Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 14. szám
ternyi járásból u la kilóit. — A hét év ét,a, kés/ülő uj kalászt« ri munkák a lápjának összeállitásáfii,“ váblitt-imt a-ki- dolgozásba, az 1875. évi YI1. törvény *'leinti(15 befolyást engedett a, járási és községi bizottságok mik, de részint a tájékozatlanság leginkább pedig — csak utáljuk meg őszintén — a magyar in- dolent.ia miatt az érdek képviselet a ■munkálatok al it alig érvény esti 11 a legkisebb mértékben, .nemcsak nálunk, <le országszer le. így történt, hogy midőn a múlt évi augusztus 9 én kelt 46,582. számú pénzügy ni i n isteri körrendelet az elkészült munkálatokat a járási bizottságok elbírálására bocsájtotta: csak akkor nyertek képet az illető bizottsági tagok ama dolgozatról, mely az eddigi kataszter hiányait és aránytalanságait, lenne hivatva helyesbíteni. Valóban kiváncsiak vagyunk a gallium Ili iá k hely re (11 é sere. Az esztergomi kereskedő ifjak közgyűlése. 1S83. febr. 11. (L. Zs.) A kereskedő ifjak egyesít lelő vasárnap febr. 11-én tartotta rendes évi alakuló közgyűlését a tagok igen szép részvétele és lelkesedése mellett. Dr. Áldory Mór elnök üdvözölve a, megjelent tagokat, a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: „Tisz- 1 elt közgyűlés! Az ember alkotásánál fogva az egyesülésre az együttes életro van alkotva. Bármiut is tekintünk a nagy mindenségbe, mindenütt és mindenhol az egymásra való szorulást kell tapasztalnunk. Ha, már a régi időkben láttuk, hogy nagyobb eszmék, •vagy dolgok kivitelénél nemcsak egyesek, de városok és birodalmak is egyesültek és előttünk lefolyt századok hosszú sorai sem tudták az ellenkezőt bizonyítani, minél örvendotesebb vívmánya korunk azon általános eszméje, midőn látjuk, hogy nemcsak anyagi ■érdekből, de a szellem, az emberiséget kiválóan megillető kincse terjesztése szempontjából egyesek összeálltak. Ezek szükséges voltából kiindulva képzelhetjük a sok egyesületek alakulását. Az egyetemen, mint felső iskolákban a kereskedők, a kereskedő-ifjak és iparosok is a tapasztalatok tágabb terjesztése szempontjából egyesülnek, hogy szükebb kőiben, megpihenve a köznap fárasztó munkájától, — (óz leletei kot a múltból a jelenre és ebből a jövőre megbeszéljék, egymáson okulva, tapasz talalaikat saját és édes hazánk javára fordítsák. Üdvözlöm toliát az urakat e nemes harcban! Föl mindnyájunkkal a, szellemi diadalra ! Ne lankadjanak el az erény útjára való törekvésben ! Büszkén és bátran lengessék a, haladásnak szentelt zászlójukat! Ne feledjék el, hogy ezen egyesület iránt, nemcsak kegyelettel, de becsületük kel is ta rtoznak. Midőn mint ezen egyesület, elnöke ezen nemes eszme körüli küzdelemben az urakat a, mai közgyűlésen még egyszer üdvözölném és szellemi kivitelénél -türelemre és kitartásra, buzdítom, a mai rendes közgyűlést, megnyitottnak uy ilv án i torn. “ A jelenvoltak az emelkedett hangon mondott beszédet lelkesen megéljenezték. Nagy sajnálkozást keltett, a tagok között dr. Kör.' sy László egyesületi titkárnak az elnökhöz intézet!, ama levele, melyben kijelenti, hogy a titkárságról véglegesen lemond és azt sokoldalú elfoglaltsága miatt többó semmi körülmények között nem fogadhatja el. A visszavonuló titkár tartalumdus jelentését Lucer Zsiginond II. jegyző olvasta fel. A jelentés szerint az egyesület tagjainak száma lényegesen emelkedett, a mennyiben a múlt évben jl06, ez évben pedig 140 tagja volt az egyesületnek. Alapszabályaink szerint, — mondja egy helyen a jelentés — az egyesület célja a szellemi művelődés és társalgás előmozdítása, szellemi ösztönzés a hazai nyelv gyökere,sitése és művelése, osztályköréhez tartozó tudományok és hasznos ismeretek terjesztése. Megbe- tegült tagjainak menedékhelyet, ápolást és gyógyszert díjtalanul nyújtani, esetleg azoknak eltemettetéséről gondoskodni. Német szó — folytatja a jelentés — nem igen hangzott csarnokainkban s igy tulzástalanul állíthatjuk azt az örvendetes tételt, hogy kereskedelmi ifjúságiink egyesületét tősgyökeres magjai szellem lengte át, a mivel áldja meg az Isten az egyesület alkotmányát a jövőben is. Az egyesület tehát méltán el is várhatja,, hogy humáni.s törekvésében minden Esztergomban tartózkodó kod Esztergomi tárca. Böjti hangulat. — Egy kis oáz az üres jvadban.— A hétfői társaság estélye. — A tárcairá meg a „személyeskedés.“ — Az olvasó joga. — A mindenhez szólás szabadalma. — Egy kikeresztelkedett philosophus, a ki még lmzzá zsidó is volt. — Termékeny farsang, meddő eredmény- — A miről nem .számolunk he másoknak. — Ha szerettél és csalódd ... — „Nagyon szép időnk van.“ — Sár és interpellál ó. — Restaurálunk erősen. — Mit higy- jünk. — Ho! terem a legdusabb pletyka burján ? Bele)ütöttünk a komoly böjt egyhangú napjaiba. A milyen lázas élénkségfí volt ■maga a farsang, olyan végtelen sivársága a böjt. De hát kell egy kis pihenő is. Jól esik ;i fáradt testnek meg a fáradt léleknek, ha egy kicsit vesztegelhet s ha eltűnődhetik a legszóhb emlékeken. Mint valami nagyon kies oáz tűnik föl az üres ivadban a hétfői társaság estélye, mely azonban egy kis önzéssel csakis a valóságos belső tagoknak nyújtott pompás élvezeteket. Több mint nyolezvnn tagból álló igen díszes közönség gyülekezett össze a kör termében, volt zene a javából, vidám társalgás a javából s jó asztal a javából. Örömmel értesülünk, hogy a hétfői kör «zeniül minden hónapban nagyobb zenei estélyt, rendez * arra a közönség műveltebb rétégéiből is többeket meg fog hívni. Óit legalább megint találkozni fog a szép Esztergom. Mert. most, csak a t cm p 1 o m I) a n meg ;i sé aterek'n találkozhatunk egymással s az a találkozás L mii dössze néhány percre szói .tkozik. Azt már régesrég tudják elnéző olvasóim, hogy minden tárczairó a maga szempontjából fogja föl a világot a maga történetét írja meg, a maga apróbb nagyobb élményeit sorolja elő. Nem azért, mintha például másokkal különb dolgok nem történhetnének, sem azért mintha más érdekesebb dologról írni nem tudna, liánom csak azért, mert magához minden tárcz.iirónak legtöbb joga vau s magáról Írni legkellemesebb hivatása. A lyrikus meg tárcaíró egészen subjects s aki ezt tudja az nem togja kérkedésnek venni, ha magam is azokhoz csatlakozom, akik a vonal alatt leginkább magukról írnak. Hiszen olyan egyszerű orvoslata van annak, ha nem vagyunk megelégedve ezzel az „önző“ személyeskedéssel. Fogjuk a czikket, megkezdjük s azután félretesszük. Nincs nagyobb csapása valamely tárcának mintha az olvasó felibe hagyja. Hanem hát nem időzöm tovább ennél a kérdésnél. Csak azért mondtam el, hogy megértsen valaki, aki nem akarta eddig megérteni, hogy micsoda joga van egy tárcza- irőnak, pedig én mindig méltatom és kijelölöm az elégedetlen olvasó jogát is. Jogunk van mindenhez hozzá szólam, még ahoz is amit nem értünk. Hiszen különben hogyan haladna a század, ha mindenhez laikusok volnánk. Jogunk