Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 25. szám

Pázmány Péter szobra.

— Képüukhüz. —

Régi tervét valósitóltn meg lierozegpri- má-mnk, midőn a legnagvoM) magyar prímásnak, az ország legelső templomál)aii díszes emléks'/obrot emel letett.

Hogy ki volt Pázmány, azt megmondja a XVII. század. Hogy nagyszerű éidoniéi vám ak, azt bizonyítja a nemzeti történet. S b gy az Ő utódai bírnak kegyelettel a valódi erdeinek iránt s ráteszik a borostyául annak a homlokára, a ki kiküzdött.?, azt •megmutatta Simor János.

A Pázmány Péter szobrának magassága három méter és 25 láb. A diszkeret. melyben a szobor áll, liz méter és 26 láb magas s bárom méter és 20 láb széles. — Az emlékmű a talajtól ép annyira van, hogy alatta majdan Pázmány sírját el lehessen helyezni.

Az emlékmű súlya 16 ezer kilo, vagyis 285 mázsa, árát 25 ezer forintra lehet tenni. Maga a szobor s a szűz Mária domborművé leli ér cárrá mi márványból van faragva. A díszletek szürke márványból készültek s igen kellemes átmenetet képeznek a f'ő- székesegykáz stucco márványához.

A talapzat alatt Pázmány Péter czí- mere gyanánt bárom struccztoll látható. A szobor alatt a következő felirat:

D. 0 M

PETRI CARDIN ALIS PÁZMÁNY

1M MORTAL I MEMORIAL Posuit

JOANNES CARDIN A LIS SIMOR MDCC JLXXXIl.

Jobb oldalt apró betűkkel a művész neve: Pietro Della Vedova fece. Torino. 1882.

Della Vedova ez idő szerint, a leghíresebb olasz képfaragó, alkotásait, az egész világon általános elismerés kiséri.

A két oldalt felnyúló pillér diszitésé- 1 >i• 11 Pázmányra vonatkozó emhlémeket látunk. Van ott. kehely, irattekercs, könyv, alapítólevél stb. Felül a félkörben a Hol - dogságos anya baute-relief műve fél alakban a kitárt karú gyermek Jézussal.

A bíboros magyar Cicero sclyemruhá- j;'n a r* dózer s a csipkemunka a. lehető legfinomal 1) kivitelű. Mellén azon kereszt mása függ, melyet mindig viseli s mely most a lő zékesegyház kincsl árában Iái ható. R,aljában ;z evangéliumot tartja, melynek miit lapjain jelmondatát: Omnia ad majoréin Dei - toriam, olvashatni.

Pázmány — úgymond a GazetfaPie- montese — legünnepélyesebb moment limainak egyikéb n van ábrázolva, midőn prédikál és |>edig azon pillanatban, midőn a szónokon a legélénkebb felindulás uralkodik s mintegy akarata ellen magával ragadja, midőn a szó gyorsan, hévvel foly ajkairól s a taglejtés élénk és erőteljes.

Képünk halványan adja vissza az emlékmű mását. Leírásunk még fogyatékosabb. A ki azonban valódi gyönyört keres, az ne- cssak futólag nézze meg a szobrot, In műn szenteljen neki annyi időt, a mennyit, egy remekmű élvezete megkíván.*)

Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.

(Húsvéti apróságok.)

A város megérdemelne egy olyan piros tojást, a melyben van egy kész kaszárnya, egy ezred nyalka bakával s egy banda trombiIás muzsikussal.

Csak azt. a csodalyukot kell megkeresni, a melyik olyan nagyszerű kellői lehel seggel vol na megáld \ a.

Adjunk azután piros tojást mindazoknak, a, kik illatos vízzel locsolják meg dániai állapotainkat. Csakhogy arra Esztergom összes szárnyas állatai nem nyújtanának elég festenivalót.

*

Gyöngéd kezek festik meg a fehéret pirosra,.

Apró gavallérok rózsavize locsolja pirosra a jövendőbeli szépek liliom- arczát.

A piros tojások nimbusza azonban már igen sokat vesztett.

Mert a régi jó világban még kamasz korunkban is sóvárogtunk a piros tojásokért, mai nap pedig már fehilá- gosodott csecsemő korunkban unalmas- inak találjuk azt. a mit egy leányka adhat, ha nem forró kézszorilás, ha nem 'égető puszi vagy legalább is egy második négyes — piros tojás helyett.

