Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 61. szám

síikkel majdnem visszavonulásra kényszerítik; mert épen nem kellemes, ha az embert seregesen körül­veszik és szárnyukkal arczába csapnak. Mikor e bar­langot megvizsgáltam, a kezemben tartott gyertyát egynéhányszor eloltották. — A barlang több ágazató és mély, s mivel vízszintes irányban halad , — valószínű , — hogy valahol ismét felszínre vezet ; — oly szerencsések azonban nem voltunk, hogy oda jutottunk volna, daczára, hogy 1V-2 óráig előre nyomultunk; mígnem levegő hiá­nyában vissza kellett mennünk. Némely helyen oly szűk, hogy csak hason mászva lehet előre nyomulni mig más helyütt kápolna-alakú bolthajtásü üreget képez, meiy 25—30 lábuyi magasságig is felemel­kedik, s melynek menyezetéről a bőregerek csapa­tonként, egymásba kapaszkodva, a méhrajhoz ha­sonlóan csüngnek. A behatolásnál nagyon óvatosan jártunk el, hogy e Labyrinth-alakü barlangban el ne tévedjük. — Ariadne fonalára emlékezve, hosszú spárgát erősítettem meg a bejáratnál, melynek le- gombolyitása mellett nyomultunk be. Az ottani fa­lusiak regélik, hogy egy erdőcsősz egyszer raeggon- datlanul meglátogatta e barlangot, de kint levő ba­rátaihoz sohasem tért vissza, valószínűleg eltévedt. A véletlen hozott ide, és a barlang tulajdonosának épen nem kárára ; mert 4000 írtért eladhatta e gu­anó-kiszedési engedélyt egy grátzi társaságnak. Ér­dekes még, hogy miként lett e barlang ismeretes ? 1871-ben Berlinben rövid ideig tartózkodva, a ber­lini „Börze-Zeituug“-ban egy czikket irtani e gua­nó-barlangról, innét ehir a londoni „Daily-News“-ba jött és ezen újságból a new-yorki „New-York Illus- trade newspaper" czimü lap vette át. Herczeg-pri- másunk e lapot tartva, csodálkozással vette a hirt, hogy az ő megyéjében guanó-barlang is van, a mi­ről idáig semmit sem tudott, és Amerikából tudta csak meg. Ő herczegsége kegyeskedett azonnal a barlangnak megvizsgáltatását elrendelni ; a megyei főmérnök Lábatlanon felkeresett, és meggyőződött j arról, hogy az amerikai lap csakugyan igazat irt. Értesítésünk szerint e barlang jelenleg nincs bérben mivel nem akad a nehéz közlekedés miatt vállal­kozó.-- Szerencsétlenség a Dunán. Eggenhofer József Komáromban egy fűrészgépet .ásárolt és en­nek haza szállítását értesülésünk szerint tutajokon akará eszközöltetni. A tutajosok Komáromon alul a tutajokat kiköték, ők maguk bementek valahova egy pohár borra, mialatt az arra menő gőzhajó hullá­mai a kötelet elszakiták és a tutajok terhükkel el­indultak. A kormánynélküli jármit a harcsási dűlő­ben levő malmok egyikének ment, azt annyira meg­sértő, hogy elmerült, de a tutaj is annyira megráz­kódott, hogy a gép róla a duuába belecsúszott, melynek puha fenekén a nehéz gép egészen a sár­ba sülyedt. Ennyi értesülésünk, melynek valósá­gát a további tudósításoknak meg kell még erő­síteni. — A vácziak óhajtása. Hogy a vácziak a fő­városi kirándulókat csak átutazásban üdvözölhették mindeddig, az a helyi sajtónak nagyon fáj s egy terjedelmes vezérczikkben ezeket Írja a *Váczi Közlöny".: „Vácznak nem lehet egyéb életkérdé­ses feladata, mint a várost Budapest kiránduló-vá­rosává tennie!" Mint hogy most „kötéllel kellene bolondot fogni, a ki ide ráudulna", következő elő­munkálatok leuuének keresztülviuuivalók. Először a várost tisztán tartani, az utczákat és tereket befá- sitani, népkertet felállítani, parkot alakítani, a lő- házat restaurálni. Azután a casinó felszólütaná a budapesti testületeket, hogy jöjjenek vendégeknek Váczra. A sisiphusi tervet azután igy rekeszti be : „(Gondolják meg városatyáink, hogy ez alig pár száz forintba kerülő intézkedései által városunk egészsé­gi ügyét is emelik a mellett, hogy anyagi haszonra biztos kilátásunk lehet. Akkor remélhetjük, hogy gyönyörű vidékünk nyaraló helylyé lesz egykor. Ha e módozatok szerint városunk ujjá születik, akkor biztosak lehetünk aziránt, hogy nem Esztergo m, de Vácz lesz ezután a fővárosiak kiránduló helye.“ Szé­pek az óhajtások. Csak az egy hibájuk van, hogy csak óhajtások maradnak. — Lábatlanon egy kóros ló agyonlövetett. Megemlékezünk róla, mivel a ló 23-án vétetett Bu­dapesten és teljes egészségesnek nyilvánitá az ot­tani állatorvos, pedig a kór már a legkifejlettebb volt. — Vigyázz a gyermekre ! Lábatlanon vasár­nap egv ház eresze alatt a gyermekek tüzet raktak és csak a véletlenséguek köszönhető, hogy észre­vették és igy a veszély megakadályoztatott. — Utczai hadjárat. Sokat Írtak már a pan- gauétok ellen. Nem akarjuk a meddő fölkiáltók párt­ját erősbiteni. Csak egy rémes történetet írunk le, a melynek utólsó sora: Le a panganétokkal ! ügy történt, hogy vasárnap este néhány katona igen vi­dáman mulatott egv külvárosi Viola-kocsmában, hol engedély mellett tánczmulatság tartatott. Volt ott néhány czibil is. Valamint a trójai háborúnak is asszony volt az okozója, úgy itt is csak asszony miatt kaptak hajba. A veszekedés utóbb valóságos hadjárattá fajult. A panganétok rettentően dolgoz­tak s csak úgy porzott a csapás. A ki csititani igye­kezett a harcztérre, az bezúzott koponyával volt kénytelen menekülni. Megérkezvén a rendőrség, a hadjárat még elkeseredettebbé változott. Egy pan­dúrnak egész arczát felhasitották. Végre sikerült a rettenetes riadalt megszüntettük Jellemző, hogy a katonai őrjárat elkésett; de a megyei három pandúr j elfogván két főczinkost a negyven vitéz csúnyául i megfutamodott. A két lefegyverzett katonát a me- ! gyére vitték, honnan másnap a katonai hatóságnak j adattak át. Eddig a polgárság részéről hat sebesül­tet jelentettek ; súlyos vágási és szurási sebeket kaptak. — Gyilkosság. Bajnán az őrhegyen hétfőn j egy hetvenéves aggastyán, Zalka János, mintegy j hét-uyolcz napos hullájára akadtak. A vizsgálat a ! járásbíróság részéről azonnal megindittatott. — Le genre borzasztó. Czirok József szent- | tamási lakost szombaton éjjel tizenegy órakor Sze- I rencsés István szenttamási illetőségű több társával ! vérig verték agyba főbe. Midőn a csetepáté terén j pandúrok jelentek meg, már csak vérvesztéstől vég- 1 leg elgyengült tönkre csépelt embert találtak. A vérzés a bal fejcsont felső részén öt centimeterhosz- szú csipkés szélekkel ellátott sebből eredett. A hely színén megjelent orvos azonnal elállitotta a vérzést s a beteget elszállittatta, A följelentés már meg­történt. — Halálozás. Özv. Wallfiisch Jakabné szül. Sternfeld Franciska 26-ikán meghalt. Sokkal ismer­tebb, sokkal elterjedtebb család feje volt, hogy szé­les körükben részvéttet ne kelett volna hirtelen halála. Hét gyermek, két meny, négy vő, huszon­két unoka, négy kis unoka, és két unoka férj si­ratják a szeretett családfőt. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok kik boldog­emlékű özv. Wallfisch Jakabné temetése alkalmával a boldogult és a gyászoló család irányában szives részvétüket tanusiták, fogadják legmelegebb köszö- netünket. Egyúttal nem mulaszthatjuk megköszönni az esztergomi Chevra kadischa azon szives elisme­rését, melylyel boldogult szüléinknek az izr. kitköz- ség körül szerzett érdemeiért a sirkertben díjtalanul tiszteleti helyet adott az elhunytnak. A gyászoló család. — A nemzetközi gabnavásár Bécsbeu, mely ] iránt a magyar gabnakereskedők aunyira érdeklőd­nek, augustus 16 és 17-én tartatik meg. — A gazdasági egylet elnöke Forster János ur a legutóbbi közgyűlésen nyert megbízatása foly­tán kibocsátá az aláírási iveket tagok gyűjtésére. Az aláírás egy évre kötelező, tagsági díj 3 fr. Az előnyöket, melyeket az esztergomvidéki gazdasági egyesület tagjainak úgy szellemi, mint anyagi te­kintetben nyújt sok volna elŐsorolui. Olvasóink úgy is jobban át vauuak hatva ez egylet sziiks égének érzetétől, fölösleges a sok ajáulgatás. Azt különösen megemlítjük azonban, hogy a tagoknak az első m. általános biztositó társaság a tüzbiztositásokuál 10% a jégbiztositásokuél 2% elengedést ad. — Cserepes (Az Esztergom és Vidéke ere­deti gyalog távirata.) Diszes társaság. Ragyogó idő­járás. Ünnepélyes fogadtatás, üdvözlő beszédek és rendőrök nélkül. Nyájas arczok, barátságos erdő, rokonszenves társaság. Tizenegy órakor már össze­kerültek a vendégek, kiket a polgármester igen szí­vélyese i fogadott. Itt ott néhány kártya kompánia keletkezett, mely azonban azonnal felbemlott, mi­helyt ebédet jelentettek. A gulyás és csusza után a tréfa konyhájáról kezdtek főzni. Mikor azonban a polgármester fölemelkedett, elcsitult a zsivaj s általános figyelem közt emelt poharat a hazára, s a városi tisztviselő karra. Erre Schwarcz József él­tette a vendégeket s Beliczay valóban lelkes sza­vakkal a polgármestert. Murinyi felköszöntője a tisz­tikarra szintén hatásos volt. A mi azután követke­zett, az már a vidámság jókedvű könyvéből volt kiírva. Sokat éltettek, Sokan beszéltek. Papp János urat, a ki egy kegyeletre méltó köpönyegben jelent meg, Csendes Pista igen hangosan és rangosán kö­szöntötte fel. A mire Pap János classicusau meg is felelt. Nem lehet dicséret nélkül hagynunk Szeren­csés Mihály ur buzgóságát, a ki a szakácsmüvészet minden titkával kitett magáért. Pompás selyempapir étlapokat is készített s a nyári termet csinosan dí­szítette. Jónás Pali kitünően cselekedte s megszó­lalása még magasabbra emelte a jókedv csapongá- sait. Egész késő délutánig maradt együtt a társa­ság, kiket az isten Tisza Kálmán logicája szerint bizonyosan szeretett, mert nagyon jó kedvű egy tár­saság volt. A toaszt áradatok között az az idea is fölmerült, hogy a vigalmat nemsokára meg kell is­mételni. Táviratom föladásakor Csendes Pista a quardiánra emeli poharát, kit a bosuyák levegő meg ne tántorítson. Válaszolt rá igen kenetteljesen. Ekkor azután kisebb csoportokra szakadva a tár­saság, vidáman elcseveg. Mindennel megáldott a szép nap, csak a szép világ híját érezték a fiatal Esztergom leudő capacitásai. Dalok erednek. A vi­galom napjának feléről el lehet mondani, hogy az valóban fölségesen sikerült. Mi is fölfedeztünk egy forrást. Elkereszteltük jókedv forrásának, S megje­löltük nem táblával, hanem legszebb emlékeink kö­zött. Felelős szerkesztő : Kőrösy László. Ny i Ittér. *) Nagyon csodálkozom, hogy e lapok 60-ik szá­mában a nyílttérijén közzétett hazug állítások egv idevaló, jó hírben álló kereskedő ezég ellen helyet kaphatnak, ha ezek oly egyéntől származnak, ki már az alant közölt Ítélet folytán sem érdemelhet legkisebb hitelt sem. A magáubecsületnek mindig sértetlennek kell lenni, különösen én, ki az eszter­gomi kereskedelmi világban eddig tisztességes he­lyet foglaltam el, azt hittem, hogy ily Frühauf-félo támadásoktól megmentetem. Bár