pénz- 1 összegnek biztos megszerzésére a köl­csönös felobaráli szeretet alapján ke j letkezet Méltó hogy no csak azok t iratkozzanak he az egyesület tagjai közéj a kik az egyesület által adott összegre reá-1! szorulnak, Inneni azok is, kik a jó!1 tt 1 Isten kegyelméből min szorulnak arra, j mert hisz nagyon jól tudjuk, hogy v napjainkban igen sok szegény van ki h lem képes összekuporgatni még azt az e összeget sem, mely eltakarítására eléír-i*3 'égés, aztan oly csekély a tagsági dij,j logy bizony nagyon sok észre sem venné s innak hiányát, inig el len kezőleg az em r lorbaráti szeretetnek igen nagy szolga- a a tot tesz vele. j *’ A közgyűlés lefolyása követkozőleg q örtént. Elnök gr. Csáky Károly pló- ti ános ő méltósága a városház tanács- h erm*bo összehívott közgyűlést d. o. st 1 órakor nagyszámú résztvevők jolen- , . : oi etében megnyitván, hosszabb beszéd­jen ecseteié az egyesület állapotát kié- p medvén különösen azt, hogy pénzügyileg az elmúl 1. háromévtői fogva nemcsak hogy deficzilje nincs az egyesületnek ha nem pénzmaradványa van. Felöl vastat,olt ezután a múlt évről szóló közgyűlési, valamint a folyó évben tartott választmányi ülésről felvett jköuyv mely észrevétlenül hitelesít letett, s az alapszabályon tett módosítás min­den pontjában elfogadtatott. Ezzel a tisztviselők s az igazgató választ Hiányból hiányzó Vét tag meg­választása ejtetett, meg s közfelkiál- 'ással igazgatóvá Iványi Ferenc/, pénztárunkká : Niedormann Endre, el. Idiiőni'-k Helcz János, az iga/g.iló választmányba pedig: Misié/, Antal, Fiedler Feroucz, dr. Helcz Antal, Dejező István, Kapus János és Borz Ignácz válasy. lat ott. A pénztárt átvevő és átadó bizottság tagjaivá: Iványi Ferencz, Magyary László és Király Sándor. Végre Reczky Ferencz indítványozd, hogy az egyesület ő Eminentiajánál mint. íz egyesület fővédnökénél tegye meg tiszteletét s magas pártfogását kérje ki. Mely indítvány elfogadtatott s an- lak foganatosításával az igazgató rá aszd many bízatott meg. Ezzel az ülés véget ért. Hajnalban. a (Levél egy hajnalban eh, tazott barátomhoz.) A Iioldvihigos estéknek már nincs lenoin- néjok sem a tárczairóknál sem a tárczaolva- ó kmíl. Mert minden kezdő poéta s neki induló ró a holddal kezdi pályafutását. Az első ossz rímek s :iz első gyönge prózai formák holdtól várnak világot és igazolást. És z olvasó megharagudott ezért a holdra, íintha csak ő lenne oka minden irodalmi íerényletnek Nem merek tehát a holdas estérő’ eso-1 égni, hanem megpendítem az akkordokat a oldvilágos tavaszi hajnalról Ez kevésbé csépelt théma, mert csak minden századik oéta vagy iró áldozza föl érte édes haj- ali álmait. Olyan tisztán, olyan üdén, olyan kéjesen olyan megéiiekletlenííl tűnik föl az éj ki- ílynője, mii tégy hajadmikon festő Krinihild kihez még lovag nem közeledett s kinek íjairól még csak keveset tud a világ. Néhány sápadt felliőcske udvarol neki. sak távolról követi egy szerény szerelmes tkon és sóvárogva, a 1 iindöldő hajnali esi 1- j g. És azért, mert nagyon szereti, solia- mi találkozik velő. j Szerelmesen tekint alá a szőke Dunára s < or csókkal idilli bo az ezüst luibfcdrokaf. Az ezüst habfodrok mámorosán ringnunk >va. Maggukkal viszik a királynő szerel­mét a tenger titokzatos mély,-be s olt azu­tán drága gyöngy lesz belőle. Drága gyöngy, a mi később egy szép leány luitty únyakát ékesíti. A szép leány szere'mes lesz tőle, édes ábrándokba merül. Keresi eszményét, kiről először a regényekből olvas nagyszerű csc- 1 lekedetolut s kivel utóbb az életben ta- . lálkozik. Az első találkozás még inkább fokozza édes vágyait, a második találkozás megta­nítja rá. hogy az a valaki nem úgy beszél, mint a regényekben szokás, a harmadik ta- 1 Iái koz ás elegendő arra, hogy megszokottá váljék s unalmassá legyen az, n ki már rabszolgává lett. / Nagyon unalmas mindennapi történet a modern élet színpadáról, a miről mai nap- ság már a regényírók se .znklak másolatot venni Szeretni és csaló l ii. csalódni és szeretni. Az előbbihez nem kell egyéb csak gyönge szív, az utóbbihoz nem kell egyéb csak erős lélek. Nincs az úgy a természetben, mint az emberek közt. Az isten szereti az egot. az ég a holdat, a bold a szőke Dunát, a Duna a csevegő csermelyt, a csermely a csöndes völgyet, a völgy a bűvös erdőt az erdő a lombos fát, a fa a zengő madarat, a madár rejtett fész­két s a fészek a boldogságot és megelé­gedést. S a boldogság? Szereti először a gyötrelmet, azután az örökkévalóságot akár önmagában akár a megsemmisü ésben. És mi a boldogság ? Megelégedésnek sivár fogalom, üdvösség­nek kevés kifejezés. Ellakik a nyomorral s a szenvedéssel, elhagyja gyakorta a fényes palotát, nem egyszer foszlányokban jár s nem hazudik. Nem egyszer bűbájosán mo­solygó asszony szemeiből ragyog és sokszor hazudik. Olyan czikk, melyet nem lehet megvásá­rolni még a legmesésebb áron sem s az utolsó koldus mégis meg veheti. Olyan fogalom, melyet nem lehet bölcse­leti rendszerije foglalni s mégis minden rend­szernek az alapja. Es olyan törekvés, melyért mindenki síkra szállhat, de nem mindig diadallal. Bűbájosán mosolygott le roam a hold. Mi..t va 1 • ini kaczér leány a ki előbb rab­szolgává tesz, azután más rabszolga után lát. — Balga vagy, ha tovább is tűnődői. Mi közöd neked hozzám s a boldogsághoz. Ma­radj tovább is dicsőségteleu küzdelmek név­adón harezosa, a ki naponkint, ezer és ezer számban dől ki a csita sorból, a merre én árok. Es eltűnik lass n, lassan. Megjelen a fejedelmi nap nemcsak vakító ’énnyel, de forró szeretettel is s mintha jiztatóan mondaná: — Még a sivatag utolsó oázánnfc is van oga a boldogsághoz. Bízzál és szeress. . . . Nagyon szép áiálmodni a hajna t, le sokkal szebb átélni s átgondolni. És mert te a dl ál rá alkalmat., legyen a ded kis tárczám ódiuma is, édes barátom. AUCÜN. C ak mar a mi színésztünk is tűnődnének igy háttal vagy akárhogyan fekve és Shaks- penre fölnézne szerepeiken ,. . RAKODCZAY PA!. Vetélytarsak. Elbeszélés. Színhely: a minister előszobája. Személyek: Patay Bmii. Torna Teréz. Komoiny ik Patay: (felöltőben, mely alatt szalon ru­ha van ; kezében írással. Meghajtja magát a komornyik előtt,) A minister ő excellen- cziájával óhajtanék beszélni. Komornyik : Mi ügyben ? Patay: Én Patay Béni vagyok, okleveles ta­nár és végzett földbirtokos ; bár sok em­berrel találkoztam, de olyan ostoba em bérré nem találtam, a ki velem tani Itatta volna magát s igy felcsaptam postatisztnek és most . . . Komornyik : Tegye le felöltőjét. Patay: Oh ezer köszönet. (Leteszi.) Most a kevermesi postamesteri állomásért bátor­kodnám a logalázatasabban folyamodni., ha talán a tanácsos ur. . . Komornyik ; Kérem éu ő oxcelleiic/iájá- iiak komornyikja vagyok ! Patav : Ah ezer bocsánat ha talán meg­sértettem. Komornyik: Bejelentem a miniszternők, m " f I Teréz: (Lefátyolozva jön, kezében irás. : zavarodottan meghajtja maga!) Nagyságos uram. ... Pafc.iy (félre): No ez nőm rov/, a bájos' angyal meg engem uez tanácsosnak. Hat nekem is olyan o tóba képem van ? Teréz : A miniszter ő exceilencziájával óhajtaiiék beszélni. Patay : (egyedíV) Ezerbillog olyan ostoba kéjjé volt, hogy legalább isoszt.