Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 47. szám

Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 47. számához.

Négy óra után érkezett meg a pótexpe- ditió kiket Dóczy Ferencz, MarosiJózsef és Reiter Jakab fogadtak az indóháznál ; gróf Zichy Jenőt az esztergomi iparosok részéről Knapik János üdvözölte s Szmatanay János diszes csokrot adott át neki.

A hangverseny egészen rögtönzött jellegű volt. Csik Ludmilla és Almássy zongoráztak ; Lászayué Vörösmarty Merengőjét szavalta és Vidor magyar népdalokat énekelt.

Majd Beődyék díszelőadására indult a társaság miről a szemlénkben szólunk. A táncz- vigalom több mint ötven pár részvételével szintén fényesen sikerült. Ott voltak Esztergom legszebbjei s bájaikkal még a fővárosiakat is meghódították.

Pontban éjfélkor indult el a hajó. Vidám hangulatban, sok szép emlékkel oszladozott a társaság.

Hírek.

— Lapunk mai száma azon érdekeltség folytán, melylyel közönségünk a vasárnapi kirándulást kisérte, kiv ételképen szerdán jelenik meg, félivnyi mell éklettel, bár Győri* Iván pikáns és fölöttébb érdekes de kissé hosszú felköszöntését és Földváry István hatásos toasztját igy is csak vasárnap hozhatjuk.

— Lapunk vidéki előfizetőit és helybeli vevőit kérjük, hogy lapunk kései megküldéséért bocsássanak meg. Lapunkat két annyi számban nyomattuk, mint rendesen, de hirtelen mind elfogyott úgy, hogy még egyszer kelle nyomatni. Ugyanezért késett meg a kiadóhivatal a vidéki számos külön megrendelések elküldésében. Ünnepi számunkra vidékről számos megrendelést vettünk. Ma már a váci utczai, dorottya utczai, s trónörökös utezai kirakatokban árusítják lapunkat ; valóban örvendünk a szives fogadtatásnak, melyben fáradozásaink s munkánk részesültek.

— Bajos dolgok. Aligha lehetno máskép nevezni a fényesen múlt ünnepélyre kiadott meghívók ügy ét. Elismerjük, hogy mindennemű mozgalom legkényesebb ügye a meghívók tapintatos szétküldése; de nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy az előkelő bizottság nemcsak hogy fukarul, de legtöbbször tapintatlanul járt el a mogh ivókkal. Igen derék családokat mellőztek s bizonyos osztályokat végkép kizártak. Kereskedőink csak gyéren, iparosaink sehogysem voltak meghiva. Pedig joggal megérdemelték volna a figyelmet. Minthogy azonban a bajos dolgok onnan eredtek, hogy a meghívók ügye kizárólag egyes urak monopóliuma volt, vonjuk le belőle jövőre azt a tanulságot, hogy ezt a legkényesebb

ügyet mindig maga az egész bizottság vesse szigorú megfigyelés alá. Akkor azután nem lesznek keserű utókifakadások s neheztelő bajos dolgok.

— Herczegprimásunk háromszáz forintért szerezte meg az esztergomi főkáptalani könyvtár javára a Jordánszky codex győri töredékét, melyről föltaI lálásakor az összes lapok megemlékeztek. A töredék a hírneves codex elejét képezi s igy teljesen kiegészíti Báthori László XV. századbeli nagyfontosságú bibliafordítását.

— Kitüntetés. Hazay Ernő esztergomraegyei országgyűlési képviselő és sógora Kobek bátorkeszi földbirtokos helység! iskolát alapítottak s nem csak az építkezés és berendezés költségeit egyedül maguk viselték, hanem még a tanítók javadalmazásáról is gondoskodtak. Bátorkesz jóltevőinek közoktatásügyi minisztériumunk mindezekért hálás elismerését fejezte ki. Örömmel registráljuk a culturális mozzanatot.

— Somogyi könyvtáráról Fraknói Vilmos, Hunfalvi Pál és Szilágyi Sándor úgy nyilatkoznak, hogy az olyan értékkel bir, minő a magánosok könyvtárt ritkán érheti. Bámulatosan sokoldalú s minden tudományszak egész irodalommal rendelkezik benne. Leggazdagabb a theologia, s nyelv- domáuy irodalma. A magyar történeti irodalom forrásai úgyszólva teljesen meg vannak. Az orsz íggyülési kiadványok is gazdagok. A magyar összehasonlító nyelvészet egész gazdaságában föllelhető. E szerint egy félszázadon át ritka áldozatkészséggel és szakismerettel gyűjtött nagy könyvtárt nyer Szeged városa, a melynek minden időben főnevezetessége leszen.

