Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 23. szám

rczásának. A (nhorzá t (Verbunk a né nmt Weihung szó hó i ered) már a görögöknél és rómaiaknál találjuk, midén a t>elit|)(.uesusi háborúkban a luirc/.o s k k dökén, azokat pótolni kellett.

A középkorban a, lovagolt és váriunk zal o'ázatlan szilaj kodásának megfékezésére lön alkalmazva, az uj korban pod <r akkor jött. újra divatba, midőn I. Miksa, német, császár a Land kneclit, intézményt behozta és főleg a 39 éves bábomban kezdő terjedni. — lelj es mértékét, azonban csak a mull században érte el. Eme fejlődésből ki- tílnik, bogy a, korok idealismusának kihaltéval, a bazaszerotet — s övvel ama ösztönző rugó is, moly a férfiakat, zászló alá, vitte, kezdett kibékülni és igy a, t o b o r z á s vált szükségessé.

A katona sorozást azonban csak a 19. század szülte, a föl világosul tság, az előrehaladás s a találmányok nagy százada, volt tehát, hivatva az emberi ségre eme Kain bélyeget nyomni, hogy visszafejlődését, satnyúlását maga. idézi elő. Ec a, katonasorozás fekélvfolt ját, az, általános hadkötelezettség paizsa alá akarták burkolni, hiszen ha minden a szó szoros értelmében fegyverfogható •ember lenne katona, nem állna bo az -erősek kiválasztása állal a visszafej lő dós mesfe; séges faj választása ! Az általános had k ö te 1 öze jt ség Ausztria M agy a r- ors/ágha, 1 809-ben hozatott bo és Angliáit, kivéve minden európai nemzet elfogadta, bár a franozia had csak I860, után emelte t nla jdonképen érvényre kötelezet lségét.

Mai napság a katona, fogalom megszűnt a haza tini fogalommal testvér lenni, mert az embert nem hon fini buzgalma, hanem a kényszer teszi azzá s innen van, hogy letűnt a szép idők ama, nynihusza, mely dicsfény gyanánt övezte e szót: katona. Kedvetlenül megy az itju^siió anyjával a sorozáshoz és daczára, annak, hogy az officiális megváltba Iás elve nálunk nem létezik, mégis a pénz oly gyakran kivonja ;»z ifjakat kötelezettségeik köréből.

Pedig midőn nem kötelezettség, hanem morális kötelesség volt csak a haza parancsa, mily csoportosan sorakoztak a zászlók alá, ma pedig mily csoportosan vonják ki magukat alóla!

Akkor a, honszeretet vezérelte a szabad elhatározást, ma a törvény s az embernek, mint Goethe monda, a szabadság alkot törvényt s a törvény a szabadságot !

Az adótárgyalások. j

Az 1883. évi III. és IV. osztályú koreseti adó tőke kamat és járadék, bányaadó és a nyilvános számadásra k ötéi e zo 11, egy es í) I e te k re és v ;í 11 a 1 a to k r a rovandó adó megállapítása végett, — mint, az adófelügyelőség jelenti — az adók ívelő bizottsági tárgyalások Esz- tergommegyo községoire nézve a következő idő és sorrendben fognak a megye, illetve a, szab kir. város háza termében megtartatni.

1883. april 2-án Dömös, Pilis-Maroth, Kesztülcz, C'sév, Szentlélek, Uny, Épül és Kirva.

3- án Dágli, Csolnok, Sárisáp, Baj na, Nagy-Sáp, Bajóth, Tokod, Tátii és Mo- gy orós.

4- én Nyerges Újfalu,Lábatlan, Piszke, Süttő, Dorogli és Leányvár.

5- én Víziváros, Szenttamás és Szt.- Györgymező.

6- án Nana, Kicsind, Ebed, Kőhid- gyarmafh, Mnzsla és Kéménd.

7- én Bény, Kóty, Kúrái, Barth, Farnad, Nagy-ölved, Libád és Béla.

9- én Köbölkút, Ovivá. Sárkány, Kurva, Kisii j fa In, D.-Mocs és Búcs.

10- én Magyar- és Némel-Szöigyén és Batorkos/.

11- ón Párkány.

12. 13. 14. és esetleg 16. Esz- lergom szab. kir. város.

18-án. A bánya adó és a nyilvános számadásra kötelezett egyesületek.

Az adókmdő bizottság ülései reggeli 8 — 1 óráig tartanak, — mely alkalommal mindenkinek szabadságában áll, törvényes igényeinek érvényesítése ezéljából személyesen, vagy igazolt meghatalmazottja által jelentkezni, úgy szintén jogában áll a hozott határozat kihirdetése alkalmával nyilatkozni, -— , kivánja-e adóügyét és ha igen, moly indoknál fogva a felszólnmlási bizottsághoz fellebbezni.

Általánosságban és indok megjelölése nélkül tett felebbozósek figyelembe nem vétetnek.

Azon adózó, ki az adókivető bizottság illésében akkor, midőn adóügye tárgya Itatott, jelen nem volt, a bizottság végzése ellen netán támasztandó follebbezését 15 nap alatt a kir. adófel ügyelőnél Írásban beadhatja, később benyújtott fellebbezések tekinteten kívül hagyatnak, i I lot ve v isszautasittatnak.

A községek elöljárói végül felhivatnak, hogy az 1876. évi XV. t. ez.

20. §-a értelmében, két bizalmi férfiút

n. tárgyaláshoz küldeni és a font kilii- zött napokon, minden reggeli 8 órakor a tárgyalási helyiségül kitűzött helyen pontosan megjelenni szíveskedjenek.

A katasterről.

Miután a községeknek a reájuk vonalközé uj kataszteri adatok kiadattak megye szerte nagy lett a felindulás, nagy a mozgalom, do nagy is a sérelem, mely különböző tényezők összemű- ködése folytán a megyei földbirtokot ezen munkálat által sújtja — Írja a „Gazdasági Értesítő“ legújabb füzete.

Nem szabad azonban olveszteni a higgadt ítéletet, s holmi reeriminatiók- kal a baj okát egyes személyekre vinni, kik elvégre azon elhibázott rendszernek végrehajtói, mely az uj kataszter alkalmazásánál a fő czélt : a helyes

arányokat az eddigi munkálatok után ítélve, teljesen eltévesztette.

E zfergom volt az első járás ezen budapesti kerületben, hol úgyszólván a próba kataszter készült, ehhez alkalmazkodva, készültek a többi járások munkálatai, felhasználva mindazon hátrányokat, melyek Esztergommal szemben érvényesíthetők voltak, de az előnyök figyelembe nem vétettek, igy maradt Esztergom tulmagos jövedelemben úgy a budapesti járásokkal, valamint a külső kerületekkel Összehasonlítva.

A kerületi ülésben mindazon sérelmük, melyek a járási bizottság jegyzőkönyvében felsorolva lőttek, csak ré-z- ben im érték orvoslást, a mi a régi tiszta jövedelemnek mintegy 7 százalékát teszi s miután ennek levonásával s még mindig 30 százalék jövedelem emelkedés mutatkozik, a községi bizottságok által benyújtott kifogások, kell hogy újra alapos vizsgálat tárgyát képezzék és igazságos elbírálásban részesít tessenek.

A községek sérelmei helyes kifejezést nyernek a tiszta jövedelmi osztályok felállítása — az osztályba sorozás — és a mintaterek kifogásolásáé n különösen őzen utóbbi, kell hogy a nemrégiben egybehívott járási bizottságot oda irányozza : mikép utazó küldöttségét a járási minta tereknek a helyszínén eszközlendő szigorú vizsgálatára utasítsa, miután ezt ősszel a jegyzőkönyvben kifejtett okokból nem tette, de egyik lényeges feltétele a kataszteri munkák helyes elbírálásának.

leányt, fi a tömeg közö't virágot árulgatott- 14/. esemény után több éven át, lelkiismeretesen teljesítették tisztjüket a hivatalnokok, kiválasztván a legszebb lányokat, tekintet nélkül szülőik állására és vagyonára.

Most azonban ismét járják a vesztegetések «agyban.

