Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 65. szám

Melléklet „Esztergom és Vidéke“ 65. számához. 3tre jó lesz ezt tudomásul venni, me íkeriilliet az ügyvédi pályán, hogy lesz á szüksége. És ugyan arról köuyvpolczvól vegyen o egy másik jogi művet, melyben azon mmi törvény által megczáfolhatóigazság található, hogy a bizományos, a szenzál így az ügyvéd egyforma ember mint em­ir, de hatáskörére s értelmére nézve mind három igen különböző. Egy gabonabizományos. Komáromi levél. Komárom, aug. 13. Régóta nem volt Komárom annyi lkesedésnek tanúja, mint most, midőn lkai Mór városunk legnagyobb, fiának incplésére készülünk. Egy házat jelölünk meg emlékkővel, ókai Mór szülőházát. Ez az ünnep irtai ma. Megyei és városi hatóságunk s az íszes komáromi egyesületek valamint vidéki és fővárosi körök gazdagon ípvise Ive lesznek az ünnepélyen. Csötörtökön városi közgyűlést tar- ittak, melyen Jókai Mórt nagy lel-, isedés s egyhangú felkiáltás között iülővárosa díszpolgárává választották eg. A fekete gránitból készült emlék­ül la Goreuday műhelyéből való s egy­terű elegantiával van kiállítva. Föli- ita a következő : Ezen házban született Jókai Mór 1825, évi február hó 19-ik napján. A város egyik legelső utczái közé irtózik a megyeház utczája. Itt van város legnevezetesebb háza, hol Jó- ai ezelőtt ötvenhat esztendővel vilá- ot látott. A ház az évtizedek során eresztül már némi változtatásokon sett át. Ez idő szerint a ház a komáromi sr. hitközség tulajdona. A meghívókat már mind kiadták z ország minden részébe, mert Ko- íárom ünnepe nem helyi, hanem or zágos érdekű. Ünnepi szónoklatot az emlékkő le- eplezése alkalmával Molnár Adám kir. Így ész fog tartani emelkedett szelle- néhez megfelelően. Utána Pap Gábor püspök, mint a uagy költő egyik iskolatársa s Dr. Schnitzen Ármin rabbi a hitközség ré­széről fog beszélni. Végül Pap Kálmán alkalmi költe­ményét Kac Lajos városi főjegyző sza­valja el. Az ünnepély augusztus 20-án fé­nyes diszlakoma fogja követni s este Beődy Gábor szintársulata az ünneplők s vendégek tiszteletére díszelőadást rendez. Azt hiszem, hogy a szomszéd Esz­tergomból, hol oly nevezetes irodalmi férfiak is vannak, nagyobb számban vesznek részt az ünnepélyen, mely iro­dalom történeti fontosságú leszen a maga nemében. Róvy. Országos nőiparkiállitás A rendező bizottság a következő kiál­lítási rendszabályokat teszi közé: 1. A kiállítás naponta reggel 8 óra­kor nyílik meg. 2. Belépti-jegyek hétköznapon 40 kr.- já.val, gyermekek számára 20 kr. jával, ün­nep és vasárnapokon általában 20 kr.-jával a napi pénztárnál adatnak la. Ugyanott kaphatók: a kiállítási név- és tárgymutató egy darab ára 30 kr. kiállítási sorsjegyek egy darab ára 25 kr. és a kiállítási em­lékérmek darabja 25 kr. 3. A kiállítási helyiségekben botot? nap- és esernyőt, kézitáskát stb, vinni nem szabad. Ezek a főlépcső alján levő ruha­tárban helyzeudők el, hói azok őrizetéért személyenkint 2 kr. fizetendő. 4. A kiállítási helyiségekben dohá­nyozni néni szabad. 5. A kiállítási tárgyakat érinteni, szekrényeket kinyitni stb. nem szabad. 6. Az eladó tárgyak vásárlása a kiál­lítási irodában a kiállítási titkár vagy he­lyettese fölvilágositása utján történhetik. A megvásárolt kiállított tárgyak csak a zárlat után vihetők el. Kivételt képeznek ezen szabály alól azon kiállítók, kik állandó kép­viselőt tartauak és apróbb eladásra szánt s a tárlatban azonnal helyettesíthető tár­gyakat tartanak. 7. A kiállítási helyiségekben veres bordeaiixsziníí kokárdával elátott felügye­lők vannak alkalmazva, kiknek kötelessége lévén e szabályzat megtartásáról gondoskod­ni, a t. c. közönség fölkéretik, hogy e fö- lügyeíők figyelmeztetéseit tekintetbe venni szíveskedjék. A föl ügyelők a kiállítási tárgy­mutatót, sorsjegyeket és emlékérmeket szin­tén elárusíthatják 2. pontban kitett árak mellett. 8. A kik a felügyelók ismételt, sza­bályszerű figyelmeztetésének nem engednek és e rendszabályokat tudva megsértik, a kiállítási rendezőségnek további intézkedés végett azonnal bejelentetnek. 9. A bezárás naponta d. u. 6 órakor történik ; a záróra közeledését 1|2 és 3l4 5 órakor az első és második csengetés, a zá­rórát 6 órakor a hanmadik csengetés jel - zi — Az állandó képviselőkkel biró kiállítók­nak joguk van egy fél órával a záróra után tárgyaik netáni rendezése végett ott ma­radni. A negyedik csengetés után azonban a kiállítási helyiségek végkép kiüritendők. 10. E szabályzat a kiállítási reudezőség által a szükséghez és viszonyokhoz képest módosítható. Minden változás idejekorán és kellőképen közhírré tétetik. H i r e k. — Felséges királyunk születés napját f. hó. 18-án összes templo­mainkban meg fogják ünnepelni. A zsinagógában magyar ünnepi beszéd­del egybe kapcsolt istentiszteletet tar­tanak. — Személyi hírek. Gróf Forgách Ágos­ton püspök jelenleg Maria Zellbeu időz, többek közt Bellovits Ferencz társaságában, — Molnár János vízivárosi plébános alour- desi zarándoklatról, honnan a Magyar Ál­lamba részletes tudósításokat közlött, Ró­mába utazott. — Kommandó szó a bazilikában. A fővárosból nyolezvau szál nyalka kadét jött néhány nap előtt Esztergomba katonai ta­nulmányozás végett. Tegnap valamennyien a basilikába indúltak. Ott mint reudesenja- vában folyt a mise. A megtekintésre indult kadétok uem is igen vették észre, a mint erősen dobogó katonás léptekkel a bazili- j kába tartottak, hogy épen offertoriumon áll a mise. A chorus elnémult s mély csönd­ben mutatta be a miséző az áldozatot. A nagy zajra, melyet a nyolezvau szál erősen dobogó kadét előidézett, haragra lobbant Krotky kanonok, ki fölemelkedett székéből. Kitörését azonban megtudta fékezni, sőt annyira föltalálta magát, hogy egy pillanat alatt némaságra bírta a zajos templomláto­gatókat. A kanouok ugyanis katonás han­gon, erélyes rövidséggel kommandirozta a bazilikában : Hab t Acht! Zum Ge­bet! Mint valami varázsütésre valamenyieu egyszerre elnémultak s az offertörium ünne­pélyes csöndben folyt le. Ez volt az első kommandó szó a bazilikában mise alatt. Az eset már többféle változatban kering a közönség ajkán, — Bérkocsi részvény társulat van alakulóban. Mivel bérkocsisaink annyira igénybe vannak véve, hogy szükség esetén gyakran drága pénzért sem lehet kocsit kapui, több előkelő polgár egy bérkocsi- rész vény társulat, alakításán fáradozik, s mint halljuk legközelebb fogják az alapszabály tervezetett kidolgozni s tölterjeszteni. Kí­vánatos volna hogy ez a közlekedési ren­detlenség is mihamarább véget érjen. Leg­alább utasaink sem lesznek kitéve azou kel- metlenségeknek, hogy éjnek idején a vasúti indóháziól be gyalogoljanak, s közön­ségünk is meg lesz mentve helybeli bérkocsi­saink gyakran nagyon is felcsigázott taksái­tól.— — Jókai-ünnepély lesz f. hó húsza­dikán Komáromban, hol Jókai Mór szíilő­jeugrik lováról . . . folytatja kemény félbeszakadt harcsát gyalog a fövényen, óbbra, balra villog fényes aczélkardja, Jogos ellenségét szitokra fakasztja. üjnye. ezudar ficzkó ! ejnye beste lélek! Azt hiszed talán, hogy én te tőled félek. 'Jo várj, megtanitlak kesztyűbe dudálni, Hogyha épen oly nagy benned a kurázsi.“ Higrisi méreggel ront a leventére, iígy iszonyú vágást irányoz fejére. Je daliánk sem rest, magelőzi gyorsan : A pomeráu vezér ott hever porban. lElveszi életét . . . s s felszökik a lovára, IMegy a király elé, miut a madár szállva, 3Föl-mutatja kardját, köszön katonásan : \A pomerán meghalt, jelenti alássan. Megszólal Micziszláv: „Jer ide szívemre!“ Te bujdosó magyar, te vitéz levente! /Je légy bujdosója többot a világnak — kengyelek királya megfogad fiának. PomeránorSzágot általadom néked, Ráadásul adok egy kis feleséget. Angyali teremtés . . . kis szivét utánad Régóta emészti keserű bubánat, Tanéra előbb mondd el . ellened mi támadt, fogy el kellett hagyni gyönyörű hazádat? Injdosó életre micsoda szél hajtott? Ui a származásod? mi a neved, rangod?“ Jgy bosszú sóhajtás kél a bajnok ajkán, injmoríj emlékek tükrösödnek árosát), Megszólal lelkében valami keserű, Tépdesi szaggatja, mint a saskeselyii. A király kérdése szúrja, mint a tövis, Kérdező szavára felelne is, nem is, Végre a köiiypatak megered szeméből, S leveszi a fátyolt gyászos életéről. Megnevezi magát, hogy ő Béla, névleg : Kopasz László fia fejedelmi herczeg. Az unokaöcscse szent István királynak, Kinek vétségére a nyakára hágtak. Mondja, hogy egy asszony kezében a gyeplő, Ki fia javára örökösen cselt sző. Ő és testvérei el-kimauekedtek ; A kerek világnak bujdosói lettek. De Vazulnak, mondja, nem volt menekvése, Forró, tüzes ólmot öntetett fülébe* Kitolatta szemét udvarmesterével . . . Verje meg az isten mind a két kezével ! Hogy fölfedi magát a vitéz levente: Hódolnak előtte a daliák rendre, Szép királykisasszony borul a nyakába. Kisütött szivében a napnak sugára. Szép aranyos hintón palotába térnek, Főurak kisérik, aranyos vitézek, Csapnak olyan lakzit hogy soh’se lesz párja . . . Ez a Béla herczeg szép históriája. Pósa Lajos Molnár György emlékira­taiból. — „Világostól Világodig.“ —*) (Az esztergomi klérus. — Szcitovszky prímás és a vén Hetényi. — A kálvinista direktor katholikus böjtje. —) Hetényi roppant szigorú moralista volt, nem tűrt semmi frivolitást a színpadon, se társulatánál ; családi tűzhelyén puritán er­kölcsök honoltak : fehér nadrágban, kivá­gott frakkal, nem volt szabad társulatánál öltözködni se nappal, sem a színpadon, ő csak begorabclt szalon kabát alatt tűrte meg a porczelláu nadrágot ; még a disznó elopóstával udvarló gavallérokra is rímor- dult, ha fehér nadrágban jöttek kurizálui, egyikkel megtette azt is, hogy mielőtt auden- cziát adott volna belépni a lányokhoz, rá förmedt hogy .“gombolja be a kabátját szemtelen“ ezt a titulust uem vették tőle rósz néven, mert szava járása volt ez is, mint a „tekintse becsületben megőszült fe­jemet“, aztán sokféleképen tudta a „szem­telenét variálva kiejteni és furcsábbnál furcsább mimikákkal kisérni, melyek, a legkaczagtatóbb sokat mondó kijelentések voltak. Ä magyar színészetnél — fájdalom — végtelenül elharapódzott szobást, a fri­vol és durva rajzokat, mázolásokat az öl­töző szobák falaiu folyton üldözte és játék *) Az érdekes emlékiratok aug- közepén jelen­nek meg. A húsz ívnyi terjclmes kötet ára 2 frt, mely összeg szerző nevére (Arad Vendelutcza 5 sz.) küldendő, házát jelölik meg emléktáblával Szerkesz­tőségünket is meghívták a nevezetes ünne­pélyre, s lapunkat Komáromban1 áz ünne­pélyen Szabó Gyula munkatársirulc fogj A képviselni s eredeti tudósításokkal ellátni. — Lakodalom. Kiadónk egybekelés! ünnepélyét a budautezáu Stérn Márk ur házban szerdán este nagyszámú vendégség ülte meg. Hatvan főre lehet venni a meg­jelentek számát. Városunk több kiváló'szép­ségével találkoztunk az estélyen,- hol még a vidékről, Székesfehérvárról s Budapestről1 is igeu kedves jelenségeket láttunk, Á ma­gyaros vendégszeretet vidám hangulatot idézett elő a vendégek közt,- s Jónás Fali gyújtó nótái igen hálás talajra találtak. Há­rom szobában folyt a táncz majdnem1 kivi­lágos kivirradtig. Meg kell még említenünk a rabbi Dr. Weisz ur csinos m agyar egy­házibeszédét is, melyet a zsúfolt közönségül templomban tartott. — Uj fényképészünk Möller, finom kivitelű tájképeit már előnyösen ismeri kö­zönségünk. Eddig városunk és vidékünk ki­emelkedőbb pontjairól nem voltak sikerül­tebb fölvételek. Möller most azon iparkodik hogy vagy huszonöt fölvételt eszközöljöü városunk és vidékünk szebb pontjairól s a1 képeket takaros albumban kiadja. Örömmel üdvözöljük a jó gondolatot. — Lapszemle. Az Ellenőrben Pans on szakavatott tollából egy terjedelmesebb tárczamű folyik Dr. Danlcó József praela­■ tus nagyhírű műgyiijteményéről. A Hon pe­dig a Mulattató zsebkönyvtár 9* és 10-ilí számában foglalt Eckstein kitűnő humoreszk­jét közli legközelebb múlt számaiban. — Kéménytüz ütött ki Erein J. pár­kányi bognár házában szerdán délután, de a nagyobb bajnak a gyors segély és a zu­hanó eső hamar elejét vette. — Pósa Lajos munkatársunk mai szá­munkban közölt nagyobb költői elbeszélésére' kiváló tisztelettel figyelmeztetjük olvasóin­kat. Egyike a költő legsikerültebb alkotá­sainak. — Hihetetlen. A miről untos untig már állandó sürgető hirt is közöltünk s a mi ellen már minden esztergomi ember ki­fakadt, az az ügy azt mondják, hogy jóra* fordul. Igeu megbízható forrásból értesü­lünk ugyanis, hogy már alig három hét múlva kövezni fogják a Lőriucz utcaat. — Halász Ferencz lapunk munkatársa ajánlkozik valamely esztergomi családhoz gyermekek mellé tanítónak vagy nevelőnek. A képzett fiatalembert részünkről legmele­gebben ajánlhatjuk. BővebLet szerkesztősé­günkben. — Pártoljuk a hazait! A napokban egy bécsi ügynök érkezett városunkba, a ki ügyes rábeszélő tehetségével sok előkelő- családnál szerzett pártolókat olyan ügynek, mely kettős szempontból kárhoztatni való. Először mert azok az arczképek, melyeket a bécsi ezég 50—80 kr. ért fest pliotogra- pliiák után, nem olajfestmények, hanem igenis fölszínesen készült vásári munkák vizfestékkel. Tehát nem művészi kivitelű, s nem tartós képek, s igy nem is érdeme-- sek tisztességes honoráriumra. Másodszor azért kárhoztatjuk, mert a hazai festőktől vonunk el minden fillért, a mit külföldi képíróknak adunk s annál inkább lealázzuk előtt mindig lekaparta — nehogy lányai meglássák ; jaj volt annak, a kit rajta ka­pott. A győri színház elnyerése után Esz­tergomba ment társulatával, hol Kántor Gyuszi 6 vendégjátékot adott. A színház a fürdőház nagy vendéglőjének tágas ter­mében volt fölállítva és a társulat nagy pártolásnak örvendett. Kántor Gyuszi első vigjátéka Hamlet volt, jutalomjátéka III. Rikhárd király s valamint erre, úgy a köz- beneső 4 vendégjátékra is zsúfolásig meg­telt a színterem. E vendégjátékokkal fejezte be Hetényi is esztergomi sikerült saisouját, mely liasonlithatlauul fényesebb volt a Láng Bódéiénál. Különösen a benczerendi gym. taná­rok mentek elől jó példával, nemcsak- az ifjúságot biztatták a komolyabb, kivált Sha- kespere-i előadások látogatására, hanem a közönség között is buzgólkodtak, hogy mi­nél nagyobb számmal vegyenek részt a bér­letekben. A kolostor refektoriümában min­dig volt néhány színész és színésznő is, sőt gyakran estélyeket is adtak, melyen bizon úgy revereudástól együtt roggelig is elmu­lattak, tánczoltak, de azért még sem kár­hozott el egy sem ! Szcitovszky nem volt jezsuitáslcodó főpap, és igy az esztergomi klérus is tömegesen járt a színházba, sőt nem egy bérlő volt a káptalaubeli kano­nokok között is, kiktől aztán kedélyesen kérdezgette, bogy a színészek milyen elő­adásokat tartanak, egynémely jelenést gyak­ran el is mondtak előtte, melyeken jóízűen nevetett. Hetényi Ő hozzá is föl vitte „becsület­ben megőszült fejét“, váltig dicsekedvén a

Next

/
Oldalképek
Tartalom