Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 60. szám

Képzelhetik nemes olvasóim, hogy milyen stylnsbau lehettek Írva ezek után a toasztok százai! Majd alkalmilag azokból is bemutatok egy-két forgácsot.

Mikor Rozsnyóra érkeztünk s ott a rozsnyói hölgyek ozsouuával szolgáltak, eszembe jutott Esztergom.

Tavai nálunk járt az írók és művészek társasága. Majd kétszer annyian s a nagyok uagyjaival. És a kirándulás mégse volt egyéb, mint egy fogadóbeli rossz diszebéd elköltése s buján termo diszbeszédek előadása. A szónokok összeesküdtek egymás közt. hogy egész estéig fognak beszélni. A kirándulás legszebb pontja a főszékesegyházi műkincsek s a képtár megtekintése volt. A töboi minden igen is középszerű sőt tartalmatlan.

Eszembe jutott ez Rozsnyón, hol igen iparkodó kereskedők és iparosok teszik a város csekély számú közönségének zömét, de a kik öuzetleu vendégszeretettel rakják teli az asztalokat csemegével, aszúval, gyümölcscsel virággal s elküldik még hozzá szép feleségüket és leányaikat, hogy menjenek fölszolgálni. Úgy illik az a maga módja és rendje szerint.

Sok volt a jóból. Az őszinte öröm ránk is kiárasztotta jótékony melegét.

A rozsnyál czigányok elkezdtek nótázni s a táuczos fiatal nemzedék ugyancsak megforgatta amúgy magyarosan a rozsnyói menyecskéket és lányokat, kik között valóban sok előkelő szépséget láttam.

Megjelent üdvözlésünkre még Andrássy Manó gróf is nejével, és nyájas társalgásba bocsátkozott velünk.

A rozsnyói mulatókért voltaképen a rozsnyói lövölde. Sok csínnal sőt comfortal van berendezve, s még olyan nagy társaság is, mint mi voltunk, elég bőségesen találtuk magunkat benne.

Persze itt is rettentő sok dictiót kellett végighallgatnunk. Beszéltek vagytizen- lretben. Majd többen voltak, mint a türelmes és udvarias végighallgatók.

Egyszerre csak megszólalt a távozásra intő csöngetyű, s nekünk búcsúznunk kellett a kedélyes kis Rozsnyótól, a honnan sok szép virágot és emléket vittünk magunkkal. Egész Rozsnyó kikisért a mi vonatunkhoz.

Itt már nem volt idő szónoklásokra.

A rozsnyói szépek vidámau lobogtatták utánunk kendőiket, s mi a legkellemesebb hangulatban tartottunk a kirándulás legfölségesebb pontjára, mely nem csak európai, de világhírű nevezetességű, Dobsimára. Az odavezető ut a fölséges strace- nai völgyet érinti. A dobsinaiak kivasalt ünnepélyességgel, feszes keblű tűzoltó testülettel, de jóságos szívvel fogadtak.

Egy iró a dobsiuai jegesbarlangot az úristen megfagyott mosolyának nevezte.

A hatatalmas phrázis csakugyan helyén

van.

H i r e k.

— Herczegprimá3unk a komáromi irgalmas uénék zárdájának egy igen értékes olajba festett arczképét ajándékozta, a mit a zárda örvendetes köszönettel fogadott.

kor a haldokló fölött meg nem döbben, hanem pokoli gyönyörrel nézi halálos tusáját. Ilyen voltam akkor én.

Oh de megtörött bennem nemsokára ez az érzés. Már nem volt kéj a haldokló kínlódása. Förtelmesen égette arczomat az Ő vére, reszketni kezdettem fagyos szemeitől s borzasztó bűnöm, mint valami ólomhegy nehezedett lelkemre

.............

H

agyjunk ki harmincz esztendőt, édes barátom . . .

Nagyon szomorú harmincz esztendőt. Bűnhődésem, ártatlanságom, gyalázatom és diadalom szomorú éveit . , .

ügy kerültem ki a börtönből, hogy elvesztettem ifjúságomat, elvesztettem jövő- met, elvesztettem mindent, a mit C3ak elveszteni lehet.

Megtanultam ott nagyon sokat dolgozni. A munka tartotta fon életemet. Szürke hajjal, kihamvadt szivvel, zilált lélekkel, száraz kezekkel, beesett szemekkel és elvesztett ifjúsággal kerültem ki a szabad emberek közé. Nem voltam már szép, nem voltam már iíju, olyan voltam, mint most. Visszavonult, egyszerű véli leány, a kit mindenki gúnyol, mindenki megvet, mindenki kirekeszt.

Azt se kérdezze, miként kerültem vissza szülő városomba.

Nem törődtek velem édes barátom, hogy hazajöttem. Akár soha is ne jöttem volna. Egy jó öreg aszonyság, a ki gyermektelenül halt meg s a ki gyakran segit- kezett rajtam, nekem hagyta házát s némi pénzecskéjét.

Nem sok örömein van nekem ezen az életen.

— Közönségünkhöz. Mai számunkhoz- mellékelve veszik olvasóink lapunk szerkesztőjének felhívását a közönséghez, rajzai és elbeszélései ügyében. Nem akarunk visszaélni hivatásunkkal, de ezt mégis jelezni kötelességünk, hogy a kiadandó munkák javarésze a legelső szépirodai mi lapokban jelent meg, s a közönség legelső Ítéletét már megállotta. Lapunk szerkesztője kétségkívül kedves jutalomnak fogja venni, ha eddigi hirlapirói működését az olvasó közönség rajzai és elbeszélései fölkarolásával tiszteli meg.

— Salvátor János főherezeg Komáromból városunkba érkezett s kedden hivatalos katonai dolgokat intézett el. A kedves modorú s népszerű főherezeg Kedden este a Fürdőben az egész tisztikar társaságában megvaesorált, s utána a Magyar Királyban fogadott szobát, hol a kényelmes és ízléses berendezés méltán megfelelhet legmagasabb igényeinek. — Mentői gyakrabban lépi át Salvator János főher- czeg városunk határát, annál inkább megszeretjük, mert természete csakugyan minden izében csupa szeretetreméltóság.

— Salvátor János főherezeg személye képezi most a közbeszéd tárgyát mindenfelé városunkban. A főherezeg tegnap egy nagyobb fegyvergyakorlatot nézett végig. Igen érdekes és jellemző a kővetkező kis eset. A főherezeg többed magával tegnapelőtt délután a Budautczán sétált, s olyan ház előtt haladt el, melyet a cserepesek javában igazítottak. A ház tulajdonosa azonnal megállittatta a kőtörmelék hullató munkát, hogy a társaság- zavartalanul mehessen el a ház előtt. A figyelmes udvariasságot azonnal észrevette főhorezegünk s nyájasan a háziúr felé fordulva barátságosan és tiszta magyarsággal mondta : k ösz ö nőm, köszönöm szépen. A tálában a főherezeg szeretetreméltóságát dicséri mindenki, a kinek bármi tekintetben csak némi érintkezése is van véle.

— Főispánunk elnöklete alatt hétfőn közigazgatási bizottsági gyűlést tartottak, mely a folyó időszaki ügyeket intézte el.

— Kereskedelmi egyesületünk választmánya erősen dolgozik azon, hogy a vasárnap délutáni kereskedés összes boltjainkban egyértelmtíleg szüneteljen. Az üdvös mozgalomhoz már nem egyszer adtunk néhány véleményt s ez alkalommal is örvendve vesszük tudomásul. Vajha sikerülne a humánus kérdést mentői előbb megoldani.

— Honvédegyesületünk alapszabályait a belügyminiszter helybenhagyta, s igy a veterán bajnokok egyesülete hivatalosan is jogosult. Az egyesület elnöke, Vöueky Lajos ez alkalommal felhívást intéz az ösz- szes negyvennyolezas honvédekhez, hogy az egyesület nemes, intentióit pártfogolva, mint tagok mielőbb egyesüljenek egymással. Az ügy valóban megérdemli, bogy városuuk- és megyénk szerte mentői nagyobb rokou- szenvvel fogadtassék.

Nem merek az emberek közé járni mert attól félek, hogy valahol szememre vetik bűnömet s akkor azután végem van. Azzal áltatom magam, hogy senki se tudja történetemet . . .

Magának elmondtam édes barátom . . Ne vessen meg érte. Ne mondja el senkinek, hanem szánakozzék rajtam s ne Ítéljen el engem . . . Szomorú történet az én történetem . . . nem ilyen sorsot érdemeltem. Nézze csak ezek a szürke hajszálak, ezek a fénytelen szemek s ezek a barázdás kezek is azt mondják, hogy nem érdemeltem meg sorsomat . , . Börtönben hervadtam el, a hol csak az az öntudat tartotta bennem az életet, hogy nagyobb volt borzasztó bűnömnél erényem hatalma . . .

Nem bírta tovább folytatni.

Részi etés fogta el a hangját, szomorúan tekintett maga elé s egy könycsepp fényesítette meg szemét. Fájdalmasan mosolyogva nézett reám s megbólintva szürke fejét kételkedve kérdezé:

— Ugy-e el se hiszi édes barátom . . .

Kőrösy László.

— Gyümölcs-kiállítás. Az országos magyar gazdasági egyesület, a földművelés, ipar és kereskedelmi minisztérium fővédnöksége mellett a gyümölcsteuyósztés és- a kouyhakertészet érdekeinek előmozdítása czéljából octóber első három napján Budapesten kiállítást fog rendezni. Örvendetes lenne, ha városunk és vidékünk mentői serényebben yenue részt az érdekes kiállításon. —

— Az írók és művészek társaságának kirándulói augusztus - harmadikán -az irók és művészek köre helyiségében társas vacsorával egybekapcsolt tánczestélyt rendeznek, melyen csak is- azok vehetnek részt, kik az emlékezetes kirándulást .átélték.

— Jegyzőválasztás. Náuáu vasárnap folyt le a jegyzőválasztás. Három jelölt közül megválasztották Porubszkyt két szavazatnyi többséggel. Az alispán jelöltje ellenében volt fölállítva Porubszky s igy győzelmének annál jobban örvendenek a ná- naiak.

— Kémény tűz. Kedden délben vészlövés riasztotta meg városunkat, A takarékpénztár kéménye gyűl ad t ki. Az oltás körül ismert bátor tűzoltóinkon kívül nagy buzgóságot fejtett ki Schuller Pál. A kémény tűz oka mindenesetre a kéményseprő hanyagsága, a mi ez alkalommal ezer szerencse, hogy nagyobb mérvű bajokat nem okozott.

— Tüzeset. Kürthön f. hó 22-én ismeretlen okból tűz keletkezett, mely a községi jegyző házát a szomszéd gazdasági épületekkel egészen elpusztította. A községi jegyző cséplő gépe egészen kárbaveszett s a kár nagymérvű.

— Tűz. Fürst Dávid bátorkeszi lakos házában f. hó 22-én tűz ütött ki, mely nemcsak a házat, de a gazdagsági épületeket is elhamvasztotta. A ká rosodás igen tetemes.

— Nagy tűz volt e hó 24-én Bényben. Délután 6 órakor tört ki a tűz s éjfélig égett, miközben 7 ház hamvadt el. Megrovást érdemel a bényiek magatartása kik vagy gyávaságból, vagy roszakaratból majdnem teljesen tétlenül nézték a tüzet, mig a segélyre sietett szomszéd községbeliek az oltásnál férfiasán működtek. Mint beszélik, a szerencsétlenség előidézése boszú munkája volt, hogy igaz-e, a vizsgálat fogja kideríteni.

— Szent Benedekről szomorú hirt jelentőnek, mint azt a fővárosi lapok is közük. A G-aramvölgyében fekvő hírneves ősi convent nyolezszáz éves temploma, hazánk gólstylű műemlékeinek egyik legkiválóbbika f. hó 21-án leégett. Éjjel tört ki a tűz a templomtól és váriaktól több száz méternyire fekvő községben, de a lángok, melyek a faluban busz házat hamvasztottak el, fölcsaptak a majd kétszázláb magasan fekvő kouventre is. A templom fedele, a két torony a gyöuyörű harangokkal elpusztult, szerencse azonban, hogy belül kevés a kár, a templom hatalmas boltozata, kisebb repedéseket nem számítva, épen maradt s a gyors segély megmentheti az enyészettől. Ez ősi templom a hagyomány szerint még a szent István előtti korból származik s az a legenda fűződik hozzá, hogy szent Zo- rád itt jött ki a sziklából, midőn rablók el- lől menekülve, a Nyitra melletti Zobor hegyen megnyílt előtte a szírt s elrejté a gyilkosok elől. A történelmi adatok szerint Géza király korában 1075-ben épült a remek templom s uyolez századou át sok viszontagságot szenvedett. Az esztergomi főkáptalan épen a közelebb múlt időben határozta el a templom stylszerű helyreállítását s e czélra hatvauezer forintot utalványozott. Már az állványokat is fölemelték s épen hozzá fogtak volna a munkához, midőn a tűzvész majdnem megsem- raisité az egész bmses műemléket. Remélhető azonban, hogy hazafias főkáptalanunk s herczegprimásunk áldozatkészsége nem fog visszariadni az áldozattól s megmenti hazánknak ez egyik igen emlékezetes, építészeti műremekét.

— Bajnáról Írják a következőket : — Tek.szerkesztő úr! Péntek éjjel Bajnáu oly rettenetes vihar dühöngött, a minőre községünk legidősebb emberei sem emlékeznek. Émber vastagságú fákat tépett ki a vihar a földből gyökerestől, és a gyümölcsöt majd mind leverte, ház födeleket szakgatott le, kapukat és kerítéseket zúzott össze, és a viharral keletkezett mogyoró nagyságú jég, a határ északi részén nagy károkat okozott, kivált a legelőföldi szőlőkben. A földekről a kepéket negyedóra járásnyira is elhordta, a még lábon álló gabonáit pedig busásan kicsépelte. A vihar után oly nagy zivatar keletkezett, mely bennünket a legválságosabb aggodalmakra ébresztett. A villám egv gazda házába csapott és azt meggyújtotta, de a rögtön érkezett segély a tüzet elfojtotta, s igy a falon függő képek szétzúzásán kívül egyéb kár nem esett, Az aratás javában folyik, de gazdáink azon szomorú tapasztalásra jutottak, hogy az oly dúsnak mutatkozott gabonát a hőség meglazította, s igy mind az őszi, mind pedig a tavaszi vetésekből csak jó közép termést várhatunk, Repczóben azonban oly gazdag termése volt az uradalomnak, a minőre gazdáink nem is emlékeznek. A kapás ve- teményeket a hőség szintén meghamvasztotta, szerencse hogy az eső jókor érkezett, különben nagy baj lett volna, mert a

burgonya a szegény embernek a fele kenyere. A szőlő hegyeken sem a vihar, sem a zivatar nem dühöngött, s ott a kielégítő szürettel kecsegtető szőllőkbeu semmi kár sem .történt. Különös időjárás !•

— Elhalasztott nyári mulatság. Több városi tisztviselő által a mai llapra terve- ’ zett nyári mulatság, a kedvezőtlennek mutatkozott idő miatt hétfőre halas/tatott. Kedvező idő esetében a mulatság igen ko- délyes lesz, mivel már eddig is számtalan nan Írták magukat alá olyanok, a kiknek

a társaságában csak jól lehet mulatni. A mulatság teljes ellátással 1 fr t. 50 ki'bau fog személyenkint kerülni.

— Fölszentelés. Bar tek Lajos kegyesrendi szerzetesuövendéket e hó 24-én szentelték fel áldozárrá a szentgyörgymezeitemplom- ban. A templom teljesen megtelt közönséggel s Zámor d Iguácz káplán igen szép beszédet tartott, mely több helyt kön nyeltre inditá a hallgatóságot. A mise után a uj á Időz ár családja a díszes vendégk oszorut ebédre hitta meg este pedig táicz vette kezdetét tartván kivilágos ldvirradtig.

— Az országos nőiparkiállitás megnyitása augusztus tizennegyedikén nagyszerű ünnepélyességek közepett fog megtörténni, így írták ezt a lapok mindenfelé, mig a távi ró Coburg herczeg halála hírét nem hozta. Most méltán aggódhatunk, hogy a főherczegnő. ki az ünnepélyre Rezső trónörökös nejét is meg akarta hívni a családi gyász miatt kéuytelen lesz visszavonulni s igy a megnyitás véghetleuül sokat vészit' fényéből.

—Tolvajíás. A napokban Schleifer Mátyás vendéglőjébe egy idegen ember szállt be.

A szobapinezér más szoba híján olyau numerust nyitott számára, melyben három ágy volt. Reggelre azonban az idegen ember már eltűnt. Vele tartott az összes ágynemű is. Tolvajlását aként végezte, hogy az ágy- neműta vendéglő udvarába vetette hajnaltájban, mikor a ezégtársak már ott lebsel- tek az ablak alatt. Innen a holmival szépecskén megmászták a kert palánkját s búcsút moudtak a vendéglőnek. Azt mondják, hogy hasonló haditervvel loptak Visegrá- don és Szentendrén is. Jó lesz, ha a megyebeli rendőrség egy kis kéjutazást rendez a gazember után, a ki többed magával most valószínűleg megyénk fogadóit kezdi látogatni.

— Időjárásunk egy-két nap óta borússá változott s a hűvös széláramlat a hévmérőt tetemesen leszállította. A mai erdei mulatság is csak az időjárás szeszélye miatt marad el, valamint a tervezett nagyobb úszási tour is a nagy Dunán keresztül.

— Azután csinosodjunk ! Egy igen classikus alakja városunknak, a ki a magyar nadrágot s régi jó világ nézet étéit még nem vetkőzte le s már nem is fogja levetkőzni, a napokban a kies Forgách-uton sétál, melyet a sétatér szépítő bizottság gondoson helyreállított. Dicséri az utat, s kinyilatkoztatja a nagy haladás fölött-való. örömét. Erre a sétatársaság egyik tagja ' arra emlékezteti őt, hogy itt van ám kéznél a társaság pénztárnoka is, a ki egy egész évre 2 írttal igen szívesen bejegyzi a tagok sorába. A classicus doctor ur, a kinek mindössze alig lesz ötvenezer forintja s a ki se családra nem költekezik, mert nincs, se közügyekre nem költ, mert van, ez a classikus ur szörnyen megharagszik az ap- roposre s megfogadja, hegy miután pressiót akarnak gyakorolni reája, dehogy fog többet a Forgách-utra vetődni. Tegyék hozzá velünk együtt nemes olvasóink, hogy hát azután csinosodjunk!- — Kiállítási tárgyak. A következő sorok'közlésére kérettünk fel. Tek. szerkesztő ur ! Az esztergomi iparos ifjak önképző és , hetegsegélyző egyesülete, a debreczeui or- j szágos iparmű kiállításon szintén részt vesz, - mielőtt azonban a tárgyakat elküldené, azokat a városház tanácstermében közszemlére- teszi ki; melyre nézve Tekintetes szerkesztő,, ur becses lapjában a kitűzött határnapot felvenni, és erről a t. közönség et értesíteni, szíveskedjék. A kitűzött határnap, vasárnap július 31-ikén reggeli 9 órától délután 6 óráig lesz, mivel a tárgyak augustus 2-án',‘ uint legkésőbbi határidőn már elküldetnek..1 Fogadja előre köszönetén két és kiváló tiszteletünket. A debreczeui orsz. iparmű kiállítás esztergomi bizottsága.

— Libás-dologról beszélnek sokan, a-' kik köröm-szakadtig állítják, hogy egy rendőr négy fehér libát hajtott be, a városházára, és hogy a behajtott libákon a tulajdonos „nélkül“ bizonyos osztozkodás történt volna.

A teljesen megbízható forrásból azt is meglehetett tudni, hogy már mind a négy fehér liba mája pompás falatokat kínált, (t.)

Felelős szerkesztő: Dr. Kőrösy László.