Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 14. szám

ternyi járásból u la kilóit. — A hét év ét,a, kés/ülő uj kalászt« ri munkák a láp­jának összeállitásáfii,“ váblitt-imt a-ki- dolgozásba, az 1875. évi YI1. törvény *'leinti(15 befolyást engedett a, járási és községi bizottságok mik, de részint a tájékozatlanság leginkább pedig — csak utáljuk meg őszintén — a magyar in- dolent.ia miatt az érdek képviselet a ■munkálatok al it alig érvény esti 11 a legkisebb mértékben, .nemcsak nálunk, <le országszer le. így történt, hogy midőn a múlt évi augusztus 9 én kelt 46,582. szá­mú pénzügy ni i n isteri körrendelet az elkészült munkálatokat a járási bizott­ságok elbírálására bocsájtotta: csak akkor nyertek képet az illető bizott­sági tagok ama dolgozatról, mely az eddigi kataszter hiányait és arányta­lanságait, lenne hivatva helyesbíteni. Valóban kiváncsiak vagyunk a gal­lium Ili iá k hely re (11 é sere. Az esztergomi kereskedő ifjak közgyűlése. 1S83. febr. 11. (L. Zs.) A kereskedő ifjak egyesít lelő vasárnap febr. 11-én tartotta ren­des évi alakuló közgyűlését a tagok igen szép részvétele és lelkesedése mellett. Dr. Áldory Mór elnök üdvözölve a, megjelent tagokat, a következő beszéd­del nyitotta meg a közgyűlést: „Tisz- 1 elt közgyűlés! Az ember alkotásánál fogva az egyesülésre az együttes életro van alkotva. Bármiut is tekintünk a nagy mindenségbe, mindenütt és min­denhol az egymásra való szorulást kell tapasztalnunk. Ha, már a régi időkben láttuk, hogy nagyobb eszmék, •vagy dolgok kivitelénél nemcsak egye­sek, de városok és birodalmak is egye­sültek és előttünk lefolyt századok hosszú sorai sem tudták az ellenkezőt bizonyítani, minél örvendotesebb vív­mánya korunk azon általános eszméje, midőn látjuk, hogy nemcsak anyagi ■érdekből, de a szellem, az emberiséget kiválóan megillető kincse terjesztése szempontjából egyesek összeálltak. Ezek szükséges voltából kiindulva képzelhetjük a sok egyesületek alaku­lását. Az egyetemen, mint felső iskolák­ban a kereskedők, a kereskedő-ifjak és iparosok is a tapasztalatok tágabb ter­jesztése szempontjából egyesülnek, hogy szükebb kőiben, megpihenve a köznap fárasztó munkájától, — (óz leletei kot a múltból a jelenre és ebből a jövőre megbeszéljék, egymáson okulva, tapasz talalaikat saját és édes hazánk javára fordítsák. Üdvözlöm toliát az urakat e nemes harcban! Föl mindnyájunkkal a, szel­lemi diadalra ! Ne lankadjanak el az erény útjára való törekvésben ! Büsz­kén és bátran lengessék a, haladásnak szentelt zászlójukat! Ne feledjék el, hogy ezen egyesület iránt, nemcsak ke­gyelettel, de becsületük kel is ta r­toznak. Midőn mint ezen egyesület, elnöke ezen nemes eszme körüli küzdelemben az urakat a, mai közgyűlésen még egy­szer üdvözölném és szellemi kivite­lénél -türelemre és kitartásra, buzdítom, a mai rendes közgyűlést, megnyitottnak uy ilv án i torn. “ A jelenvoltak az emelkedett han­gon mondott beszédet lelkesen megél­jenezték. Nagy sajnálkozást keltett, a tagok között dr. Kör.' sy László egyesületi titkárnak az elnökhöz intézet!, ama le­vele, melyben kijelenti, hogy a titkár­ságról véglegesen lemond és azt sok­oldalú elfoglaltsága miatt többó semmi körülmények között nem fogadhatja el. A visszavonuló titkár tartalumdus je­lentését Lucer Zsiginond II. jegyző ol­vasta fel. A jelentés szerint az egye­sület tagjainak száma lényegesen emel­kedett, a mennyiben a múlt évben jl06, ez évben pedig 140 tagja volt az egyesületnek. Alapszabályaink szerint, — mondja egy helyen a jelentés — az egyesület célja a szellemi művelődés és társalgás előmozdítása, szellemi ösztönzés a ha­zai nyelv gyökere,sitése és művelése, osztályköréhez tartozó tudományok és hasznos ismeretek terjesztése. Megbe- tegült tagjainak menedékhelyet, ápolást és gyógyszert díjtalanul nyújtani, eset­leg azoknak eltemettetéséről gondos­kodni. Német szó — folytatja a jelentés — nem igen hangzott csarnokainkban s igy tulzástalanul állíthatjuk azt az örvendetes tételt, hogy kereskedelmi ifjúságiink egyesületét tősgyökeres ma­gjai szellem lengte át, a mivel áldja meg az Isten az egyesület alkotmányát a jövőben is. Az egyesület tehát méltán el is várhatja,, hogy humáni.s törekvésében minden Esztergomban tartózkodó kod Esztergomi tárca. Böjti hangulat. — Egy kis oáz az üres jvadban.— A hétfői társaság estélye. — A tárcairá meg a „személyeskedés.“ — Az olvasó joga. — A min­denhez szólás szabadalma. — Egy kikeresztelkedett philosophus, a ki még lmzzá zsidó is volt. — Ter­mékeny farsang, meddő eredmény- — A miről nem .számolunk he másoknak. — Ha szerettél és csaló­dd ... — „Nagyon szép időnk van.“ — Sár és interpellál ó. — Restaurálunk erősen. — Mit higy- jünk. — Ho! terem a legdusabb pletyka burján ? Bele)ütöttünk a komoly böjt egyhangú napjaiba. A milyen lázas élénkségfí volt ■maga a farsang, olyan végtelen sivársága a böjt. De hát kell egy kis pihenő is. Jól esik ;i fáradt testnek meg a fáradt léleknek, ha egy kicsit vesztegelhet s ha eltűnődhetik a legszóhb emlékeken. Mint valami nagyon kies oáz tűnik föl az üres ivadban a hétfői társaság estélye, mely azonban egy kis önzéssel csakis a va­lóságos belső tagoknak nyújtott pompás él­vezeteket. Több mint nyolezvnn tagból álló igen díszes közönség gyülekezett össze a kör ter­mében, volt zene a javából, vidám tár­salgás a javából s jó asztal a ja­vából. Örömmel értesülünk, hogy a hétfői kör «zeniül minden hónapban nagyobb zenei estélyt, rendez * arra a közönség műveltebb rétégéiből is többeket meg fog hívni. Óit legalább megint találkozni fog a szép Esztergom. Mert. most, csak a t cm p 1 o m I) a n meg ;i sé aterek'n találkozhatunk egymással s az a találkozás L mii dössze néhány percre szói .tkozik. Azt már régesrég tudják elnéző olva­sóim, hogy minden tárczairó a maga szem­pontjából fogja föl a világot a maga tör­ténetét írja meg, a maga apróbb nagyobb élményeit sorolja elő. Nem azért, mintha például másokkal különb dolgok nem tör­ténhetnének, sem azért mintha más érdeke­sebb dologról írni nem tudna, liánom csak azért, mert magához minden tárcz.iirónak legtöbb joga vau s magáról Írni legkelleme­sebb hivatása. A lyrikus meg tárcaíró egészen sub­jects s aki ezt tudja az nem togja kérke­désnek venni, ha magam is azokhoz csatla­kozom, akik a vonal alatt leginkább maguk­ról írnak. Hiszen olyan egyszerű orvoslata van annak, ha nem vagyunk megelégedve ezzel az „önző“ személyeskedéssel. Fogjuk a czikket, megkezdjük s azután félretesszük. Nincs nagyobb csapása valamely tárcának mintha az olvasó felibe hagyja. Hanem hát nem időzöm tovább ennél a kérdésnél. Csak azért mondtam el, hogy megértsen valaki, aki nem akarta eddig meg­érteni, hogy micsoda joga van egy tárcza- irőnak, pedig én mindig méltatom és kije­lölöm az elégedetlen olvasó jogát is. Jogunk van mindenhez hozzá szólam, még ahoz is amit nem értünk. Hiszen kü­lönben hogyan haladna a század, ha min­denhez laikusok volnánk. Jogunk van Ítélni elevenek s holtak fölött. Do még olyanok fölött is, a kik a keresztség szentségét nem öntudatlan álla­potukban, hanem érett korukban veszik f’ö 1. Már mint például a napokban egy esz­roskedő segéd, sőt kereskedő főnök is pártfnüásáva! és csatlakozása által erőshit,se nemes törekvésében. A mit el rom végeztünk, mondja a jelentés befejező része — azt elvé­gezhetjük jövőre. A legszebb törekvé­sek keresztülviteléhez nem kell egyéb, csak összetartás és vállalkozási szellem, a, mi fiatal taglársaink természete s igv egyesületünk jel lem vonása is. A többszöri éljenzés és helyeslés­sel kísért felolvasás után a pénz tár­noki és könyvtárnoki jelentés terjeszte­tett a közgyűlés elé. A pénxtarnoki kimutatás mérleg- számlája vagyon és teherben 187ö fit 27 krt mutat föl. Ebből az egyenleg vagyon 1177 írt 39 krt tesz ki. A jelentések tudomásul vétele után a közgyűlés a, tisztikarnak a, fel ment­vényt megadta és köszönetét és elis­merést szavazott neki. Ezzel megejtettek az uj választá­sok a következő eredménnyé! : ^ Elnöknek egyhangiilag dr. Aldory Mórt, alelnöknők egyhangúlag ifj. Bru- tsy Jánost, I. jegyző és titkárnak egy­hangúlag dr. Földváry Istvánt, II. jegyző és ellenőrnek egyhangúlag Lu­cer Zsigmondol, pénztárnoknak egy­hangúlag Knappé Károlyt és könyv- tárnokká Brutsy Gyulát választották. Választmányi tagokká, választattak : dr, Korösy László, Felsen burg Gyula, Weis Mór, Sternfeld Rezső, Fischer Dávid, Adamik György, Rudolf Mihály, Mayer Imre, Schönbeck József, Nedec- ky Gyula. Kiszling,stein Sándor és Vel hadi Zsigmond. Választmányi pót­tagokká : Frey Ferenc/, Scheiber Re­zső, Stern Márk és Schönbeck Imre. Tiszti orvosokká dr. Feichtinger Sán­dor és dr. Aldory Mór. A közgyűlés 11 órakor oszlott el. Az egyesült ipartársulat köz­gyűlése. 1883. Febr. 11. (B. G.) Az iparost minden kócos ember lenézi és kerüli, mint valami gályarabot. Sokan csak akkor ismerik, ha hitelbe akarnak tőle vásárolni. — És azért van, hogy Magyarországon az iparos minden mozgalomtól, még ha saját érdeke úgy kívánja is, visszavo­nul. A velünk közös házasságban élő Ausztriában ez egész másként van. — Tudvalévő dolog ugyanis, hogy a Laj­t ergo mi fiatul ember, a ki több mint busz esztendeig Mózes törvényei szerint cseleke­dett, azután mikor már végig küzdötte az élet uehéz liarczát a fővárosban s elvégezte philosophiai tanulmányait, visszajött szülő­városába s egész csöndben a katolikus vallás bajnokai közé lépett. Keresztelkedése Ifire már a bevégzett ténnyel kelt szárnyra s igy nem kellett utou-utfélen minden ember külön vélemé­nyét végighallgatnia. Most a papnövelő intézet falai közé lép s a keresztségeu kívül fölveszi az egyházi rend szentségét is s lesz belőle pap. Nem mindennapi tehetséget, nem mindennapi elhatározást s nem mindennapi lelki eiőt mutatott, be a fiatal ember s mindezekért megérdemli tiszteletünket s abbeli óhajain­kat, hogy szerencséje és jövője se legyen mindennapi az uj pályán. Hanem már csak mégis különös, hogy a milyen termékeny farsangunk volt, annyira meddő az a kis rovat, a mit hymenuek s az a lap, a mit eljegyzésnek nevezünk. Sem­mi változatosság semmi meglepetés. A vidám farsangi hadjárat lezajlott minden döntőbb következmények nélkül. Legföljebb csak több rósz verset kapnak a szerkesztők s több áhítattal sétálgatnak a jövendőbeli vőlegények a 'jövendőbeli menyasszony kék ablakai alatt. Saját,széni természete az már nemcsak az embernek, de még a személyeskedő tár­caírónak is, hogy a maga privát keserveiről gyakran nem bir számot adni — mások­nak. Szereti ha bizonyos eseményről nőm' thíin túli iparosok körét a közös feje­delem és fejedelmi hercegek akárhány­szor felkeresik és megjelenésükkel el­oszlat ák még a lehetőségét is annak a gyatra, feltevésnek, mintha az iparos az utolsó osztálya volna az emberiségnek. Hazánkban alig van egy-két mágnás, a kiről ellehet mondani, hogy iparbarát. A magát kék vérnek tarló fertálymág­nások közt még lámpa fénnyel sem lehetne találni egyet, a ki egy iparos­sal kezet, fogna. Ezen létező társadalmi nya valyának tulajdonit ható, hogy az esztergomi er y es ült ipartársulat hosszú idő óta nem adott életjolt magáról. E hó 11-én tartotta meg eléggé látogatott közgyűlését Dóci Ferenc el­nöklete alatt a városház tanácstermé­ben, a melyben az erősebb támadások épen nem hiányoztak. Legnevezetesebb pontját az képezte a, közgyűlésnek, hogy Kováts Albert azon indítványát, miszerint alakuljon egy iparos társal­gó-kör, a mely az ipar hanyatlásának okait tanulmányozza és minden az ipar érdekeit érintő mozgalmat figyelemmel kisérjen, elfogadta és egy bizottságot küldött ki, a melynek feladatává tette, hogy e tárgyban javaslatot tegyen. Reméljük, hogy a bizottság tagjaj nem fogják azuii nagyon tisztolt bizott­sági tagokat utánozni, a kik néha évekig sem teszik meg a megkivántató javaslatokat. Mert vannak ám ily bi­zottsági tagok is. Horánszky lemondása. Horánszky Nándor országgyűlési képviselőnk lemondását az eszlári ügy védelméről a következő levélben jelen­tette : Tekintetes fenyitő törvényszék ! A Scharf József és társai ellen folyamatban levő bűn vizsgálati ügyben eddig követett, eljárás megérlelte ben­nem azon régebben táplált meggyőző­dést, hogy az minden egyébre alkalmat ad, csak arra nem, a mi kezdettől fogva mint kizárólagos törvénykezési cél le­begett szemeim előtt, hogy t. i. a tör­téntek minden irányban megnyugtató módon felderittesseiiük. Látva azon auimozitást, meiylyel ezen l>ü n vizsgálat immár 9 hónapig kezeltetik, látva azon összeütközést, moly időközben a bíróság és ügyész­ség közt kifejlett, látva és értesítve azon panaszokról, melyek a vizsgálat folyamán állítólag alkalmazott törvény- ellenes eszközök használata miatt, ok­beszélnek előtte s még jobban szereti el hitetni önmagával, hogy el lehet azt fele] teni, a mi olyan végtelen nehéz tusa árá volt csak elérhető. Erre az akkordra nem bírtam még meg találni eddig a húrokat hanem Bartók újabb verseiben úgy tapasztaltam, hogy ő már megírta azt helyettem, még pedig nagyon szépen. Minthogy többekre is vomitkozhatik, ide irom azt a néhány sort, melynek min­den botiije az én legszebb álmaim roncsai­ból van kiszedegetve. Azt énekli Birtók ; Ha szerettél és csalódol S meg nem ölt a szerelem, Csalni megtanulsz csalódtól, De nem szeretsz sohasem. Jól vigyázol majd a tűzre Melyben üdvöd földig ég S gyújtogatást magad űzve Lángja közt lesz, mint a jég. . . . Hanem hát nagyon szép az idő­járás, szokták mondani a miudeunap talál­kozó philiszterek, mikor egyéb mondani va­lójuk nincs. Csakugyan. A szeszélyes tél véget ért, vidám ta­vaszi sugár mosolyog be a szobába s kicsal a természet kies templomába. Nincs az a nap­tár mely biztosabban meghatározná a tavasz megérkezését, mint a szerkesztői papírkosár, mely alig tud folytou eltelni a legtarkább zengésekkel. Különben rossz verset Írni még nem is olyan nagy bűn, mint rósz utakat csi­nálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom