Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 65. szám

Melléklet „Esztergom és Vidéke“ 65. számához.

3tre jó lesz ezt tudomásul venni, me íkeriilliet az ügyvédi pályán, hogy lesz á szüksége.

És ugyan arról köuyvpolczvól vegyen o egy másik jogi művet, melyben azon mmi törvény által megczáfolhatóigazság található, hogy a bizományos, a szenzál így az ügyvéd egyforma ember mint emir, de hatáskörére s értelmére nézve mind három igen különböző.

Egy gabonabizományos.

Komáromi levél.

Komárom, aug. 13.

Régóta nem volt Komárom annyi lkesedésnek tanúja, mint most, midőn lkai Mór városunk legnagyobb, fiának incplésére készülünk.

Egy házat jelölünk meg emlékkővel, ókai Mór szülőházát. Ez az ünnep irtai ma.

Megyei és városi hatóságunk s az íszes komáromi egyesületek valamint vidéki és fővárosi körök gazdagon ípvise Ive lesznek az ünnepélyen.

Csötörtökön városi közgyűlést tar- ittak, melyen Jókai Mórt nagy lel-, isedés s egyhangú felkiáltás között iülővárosa díszpolgárává választották eg.

A fekete gránitból készült emlékül la Goreuday műhelyéből való s egyterű elegantiával van kiállítva. Föli- ita a következő :

Ezen házban született Jókai Mór 1825, évi február hó 19-ik napján.

A város egyik legelső utczái közé irtózik a megyeház utczája. Itt van város legnevezetesebb háza, hol Jó- ai ezelőtt ötvenhat esztendővel vilá- ot látott. A ház az évtizedek során eresztül már némi változtatásokon sett át.

Ez idő szerint a ház a komáromi sr. hitközség tulajdona.

A meghívókat már mind kiadták z ország minden részébe, mert Ko- íárom ünnepe nem helyi, hanem or zágos érdekű.

Ünnepi szónoklatot az emlékkő le- eplezése alkalmával Molnár Adám kir. Így ész fog tartani emelkedett szelle- néhez megfelelően.

Utána Pap Gábor püspök, mint a uagy költő egyik iskolatársa s Dr. Schnitzen Ármin rabbi a hitközség részéről fog beszélni.

Végül Pap Kálmán alkalmi költeményét Kac Lajos városi főjegyző szavalja el.

Az ünnepély augusztus 20-án fényes diszlakoma fogja követni s este Beődy Gábor szintársulata az ünneplők s vendégek tiszteletére díszelőadást rendez.

Azt hiszem, hogy a szomszéd Esztergomból, hol oly nevezetes irodalmi férfiak is vannak, nagyobb számban vesznek részt az ünnepélyen, mely irodalom történeti fontosságú leszen a maga nemében.

Róvy.

Országos nőiparkiállitás

A rendező bizottság a következő kiállítási rendszabályokat teszi közé:

1. A kiállítás naponta reggel 8 órakor nyílik meg.

2. Belépti-jegyek hétköznapon 40 kr.- já.val, gyermekek számára 20 kr. jával, ünnep és vasárnapokon általában 20 kr.-jával a napi pénztárnál adatnak la. Ugyanott kaphatók: a kiállítási név- és tárgymutató egy darab ára 30 kr. kiállítási sorsjegyek egy darab ára 25 kr. és a kiállítási emlékérmek darabja 25 kr.

3. A kiállítási helyiségekben botot? nap- és esernyőt, kézitáskát stb, vinni nem szabad. Ezek a főlépcső alján levő ruhatárban helyzeudők el, hói azok őrizetéért személyenkint 2 kr. fizetendő.

4. A kiállítási helyiségekben dohányozni néni szabad.

5. A kiállítási tárgyakat érinteni, szekrényeket kinyitni stb. nem szabad.

6. Az eladó tárgyak vásárlása a kiállítási irodában a kiállítási titkár vagy helyettese fölvilágositása utján történhetik. A megvásárolt kiállított tárgyak csak a zárlat után vihetők el. Kivételt képeznek ezen szabály alól azon kiállítók, kik állandó képviselőt tartauak és apróbb eladásra szánt s a tárlatban azonnal helyettesíthető tárgyakat tartanak.

7. A kiállítási helyiségekben veres bordeaiixsziníí kokárdával elátott felügyelők vannak alkalmazva, kiknek kötelessége lévén e szabályzat megtartásáról gondoskodni, a t. c. közönség fölkéretik, hogy e fö- lügyeíők figyelmeztetéseit tekintetbe venni szíveskedjék. A föl ügyelők a kiállítási tárgymutatót, sorsjegyeket és emlékérmeket szintén elárusíthatják 2. pontban kitett árak mellett.

8. A kik a felügyelók ismételt, szabályszerű figyelmeztetésének nem engednek és e rendszabályokat tudva megsértik, a kiállítási rendezőségnek további intézkedés végett azonnal bejelentetnek.

9. A bezárás naponta d. u. 6 órakor történik ; a záróra közeledését 1|2 és 3l4 5 órakor az első és második csengetés, a zárórát 6 órakor a hanmadik csengetés jel - zi —

Az állandó képviselőkkel biró kiállítóknak joguk van egy fél órával a záróra után tárgyaik netáni rendezése végett ott maradni. A negyedik csengetés után azonban a kiállítási helyiségek végkép kiüritendők.

10. E szabályzat a kiállítási reudezőség által a szükséghez és viszonyokhoz képest módosítható. Minden változás idejekorán és kellőképen közhírré tétetik.

H i r e k.

— Felséges királyunk születés napját f. hó. 18-án összes templomainkban meg fogják ünnepelni. A zsinagógában magyar ünnepi beszéddel egybe kapcsolt istentiszteletet tartanak.

— Személyi hírek. Gróf Forgách Ágoston püspök jelenleg Maria Zellbeu időz, többek közt Bellovits Ferencz társaságában, — Molnár János vízivárosi plébános alour- desi zarándoklatról, honnan a Magyar Államba részletes tudósításokat közlött, Rómába utazott.

— Kommandó szó a bazilikában. A

fővárosból nyolezvau szál nyalka kadét jött néhány nap előtt Esztergomba katonai tanulmányozás végett. Tegnap valamennyien a basilikába indúltak. Ott mint reudesenja- vában folyt a mise. A megtekintésre indult kadétok uem is igen vették észre, a mint erősen dobogó katonás léptekkel a bazili- j kába tartottak, hogy épen offertoriumon áll a mise. A chorus elnémult s mély csöndben mutatta be a miséző az áldozatot. A nagy zajra, melyet a nyolezvau szál erősen dobogó kadét előidézett, haragra lobbant Krotky kanonok, ki fölemelkedett székéből. Kitörését azonban megtudta fékezni, sőt annyira föltalálta magát, hogy egy pillanat alatt némaságra bírta a zajos templomlátogatókat. A kanouok ugyanis katonás hangon, erélyes rövidséggel kommandirozta a bazilikában : Hab t Acht! Zum Gebet! Mint valami varázsütésre valamenyieu egyszerre elnémultak s az offertörium ünnepélyes csöndben folyt le. Ez volt az első kommandó szó a bazilikában mise alatt. Az eset már többféle változatban kering a közönség ajkán,

— Bérkocsi részvény társulat van

alakulóban. Mivel bérkocsisaink annyira igénybe vannak véve, hogy szükség esetén gyakran drága pénzért sem lehet kocsit kapui, több előkelő polgár egy bérkocsi- rész vény társulat, alakításán fáradozik, s mint halljuk legközelebb fogják az alapszabály tervezetett kidolgozni s tölterjeszteni. Kívánatos volna hogy ez a közlekedési rendetlenség is mihamarább véget érjen. Legalább utasaink sem lesznek kitéve azou kel- metlenségeknek, hogy éjnek idején a vasúti indóháziól be gyalogoljanak, s közönségünk is meg lesz mentve helybeli bérkocsisaink gyakran nagyon is felcsigázott taksáitól.—

— Jókai-ünnepély lesz f. hó húszadikán Komáromban, hol Jókai Mór szíilőjeugrik lováról . . . folytatja kemény félbeszakadt harcsát gyalog a fövényen, óbbra, balra villog fényes aczélkardja, Jogos ellenségét szitokra fakasztja.

üjnye. ezudar ficzkó ! ejnye beste lélek!

Azt hiszed talán, hogy én te tőled félek. 'Jo várj, megtanitlak kesztyűbe dudálni, Hogyha épen oly nagy benned a kurázsi.“

Higrisi méreggel ront a leventére, iígy iszonyú vágást irányoz fejére.

Je daliánk sem rest, magelőzi gyorsan :

A pomeráu vezér ott hever porban.

lElveszi életét . . . s s felszökik a lovára, IMegy a király elé, miut a madár szállva, 3Föl-mutatja kardját, köszön katonásan :

\A pomerán meghalt, jelenti alássan.

Megszólal Micziszláv: „Jer ide szívemre!“ Te bujdosó magyar, te vitéz levente!

/Je légy bujdosója többot a világnak — kengyelek királya megfogad fiának.

PomeránorSzágot általadom néked, Ráadásul adok egy kis feleséget.

Angyali teremtés . . . kis szivét utánad Régóta emészti keserű bubánat,

Tanéra előbb mondd el . ellened mi támadt, fogy el kellett hagyni gyönyörű hazádat? Injdosó életre micsoda szél hajtott?

Ui a származásod? mi a neved, rangod?“

Jgy bosszú sóhajtás kél a bajnok ajkán, injmoríj emlékek tükrösödnek árosát),

Megszólal lelkében valami keserű,

Tépdesi szaggatja, mint a saskeselyii.

A király kérdése szúrja, mint a tövis, Kérdező szavára felelne is, nem is,

Végre a köiiypatak megered szeméből,

S leveszi a fátyolt gyászos életéről.

Megnevezi magát, hogy ő Béla, névleg : Kopasz László fia fejedelmi herczeg.

Az unokaöcscse szent István királynak, Kinek vétségére a nyakára hágtak.

Mondja, hogy egy asszony kezében a gyeplő, Ki fia javára örökösen cselt sző.

Ő és testvérei el-kimauekedtek ;

A kerek világnak bujdosói lettek.

De Vazulnak, mondja, nem volt menekvése, Forró, tüzes ólmot öntetett fülébe* Kitolatta szemét udvarmesterével . . . Verje meg az isten mind a két kezével !

Hogy fölfedi magát a vitéz levente: Hódolnak előtte a daliák rendre,

Szép királykisasszony borul a nyakába. Kisütött szivében a napnak sugára.

Szép aranyos hintón palotába térnek, Főurak kisérik, aranyos vitézek,

Csapnak olyan lakzit hogy soh’se lesz

párja . . .

Ez a Béla herczeg szép históriája.

Pósa Lajos

Molnár György emlékirataiból.

— „Világostól Világodig.“ —*)

(Az esztergomi klérus. — Szcitovszky prímás és a vén Hetényi. — A kálvinista direktor katholikus böjtje. —)

Hetényi roppant szigorú moralista volt, nem tűrt semmi frivolitást a színpadon, se társulatánál ; családi tűzhelyén puritán erkölcsök honoltak : fehér nadrágban, kivágott frakkal, nem volt szabad társulatánál öltözködni se nappal, sem a színpadon, ő csak begorabclt szalon kabát alatt tűrte meg a porczelláu nadrágot ; még a disznó elopóstával udvarló gavallérokra is rímor- dult, ha fehér nadrágban jöttek kurizálui, egyikkel megtette azt is, hogy mielőtt auden- cziát adott volna belépni a lányokhoz, rá förmedt hogy .“gombolja be a kabátját szemtelen“ ezt a titulust uem vették tőle rósz néven, mert szava járása volt ez is, mint a „tekintse becsületben megőszült fejemet“, aztán sokféleképen tudta a „szemtelenét variálva kiejteni és furcsábbnál furcsább mimikákkal kisérni, melyek, a legkaczagtatóbb sokat mondó kijelentések voltak. Ä magyar színészetnél — fájdalom — végtelenül elharapódzott szobást, a frivol és durva rajzokat, mázolásokat az öltöző szobák falaiu folyton üldözte és játék

*) Az érdekes emlékiratok aug- közepén jelennek meg. A húsz ívnyi terjclmes kötet ára 2 frt, mely összeg szerző nevére (Arad Vendelutcza 5 sz.) küldendő,

házát jelölik meg emléktáblával Szerkesztőségünket is meghívták a nevezetes ünnepélyre, s lapunkat Komáromban1 áz ünnepélyen Szabó Gyula munkatársirulc fogj A képviselni s eredeti tudósításokkal ellátni.

— Lakodalom. Kiadónk egybekelés! ünnepélyét a budautezáu Stérn Márk ur házban szerdán este nagyszámú vendégség ülte meg. Hatvan főre lehet venni a megjelentek számát. Városunk több kiváló'szépségével találkoztunk az estélyen,- hol még a vidékről, Székesfehérvárról s Budapestről1 is igeu kedves jelenségeket láttunk, Á magyaros vendégszeretet vidám hangulatot idézett elő a vendégek közt,- s Jónás Fali gyújtó nótái igen hálás talajra találtak. Három szobában folyt a táncz majdnem1 kivilágos kivirradtig. Meg kell még említenünk a rabbi Dr. Weisz ur csinos m agyar egyházibeszédét is, melyet a zsúfolt közönségül templomban tartott.

— Uj fényképészünk Möller, finom kivitelű tájképeit már előnyösen ismeri közönségünk. Eddig városunk és vidékünk kiemelkedőbb pontjairól nem voltak sikerültebb fölvételek. Möller most azon iparkodik hogy vagy huszonöt fölvételt eszközöljöü városunk és vidékünk szebb pontjairól s a1 képeket takaros albumban kiadja. Örömmel üdvözöljük a jó gondolatot.

— Lapszemle. Az Ellenőrben Pans on szakavatott tollából egy terjedelmesebb tárczamű folyik Dr. Danlcó József praela■ tus nagyhírű műgyiijteményéről. A Hon pedig a Mulattató zsebkönyvtár 9* és 10-ilí számában foglalt Eckstein kitűnő humoreszkjét közli legközelebb múlt számaiban.

— Kéménytüz ütött ki Erein J. párkányi bognár házában szerdán délután, de a nagyobb bajnak a gyors segély és a zuhanó eső hamar elejét vette.

— Pósa Lajos munkatársunk mai számunkban közölt nagyobb költői elbeszélésére' kiváló tisztelettel figyelmeztetjük olvasóinkat. Egyike a költő legsikerültebb alkotásainak.

— Hihetetlen. A miről untos untig már állandó sürgető hirt is közöltünk s a mi ellen már minden esztergomi ember kifakadt, az az ügy azt mondják, hogy jóra* fordul. Igeu megbízható forrásból értesülünk ugyanis, hogy már alig három hét múlva kövezni fogják a Lőriucz utcaat.

— Halász Ferencz lapunk munkatársa ajánlkozik valamely esztergomi családhoz gyermekek mellé tanítónak vagy nevelőnek. A képzett fiatalembert részünkről legmelegebben ajánlhatjuk. BővebLet szerkesztőségünkben.

— Pártoljuk a hazait! A napokban egy bécsi ügynök érkezett városunkba, a ki ügyes rábeszélő tehetségével sok előkelő- családnál szerzett pártolókat olyan ügynek, mely kettős szempontból kárhoztatni való. Először mert azok az arczképek, melyeket a bécsi ezég 50—80 kr. ért fest pliotogra- pliiák után, nem olajfestmények, hanem igenis fölszínesen készült vásári munkák vizfestékkel. Tehát nem művészi kivitelű, s nem tartós képek, s igy nem is érdeme-- sek tisztességes honoráriumra. Másodszor azért kárhoztatjuk, mert a hazai festőktől vonunk el minden fillért, a mit külföldi képíróknak adunk s annál inkább lealázzuk

előtt mindig lekaparta — nehogy lányai meglássák ; jaj volt annak, a kit rajta kapott.

A győri színház elnyerése után Esztergomba ment társulatával, hol Kántor Gyuszi 6 vendégjátékot adott. A színház a fürdőház nagy vendéglőjének tágas termében volt fölállítva és a társulat nagy pártolásnak örvendett. Kántor Gyuszi első vigjátéka Hamlet volt, jutalomjátéka III. Rikhárd király s valamint erre, úgy a köz- beneső 4 vendégjátékra is zsúfolásig megtelt a színterem. E vendégjátékokkal fejezte be Hetényi is esztergomi sikerült saisouját, mely liasonlithatlauul fényesebb volt a Láng Bódéiénál.

Különösen a benczerendi gym. tanárok mentek elől jó példával, nemcsak- az ifjúságot biztatták a komolyabb, kivált Sha- kespere-i előadások látogatására, hanem a közönség között is buzgólkodtak, hogy minél nagyobb számmal vegyenek részt a bérletekben. A kolostor refektoriümában mindig volt néhány színész és színésznő is, sőt gyakran estélyeket is adtak, melyen bizon úgy revereudástól együtt roggelig is elmulattak, tánczoltak, de azért még sem kárhozott el egy sem ! Szcitovszky nem volt jezsuitáslcodó főpap, és igy az esztergomi klérus is tömegesen járt a színházba, sőt nem egy bérlő volt a káptalaubeli kanonokok között is, kiktől aztán kedélyesen kérdezgette, bogy a színészek milyen előadásokat tartanak, egynémely jelenést gyakran el is mondtak előtte, melyeken jóízűen nevetett.

Hetényi Ő hozzá is föl vitte „becsületben megőszült fejét“, váltig dicsekedvén a