nem igy történt, saját reputátióm érdeké­ben sem felelhetek a támadásra, mert Frühauf-féle egyéniségekkel nem foglalkozom. Kötelességem tar­tom azonban a következő Ítéletet nyilvánosságra hozni : 10794/b. 1879. ö felsége a király nevében a { pestvidéki királyi törvényszék mint büntető bíróság ; csalás bűntettével vádolt Frühauf Sámuel elleni ! bűnügyben alólirt helyen és napon nyilvános ülés- 1 ben megtartott végtárgyalás alapján Széchenyi Kál- ! mán kir. ügyész mint közvádló és Szollősi Benő ügyvéd mint védő meghallgatása folytán követke­zőleg Ítélt: Frühauf Sámuel 33 éves izr. nős, zsámbéki születésű jelenleg párkányi lakos alkusz, Írni ol­vasni tud, vagyontalan, büntetve nem volt, mint vagyonbukott csőd alatt van, a csalás bűntettében bűnösnek kimoudatik és ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó hat hónapi börtönre és a rabtartási költség megtérítésére Ítéltetik, Indokok sat. Budapest 1879 évi decz. 29. A pestvidéki kir. törvényszék büntető osztálya. Esztergom 1880. évi julius 28. Grünwald Herman. Tekintetes szerkesztőség ! Becses lapja 60-ik számában a Frühauf Lusz- tig — Grünwald-féle ügyet olvasva, kötelességünk­nek tartjuk a következőket becses tudomására hozni. Mi párkányiak a Grünwald testvéreknek csak. köszönettel tartozunk, hogy évi 5 fr. díjért részüukre fürdőt állított és azt rendelkezésünkre bocsátá. A kikötött dij magában véve sem sok, annál méltá­nyosabbá teszik ezt a helyi körülmények. Ha ezen részüukre jótéteménynek tekinthető fürdőben bármi kellemetlenségek történnek, ezek első sorban minket érintenek és kis társaságunk érdekében nekünk kötelességünk a tényállást tisz­tázva, a fürdő reputátióját fentartani. Kérjük ennél fogva, a jeleuvolt szemtanuk ál­tal kiállított nyilatkozatot becses lapja legközelobbi számában közzétenni. Kiváló tisztelettel Párkány 1880 julius 28. Rogrűn Ede. Wallfisch Lipót. Radies Elek. Kirz Jónás. Nyilatkozat. Mely szerint alólirottak, kik szem és fültanuk voltunk azon esetnél, mely Frühauf ur által az Esztergom és Vidéke" 60-ik számában panaszolta- tik, az igazságnak megfelelőn ezennel bizonyítjuk, hogy Frühauf ur volt a sértegetésben kezdeményező ki Grünwald Herraau urat mélyen sértő szavaival és raiuden tekintetben kifogás alá eső modorával provocálta az ellene való fellépésre mit fürdő tu­lajdonosi jogánál fogva teuui jogában állott, a je­len volt fürdőközönség iránt pedig tenni kötelessége is volt. Ezen közönség iránti figyelemből hívta fel Lusztig urat is az 5 frt. dij fizetésre, mely által csak azt akarta elérni, hogy a fürdőből végkép el­maradjon, miután ő mint esztergomi lakos, nem mint vendég jött egyszer, hanem a fürdőnek majd­nem napouti, sőt felesége is töbszöri használója volt. Kelt, Párkány julius 37-én 1880. Szabó Titus ügyvéd. D e u t s c h József. Palézi Anna elfogad gyermekeket egész ellátással; német nyelvből külön oktatást ad. Bővebbet az in­tézet tulajdonosnéja, lakik : Pozzi-félo házban. Legjobb minőségű Bfsher-félt pal&esk m 1 palaczk ászok (lager) sör 19 kr. 1 „ mártiusi sör 21 kr. (betét palaczkért külön 10 kr.) Kapható az esztergomi sörraktárban Szécheuytér 336 sz. a. Szódavíz legkellemesebb vegyitéke a bornak, egyszersmind az emésztési szervekre rendkívüli gyógyhatást gyako­rol, kapható folyton friss töltésben a gyárban (Bu- dautezán) valamint minden vendéglő és kereskedés­ben, 1 nagy syphon 10 kr. 1 kisebb 6 kr. *) E rovat alatt közlőitekért nem válal felelőséget a z « r k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom