Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 19. szám

Esztergom, V. évfolyam.

19. szám.

Vasárnap i883. máiv/m 4-.°/’

Városi s megyei érdekeink közlönye

Megjelenik hetenkint kétszer.: SZERKESZTŐSÉG:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. f FA LZ- HÁZ ELSŐ EMELET

" T,^,0 : n hová a fíin szolloni.i ■részét, 'illető knv.fefoényelc kiililomlők.

KLÜr I/.ml hSl AH: i ' . —

év io.....................................................i) irt - kr. KIADÓHIVATAL:

fél évre

..........................^zeoheni-TER.

n

egyedévre.....................................................1 . AO „ lio-vá a?h1'vata^ós-:s iií magit» hirdetések, a n.yill.lérhe szánt kOzEgyes szám ára 7 kr. | leniéiiyek, előfizetési pénzek és réelamálások intézemlök.

HIRDETÉSEK.

HIVATALOS Hí Rí) UTtŐS l) K : j M A 0 Á N Hl R í > l-.T felé fó

1 szóiéi 100 szóié; — frfc 7ő kr. mcgállapOiLls szerint leheti? |;iO—20()-i<r . I „ r>0 „ h‘<rjiitánvos:tbI'ini közül tétnek.

200 —.‘{on-ii . 2 „ 2ö „ .. --H

óryegilíj 30 kr. I NYILT'í'KIÍ. sora 20 ktv.

Tisztujitás előtt.

(A városi képviselő testület figyelmébe.)

I.

Nemsokára eljő az idő, Iliikor a választás sorompói előtt találjuk majd az egyéneket, elveikkel együtt harcolva egymás ellen, az „esély“ bizonytalan táborában.

Távol minden egyéni érdektől és függetlenül egyéb befolyásoktól, csak némely vezérelvekre és csakis főbb vonásokban szándékom a tisztviselőket választó, városunk összes polgárságát' képviselő testület figyelmét felkérni.

És . ha az alábbi pontok csak megbeszélés tárgyává tétetnének is, némely obseusus ídolgok felvilágosítását célzó gyönge törekvésem, megnyerte erkölcsi jutái mát.

Kiindulásom alapját azön legfőbb téllel fői nullázása képezi, ha mihamarább’azon a legjobbak zászlaja alá és tömörülne is a polgárság, kik előtt csak városunk önzetlen érdeke lebeg: azon lévén, miszerint oly egészséges tisztikart, illetve erős tanácsot szervezzen és állítson a városi dolgok élére, moly reorganizált tanács tudjon, sót ha a közcél követeli, merjen is, függetlenül fellépni azon városunk történetében mindig akadt, de csak egy-két, á közgyűlést olykor orruknál fogva vezetni akaró üres szavú, ám érczes liang- liarczosok ellen, kiket csakis a „szerepelni“ vágyás üz és a dictiók visz- ketege hajt keresztül-kasu la város„szent ügyei“(!) mellett még a némelyiknél' titokban scartba nis tett. végeredményben azon egyéni érdekekért, —melyeknek fokoto levét jólelkű városunk''türelmes és jámbor adózó közönsége szokta meginni.

Tudom, hogy sokan lesznek, kik pereat-ot kiáltanak, de kimerem mondani, már csak azért is, hogy tényekkel igazolja,m állításomat, miszerint a lul haj tolásáig egyik impozáns illusztrálása az uj gymnasium rohamos felépítése folylán az adózó lakosság váll

íiira felszaporodott községi pótadó, melytől vagy legalább is nagyobb mérvben meg lett volna kiméivé a város, ha’az akkori honatyák, a most már is romlásnak indult és csakis külsőleg a szemes csínra fektetett uj épület helyett, a főügyész azon practicusabb indítványát nem szavazta volna le, mely az e célra jobban megfelelő és a, mi fő, tetemesen kevesebb költséggol járó városházát vélte egy emelettel épít.ni magaséra.

De menjünk tovább. Van még egy uj hírem, mit kevesen tudnak még és ez lesz nemsokára az uj teher, mely a kis dunai bid felépítésekor az akkori honatyák jóságos óvatosságának kijátszása és bőkezűeknek tetszelegni sze-^ re tő brill i rozá.sok úgyszólván könnyelmű rászedése folytán a nemes várost máris két bíróság által itéleti 1 eg- marasztalt, circa 6000 fit összeg „mint tulépitési különbözetnek“ adó kivetés utjáni elviselése kivetendő lesz. És miért ? mert- sem az őzen időbeli polgár- mester a működésükben eljárt tanácsnokokat sem pedig a képviselő testület ezek eljárásait nem ellenőrizte.

Mig ha a városnál rendszeres kezelés lenne ily vétkes mulasztásból kifolyó eshetőségek soha sem fordulhatnának elő.

Sajnos azonban és be kell vallani:

a városnál még jelenleg is minden, csak a régi kerékvágásba,n áll egy lépést is csak alig hogy halad, mai nap is alig hogy döczög !

ügy megy minden, ahogy mehet! kapjuk az ismert vigasztaló választ de hát mért nem úgy, a. mint kellene ?

Mert Esztergom sz. kir. városának nincsen kidolgozott ügy rendtartási szabálya és mert ilyet nem is óhajt, mit igazol az is, hogy az erro vonatkozó és városunk egyik derék képviselője áltál beterjesztet ügykezelési javaslat még jelenleg is a jogügyi bizottság csendes kebelében alussza örök álmait !

E régi nem bánom féle, se tolled, — se hozzád eljárásból származnak aztán ilyen és egyéb hátramaradások, bajok és. veszélyek.

Gyökeres orvoslást tehát csak az uj rendszertől várunk és várhatunk akkor, ha majdan lomtárba kerülnek a már csak odavaló elavult sallangok, távol lévén itt tőlem netán kigondolható, minden személyi célzás, kijelentem azért, hogy a mint, óhajtom és •örülnék az „uj emberek“ haladása tisztul t;ibb légkörének, mindenkor tisztelettel hajlok meg az érdem és quali- ficatio eddigi képviselői elótt.

Valaki.

Borkereskedők és borügynökök, n.

Mikép történik majd ezen bevásárlás ? Minta után és a czikkek megküldése mellett ? Az erre rz ük séges bizalom, — mondhatnék könnyelműség — alig lesz meg a vevőknél ; a fogyasztó országok

kereskedői tehát miután oly nagy illat évenként nem tehetnek, egy Ogynökö fognak megbízni, ki őket előzetesen márt az időjárási viszonyokról, szüreti kilátásokról, a szüret után pedig a termés minőségéről és szeszfokáról stb. értesili és a terményt ezen két tényező alapján meg becsli.

Ezen becslés és a beküldött próbak után vásárolhat azután a külföldi kereskedő, mert tudja, hogy az ügynök az egyszeri eladás utáni nyeresége miatt nem fogja kockáztatni állandó keresetét és azért nem fogja a borokat som túlságos alacsonyra becsülni, hogy el ne riaszsza a termelőt, de túlságos magosra sem, mert különben elrontja az értékesítés állandóságát Ezen ulon nagyon jó történhetik a megvásárlás, de csak is a köz ve lile ágens közreműködésével, mig ellenben direkte a termelőtől nem fog vonni a külföldi kereskedő, még akkor sem, ha az elmlé nem egyes termelő, hanem termelők egyesülete.

Itt csak külföldi vevőkről szólottám, de kétséget sem szenved, hogy számos belföldi kereskedő is előbb a központi szövetkezet, kérőbb a vidéki egyesi)Intek pincéiből fog vásárolni, midegvik mindannyi különböző vidék egyesülettől, amennyit fogyasztói számára, ama vidékek sajátlagos ternienydbül kívánnak.

Egy budapesti borkereskedő például a ki eddig rendes klienseinek eladott 500 akó somlai, -100 akó egri. 800 akó szegzárdi és 50 akó hegyaljai bort és ezen anyagot nagy fáradsággal és veszélylyel öszevásárolta 60 faluban., a jövőben ezen borokat az illető vidékek 4 központján fogja az egyesül'éti

Szereti a csillag,

Szereti a csillag, mely az ő szemében Szebb sugarat látott,

Szereti a tavasz: számára fakasztja A sok szép virágot.

Szereti a szellő, mely eper ajkáról Lopja le a mézet,

Megszerető Őt a patak tiszta tükre,

Mikor belé nézett.

Szereti a hajnal, mely seráph arcára Rózsaszín pirt feste. .

Szereti az alkony: költői álmukba Ringatja el este.

Szereti a virág, mely lágyan elsimul Pici lába előtt,

Szereti a dalos kis madár, mely édes Dalba foglalja őt.

Szereti a föld, mely könnyéből nyeri a Legszebb drága gyöngyöt,

Szereti az isten : zsámolyánál ángy i! Szebben nem könyörgött.

Szereti a csillag, tavasz, hajnal, alkony S minden e világon .. . .

Ne csodáljátok hát, lia én is oly nagyon Szeretem,’s imádom!

HALÁSZ FERENC55.

Egy könyv a mestergereii- dáról.

(Gvadányi gróf Rontó Pálja.)

II.

Rontó Pál úgy kezdi története elbeszélését, hogy Sajó Keresztáron .született, Atyja mint a helység egyedüli Írástudó embere' nagy tiszteletben állott, anyja’S/u kány Judit takaros gazdasszony volt. Midőn Pál á világra lép az öreg Rontó Daru lova az istáiéban ein vérit,i magát, Bodri kuvasz * örömmel ugrándozik s a farkát csóválgatja. Néhány találó vonással előttünk a vidám paraszthoz. A kis Pali csodajeggyel született. Szive irányában ugyanis valami vörös jegy, akárcsak egy kivont magyar kard volt látható. Ebitől már most azt jósolják, hogy Paliból nagy bajnok lesz. Az apa beviszi, az istáiéba, ráülteti a kis katonát Darujára és köszöntést mond. Ez a fölavatás. Erre bekövetkezik a nagy dóridó, hat gazdasszony szakácskodik, ökröt sütnek, roppant sok lont kalácsot es teli erei p öt. A nagy sürgés forgás igen találó vonásokkal van rajzolva. Pali keresztapja Tüzes András, keresztanyja pedig Aczél Kata. Eddig elég mulatságos s élvezhető az elbeszélés, de a mi a lakoma után következik az nagyon is Ízléstelen és hatás rontó. • ..

