Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 21. szám

•b a vevő közönség jó része nem .annyira az olr-óságok, jnint inkább a a inéilányos fin) jobb czikkek fejé fog fordulni.

FERENCZY GYÖRGY.

HórkíMoskodök és borügy- :MÖk()k.

— Eoíejozés. —

Az (igyunk 3 a kereskedő is eddig .egyrészt mindig ki volt téve a csalódás veszélyének, egészségesnek tetsző bort vásárolt, mely mégis betegen érkezeit meg, bort, vásárolt s nem tudta azt, hogy a mustoskádak fele vízzel lelt megtöltve.

A hasonló esetok által előidézett veszteségek olkerihéso végett közel állott, a gondolat, hogy a kereskedő vagy maga, is csaljon, vagy legalább a vesz leség kóczkaztatását. a, termelőre hárítsa, azaz eleitől fogva oly csekély- árat ajánljon, hogy a következmény .C-ak nagyobb vagy kisebb nyereség közötti ingadozás lehessen. Egészen másként fog állani a dolog akkor, mikor majd a helyi pinczeegyesületok és ezekkel kapcsolatban az országos szövetkezet szerepelnek bortermelők és eladók gyanánt., ekkor a csalás eleitől kezdve ki lesz zárva, a rationális kezelés biztosítékul szolgál á bor egészséges volta, mellolt s az eladó az ügynöktől nagyobb árat is kaphat, mert az tudja, hogy mit vásárol.

Az országos szövetkezet műkrdésé- sének első éveiben nagyon is igénybe vesz megbízható ügynököknek közre- ■niíködését és csak ilyenek érdemelnék iogy velük foglalkozzunk, mert az országos snivel kőzet azon bortermő vi- lókeket. a. hol helyi egyesületek niu- íseííok és addig, mig olyanok lótosit- telnek, továbbá egyesektől, a kik a Szövetkezni be bármi oknál fogva be nem lépnek, borokat fog vásárolni. — Másfelől az ország minden vidékének borkereskedői a szövetkezet pinczéiből fog nagyban fiatal borokat vásárolni a kicsinyben eladásra s a megbízható és rt< lums ügynökök mindkét esetben lélkülözlietleiiekkó válnak, mert miniig szükség Ioíz közvetítők re egyfelől i termelők és a, szövetkezet, másfelől ;i, szövetkezet, a termelők és a kicsinyben eladó kereskedők között. Minél jobban ki fog fejlődni a magyar borkereskedés, annál érezhetőbb lesz a derék borilgynökökre való szükség épp

ngy mint a franczia court derekre, kik az oltani borkoreskedésiiél nélkülözhet- lenek, s mint derék szakemberekí ós jelleilies emberek dis/ew állást foglalnak el. Egyetlen medoci bortermelőnek Sein jutna eszébe bármely courtier líek js a piiiczojébe való lépést megtagadni, vagy a borkezelésre vonatkozó tanácsot fitymálni, másfelől egyetlen bor- deauxi nagykereskedő sem vásárol borokat valamely termelőtől a nélkül, bogy a courtier vele no lenne s az ezt megillető százalékot ki no fizetné és mind az eladó, mind a vevő rendszerint kifogás nélkül az alkudozás alapjául elfogadja a courtiernek rész- reliaj'allan becslését az üzlet megkötésénél.

Remélem, hogy az elmondottakkal eléggé kifejtettem, miszerint a termelők tervezett szövetkezete s a borkereskedők és ügynökök között semmiféle érdek összeütközés nem forog fenn, — amaz a, termelők társulása, melynek feladata a termelés fokozása és. a, terménynek javítása a közös előállítás segélyével, emezeknek megmarad a megvásárolt nyers terményekkel való kereskedés, annak szakavatott termelése a pidcz kiszemelése és a konjunktúrák felhasználása általi nyerészkedés, a részletes értékesítés utján, mely eredményt ama két tényező fogja előteremteni, a melyekkel a termelő rendszerint nem rendelkezik : pénz és szak- képzettség.

Az értelmes és megbízható ügynökök működése pedig a termelők szövetkezetére nézve nélkülözhetien lesz, a borkereskedők pedig a szövetkezetnek mm versenytáisai, do vevői fognak lenni.

Minél inkább fog fejlődni a termelők szövetkezete, annál nagyobb lendületet fog venni a kereskedők üzlete is, egészséges és állandó alapokon és annál több keresetjük lesz a borügynököknek is.

Gróf KEGLEVICH ISTVÁN.

Egy könyv a mestergerendáról.

Gróf Gvadányi Rontó Pálja.

III.

Gvadányi Rontó Pálja Pozsonyban, 1793-ban jelent meg ilyen cziminel : Rontó Pálnak, egy Magyar lovas közkatonának és gróf Benyovszky Móricnak Élete, Földön, Tengereken álnif-lkodásia méltó Történet Iveiknek s véghez vitt dolgaiknak leírási, a melyet hazánk Rámáinak kedvekért Versekbe foglalt Grói Gvadányi József Magyar Lovas generális. Pozso-iiban és Komáromban. 1793. (1)

Mig a Peleskei Nótárius alakja majd egészen költött volt, addig e munkájában már élő sőt történeti személyt szerepeltet, mig előbbi munkáiban nem igen Írja ki egész nevét s terjengő négyes rímekbe szedi vorsoit, addig Rontó Páljában kiteszi a nevét, sőt hagyományos verselése módján is változtat, amennyiben páros rímekben Írja verseit.

E munka keletkezésének története a következő : Az 1792 iki országgyűlés alkalmával történt, hogy Gvadányi Budáról egy előkelő hölgy látogatására Pestre indult. A salonban több szép asszonnyal találkozott. Gvadanyi nagyrészt ismerte a nőket, de hárma mégis idegen volt elölte. Azonban ez a bárom nő is sietett megismerkedni a Peleskei Nótárius hires szerzőjével. —-A hölgyek ekkor arra kérték a szívesen látott, kedélyes grófot, hogy az ő kedvükért, a Peleskei Nótáriushoz hasonló munkát Írjon. Gvadányi, mint hatvanhét éves kiszolgált generális, természetesen először is hajlott kora fölvetésével akarta a kérdést elülni. De végre is, annyi sok szép hölgy meghódította a 8/ábadkoziV grófot, ki ugyan szavát ádt.a, de még nem tudta, hogy miről fog Írni.

Sok tűnődés után végre abban állapodott még, hogy egy vitéz huszár csínyeiről s egy magyar gróf messze- hirü kalandjairól versel; (2) De a finomabb izfésü hölgyek előre is kikötötték, hogy á munka ne négysoros rímben, hanem kettősben legyen ám Írva, mert a négyes csoport avult és darabos, mig a kettős újszerű és könnyebb Gvadányi őzt is megígérte. így történt azután, hogy Rontó Pál páros rímben jelent meg, mert különben „mint az igaz magyar poesisnek természete hoz za magával, négy soros lett volna csekély munkája.“ (3)

így keletkezett a, Rontó Pál néhány előkelő pesti hölgy kivánatára.

| Hogy munkája bőséül Ron tő Pált és Benyovszky Móricz grófot választotta, azt hazafiul szándékból tette. Meg akarta mutatni, hogy nekünk is vauinak jeles embereink, kikkel nem ütünk j annyi zajt, mint külföldön ezer más kisebbel, meg akarta bizony itani, hogy a magyar ember is képes arra, amire azt az idegen képtelennek tartja, (4)

Benyovszky Móricz viszontagságos életéről saját franczia emlékiratai után sok érdekes adat maradt főn. Emlékiratait angolra és nómotro is lefordították s nagyon kapós munka volt.— Talán érdekes lesz, ha az emlékirat német fordításának ezimét közöljük : Des Grafen Moritz August von Benyovszky, ungarischen und politischen Magnaten und Eines von den Häuptern der Pohl ui scheu Confoederation, Schicksale und RAsen, von ihm selbst beschrieben, I. Band : dessen Kriegs- operatiuiien in Pohlen und Gefangenschaft in Kamtschatka ; — II. Band : Fahrt durch das stille Meer über Japan und Formosa nach China und Errichtung einer französischen Colonie zu Madagassar. Leipzig. 1791. (6) — Maga a ezim a XVIII. század egy hírneves kalandorának magvában egész életrajzát összefoglalja, mely a milyen hányatott és viszontagságos volt ép oly szomoruan végződött be.

Gróf Benyovszky Móricz Ágoston Aladár 1741-ben Verbován, Nyitrame- gyéhiMi született s 1786-ban balt meg Madagascarban. Lázadónak és árulónak tartották s franczia golyó oltotta ki életét azon sánezok között, melyeket két európai emberrel, két ágyúval ós harminca benszülöttel élethalálra védeni akart. A négtünk a francziák közeledtére megrettentek, az első lövésre pétiig oda hagyták a grófot, kinek menthetetlenül el kellett vesznie.

Rontó Pál tősgyökeres magyar köz- huszár Mária Terézia korából. Rontó a lengyel háborúk idejében Marmarosból Lengyelországba szökött, Benyovszky katonái közé sorakozott s annyira vitézkedett, hogy a gróf megkedvelvén maga mellé fogadja. Mint liü csatlósa

(1) Második kiadása: Pozsony. 1816. a kevés számban nyomatott példányok miatt akármelyik kiadás ritkaság.

(2) Ekkoj- már m egismerkedett vo’t Benyovszky val és emlékirataival német fordításban, de ismerte Rontó Pált is, ki többször meglátogatta, ezek elbeszélése, a gróf emlékiratai ts Rontó ismert csínyei -atán szándékozott róluk irni.

(3) Elöljáró beszéd. XIV. I.

(4) Elöljáró beszéd IX. I. -- Erre azonban szüksége aligha volt. Hiszen Gvadányi Benyovszky gróf élete ós kalandjai megírásában a gróf emlékiratát követi, sőt több helyt másolja, már pedig Benyovszky emlékiratai franczia, angol és német fordításban az egész müveit világ előtt ismereteseg voltak. — Do Gvadányi a magyar olvas* közönsék önérzetére akart hatni, midőn oly módon nyilatkozott.

(51 Benyovszky gróf emlékiratai franczia nyelven Loudonban jelentek meg. Az angol fordítás után nemsokára a német következett.--------?r '

s

ikerül neki. mint, nyakkendőjének máslija.

Már pedig nálánál ügyesebben nyakkendőt, kötni a \ilág egyetlen piperkőcze sem képes.

Nos liáfr most egy kirándulás ügyének másliját kötözgét’i és már előre látható, hogy ;t siker el nem marad.

Árról van ugyanis szó, hogy ifjú Ba- lalon-egv ősidet egy kirándulással kezdje úieg működését, természetesen a Balaton vidékére. A kirándulás pünkösdkor történik os két nap alatt, a Rabi ton-vidék legszebb vészeit fogják a kirándulók élvezhetni. — A kirándulás költségei nagyon mérsékeltek lesznek, de annál nagyobb az élvezet, melyben mindenki részesiilbel. a ki május elsejéig jelenikezik Sziklay János titkárnál (irói kör.)

A kirándulás iránt roppant nagy az érdeklődés és semmi kétségünk, hogy elnök (b. Fényvessynek ez a máslija is kiválóan ^og sikerülni .. .

*

Az élet váltóadós és —"mégis .mennyi ísizmarliár lakik Debroczenben ! moiufá egy .torán elhunyt, humoristánk.

Nos );át legyen levelünk is változatos és csináljunk egy kis mozaikot.

Emlékezzünk meg egyetemi hallgatóinkról, á kik úgy látszik nem szeretik a mozaikot, mert más egyéb okot még sem hozhatunk föl azon (a jelzőt elhagyjuk, mért a (lolog maga-magát, eléggé jellemzi)— eljárásukért, hogy elvetették azon első liatá- Voy.atuka*. mely szerint, egy oláh származású jfjÓ Iptt volna a márczius 15-iki ünnepélyt rendező bizottság elnöke. Nem hogy örül- pépek. liogv az az eláll velünk lelkesedik

márczius 15-ikért, eilas/itjak ot mágustól és elidegenítik a nemzettől.

Dr. Herczpgh Mihály igen jellemző nyílt levélben qualifícálta ezt, az eljárásukat

A márczius 15-iki ünnepély különben az idén is igen impozánsunk Ígérkezik ; az egyetemi iljuság Bartók Lajost kérte föl alkalmi költemény Írására.

Már csakugyan tarka lesz leveliink, mint maga az élet.

Halállal kezdtük, lakodalommal végezzük.

Azaz hogy nem is lakodalommal, hanem egy kis adomával, amit egy csak napokban férjhez ment szép fiatal leány iij- kaira adnak, a ki zsidó valláséi, és akinek szójátékairól is igen nevezetes papája van.

Még eljegyzése előtt intézte hozzá Hajnalt! bibornok a kővetkező kérdést :

— Nos, kedves kisasszony mikor fogom már én megesküdletni ?

— Majd akkor, válaszolt a zsidó leány a katbolikus egyházfőnek — ha eminentjád- rabbinus lesz... HEVESI JÓZSEF,

Egy kis tárcza,

(Le a télikabáttal. — Illatos ibolyák. — Piros tojások. — Változatosság. — Az én Hevesi Jó^ka collégiímlioz. — A hol minden olvasó iró is egy személyben. — Kisvárosi olvasók. — Kisvárosi túrczairó.

A természet lássan-lassau leveti azt az unalmas phüis/.teri téli kabáto-t, melyet egész az utolsó gombig be tudott gombolni s melyben nehány hónapon, keresztül csakugyan kialllia.tatlau volt, mert nem tudta férfiasán meg állani a helyét. Szeszélyesebb félün-k toll egy vén leánynál.

Hanem a taiasz . . .

Az idei ibolyák nagyon illatosak. Kies nyarunk, virágos gyümölcsfáink lesznek. A piros tojások ünnepei már küszöbön vannak, vájjon mindnyájan egyenlő örömmel üdvözöljük-e ?

Nagyon örvendünk a haladásnak, különösen mikor valami nagyon unalmas dolog elhalad s jön helyette valami, a mi gyakran unalmasabb, de már csak azért is érdekesebbnek bires/teljük, mert legalább változatos.

Változatos. Ugyan édes Jóskám, gyere csak ide Esztergomba egy hónapra, hogy fogsz-e irni minden héten egy-egy eleven tárczát, változatos eseményekről, eleven életről, nyüzsgő tevékenységről. A te fővá rosi leveleid, melyeket olvasóinknak küldesz, teli vannak eseményekkel s tollad minduntalan zavarban vau, hogy miként válogasson az érdekesebbnél érdekesebb Halmazban.

Látod nekem már nehezebb az állapotom.

Esztergomban majd mindennap ugyan az a napirend ismétlődik. Hanem azért minden ember, a ki olvas azt hiszi, hogy kritizálni is tud* * * az még hozzá hiszi, Hogy irni is tud. sőt tehát minden olvasó született iró s minden ilyen született iró nem más, mint közönséges iiirlapobasó.

Nagyon nehéz tehát innen, a hol semmit se történik s a hol mégis mindent meg- 1 u(Inak kritizálni, sót szükség esetén le is tudnának irni, valami e'even heti tárczát rögtönözni.

No de hát, nem minden ember lát, egyformán a kinek szeme van, nem minden

ember hall egyformán a kinek füle van s i nem minden ember érez egyformán, a ki- ■ uek szive van.

Kisvárosi tárczairó csak az lehet,, a ki i többet lát, többet hall s többet érez, mintJ azok. a kik mikor olvasnak, azt hiszik, hogy" ők is úgy látnak, úgy hallanak s úgy érez- ■ nők, mint, az, a kinek az már a kenyere < meg a büntetése.

AUCUN. .

— Uj füzetek. Mcbner Vilmos ki* adásából újabban megjelent a népsze" ~ ni Orvosi Tanácsadó 24—27-ik füzete továbbá az Általános Magyar-Franczia szakácskönyv 17. 18. és 19. füzete.., A füzetek ára egyenkint 30 kr.

— Irodalomtörténeti vállalat. — Pozsonyban Stampfet Károly udvari i könyvkereskedésében „Magyar Helikon“ 4 czimii irodalmi vállalat indult meg dr.. Zólyomi Lajos szerkesztésében, mely \ jelesebb Íróink életrajzát közli képekkel illusztrálva. Az érdekes irányú vállalatból oddigelé a következő füzeteké jelentek meg: I. Toldy Ferencz, dr..i Zólyomitól. — II. Vörösmarty Mihályv dr. Zólyomi!,ól. — III. Dugonics András. Endrődi Sándortól. —- IV. Kül-I csey Ferenc». Endrődi Sándortól. — V. VI. VÍI. VIII. Petőfi Sándor dr.j Vutkovich Sándortól. A csinosan kiálll Irtott fűzetek ára egyenkint 20 kr. —-