Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 36. szám

l<sit ldvettessflk, nem tevénk egyebet, mint gyakoroltuk a letűnt rendszer alatt felfüggesztett bennünket megillető oly törvényes hatóságot, melyet Felséged még október 20-iki kegyelmes diplomájában is a megye autonómiájának és régi szervezetének egész terjedőitnébeui visszaállítása által elismerni kegyeskedik, csupán a birodalmi közös ügyek tárgyalását (melyek közé o házi adó nem tartozhatik) tartva fel a birodalmi tanácsnak.

Az eszközlésben ragaszkodónk a régi szokáshoz, mely szerint t. i. a megye költségvetését elkészitó és ennek folytán az összeget be is hajtató. Jóllehet most, midőn a liivatalképesség mindenkire ki van terjesztve, a megyei tanácskozásokban minden osztály képviseltetik, ■az adót aránylag mindnyájan fizetjük 8 így nem félhető, hogy bár ki is igazságtalanul megrovassék, vagy a közösen viselt teher kelletén túl folcsigáztassék, a költségvetés felterjesztése czélját némileg vosztó, mi azt meg is tevők és a kir. Helytartó Tanácsnak, mint a belügyminisztériumot ideiglen pótló kormányszéknek felterjesztettük és abban érintett tételeken kívül sem többet, som kövesebbet, som pedig uj adót ki nem vetettünk. (Végo köv.)

Megyei közgyűlés.

— April 29. —

A megyei trvhatósági bizottság nagy érdeklődéssel lefolyt tavaszi rendes közgyűlését Mai lát h Gfyörgy főispán nyitotta meg, szokott rövid, de tartalmas beszéddel, ezután Andrássy János főjegyző bemutatta mindazon felsőbb rendeleteket, melyekro nézve a kellő intézkedések az alispáni hivatal utján már annak idején meg lettek téve. A tett intézkedéseket tudomásul vették.

Ezután következett a megye közönségét és tiszti karát érdeklődésben tel jósén elfoglaló kérdés a tiszti nyugdíj intézőt felállításának kérdése tárgyalás alá.

Mészáros Károly és Bárány János bizottsági tagok indítványa képezte legel őször is e kérdés megoldásának alap jót, a meunyibeu a nyugdíj intézmény alaptőkéjét nem az amúgy is túlterhelt adózó közönségre az 1883. XV. t. ez. alapján újabban ismét kivethető pótadó, hanem egyes rendoltetésöket vesztett alapok adományozása által kívánja megteremteni, mely a megyei takarékpénztári alap 15126 írt 51 kr, a takarék- pénztári épület alap mintegy 200 frt

Ah, ime már alkonyodik. Bizony, bizony még itt ez az est, kedves kis feleségem, h a nem sietünk.

*

— Servus Béla. A manóba is, ugyan sokáig aiszod a délit!

— Hé — mi az ? Aha ! te vagy az Laci ? Minek is ébresztettél fel, olyan szép históriát álmodtam. Valóságosan dupla szi- várványos álmom volt.

SEBŐK GYULA.

(Aszalai.)

A hajadon amaz önkéntes szabad határozata, hogy soha férjhez nem megy hasonló amaz önkéntes szabad ajánlatokhoz., melyeket háború időjén

kényszerűvé teszünk.

*

Ki özvegyet vészén nőül, annak a lélekidézéstől félnie -épen nem szabad; mert alig bírja második férjét a nő, minduntalan idézi sírjából első férje lelkét is, ilyen nőnek rendesen két,

t. i. egy élő s egy elhunyt férje van.

*

Galotti Emilia s'dint a gyöngyök kényekét jelentenek, a miért is az arának gyöngyökkel ékeskednie nem illik ; de megfordítva a könnyek néha, gyöngyöket is jolenf.enok, melyeket t. i. a férj neje kivánatára egyéb divat czikkekkel megpárolni vonakodik.

tőkéje és a tátlii megyei magtári épület, illetőleg annak eladásából befolyandó vételáron kívül a tisztviselők által be fizetendő összegek s egyébb remélhető adományokból a 31510 frt 45 kit éri el s ezen alaptőke már 1885. év végével 2147 frt 86 kr felhasználható jövedelmet szolgáltat. Sziutón o czélra kívánta a beterjesztett indítvány for- dittutni a megyei rabkápolna 507 frtot tevő alaptőkéjét is, de miután a megye közönsége még mindig reményű, hogy a kir. trvszók Esztergomba vissza fog helyeztetni s ez esel bon arra szükség leend, azt az adományozandó tőkék so iából Major István felszólalására, ki a dolgot még egyházi szempontból is megvilágította, kihagyták.

Az igy elfogadott indítvány után közvetlenül a szabályrendelet tárgyalása vette kezdetét, melynél Holcz Antal és Reviczky Károly felszólalása következtében a szabályrendelet egyik a nyugdíjazottakra nézve terhes pontja annyiban változást szenvedeti, hogy kimou- da tol t, miszerint ha a nyugdíjalap jövedelme a jog igények kielégítésére elégséges nem lenne s azon esethon, ha ez érdemben a törvényhatóság saját hatásköréből egyáltalában képes nem lenne segíteni, úgy a nyug- és segélydijak összego megfelelő arányban le lesz szállítandó.

A szabályrendelet szerint mindon tisztviselő tartozik a nyugdíj intézetbe belépni s o belépéstől legutóbb húzott fizetése 5 százalékát egyszersmindeu- korra s ugyauaunak 4 százalékát éven- kint, valamint ha 1867. évtől terjedhető szolgálat idejét is beszámíttatni kívánja, úgy ezen évekre legutóbb hú zott fizetésének 2 százalékát is huszonnégy részletben befizetni.

A nyugdijazás csak 10 évet meghaladó szolgálati évek után rendelhető el ezon bolől végkielégítésnek van helye. 40 évi szolgálat betöltése ulán az egész fizetés jár, mig 40 évi szolgálati idő betöltése csak a legutóbbb bűzött fizó- tós 40 százalékát igényelheti mely minden további akár csonka akar szolgálatban betöltött további évekre évenkint egy százalékkal emelkedik, —- úgy bogy a 40 szolgálati év betöltésével minden egyes tisztviselő egész fizetésének megfelel.

őszintén helyeselhető gondoskodás történik e szabályrendeőtben az elhalt tisztviselők özvegyeiről és árváiról is, kiknek férjeik után azok nyugdijának fele, szüleik után pedig megfelolö segély összeg jár.

Ezek rövid alapvonásai a Mészáros Károly, Burány János és Andrássy János bizottsági tagokból alkotott küldöttség által készített s a fentebb megjelelt irányban eszközölt módosítással elfogadott szabályrendeletnek, mely kihirdetés végett a járási szulgabirák- nak és Esztergom város polgármesteri hivatalának fog kiadatni s annak megtörténte után az alispán fogja jóváhagyás végett az 1885. óv elején ólot- beléptotni, s jóváhagyás végett a kormányhoz felterjeszteni.

A közigazgatási bizottságba tiszti ügyészi helyettesül Pongrácz Z^igmond, a földadó kataszteri bizottságba póttá gokul Szegedy Sándor és Mátrai József választatván meg a közgyűlés az egyes községek költségvetései, számadásai, közérdekű levelezések stb további tárgyalásával a délutáni órákban véget ért.

A nőkről s a nőknek.

(Jókai.)

A páva nem szeret úgy tündöklőin kiterjesztett tollúival, mint a szerelmes nő a maga örömeivel.

=i«

Legnagyobb dicsokodés, mikor egy szerető asszony azt mondhatja egy költőről, hogy az ő kedvéért hűtlen lett a papiroshoz.

*

Ha az ember sokáig ól, apródonként minden a másé lesz, csak a feleség marad az „enyém“. Már a gyermek nem az. Annak hivatása, hogy a magáé legyen. Az elrepül mihelyt szárnya megnő. — Ctak a feleség az, a kinek a keze a

közös vándorbotot el nem ereszti soha. *

Eiubori dolog, de nem emberséges, hogy valaki a felesége múltjáért legyen féltékeny ; fürkésszen adatokat olyan időkből, a mikben neje őt még nem is ösmerte. Hát talán szobor volt az, a kit elvett? Márványból volt iniudaddig,

a mig az 5 szava óletro nem hívta?

*

Egy szerotő házaspár menyegzőjének előnapjai az egyedüli ünnepnapok, mikről isten tudomást vesz.

*

Van egy kategóriája a férfinak, a

minőnek darabját két fóka bőrért veszik

az asszonyok Lappóniában, a hol három

férj tesz egy emberszámot.

*

Egy hajszálnyi eltérés a hűségtől olyan hibát vet az ember életében, mint

egyetlen eltévesztett szám a calculusban. *

Van egy csodálatos ablak, a min kérésziül a ki néz, nem lát meg olyan dolgokat., a miket rajta kívül százan, ezren látnak, az egész világ lát. Ez a megbüvölt ablak a férj szeme. — S

nagyon jó vau ez igy.

*

Régi monda, hogy egy sok leányos apának az volt a kérdése a kérőbejövő ifjúhoz : „volt e már uramöcsém kor hely ?“ Ha a furcsa interpelIátiöra a* * illető neheztelő visszautasítással viszonza „dehogy voltam !“ az apa igy szólt : „akkor ezután lesz önből korhely !“ s nem adta neki a leányát. Hanem ha a fiatal kérő egészen őszintén vállat vont s bevallá, hogy biz’ ő élte világát, akkor szóba állt vele s engedte a házas ságról beszélni. Az a hit, hogy minden embernek ki kell járni egyszer a bolondját. A ki nem végzi el hajasait, arra rá kerül majd a sor kopasza».

(Aszalai.)

A nő előtt a bátor férfin mindig

kedves, mert bátorságában saját gyöngeségének keresi támaszát.

*

A női divat a férfiaknak néha sok mély sóhajukba, maguknak a nőknek pedig álmukba kerül ; gyakran felbontja

a barátságot és titkos epelázt forral.