A második részben Rontó az Ő neveltetését és ehő csínyeit beszéil el. Gvadányi már az atya fis ág neve rne(g\uípiszt4iáva) is előkészít a számos csínyre. 4VV %, kinek neve Ron jó.,, aki Sárkány tejet spyitt magába, kinek jierosztsziilni é§ Aczél, ueju, ys’

lehetett, más mint végtelenül turfangra hajló. Tendkiyíi! pajzán. Kisebb csínyeit csak elnézik,- de nemsokára megismertetik a vízbe áztatott vesszővel s fokozat osan mindinkább nagyobb büntetéssel t'eddik fokozódó csínyeit. Végre kifejlődik a kis gazember. A szülők nem elég szigornak, a fin pedig gonosz vér. Első nagyobb .csínyeit eltekintve egyes Ízetlen résztől, igen élénken írja le.

Volt, ugyanis egy jó módú zsidószomszéduk, ki egy este a pénzét olvasta s másnap elutazott. Pali azon törte fejét, hogy miként dézsmálhatná meg a szomszédot. Föllopózik a padlásra, de a gyönge és korhadt deszkák leszakadnak. Pali már most nem gondol a pénzre, hanem' a szabadulásra. Oda is fut az ablakhoz s a vasrácson át akar kibújni, de sem ki, sem keresztül, sőt, már a fejét se húzhatja vissza. Ilyen válságos helyzetben kínlódik a. mi bősünk, midőn a zsidó* megtért, megijed s rémülve fut a szomszéd asszony után. hogy ime nézze mit csinál az ő tolvaj fia. Pali kínos helyzete csak a vesszőnek kedvezett, helyben is hagyjákamire a czigány kovács -nagy üg.ygyel bajjal megszabadítja kínjaiból. A fin otthon azt vallja, hogy inádárfiakathalván csiripelni a zsidó padlásán azért ment föl, igy szakadt a szobába s azért akart kibújni az ablakon, hogy tokainak ne tartsák. Persze az öregek megindulnak. Anyja megsiratja, ágyba fekteti és irósvajjal ke- nyegeti. A fin felgyógyul, de megint ujj csínyen törj a fejőt, ' ' * : 4 ': ‘

Volt a. faluban egy yfik ko.'dus, kit azelőtt egy slyva fin szofkoitt kísérni, aki egy- szer-smjiid a kiszolgál'! s/zaynjiraf;, s; a yo.zzaut t;,ily igát is gojybyzta,. (A,ifi fie^ze^pjjjik ^ vén

kolousnál az állomás épen üresedésben van Pali sírva panaszolja, mily rosszul bánnak szülőig tovább nem tűrheti ; a koldus megszánja; maga mellé fogadja és megígéri, hogyha híven szolgálja, akkor azt a sok pénzt melyet aranyban ezüstben már oly soká gyűjtögetett mind nekiadja. Pali megtanulja a siralmas koldus nótát, fölveszi a megindító koldus gúnyát, s mern ek mendegélnek. De Palinak rósz sorsa van. A vén koldus rosz- szul látja el, már öt hete, hogy koldulnak tele a talyiga, de üres a fin tarisznyája, sőt még jól sem lakott.

A harmadik részben Rontóék elvégzik hogy Palit, ki már valóságos réme volt falu apró embereinek, iskolába küldik. En is viszik Miskolczra. becsületes házba adj a jól, fizetnek s Paliról az hir kering--! I hogy becsületesen viseli magát s jól tanul,. Erre a szülők annyira megörülnek, hogy ha-, lomszámra küldik az ajándékot s abban a. bitben üdvözölnek, hogy mire Pali majd hazajön már annyi tudománya lesz, hogy kalendáriumot is fog csinálhatni. Csakhogy hát nem úgy volt.

Pali megismerkedett becsületes gazdája, fiával, ennek cziinboraságán megloptak boltot, pénzt szerzett és mulatott. A vacatiór.í Pali az ő kenyerespajtását Antalt is ház i. vitte s bezzeg gyöngyélete volt ol t hon mind a kettőnek. Történt, hogy visszatértük alkalmával verbunkos iiuszóyok toborzójáha. jjmaPgek. Egy jó kedv íj huszár fültoszi a psakót, P-alj fejére s eldicséri, bogy milieu pda teremtve illik rája. Aliifijakét fin föle ap huszárnak. A kétségbe* §elf apák kópiái'ól jiadmigyig mipden utat megjárnak, végű: jp áy.an C] kér ül a megváltás. palit most bs'A*,