Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 88. szám

i r°'i Eszi org()ml)ól hírmondó is alig iiaradt a városban, s tény, hogy ónnak nai lakossága közt egyetlen család fines, mely ittlnkása idejét a múlt szájad el ej ónéi régibb időre vihetué vissza. .1 székesegyház és érseki palota, egyéb! iemplemokkal s jelentékenyebb épiile-1 sekkel együtt az ismételt ostromok rombolásainak, golyózápornak és tűzvészek aek estek áldozatául s a török által snyészetnck engedve át, végkép elpusztultak olaunyira, hogy midőn a kétszáz óv előtti felszabadítás napján a győztes keresztény sereg vezérei hála- adó „Te Delimet“ mondottak az Ég Urának, e czélrn a török várparancsnok által mohamedán moshóvá változtatott s rögtönözve felszentelt Bakács-kápolnán kívül egyéb hely vagy templom nem volt található. E kápolna a régi Esztergom annyi s oly fényes építészeti müveinek egyetlen maradványa, moly mai napig épségben fennáll.

Ily gyászos állapotban találta Esz tergomot a felszabadulás napja. ; ily sivár, kietlen holyzetből kellett egykori fényére, jólétére visszatekintenie s munkához fognia, hogy veszteségeit pótolja; hazánk városai közt megillető helyét ismét elfoglalja.

A föltárni,dás, az újjászületés müve lassan haladt, hiszen a város nevével, múl íjáva l elválhatlanul összeforrott s főbüszkeségét képező érseki szék is a felszabadulás uhíu százhúsz év múlva került csak vissza e helyre, hol azt első szent királyunk megalapította, sa magyar kuth. egyház első székévé, fejévé emelte. A képzelet világába 1110 rillt lélek fájó merengéssel gondolja el, mivé lehetett volna Esztergom, ha ér sokéi a mostoha viszonyok kényszerű sége által majdnem háromszáz évig távol nem tartattak s azon nagy műveket, melyeket ez idő alatt másfelé, tényleges tartózkodásuk helyein létesítettek, ha csak részben is Esztergomban, önnek javára és dmzér.o emelhették volna Ha ily megmérhetlen csapás volt Esztergomra nézve a török iga alá kerülés, mily nagynak kelle lenni az örömnek, mely elődeink szivét felszabadulásán elfcöltötto. S valóban nagy és örvendetes esemény volt ez, melynek jelentőségét a had vezető fejedelmek, követek és államférfiak, a római Szent Szék, az egész magyar haza és egyház, élén az akkori esztergomi érsokkol, hálával és lelkesedéssel eltelten vetélkedve ünnepelték és hirdették világszerte, bizonyítja ezt az eseményre vonatkozó egykori iratok, levelek, nyomtatványok nagy száma, bizonyítja a számos emlékérem, mely ez alkalomból veretolt.

Méltó és igazságos tehát, hogy ezen nagy, dicső és szerencsés esemény em lékét a hálás utókor és kivált mi, Esztergom polgárai a hazafiui lélek kegyeletével ünnepeljük a Gondviselés iránti mély hálával, a dicső eredményt kivívott hősök emléko iránt felújított kegyeletes érzéssel, a honszeretet hűségével és lelkesedésével, s ősi városunkhoz való benső ragaszkodásunk meleg érzetével. Mert a nemzet története a nemzeti öntudat tápláló forrása, s csak azon nép méltó és képes nagy

tartásában és a béke mii veire való üdvös felhasználásában azon szabadságnak, melyet ők hősi vérük bőséges ontásával szereztek vissza számunkra,.

Legyünk szerető önzetlen, munkás fiai, polgárai e sokat szenvedett ősi vá rostiak, s megértve a kor intő szózatát, a béko áldozatával, munkával és verejtékkel igyekezzünk vissza,vívni ama dicsőséget, mely egykor nevét környező ; mint visszavivták kétszáz év előtt, a haza áldozatával, vérük hullásával szabadságát azok, kiknek emlékét ünnepeljük.

Legyen e város jövő felvirágzásába vetett hitünk szilárd, reményünk bizalom teljes, ragaszkodásunk állandó és rendíthetetlen. Lelkesítsen a költő szó zata ; „Él magyar, áll Buda még ! A múlt csak példa legyen most.“

S égve honért, bizton nézzen időre szemünk.“

Áll Buda, áll Esztergom is még. Áll, de nem áll meg,.halad, ha küzdve, ha lassan, ha nehezen is, halad és emelkedik. Ez legyen vigaszunk, reményünk és törekvésünk. S e remény nem fog megcsalni ; e törekvés nem lesz hin ; hisz már is oly müvek állanak előttünk, melyok Esztergom jövő felvirágzásának legszebb biztosítékait hordozzák magukban — liiszalig múlt el annyi idő, mennyit az Írás egy emberélet határául mér ki, hetven év még nem múlt <d, hogy Esztergom érsekei nem csak cziinét viselik, hanoin széküket is itt tartják városunkban s mennyid változás, minő eredmény, mily enielkej dós! Vitéz János érsek kora látszik- megújulni aremek basilikábanr az iménti emelt érseki palota ékes c aruokaib; Újgazdag művészeti és tudományos gyiij,s>| töményeiben s a férfin, ki e fényes széket, ez idő szerint elfoglalva tartja, alk< tísai nagyságával, melyek fénye Esztergomra is visszasugárzik, már fs legnagyobb elődei sorában foglal méltó helyet, mindenkorra, olválhatlamd fűzvén össze nevét és emlékét Esztergom történetével, de elévíllhetJon hálájával is.

Bizzunk és bízva tekintsünk tehát a múlt e11agy emlékünnepén Esztergom jövője elés midőn hálával és kegyelettel adózunk a hősök emlékének, kik 200 év előtt a felszabadulás örömét és szerencséjét hozták meg e városnak, az egy kori fényes múltnak megfelelő szó] jövő biztató reményének, szivünk legforróbb óhajtásának kifejezéseként tör fel, kehiünk mélyéről ajkainkra a költő imaszorü fohásza : Isten áld meg magyart ! Örökké éljen a magyar haza ! Éljen és viruljon a hazában Esztergom az idők végéig !

Viharos éljenzések kísérték a főügyész beszédét s az ünnepi közönség emelkedett hangulatban oszlott szét.

Iá in 1 é k ó r e m.

Az ünnepélyességek megörökítésére egy díszes emlékérem fog veretni, melyet már ismertettünk.

s ezzel kapcsolatban az uralkodó családra szólott, a mit a közönség lelkes éljenzésekkel fogadott.

Alig hangzottak el az éljenek, nr* dőn Palkovics Károly mintegy folytatásául előbbi beszédjének, megemlékezett Sobioski III. János lengyel király és Károly lotharingiai hercegről is, leróni kívánván a kegyelet adóját a nagy hősök emlékének. A siri csend, melylyel a viü’ társaság a megemlékezést hallgatta, tanúja volt azon mély megillc- tődésnok, melylyel az fogadtatott.

Utána lloránszky Nándor ország gyűlési képviselőnk nagyhatású beszéde t mondott, melyet térszükemiafi csak jövő számunkban közölhetünk.

Dr. Helcz Antal utalva a mai fin nepély azon vonatkozására, mely azt egyúttal katonai íinnepélylyó is teszi, poharát azon erős hitben, hogy a hadsereg működése a nemzet akaratával ellenkezésbe jönni soha nem fog, a hadseregre emeli poharát.

Andrássy János megyei főjegyző Villányi Szaniszló főgymnasiumi igazgatót, köszöntötte fel, mint kinek az ünnepély rendezésében nagy rész jutott. Duka őrnagy magyarul megköszönvén a hadseregről történt megemlékezést, poharát Esztorgom város lelkes polgáraira ürité. Kitiplanicz kir. tanácsos, alispán a győri 1848|49-iki honvédeket; Bors Mihály Ho'ánszkyt, — Villányi Szaniszló Palkovics Károlyt; Dr. Helcz Antal Kruplaniczot; Frey Fórcnez Dr. Helcz Antalt végül Villányi Bellovits Ferónezet s a közreműködő dal és zenekedvelőket éltette. A társas vacsorán körülbelül 150 en vettek részt.

*

így végződtek az esztergomi ünnepélyességek melyeknek váratlan vendége szeszélyes és borús őszi napok Után tündöklő vorőfény volt; várt, do elmaradt vendége, József főherceg más üilka.lomra halasztotta látogafását.

~ HÍREK.

— lózsef föherczeg már több Ízben kilátásba helyezett látogatása, a legközelebbi napokban valósul meg. A hg- primás magas vendégének fogadtatására az előkészületek rendben vannak.

— Családi öröm. Majláth György főispánnak fiu-gyermeko született. A családi örömhöz közönségünk nevében mi is örömmel csatlakozunk.

— Kegyelet. Az eszterg. nyomdászok szép jelét adták nemes lelküsó giiknek, amennyiben egyik elhunyt szaktársuk Saskoőy Imrének elhagyatott sírját közadakozással felhantoltatták s ma este díszesen kivilágítják.

— Lucus a non lucendo. -Színészetünkről zeng az ének. Vannak színészeink és nincsenek — előadások. Estéről estére ismétlődnek azok a szomorú jelenetek, a melyekhez foghatót városunkban még alig ért meg színtársulat. A közöny ne továbbja. Hát hiszen a Völgyiék társulata már kezdettől fogva látta, hogy ez idő szerint nem valami nagy reménye lehet a boldoguláshoz, de ilyen szomorú „pártfogásra“ még sem számítottunk.. Egy öt előadásra szóló bérletet hirdet a tárt

sulcit, hogy csak valamiképen is tisz tesscggel távozhassak városunkból. Ugyanazon eredmény. Kérjük közönségünk lelkesebb tagjait, hogy a társulatot legalább a legvégső zavarból mentse meg s tegye lehetővé azt a nagyon is szerény óhaját a mely már csak az eltávozás reményében összpontosul.

— Halálozás- Meixnor Venczelné, Dikacz Mária f. hó 28-án elhunyt. Temetése keddien vo-U. Béke sírjára.

jövőre, mely a múlt dicsőségének és gyászának, örömének és szenvedéseinek emlékét hű kegyelettel ápolja szivében. Hiszen a költő szerint:

„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,

Csak elfajult kor hős elődöket;

A bátor eljár őse sirlakához,

S gyújt régi fénynél uj szővétneket.“

Igen, gyújtsunk uj szövétneket ; a hazához való rendithetlen hűség, áldozat készség, üdve és jólétéért való kitartó munkásság szent tüzét gyújtsuk meg az emlékezet fényénél, melynek mai ünnepünket szenteljük. Tegyünk szent fogadást sziveinkben, bogy u di-j cső elődökhöz méltók lecudünk megE m 1 é k 1 a p o k.

Dr. Kőrösy László szerkesztésében s Laiszky János kiadásában igen díszesen és tartalmasán kiállított emléklap jelent, meg, melyből jövőre közlünk mutatványt s melyet a fővárosi sajtó is ki- tiintetőleg említ.

Történeti k i á 11 i á s.

Vasárnap délelőtt és délután a fő- gymnázium termeiben igen érdekes történelmi kiállítás volt régi esztergomi képekből, érmekből s egyéb tárgyakból. A kiállítást nagy közönség látogatta.

Bankett.

Vasárnap este a Hadinger-féle éttermekben népes bankettet rendeztek, melynek fel köszöntői közül különösen Palkovics Károlyé emelkedett ki. Az első tóaszt a történeti eseményekre

! — Gyászhir. Ródly Gyula piímási

uradalmi felügyelő és családja a legjobb anya és nagyanya Rédly Károlyné szül. Seb irm itz Kosi na el hunytál, jelenti A nyolczvan éves agg nőt kedden temetők nagy részvéttel. Áldás emlékére.

— Szerdán délben a hidnyitásnál egy kis leány a Dunába esett; a legszorgosabb keresés után sem foghatták ki.

— Szerencsés szerencsétlenség,

A parka ni evásarok második napján kissé jobby ksdvvel tért hazafelé Bárány helybeli hentesmester. A hídon épen nyitás volt Bárány, ki a nyitás legszéléim állott, hirtolen megbillenvén a Dunába esett-. Az épen át vitol re készülő 1 íidikosok azonnal a szerencsétlen után indultak. E pillanatban érkezett a hajó s a közönség, köztük kisebb társaságban szerkesztőnk, már végleg lemondottak a reményről, hogy a szerencsétlenül járt csaladatya előle megmenthető legyen. A sors azonban kedvezőbben intézkedett. Az ügyes révészek kimentették Bárányt a, kellemetlen fürdőből s lakására szállították. Eddig a történőt. S azon a morálon kívül, a melvot zo esetből a jókedvű hazafi meríthet magának mindenesetre kell, hogy egy pár szavunk legyen a lúd felügyelőséghez. Mi úgy tudjuk, hogy az egész világon, a hol czivilizált emberek laknak, a leír- óvatosabb intézkedő ek történnek az ember életének biztosítására. Hogy menynyire biztosított ez, a mi hidiin! on, mutatja a fonti eset Halározött hanyagságnak, mulasztásnak kell neveznünk azt a szabadalmat, moly a hídon a nyitások idejében uralkodik. Tessék a hidat elzárni, arra egy lelket sem bocsátani, úgy a mint az Komáromban s mindenütt történik.Annul inkább vásárok alkalmával, a mikor a közlekedés százszorosán fokozódik. Hisszük, hogy a hídfői ügyel őség okulva a múlt tapasztalatain, felszólalásunknak a logközo- több eleget fog tenni s az eddigi niu- lasztásokat éréiyesintézkédesekkel vá,ltja fel.

Betörés. Kedden reggelre ismeretlen tettesek feltörték Buda-utczán Major Imre boltját. A garázdáJkodókat azonban észre vették s ideje korán, még mielőtt valamit elvihettek volna meg- ugrasztolták.

— Bátorkeszin a szolgabiróság Mokos Jánost küldte helyettesi tő ül. Úgy értesülünk, hogy jegyzőnek igen sokan Pethes Gézát candidal jak, a mit mi is szerencsés gondolatnak üdvözlünk.

— Kiegészítés. A Bucs, D. Mécs és Bá- torkeszi kerületekben Rédly Gyulán kivüt még dr. Szende Adolfolt és Szegi Pált választották inog.

— Tudósítók. A ünnepélyességek alkalmával a követkoző hírlapírók munkálkodtak közre az események megörökítésében : Csernoch : Magyar Korona,. Walter : Magyar Állam. Roseubaeh : Orsz. gyűl. Értesítő. Sebők Zsigmond : Pesti Hírlap. Sebok ígnácz : Nomzet. Lányi Adolar : Ellenőr. Dr. Kőrösy László : Pesti Napló, Budapesti Hírlap s Neues Pester Journal.

Emléklap. A mindenfoló előnyösen fogadott Emléklapok Laiszky János nyomdatulajdonosnál vehetők és rendelhetők meg. Többen fordultak ez ügyben hozzánk. Azért kalauzoljuk egyenesen t. olvasóinkat a buzgó kiadóhoz.

— Kováts Albert asztalos temetkezési boltjába kedden éjjel ismeretlen tettesek be akartak törni, ami azonban nem sikerült mert gonosz szándékukba n moga k adá I y oz ta t v a, e I i 11 a n t a k.

FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- KŐRÖSY LÁSZLÓA Duna utczábau

azonnal bérbe vehető. Bővebbet a kiadóhivatal.