Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 91. szám
A sors határozásának tartjuk tehát hogy mi jut ki ránk „ n agy pipa ju, ke- "vés dohánya“ esztergomiakra, hogy keserít kuruczvitézi nyelven beszéljünk. Legújabban ismét njabb adatok me rültek föl szerény előnyökkel kecsegtető szárny vonalas vasúti ügyünkre nézve, a mit is a köetkező sorokban mutatunk be. A közlekedési miniszter által legújabban beterjesztett törvény- javaslatok között van a következő : Törvényjavaslat a budapcst-szőnyi vasat kiépítéséről. 1 '§. A magyar államvasut-hálózat kiegészítéséül a budapest-kelenföldi állomásból kiinduló s Bicskén és Tatán át Ujszőnyig az itteni állomásba kiágazókig vezetendő vasútvonal kiépítése államköltségen elrendeltetik. 2. §. A fenlnevezett vasútvonal egy vágányé sin ut számára készítendő, úgy azonban, bogy a szükséges terület már most két vágány számára sajáttá ttassék ki. 3. §. Felbatalmnztatik a kormány, bogy a cs. k. sz, osztr. állam vaspálya társulattal 1882. évi június hó 8-án kötött szerződés 3. czikkénok hatodik bekezdésében fentartott joggal élve, a nevezett társulat által a vágvölgyi vonal és szárnyvonalaiért az átvételkor fizetendő csereérték összegét a fenlnevezett vasútvonal építési és felszerelési költségeinek fedezésére fordithassa. 4. §. Utasitta tik a kormány, hogy egyrészt a fentemlitett szerződés értelmében szakértői bizottság által megái lapítandó csereértéknek, más részt pedig a jelen törvény értelmében létesítendő vonalak részletes terv és költségvetés alapján meghatározandó építési költségeknek .összegét az országgyűlésnek lehetőleg oly időben jelentse be, bogy a csereértékből a folyó évi költségek levonása után fennmaradó összeg, mint szintén az építési költségek jövő évi szükséglete is még a jövő évi állami költségvetésbe fölvehető legyen. , 5. §. Jelen törvény, kihirdetésével azonnal hatályba lép, s végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi s a pénzügyi miniszterek bízatnak meg. A mit a dongó mondott. (őszi história.) Egész nap nyitott ablak mellett szeretek dolgozni. Még novemberben is, a mikor néha igen is hidegen viselkedik a haldokló ősz. Egyszer az utczáról egy hatalmas dongó légy tévedt be hozzám, csakhogy távolról sem annyi vakmerőséggel, mint mikor még az augusztusi nap heve oly végtelenül szemtelenné teszi a legyeket. Bágyadt volt, blazirt volt, akár csak az Adonisok bál végén. Vau az én asztalomon hét sárkány broncirozott vasból s két oroszlány alabastromból. Az egyik se veszélyes. Rátelepedett hát minden válogatás nélkül a nyugvó oroszlány fejére és szomorúan ezt döngicsélte : — Kérem ne űzzön ki szobájából, hanem hallgasson meg engem. Lássa én most onnan jövök, a bonniin sok szép aranyos hirt hozok magának. Jövök egy kis lány nyájas szobájából, a hol a virágillat, meg a napsugár igen jól esett kimerült tagjaimnak. Az a kis lány az ő emlékeit rendezte. Istenem, milyen bűbájosán tudott mosolyogni mikor néhány hervadt gyöngyvirág s néhány rózsa került vi- rágeryönge kezei közé s milyen gúnyos szemekkel nézett azokra az emlékekre, a melyek már egész értéktelenekké váltak előtte. Képzelje csak, nagyon sokat ösz- szetépett s akkor én hamar elrejtőztem a függöny egy redőjébe, mert nagyon haragudott. Az ön emlékei voltak. Ne nézzen rám olyan [szomorúan. Lássa ősz van s ilyenkor lehűl latiak a levelek, elhalnak a virágok. A maga levelei is lehullottak, a maga virágjai is elhaltak. Mindenkinek van ősze. Az egyiknek előbb, a másiknak utóbb; akkor lehull az, a mi kedves emlékű volt s elfonnyad az, a mi boldogított. Hervadásnak, elmúlásnak indul minden . . . Es a szegény dongó élettelenül esett le az oroszlán fejéről. Bevégezte rövid pályafutását s végső pillanataiban olyan gyónást követett el, a mi’ ért összes szemtelenkedését megbocsátottam. Sírboltjául a tintatartót jeleltem ki. Maradt még benne bizonyára néhány el nem mondott gondolat. Ha átjárja néhányszor a toll, talán ráragad még az is, hogy mit látott azonkívül a kis leány szobájában. Városi közgyűlés. •— November 9. és 10. — Pap János polgármester az ülést megnyitván, a gazdasági bizottságnak a csapásnak részletekben bérlet utján történendő értékesítése iránti véleménye vétetett tárgyalás alá. Ezzel szövetségesen felolvastatott Eggenliofer Albert ajánlata, ki késznek nyilatkozott a csapás vételárának megfelelő 5 százalékos kamatát megfizetni, ha a csapás egyrészben részére bér be ad a tik. A bizottsági vélemény mellett felszól laltak Forster János, Kollár Antal, Horváth Mihály, Szódé Mihály. Az egészben való bérletet pártolták Takács Géza, Schwarcz József. A többség a gazdasági bizottság véleményét fogadta el, a bérleti idő 6 évben állapíttatott meg. A gahér-utczai G35, sz. háznak bérbeadása j6váhagyatott. A házaló kereskedés tárgyában a kir. város s Szt.-tamás város áltál hozóit szabályzat, mely szerint e két város területén a házalási kereskedés teljesen beszlin tettetni kéretik, jóváhagyás czéljából a törvényhatósághoz betörj esz tetett. Tafferner Sándor borász növendéknek 20 frt segély szavaz tátik meg. Az 18(37 — 75-ik évig terjedő 9. évi gyámpénztári számodás megvizsgál- lásával, hogy már valahára elkészüljön Niederinann Endre pénztárnok bízatott meg, egy-egy számolásért 20 frt tisztelet dij állapíttatott meg. Klein Jakab az iránt kérelmezett, hogy a kövezetvám s helypénzszedési jogbérleti szerződés felbontassák s a kötelezettség alól feloldassék. Nagyon érdekes vitát idézett elő ezen kérelem, s mondhatni, hogy ily a várospztárára nézve oly roppant fontossággal bíró kérelem a nélkül, hegy valamely bizottság meghányta vetette volna — majd hogy el nem fogadtatott. Elsőnek Dr. Helcz Antal szólalt fel, ki is feltevén azon kérdést, valljon a jelen viszonyok olyanok-e, hogy egy ujabbi árverésen a mostani bérlet ösz- szeg befolyna- e, vagy sem, illetve meg- igórtetnék-e, ő a viszonyokat tekintve a szerződés felbontását nem ajánlhatja. Frei Ferencz, Matyasovszky Kálmán, Sarlai Ede kapitány, azon indoknál fogva, mert oly sok panasz merült fel a nagy közönség érdekében is a szerződés felbontását javasolják. Dóczy Antal műn osztja azok nézetét kik a szerződést felbontani kívánják azonban a piaczirend valamint a fennálló tariffa szigorú betartására nagyobb felügyeletet óhajt. Hosszabb vita után a szerződés fenntartása mondatott ki. A/ önkénytes tűzoltó egylet javára 250 frt házbér, s a második párlónak az örtanyán elhelyezése megszavazta- tot ür. Majthényi Imrének a kisdunai hídnál tett munkájáért 20 frt szavaztatott meg. Főispán nr leirata, melyben értesít hogy a „Hart“ féle földnek a város által történt megvétele belügyministe- rileg jóváhagyatott, tudomásul vétetett, egyszersmind megkeresendő lesz ő méltósága, hogy a jóváhagyó miniszteri intézménynek hivatalból hitelesített másolatát mint az átíratáshoz szükségest küldje meg. Dietrich cs. kir. ezredes búcsúzó levele tudomásul vétetett s viszont elhatározta a város közönsége hogy Dietrich ezredest üdvözölni fogja levelileg ezredessé történt kineveztetése alkalmából. Kisdedóvó intézetnek G öl, Csupics Emilnek 2 öl, özv. Petkes Gferőnének és Sckuszternónek egy-egy öl fa szavaztatott meg. Karenics Antal kérelme fia utáni tandíj elengedése tárgyában elfogadtatott. Kertész Pál, Ujváry Ferencz kérelme elutasittatott. Ezzel kimerítve lévén a tárgysorozat, az ülés befejeztetett. Híre k. — Herczegprimasunkról olvassuk a fővárosi sajtóban fölmerült következő sorokat: Simor János herczeg- primás hírneves könyvtára legújabban érdekes fényképi gyűjteménnyel szaporodott. A folyó évben tartott országos könyvkiálli tás Corvin és egyéb nevezetes codexeink, valamint őskori nyomtatványaink egyes lapjait és viguetteit országos költségen "Wein wurm Antal e czólra külön berendezett műtermében fényképi másolatban felvétették a . nemzeti múzeum számára. Háromszáz- - nál több fólió kartonon közel ezer ér- - dekes tárgy képezi a gyűjteményt, me- - lyet elkészültük után Trefort Ágoston í Memento móri. A kikeletnek minden éke, A völgy ölében összetépve ; Nincs egy parány, nincs egy fűszál, Mit az enyészet el nem ér... Szirmát virágnak, Lombját az ágnak Letépi mind — az őszi szól. ...Pedig hej ! egykor szép tavasz volt. Langy szellő szállott fel s alá, S a mint dalolt, a kikeletnek Virági dalán elmerengtek, S a rengő nádas hallgató. Ezer pacsirta szállt a légben, Vidáman zengve szerte-szét, Hogy túldalolja párjav észtéit, Kis fülemilének énekét. ...S ha jött az est: a csillagoknak Milljárdja gyűlt ki fenn az égen, Főikéit a pásztortüz is aztán, És ott a puszták méla halmán Tiliukó kezdett szólni szépen. Szép volt az élet ! de egyszer aztán... Madár, tilinkó nem zenegtek. Lehullt a lomb a fáról, Szirom a kis virágról, Es bája elveszett az estnek.,. Mert őszi szellő szállt a tájra, S azt véges-végig összejárva, Kezdett virágot, lombot, ágat Eltépni, szórni . . . Felsírva a kis völgy ölében : „Memento móri !“ ,‘.Mióta minden hervad itten, En nem tudom miért ? de szívem Egy átkos érzés fogta el; Miként ha ép úgy haldokolna E szív — és ép oly puszta volna, Miként a táj : e tört kebel. Kínoktól, könnytől meggyötörve, Pihenni dőlök — puszta földre, Es hallgatom a szél moraját, A mely mikéntha azt susogná : „Jobb volna lenn a sirgödörbe !“ PERÉNYI KÁLMÁN. Tiz perez egy szerkesztő életéből. Reggel tiz óra. A szerkesztő már régóta ott ül Íróasztala mellett s rendezgeti mindazt, a mit az este megirt s át javító tt. De még mindég sok éretlen vers meg gyalulatlau próza várja a munkát. Itt egy szemérmes kezdő poéta rimánkodik bebo- csáttatásért, ott egy arrogáns néptanító, a ki szintén költ, követeli, hogy ódáját vasárnapra okvetlenül kiadd Á harmadik levélben egy szerény leányzó rebegi el, hogy milyen jól esnék neki, ha Arthurja által hozzáírt s idemellékelt költeményt mennél előbb kiadnád. Mind a három kéziraton végig dulakodik a vérengző piros plajbász és mikor már több rajta a piros, mint a fekete, akkor valamennyien a közös sírboltba, a papírkosárba temetődnek. ‘ Legborzasztóbb bútor a világon a szerkesztői papírkosár. Ékesebb a legkiéhezet- tettebb farkasnál s telhetetlenebb magánál Moloclmál is. Olyan csúnya étvágya van, mint a denevérnek ; mentül több bogarat emészt meg, annál több gusztust kap. Egyszerre csak kopognak. Egy haragos ur lép be. — Szerkesztő ur, csak nem fogja tűrni azt, hogy házam fölött a lámpa műiden este már tiz órakor kialudjék. Ez botrány kérem s emlékezzék meg róla egész bőven, mert polgári reputációm függ tőle. — Legyen nyugodt uram, meg lesz. El robog. Megint kopognak. Egy piros pozsgás cseléd gurul be s egy levelet kézbesít. A levél ben ez vau Írva : Uram. ön tegnap kíméletlenül megtámadta férjemet azért, mert nem volt jelen egy értekezleten. Ha még egyszer ily végletekre téved, nem fogok ismerni határt s mindent elkövetek lapja ellen. Hurrack Józsefivé. Alig hogy leteszed s boszankodva tépe- lődöl a ferde felfogású asszony helytelen haragján, jön a levélhordó s a postát hozza. Egy csomó könyv, kotta, röpirat, vidéki lap, pesti lap, levél, levelezőlap. Valamennyit összeszortirozod, mert arra már nincs idő, hogy átolvassad. Csak a legérdekesebb borítékokat töröd f el. Mindenféle „kőzoliaj“ „közérdekű“ felszólalás, súrlódás, veszekedés, nyelvöltögetés nyilatkozik a legtöbbjében. Persze valameny- nyien azt óhajtják, hogy éles támadásuk névtelenül jelenjen meg. A szegény szerkesztő issza meg mindig a keserűi evet, ha sort kerít a névtelenség köpenyét kikérő tisztelt czikkirók kifulladásainak. Hanem érdekesek a névtelen levelek is. Gyakran tömegesen jönnek s a szerkesztő már annyira érdeklődik utánok, hogy olvasatlanul kárhoztatja be a papírkosárba. Eleget tenni nem lehet. Adacta ! Ez a jelszó meg a vörös plaj- - bász a szerkesztő minden sáncza. Kopogtatás nélkül lép be egy mester- - ember. — Kérem tegye ki a lapba, hogy engem i n teguap Retkes Márton suszter arczul csa- - pott csak azért, mert azt állítottam, hogy . y nem tud fejelni. Egy polgár szabadságát igy y compromittálui ! Tegye bele kérem ! — Legyen nyugodt uram, ’beleteszem, .r — Á, most el vau foglalva — sá- - pogja egy régóta megaggott kisasszony s a úgy nézi a panaszkodó embert, mintha ki h akarná nézni. A mi sikerül is. Azután he- -j lyet foglal s nagy sóhajjal kezdi : — Háromszor közölte már házassági ig ajánlatomat. Háromszor. És még egyetleu- -x egy jelentkezést se vettem. Szerkesztő úr, ri ez azt bizonyítja, hogy az ön lapját nem xn olvassák, különben már be volnék temetve 97 ostromló levelekkel. — Közöltesse megint háromszor nagy- ~i sád. A publicum nagyon szeszélyes és rá in kell oktrojálni azt, a mi üdvös. Szállítsunk in le az életkorból még öt esztendőt. Hatáso — 0 sabb lesz. — Zseniális. A pergamen udvariasan - mosolyog s épen életrajzát készül már ötöd- -h szőr elmondani, mikor bekopog a Móni gye- -9- rek s kéziratot kér. A kéziratok búcsút vesznek a szer- - kesztő asztalától, a szerkesztő nr kijelenti, ,íi hogy a hivatalos órának vége, megkönnyeb—í bitó sóhajjal kel föl az íróasztal mellől, Jő hiszen most kezdődik csak emberi értelem— , ben vett élete. Angolból : AUCUN.