van Ítélni elevenek s holtak fölött. Do még olyanok fölött is, a kik a keresztség szentségét nem öntudatlan állapotukban, hanem érett korukban veszik f’ö 1. Már mint például a napokban egy eszroskedő segéd, sőt kereskedő főnök is pártfnüásáva! és csatlakozása által erőshit,se nemes törekvésében. A mit el rom végeztünk, mondja a jelentés befejező része — azt elvégezhetjük jövőre. A legszebb törekvések keresztülviteléhez nem kell egyéb, csak összetartás és vállalkozási szellem, a, mi fiatal taglársaink természete s igv egyesületünk jel lem vonása is. A többszöri éljenzés és helyesléssel kísért felolvasás után a pénz tárnoki és könyvtárnoki jelentés terjesztetett a közgyűlés elé. A pénxtarnoki kimutatás mérleg- számlája vagyon és teherben 187ö fit 27 krt mutat föl. Ebből az egyenleg vagyon 1177 írt 39 krt tesz ki. A jelentések tudomásul vétele után a közgyűlés a, tisztikarnak a, fel mentvényt megadta és köszönetét és elismerést szavazott neki. Ezzel megejtettek az uj választások a következő eredménnyé! : ^ Elnöknek egyhangiilag dr. Aldory Mórt, alelnöknők egyhangúlag ifj. Bru- tsy Jánost, I. jegyző és titkárnak egyhangúlag dr. Földváry Istvánt, II. jegyző és ellenőrnek egyhangúlag Lucer Zsigmondol, pénztárnoknak egyhangúlag Knappé Károlyt és könyv- tárnokká Brutsy Gyulát választották. Választmányi tagokká, választattak : dr, Korösy László, Felsen burg Gyula, Weis Mór, Sternfeld Rezső, Fischer Dávid, Adamik György, Rudolf Mihály, Mayer Imre, Schönbeck József, Nedec- ky Gyula. Kiszling,stein Sándor és Vel hadi Zsigmond. Választmányi póttagokká : Frey Ferenc/, Scheiber Rezső, Stern Márk és Schönbeck Imre. Tiszti orvosokká dr. Feichtinger Sándor és dr. Aldory Mór. A közgyűlés 11 órakor oszlott el. Az egyesült ipartársulat közgyűlése. 1883. Febr. 11. (B. G.) Az iparost minden kócos ember lenézi és kerüli, mint valami gályarabot. Sokan csak akkor ismerik, ha hitelbe akarnak tőle vásárolni. — És azért van, hogy Magyarországon az iparos minden mozgalomtól, még ha saját érdeke úgy kívánja is, visszavonul. A velünk közös házasságban élő Ausztriában ez egész másként van. — Tudvalévő dolog ugyanis, hogy a Lajt ergo mi fiatul ember, a ki több mint busz esztendeig Mózes törvényei szerint cselekedett, azután mikor már végig küzdötte az élet uehéz liarczát a fővárosban s elvégezte philosophiai tanulmányait, visszajött szülővárosába s egész csöndben a katolikus vallás bajnokai közé lépett. Keresztelkedése Ifire már a bevégzett ténnyel kelt szárnyra s igy nem kellett utou-utfélen minden ember külön véleményét végighallgatnia. Most a papnövelő intézet falai közé lép s a keresztségeu kívül fölveszi az egyházi rend szentségét is s lesz belőle pap. Nem mindennapi tehetséget, nem mindennapi elhatározást s nem mindennapi lelki eiőt mutatott, be a fiatal ember s mindezekért megérdemli tiszteletünket s abbeli óhajainkat, hogy szerencséje és jövője se legyen mindennapi az uj pályán. Hanem már csak mégis különös, hogy a milyen termékeny farsangunk volt, annyira meddő az a kis rovat, a mit hymenuek s az a lap, a mit eljegyzésnek nevezünk. Semmi változatosság semmi meglepetés. A vidám farsangi hadjárat lezajlott minden döntőbb következmények nélkül. Legföljebb csak több rósz verset kapnak a szerkesztők s több áhítattal sétálgatnak a jövendőbeli vőlegények a 'jövendőbeli menyasszony kék ablakai alatt. Saját,széni természete az már nemcsak az embernek, de még a személyeskedő tárcaírónak is, hogy a maga privát keserveiről gyakran nem bir számot adni — másoknak. Szereti ha bizonyos eseményről nőm' thíin túli iparosok körét a közös fejedelem és fejedelmi hercegek akárhányszor felkeresik és megjelenésükkel eloszlat ák még a lehetőségét is annak a gyatra, feltevésnek, mintha az iparos az utolsó osztálya volna az emberiségnek. Hazánkban alig van egy-két mágnás, a kiről ellehet mondani, hogy iparbarát. A magát kék vérnek tarló fertálymágnások közt még lámpa fénnyel sem lehetne találni egyet, a ki egy iparossal kezet, fogna. Ezen létező társadalmi nya valyának tulajdonit ható, hogy az esztergomi er y es ült ipartársulat hosszú idő óta nem adott életjolt magáról. E hó 11-én tartotta meg eléggé látogatott közgyűlését Dóci Ferenc elnöklete alatt a városház tanácstermében, a melyben az erősebb támadások épen nem hiányoztak. Legnevezetesebb pontját az képezte a, közgyűlésnek, hogy Kováts Albert azon indítványát, miszerint alakuljon egy iparos társalgó-kör, a mely az ipar hanyatlásának okait tanulmányozza és minden az ipar érdekeit érintő mozgalmat figyelemmel kisérjen, elfogadta és egy bizottságot küldött ki, a melynek feladatává tette, hogy e tárgyban javaslatot tegyen. Reméljük, hogy a bizottság tagjaj nem fogják azuii nagyon tisztolt bizottsági tagokat utánozni, a kik néha évekig sem teszik meg a megkivántató javaslatokat. Mert vannak ám ily bizottsági tagok is. Horánszky lemondása. Horánszky Nándor országgyűlési képviselőnk lemondását az eszlári ügy védelméről a következő levélben jelentette : Tekintetes fenyitő törvényszék ! A Scharf József és társai ellen folyamatban levő bűn vizsgálati ügyben eddig követett, eljárás megérlelte bennem azon régebben táplált meggyőződést, hogy az minden egyébre alkalmat ad, csak arra nem, a mi kezdettől fogva mint kizárólagos törvénykezési cél lebegett szemeim előtt, hogy t. i. a történtek minden irányban megnyugtató módon felderittesseiiük. Látva azon auimozitást, meiylyel ezen l>ü n vizsgálat immár 9 hónapig kezeltetik, látva azon összeütközést, moly időközben a bíróság és ügyészség közt kifejlett, látva és értesítve azon panaszokról, melyek a vizsgálat folyamán állítólag alkalmazott törvény- ellenes eszközök használata miatt, okbeszélnek előtte s még jobban szereti el hitetni önmagával, hogy el lehet azt fele] teni, a mi olyan végtelen nehéz tusa árá volt csak elérhető. Erre az akkordra nem bírtam még meg találni eddig a húrokat hanem Bartók újabb verseiben úgy tapasztaltam, hogy ő már megírta azt helyettem, még pedig nagyon szépen. Minthogy többekre is vomitkozhatik, ide irom azt a néhány sort, melynek minden botiije az én legszebb álmaim roncsaiból van kiszedegetve. Azt énekli Birtók ; Ha szerettél és csalódol S meg nem ölt a szerelem, Csalni megtanulsz csalódtól, De nem szeretsz sohasem. Jól vigyázol majd a tűzre Melyben üdvöd földig ég S gyújtogatást magad űzve Lángja közt lesz, mint a jég. . . . Hanem hát nagyon szép az időjárás, szokták mondani a miudeunap találkozó philiszterek, mikor egyéb mondani valójuk nincs. Csakugyan. A szeszélyes tél véget ért, vidám tavaszi sugár mosolyog be a szobába s kicsal a természet kies templomába. Nincs az a naptár mely biztosabban meghatározná a tavasz megérkezését, mint a szerkesztői papírkosár, mely alig tud folytou eltelni a legtarkább zengésekkel. Különben rossz verset Írni még nem is olyan nagy bűn, mint rósz utakat csinálni.