*

A féltékenységet röviden elmésen és jól értelmezi Castelli ez anémet szó játéka : Die Eifersucht ist eine Leidenschaft, die mit Eifer sucht was Leiden Schaft.

♦

A szerelemféltós tartóst), mint maga a szerelem. Nem szeretünk és nem is szerettetünk már, mégis kölcsönös jogot vélünk tarthatni egymásra, mivel az önszeretet legkésőbben hagyja el az embert.

statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása,

vázlatosan összeállítva

egy törtánetkedvel'5 esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.)

— Vége. — RÉSZLETES LEÍRÁS.

FALVAK és PUSZTÁK.

Párkányi járás.

MAGYAR-SZÖLGYÉN nagy és nőies falu, az esztergomi érseket uralja. Határos keleten Bart, dóion Gyiva, Sár- tány, Köbölkút falvakkal és Arad pusztával, északon a Komároininogyéliez tartozó Kürt és Für falvakkal, valamint nyugaton Német - Szölgyénnel. Talaja halmos, de termékeny, különösen ha esőt kap kellő időben. A dombok és az erdővel borított völgyek kitesznok 910 holdat, ennek fele legelőül szolgál. Kellemes fekvéssel bir. Az 1608. évi 15. trvezikk sánezok építését és megerősítését rendelte s meg lett állapítva, hogy az őrség 150 lovasból és 100 gyalogosból álljon. Mosta sáncok már le vannak rombolva s az árkok annyira belöltve, hogy ma már alig lehet valamit belőtök észrevenni. Mikor a vidék a törököktől megszabadult, részint a törökök által kizavart magyar lakosok maradványai, részint más magyar jövevények telepedtek itt le, ezekhez járultak tótok, svédek, franciák és különböző hazáju németek, kik azonban mindnyájan a magyar nyelvet és szokásokat elsajátították, úgy bogy most már mindnyájan egy nemzetségüek. — Mindnyájan katholikasok, számuk 1527 lélek, azaz 271 család, 260 házban. Van 3 templomuk, egy kisebb, mely s/. Mihály arkangyal tiszteletére épült s egy nagyobb, melyet Battyáni József oszt. érsek a két Szölgyén között levő dombon épittetott. Van plébánosuk. — Müveinek 705 első osztályú és 1684 második osztályú hold földet, vau 311 kaszás 3 ik oszt. rétjük, 1581. o«zt. harmadik oszt. szőlőhegyük, legelőjük, tüzelő és épületfájuk. A megyei pénztárba fizetnek 1761 frt 8 krt. a községibe 1342 frt 15 krt.

NÉMET-SZÖLGYÉN. Ugyanazon érseki falu, az előbbivel határos. Talán, azért neveztetik Német Szölgyénnek, bogy régento németek lakták. Talaja szintén halmos és termékeny. A dombokat erdő borítja 582 holdat tesznek, ezeknek fele legelőül szolgál. A lakosok magyarok, voltak más nemzetségnek is, de ezek már mind megma- gyárosodtak. Mindnyájan r. katholicu- sok, számuk 1071 lélek, van 195 ház és 212 család, kik a magyarszölgyéni plébániába vannak bekebelezve. Három és fél egyházi curiáu van 18 zsidó. A lakosoknak van 636 első és 854 hold második osztályú földjük, 173 kaszás harmadik osztályú rétjük, 1193 kapás harmadik osztályú szőlőhegyük és karúik osztályú tílzelőfájuk. Mindenezektől fizetnek az egyik adópénztárba 1080 frt 48 krt; a másik adópénztárba 817 frt. 36 krt: összesen .1898 frt 24 krt.

UJFALU. Más hasonnevű falvaktól való megkülönböztetése végett Kis-Uj- falunak neveztetik. A bátorkeszi uradalomhoz tartozik. Talaja sziutón halmos és részint ragadós, részint pedig homokos, a bor és gabonatermelésre nem éppen alkalmas. Arad puszta, Szölgyén, Köbölkút, Bátorkosz és Kürc határolják. A lakosok magyarok, 562 lélek, azaz 85 család, 76 házban. Ezek közül kaiból icus vallású van 57 s Köbölkúthoz tartoznak, helvét hitvallású pedig 499, kiknek itt imaházuk és lelkipásztoruk van. Azonfelül van 6 zsidó. A határ tesz 539 első hold és 341 második osztályú földet, 430 kaszás harmadik osztályú rétet, 561 kapás második osztályú szőlőhegyet. Adóképen fizetnek 683 frt 32 és fél krt — illetőleg 517 frt 5 kr:

összesen 1200 frt 27 és fél krt.

*

E vázlatos leírást Hója Imre kérelmére Szepesházy Károly számára, ki statisticailag történelmi helyrajzot szándékozik német nyelven kiadni, készítettem, kevésbé kopott latinsággal és szokásos idézetek nélkül.

Ajánlom a joles karoknak és rendok- nek hódolatom jeléül és azon kérelemmel adom át, hogy az erre választandó