ály tanácsos­nak néztem. Patay : (A komornyik hangját utánozva). Mi ügyben? Teréz : Én Tompa Teréz vagyok, a pos­takiadói vizsgát kitűnő eredményei letettem s most a kevermesi postamesteri állomásért folyamodom, ha talán a tanácsos ur. . , Patay ; Millióm recepis ! hiszen akkor mi vetélytársak vacryunk ! Teréz. Veiéi \ társak ? (föllebbenli fá- lj ólát.) Patay : Ah ön az ! hiszen mi ismerjük egymást ! Teréz : Valóban találkoztunk. Pal.av : A vasúti kupéban vagy két óv előtt Szegedről Pestre jövet. Teréz : Emlékezik rá ? Patay: Ah! hogy im ! igen éidekes do­logról társalogtunk: a nők omanczipaczió- j ról. Teréz ; Ön erősen kardoskodott a mellett hogy a nők is dolgozzanak és keressenek kém eret. Patay : Nagysád pedig hevesen ellenezte, hogy a nők is tanuljanak valamit, de úgy látom most már egészen megváltoztatta nézeteit. Teréz: Folyamodványomra czéloz? Való­ban most más nézeteim vannak és ebben sok része van Önnek. P .tay : Hogyan ? nekem ? Teréz : Szavai, melyeket mint ismeretlen intézett hozzám, mélyen bevésődtek emlé­kembe. Patay : Mint nekem az ön vonásai. Teréz: Azt, mondta, hogy oly nőt sze­relne nejéül, ki szegény legyen, de munká­ját. ossza meg önnel ... i Patay: De azóta számtalan pillanatban! gondoltam arra, hogy lehet egy nő, egy is­meretlen nő, kinek nevét sem Indiám, a, kivel a ínenyországot nyerném el, ha csak i örömeimet is megosztaná. . . Teréz : Meggondoltam, hát ha ily köve- i telessel állana elém az, a kit. én szeretek, i elhatároztam tehát, hogy megfelelek a köve­telésének. 1 Patay : (megfogja Teréz kezét, hévvel.) Es ha valaki a jogtalan követeléstől elállva, boldogságának tartaná, hogy o kis kezet a mii kálói saját munkájával megóvja . . . . (kezet- csókol Teréznek.) i Teréz : (elvonja kezét.) Uram ön visszaél ' helyzetével; itt egyedül védtelenül állok. '1 Patay: (zavarodottan:) Bocsánat . .szán-! dókáim tisztességesek ... 1 i Teréz : (Kaczagva ) Az istenért ! csak t nem akar vallomást, tenni? Patay : Ha elnyerem a kevermesi állo­mást, . . . Teréz: Holló' azt én akarom elnyerni ! r Patay : Egyezzünk ki. Teréz: Hogyan? Patay: Osztozzunk meg az állomáson; lm én nyerem el megkérem a kezét . . ji< Teréz: (Kaczagva.) Ha pedig én nyerem ; i el, akkor én kérjem meg az ön kezét ?. . . j Patay : Nem csap fel. I Teréz: (Kaczagva kezet nyújt) Legyen !js Hisz nem rósz tréfa, U Komornyik : A uiiiiisier tógád : Patay: A hölgyé az elsőség. (Teréz pl.) Gvöinörii teremtés! lv>t évig hiába kerestem i m a szerencsés véletlen összehoz vele; le a tréfából komoly dolog lesz, mihelyt negkapom az állomást! . . . Teréz: (jön) Itt, a végzés! Győzelem {/. állomás enyém. Patay : (ijedten) Öné? (leverten) Ajáulom nagamat (indul.) Teréz. H-it távozik ? Patay: Teréz! imádom kegyedet, a mióta dőször meglátt'in, most már bevallhatom, [e azt hiszem, természetesnek fogja találni, iogy most mint állásnélküli ember tá- ' ózzam, Teréz: (gondolkozás ulán) Várjon! (El.) Patay : Vájjon mit akar ? Oh ha sze- etne ! Hiszen van még más posta állomás s az országban. Teréz: (jön.) Itt az ön kineveztetóse a cevermesi állomásra. Patav : Mit ? Lemondott? az én javain­ál Oh imádott Teréz! Szabad ezt úgy ér- enem, a hogy a szivem súgja ? Teréz : Szabad ! PORZSOLT KALMAN. — A modern Othello. Töltött revolver­ei rolnin a férj neje imádójához. — Uram ön megszöktette a feleségemet!- kiállja ot bel 1 ói szenvedéllyel. — Rendelkezésére állok. Jelöljo meg az J löt s a helyet — válaszolja méltósággal az : nádó. — Fölösleges. Látja ezt a revolvert? elövöm minden párbaj szabály mollözé- >vel, ha vissza meri valaha küldeni a fo­jségemctu

Next

/
Oldalképek
Tartalom