A kompetens szépek száma százegv, s Jia kész a névsor, a lányok meghívást vagy császótii parancsot kapnak a megjelenésre és a palota-hivatalnokok utasítást adnak nekik, miképen öltöz enek. Az öltözék egy bosszú fehér vászonrubából áll, rómni mó- <Jon átvetve a vállukon: ezenkívül a lányok szandálokat \iselnek lábaikon. A t.oilelte eszerint nem kötheti lo a szultán tekintetet. Minden lánynak egyformán kell öltöznie sa baj fölbontva omlik a vállra. Ékszerek használata ki van zárva.

A czeremónia éjjelén a szultán lóháton megy a Sulejmaniek-moséba, kisérve a magasrangu palotaliivatalnok, miniszterek és pasák által, s környezve szárnysegédeitől, kik a különböző 'nemzetiségek fényes öltözékeit viselik. — Az ufezákat, umlyeken a menet, halad, katonák szegik bo kik chinai lámpákat, visznek szuronyaikon. Katonai zenekarok a szultán indulóját jálszák a menet idején.

A mosóba, érve, a szultánt a szent szőnyeghez vezetik. Ezen áll az isteni tisztidet utalt és ott hallgatja meg a Scheich ul Islam beszédjét, melyben intetik, hogy jő és Ilii musulman maradjon és okuljon Selim elődjének esetén, ki csak egy feleseget, veit el.

Körülbelül fél érát, időzik a szultán a Hunéban, aztán az az előtti térre megy,

hol fogadására nagy előkészületek történ tek. Euy emelvényen foglalnak helyet az állami méltóságok, az Imámok. Mellalik és Havagák. Közepén van egy pavilion, hi bor- vörös bársonyból, aranynyal hímezve. A pavilonban foglalnak helyet a Scheich ul lz- lam és a trónörökös, inig köröskörül zárt, sorban áll a százegy leány, mindenik fehér vászonruhába öltözve és törülközőket tartva melyek szilire és minőségre nézve különbözők.

Rövid ima után a trónörökös odalép az uralkodóhoz és két kis galambot nyújt át neki oly kéréssel, hogy azokat a Mindenhatónak áldozza, kérve segélyét megejtendő választásához, miszerint a választolt liíí nő, szerető anya legyen és ékessége a koronának.

A szultán ekkor kést húz elő övéből és térden állva áldozza föl a galambokat, a á próféta segélyéért fohászkodván. Azután fölemelkedik s megmossa kezét egy a Scheich ul Islam által tartott arany edényben.

Ö febége rendszerint nem siet a mozs- d's a'. Közben figyelmesen szemléli a lányok sorát. Az elhatározás nem könnyít, mert a pályázók mind szépek és bájosak. Némely kalifáról azt jegyezték fel, hogy egész órahosszáig mosták kezeiket, inig mások pár perez ah tt határoztak a választásra nézve. Közönségesen azt tartják, hogy a szultán annál gyoisabban tököli el magát, mennél fiatalabb. Az öregedő k hali fák sokkal nehézkesebbek a választásban.

Ha a szultán elhatározza magát, kilép a pavillonból és egyenest a választott felé tart, kitől elvéve a törülközőt, kezét le szántja.

A szegény, remegő teremtést rögtön megragadja egy fél tuczat eunuch és sűrű fátyolt borítván rá, zárt kocsiban viszik a palotába.

A katonai zenekarok ráhúzzák, dörögnek az ágyuk, rivalg a nép, a hivatalnokok üdvözlik uralkodójukat bölcs választásáért, maga a szultán pedig rendesen igen elégültnek látszik. A kincstárnok azután apró pénzdarabokat szór a tömeg közé s a kalifa visszalovagol a palotába.

Az uj feleségről gyakran csak hónapok múltán emlékezik meg a szultán és a szegény nő él mint a többi : fényben, henyén, nem látva senki mást, mint társnőit és szolgálattevő eunncliokat.

Karós orgazda. A bnjóthi szőlőgazdák mái régóta azon panaszkodtak, hogy szőlőjükből a karók valami különös módon eltünedeznek. Hiába való volt minden föl ügyelet, csak nem bírtak a tolvajokra rájönni. A napokban a karólopás nyitjára mégis ráakadtak. Scliwón bnjóthi korcsmárosnál ugyan is több ezer karót fődöztek föl, a mi mind ngy összo volt tapogatva mindenféle szőlőből. A korcsmáros a karókat olyan módon gyűjtötte, hogy bizonyos taksa szerint hol dohányt, hol italt adott a legényoknok a hozzája hordott karókért. A nevezet,os orgazda ellen a vizsgálat niogindittatolt. —tt.