*.. . >r

Emeronczia ő nagysága már 35 óv óta. affect ál, szivszoi ulásban szenved, lemond és piros tojásokat, készít.

Végtelen jártasságot fejtett már ki a festés művészetében elannyira, hogy néhány év múlva már le fogja festeni azt, a ki 35 év előtt először kapott, tőle fzemérmes piros tojásokat, demzért csak mégis Emereneziá 11a k ma raszta I ta.

*

A Katákkal meg a Pannákkal sokkal kurtábban bánnak el. Olt leselkedik már néhány szál markos legény a kút körül, mikor azután a, piros pozsgás Rózsi a gém mellé járul, egyszerre csak erőteljes markok ragadják inog. Jancsi (Wsze fogja hátul a két kezét, Gyuri seb ti be tele meri a vedret, Pista meg úgy önti nyakon a sikoltozó hajadon!, hogy csak úgy szégyenkezik bele a Niagara.

Hogy úgy zavarjába, ha,maijába néhány csók is kijárja, az már régi jó szokás. Legalább az öntözküdő legény seiilibo kiveszi a maga részit.

Többet is ér az olyan csattanó piros tojás akármilyen szagos vizen szerzett piros tojásnál.

*

Festészet és költészet egyesül egy kis piros tojás jelentőségében. Mind a kel tőt szerelik a leányok. Egy olyan kis pirostojásban meg is találtam ti részletezést. A festészetből a hajnal színét és varázsát s a költészetből az ezeregy éjszaka tündér képeit.

*

Azt mondja egy orvos (a, kinek összes paliensoi egészségesek s igy soha, sincsen dolga) hogy a hideg viz kúra igen egészséges.

Es már luisvéttájám figyelmezteti egy spleenben szenvedő barátját, hogy jó lesz a, család tálán asszonykát az idén Szí i ácsra k tilde ni.

Ebben az esetben már nem a piros szin szerepel, hanem a, zöld.

A férj ugyanis nagyon bele/öldiil. mikor két elkárliozolt barátja társaságában -kénytelen egy zöld papirsz.eleten a.1 á, Írni a nevét, hogy az ő kedves kis felesége fürdőre ntazhassék.

De megvigaszl Ija az a felséges gondolat, (a, mii a. kis doctor Lucifer súg nagy ■ föleibe) hogy esztendőre már piros tojást fog festeni. . .

Mire nem visz egy splcenes férj am biliúja. 1 *

De azért tiszteljük a piros tojás simholumát mindenek fölött, mert a pirn.' tojás a délibábos gyermeki kor legélénkebb emlékeztetője marad a valódi boldogságra, az igazi költészetre s a leghimesebb illúziókra !

AUCUN.

Blaha Iskarióthja.

Ismertetés.

Igen kevesen lesznek olvasóink közfii, kik ismertetésem tárgyát soraim megjelenése előtt már nem látták volna. A városház egyik nagy termében ügyes megvilágítással és elhelyezéssel vau kiállítva a nagy kép. Hatása, általános, de megítélésében elágazó vélemények hangzanak.

Nem akarunk éles kritikai fegyvert használni azzal széniben, ii mint diliét,tans, mondhatni művészi szenvedéllyel munkálkodik, hogy a művészet ol tárán ő is áldozhasson. Buzdítsuk inkább a jó utón s hassunk oda, hogy el nem vitázható tehetségeit mentői inka hl» kifejtse.

Ha a bibliai Jndás alakjára tekintünk, lehetetlen megvonnunk Blaha leleményességét s invejit.iúját a főalak conceptiójára nézve. Iskyaióth a képen azon fő momentumban van (délik állítva,, midőn árulásáért kétségbeesve őrjöng egy jcruzsálemi templom perisleijében . Előtte fekszik az eldobott, vér- dij, a háttérben pedig halvány világításban az elárult mestert kisérő nép- tömeg s a szent város képe tűnik föl.

A főalak drámai felfogása, — leszámítva némi liatáshajliá-zú színpadiasságot — igen szerencsés, az őrjöngés kifejezése igen sikerült. A város architektúrája a háttérben szintén előnyös megoldású.

D’cséretére szolgál Blahának, hogy eddigi művoiboii nagyrészt élénk képzel om és teremtő erő nyilvánul. Elég lesz csak Mozart temetés«1, Memento móri, Erlkönig stb. compoaitióira utalnom. Blaha nem másol, mint sok dilettáns rendesen, hanem componál, alkot, de oly thémákat, melyek művészi ecset alá valók.

Csalódnánk azonban, ha azt hinnÖk, hogy a jó felfogás már eleget tesz a művészet iuteiitióinak Blaha legújabb művében. A valódi mű fők el léké másodsorban a tökéletes kivitel. Ezt azonban nem látjuk e helyt érvényesülni. A rajz a távlattal általában elég jó? de a színezés összhangja s a technikai megoldás csak a laikus előtt nem tűnhetik föl hiányosnak. Az arcz, a kezek és lábak, mint a kivitel legjellemzőbb s ép azért legnehezebb részei alig hogy megközelítik a természetes valóságot. A ruha redőzni, elég gondos, do a jobb lábon a világítás akként van a lka Ima,zva, hogy ott a ruha ueni a szövet, hanem valami bronz tárgy látszatát kelti. Igen előnyös a déli levegő vibratiója, a mi az e téren páratlan, Ligeti modorára emlékeztet. Végül dicsérettel említjük föl az elszórt ezüst pénz ügyes kivitelét, a mi nem csak a tűzet, de a szigorúbb kritikát is megái Ija.

Nem lehet elvitatnunk Blaha Károly haladását, melyet e képével oly örvendetesen jelez, elismerjük képességeit s óhajtjuk, hogy szorgalmas tanul mán vök által igyekezzek a hibákon túl ten n i s a hiányokon segíteni.

Lépjen elő mentői előbb egy újabb művel s lepje meg újból azokat, kik működését figyelemmel kisérik. Esztergom szegényei pedig kapjanak mentül több piros tojást a nemes czélu kiállítás által. ' KÖVÉR JÁNOS.

Lz,.Esztergom és Vidéke11 tárcája

A megtorlás.

(Beszél yk o.)

Erdély egy kies városkájában még máig j is emlékeznek a kis „kovács“ Kálmánra, ki ] iskolából haza jövet minden palánkot tele rajzolt, minden féle alakokkal.

Ma már a kis Kálmán művész s az eg ész művész világ ismeri nevét.

Mikor még kis fiúcska volt, egy öreg ur fedezte föl benne a festészeti tehetséget s adta neki az első oktatást.

Kálmánból azért talán soha sem lett volna művész, ha fiatal szivét meg nem, szál Ija az a mindenható érzés, melynek neve : szerelem !

() egy szegény kovác^mesterembernek volt a tin s egy nemes mi leány iránt érzett, forró szerelmet. Midőn először beszélt a. Gyannaty Ellával, az nyolc/, s o' tizenkét, éves volt.

Ella a íöldesiirnak egyetlen leánya, a kinél Kálmán atyja konvenciói* kovács volt.

A kis Ella gőgös kis teremtés volt, megvetéssel báni; a szegénysorsu gyermekekkel. De Kálmánt nem riasztotta vissza

*) Á ki az eívlékmííröl behatóbb és nlapo- Babb ismertetést akar olvasni, az szerezze ine^ Zárton János ..Pázmány Péter szobra Esztergomban“ azitnti nem rég megjelent értekezését.

A azerk.

az a határtalan gőg sem. Sokszor órákig el nézte szótlanul a ki Ellát, a mint az a I kastély udvarán lapdázott, csak néha mert ' egy-egy szót koczkáztatni, ha az el «veit lajnlát felvette.

Egyszer azt mondta neki Ella :

— N«‘in sokáig jöhetsz már ide bámulni, mert, én nem sokára nagy kisasszony leszek, te meg valami kovács legény, s akkor nem lesz szab d ide jönnöd.

— Nem leszek kovács legény — k,állott Kálmán dac/osan. Hu nagyur leszek, hogy akkor is ide jöhessek !

Hogy miként lesz nagyur, arra, nem gondolt, de hogy azzá kell lennie : erős elhalálozásává Ion a. gyermeknek.

Midőn tehát az öreg ur fölfedezte henne. a festészeti tehetseget, örömmel kiáltott fel:

— Meg van ! Művész leszek ! Híres művész, kinek neve he fogja járni a fél világot, s akkor szabad lesz hozzá mennem ! ..

A gyermek ábrándja valósult. Pár év múltán oly, nagy előhalndást tőn, hogy egy művész barát, Münchenbe küldte az akadémiára.

Kálmán három év múltán jött először haza, meglátogatni édes anyját.

E bárom év minden tekintetben meg változtatta. Senkisem (ismerte volna fel többé benne a kovács fiát.

vS/éj), nemes küLŐvel birt v társalgása finom, előkelő volt.

Ellát még jobban szerette, mint valaha. Most már azt a reményt is táplálta szivében, hogy egykor nejévé teheti.

A három év Elláéknál is változást idézett elő Atyja meghalt, s temérdek adóssága maradt, hátra; de azért ók még mindig úgy éltek, mintha -semmi bajuk sem lenne.

A mint Kálmán az első látogatást tette, úgy találta, hogy Ella még szebb, mint volt, de gőgösebb is.

Hanem azért elég szívesen fog|dta Kálmánt, mert el kellett (ismernie, bog)' az minden tekintetben kiváló ember.

Elmenetelekor meg engedte neki, hogy ismételten meglátogathatja. Ez engedelem- mel igen sokszor vissza, ólt Kálmán.

Hogy mily boldog volt ez idő alatt, azt os i.ky az tn Uiatj i, a ki úgy szeretett, mint ő.

De mint mindennek, ugy az ő boldogságának is vége Ion. Mert el kellett mennie tanulmányait tovább folytatni.

*

Az évek múltak. Kálmánból hires művész lett, kinek képei mára párisi Simonokban foglaltak helyet.

Most már elérkezettnek vélte meg kérni Ella kezét annál is inkább, mivel édes anyja azt irta, hogy Gyarmatyéknál mindent lefoglaltak s uhui sokára árverésre kerül a dolog.

Öli, mily boldog volt Kálmán e, buliul határa. 0 tehát nem csak fényes művészi nevet, de vagyont is adhat a szeretett leánynak . . .

Haza jövet most már nem szerénykedett, többé. Ugy lépett fel Elláéknál, mint az oly ember,.a. ki öntudatával bir annak, hogy többől, ér más közönséges embernél, kiket csupán a születés helyezett a magas polczra, inig őt szelleme ! . . A mi előtt a koronás fők is meghajlanak.

Csak hogy feledte Kálmán, hogy ;i szellem előtt csak azok hajlanak meg. ,l kiknek érzékek van a minden szép és ne* mes iránt, s maguk is nagy lélekkel és szellemmel bírnak. Az üres fejű, hiú emberek nem ösmerik el e fensőbbségef, mert gyenge elm jfik nem képes fel logins meg érteni annak magasztosságát ...

Ella sem értette meg.

Már az első látogatás alkalmával észre vette Kálmán, bogy irányában Ella mindig csípős, gunyoros. Éhez még a féltékenység is járult, a szerelmések ama borzasztó szörnye, a mely ha egyszer karmai közé kapja áldozatát, el nem ereszti addig, mig 1 i h Iáira . nem kínozta. . . .

Egy fiatul bárót tüntetett ki Ella''min- • den alkalomkor. E kitüntetés nagyon fájt d Kálmán link, s minden áron meg akart győződni, vájjon van-8 alajija féltékenységé- - nek ? . . .

Egy napon kedvezett neki a véletlen ; ; min dnyájan a. parkban ] voltak s Ella egyv jázmin bokornál vissza maradt, bogy egyy pár virágot le szakítson. Kálmán hozzá sie — te11 s remegő hangon mondá ; — Kérem,Ii Ella kisasszony !j.liallgason meg, Pár napq óta igen sokat szenvedek, a féltékenység kinő« . . . Kegyed tudja, hogy már mint.fi gyermek mennyire verettem s o szerelem» velem nőtt, \elem erősbödölt! . . . Azérth lettem művész, bog) kegyedhez juthassak s- most, midón fényes névvel, vagyonnal birokfi csak azért van annak becse előttem, mer ti- az a remény kecsegtet, hogy azt kegyednek1 a lábaihoz teltessem . . . Oh, mondj* Ellái csak egy szóval," hogy el fogadja-e s éu a;