A községek beadván észrevi kot, egyelőre egyéb teendőik nem lesznek, mint adatokat összegyűjteni, melyekkel vizsgálat esőiében állításaikat támogathassák, a teendők sorozata most a járási bizottságra kerül.

Herczegprimásuuk beszéde.

Herczegpri másunk csütörtökön a Szont-István-Társulat hanniuezadik közgyűlését egy igen emlékezetes elnöki beszéddel nyitotta meg, melynek vezér- eszméi a következők :

Nagy tévedések az elmékben mindenkor nagy romlást szüleinényeznok az életben. Törvénytelenség a gondolkozásban, tétlenséget szül a társadalomban s nincs mentség, mert a helyes gondolat, mert az okos szó ily elméknél alkalmas talajra nem talál.

Fölszabadítván önmagát az ész, nemcsak az egyház, vagy az állam tekintélyétől, hanem a közérzék, a romlatlan egyetemes emberi ösztöntől, sőt a vele született gondolkozást törvényektől is, mikor okozatot ok nélkül lenni tanította ; minden hatalom, minden tekintély, minden rend és szabály, még a józan ész is mint teher, mint korlát, mint a szabadság ellenségo gyiilöletes- í-ó lett, mely elméleti működésnek végső és következetes lehozása az anarchisták szózata: „sem isten, sem mester, sem vallás, sem törvény, sem család, sem állam, sem jog, sem rend“ — mi maradjon tehát ? a semmi —- a nihil, melynek nevét viselik.

Milyen a tudomány, milyen az irodalom, szóval, milyen az észjárás, olyan az állami és társadalmi rend és erkölcs.

A tudomány hatalmas eszköz az ember végczéljaira, tehát ha a religió ha az egyház, a tudományt elvetné, önmagát tagadná meg : de megszűnik a tudomány lenni, ha a religiót elveti és nélkülözi. Nem tudomány az, mely harczol a hit ellen, hanem épen annak hiánya. A religió az egész embert, teliét elmotehet.ségét is műveli, az Istenhez vezeti és megszenteli. Yalmnint az ' életszentségben az akaratra, úgy a tudományokban is az észre,a megállapodás annyi mint hanyatlás.

Istentől van a hit, istentől az ész, mindkettő csak egy végczélra lehet hivatva.

Simon Gyula, franczia senator, az egyetemnek tagja, f. hó 5-ón a szenátusban igy nyilatkozott: „A katholi- czizmusról azt mondjátok, hogy a tudományos haladásnak ellensége. Ezt bebizonyítani kellene. A ka,111. papság soraiban mindennemű tudós feltalálható — bölcsész, történész, tanár. Mondjátok, hogy épen a tudomány az, mely titeket akadályoz a ti saját útjaitokon. De én is igyekszem benneteket visszatartani, nehogy igen messze monjelek és ezzel a haladásnak teszek szolgálatot, mert az örvénybe rohanni épon nem haladás.“

Különösen a természet tényeinek szigorú megfigyeléseit szivén hordja az egyház, mert oly müve az istonnek, miként a keresztény hit. Albertus Magnus, Sz.-Tamásnak mestere, a tenné- szottudományok győztes úttörője, siker- dus alkotója volt Európában.

A természeti tényeknek nem ura, hanem megfigyelője az ész, épon miként a hit tényeinek s akkor helyes a megfigyelés, akkor holyos a lehozás, ha a természet törvényeivel összhangzik, épen az áll a kerosztény hittel is. A természet mezején az ész ancilla naturae, a hit terén ancilla fidei. -—A természeti tény sokban világosságot hoz a hitre, miként a hit sok világosságot dérit a tónyeire, nemhogy kizárnák, hanoin hívják s (Ulvöziik egymást.

Rendel tetősére fog visszatérni az ész, hogy az isten munkáját a inog-