— Pulszky Károly jeles tudósunk kikérte a prímás engedélyét, hogy a Szent István és Bakács kápolnában tanulmányokat eszközölhessen, a kápolnákat az archaeologiai társaság lefogja fényképezni s hosszabb tanulmányban méltatni.

— Iparosaink meghívták Zichy Jenő grófot, Rátli Károly országgyűlési képviselőt és Gelléri Mór urat, hogy a júliusban tartandó osztergomi iparos eonfereiitián részt inegiveimi szíveskedjenek. A meghívott urak gérték részvételüket.

— Önfeláldozó bátorság. Múlt szombaton a duna utcán nagy szerencsétlenség történhetett volna, ha Major János tanár önfeláldozó bátorsága ezt meg nem akadályozza. A duna utezának templom fölötti részén egy tót atyafi kocsija állott, melyet a lovak megvadulva, elragadtak és a lehető sebességgel rohantak az iskolák felé épen akkor, midőn az ifjúság az utczán volt és a templomba menni akart. Major Jáuos élete koczkáztatásával a lovakhoz ugrott, megragadta azok zaboláját és pár percznyi erőlködés után, mert a lovak még mindig ugráltak, ha- rapdáltak és rugdostak, sikerült őket megállítani és fékezni. A nagy rázkódás folytán Major Jáuos tovább egy óránál lázas beteg állapotban volt.

— Az érettségi vizsgálat főgymnásiumuuk- ban Dr. Lutter Náudor főigazgató tanár jelenlétében f. hó 5-én és 6-án ejtetett meg. Jelentkezett 38, visszalépett 2. megvizsgáltatott 35, kitűnői eg

kedélyes Abellino — mert az eső nincs benne a programmban !

*

* *

— Valóságos Románia az az Esztergom.

— Mert, hogy annyi sok regény meg novellaíró jár benne, azután maga a tájék is nagyon romantikus.-— Akkor nevezze el a maga nevén. Most sokkal több más iró raiut regény költő jár a vidéken, nevezzük tehát el Esztergomot Románia helyett Iróniának.

Aucun.

Dérinéről.

— Az ö emlékének. —

II.

Halála előtt pár évvel Egresi Ákos kereszt fia Miskolczon volt mint színigazgató. Nagyon rosszul meut a társulatnak. Mit tegyen, hogy egy teli házat biztosítson ? Fel kereste Dérinét.

— Kereszt anyám! — köszönt be hozzá Egresi. — Segítsen ki a bajból, lépjen fel.

Dér iné fel kaczagott.

— Megörültél Ákos ? Én ki busz év óta nem voltam színpadon, most mint megaggott tehetetlen színésznő lépjek fel ?

— Kedves kereszt anyám — könyörgött tovább Egresi — tegye meg érettem ez áldozatot, mert máskép nem tudunk el menni. Olyan darabot választottam, a mit ismer. A „keresztes vitézt." — Kereszt anyám, mint tudom, szendét játszott benne. Most a fejedelem nőt játszhatna.

A sok kérésnek engedve, fellépését végre megígérte. Egyet azonban kikötött. Hogy ama

jelenetnél, hol a keresztesvitéznek üldözni kell őt, lassan üldözze, mert futni már nem képes.

Felléptekor a színház tömve volt. Mindenki látni akarta még egyszer a nagy művésznőt. Kiléptekor szűnni nem akaró tapssal, s megszámlálhatlan virágcsokrokkal fogadták. Oly ifjú szívvel játszott mint hajdan.

A megbeszélt jelenésnél Egresi lassan közeledett felé. Meglepetésére azonban, az agg Dériné, kit kocsin kellett el hozni, mert otthon is botjára támaszkodva járt már az udvaron, most mint fiatal leányka futott keresztül a színpadon. A darab végével Egresi c szavakkal fordult Dérinéhez :-—- Keresztanyám engem ugyan felültetett. Azt mondá nem tud futni, pedig alig hiszem, hogy ez előtt ötven évvel jobban tudott volna.

— Az onnan van édes fiam, ■*— feleié ő fájdalmas mosolylyal, mert még a deszkán va- 1 ék, megifjedtem. A virágok láttára eszembe jutottak fiatalkori diadalaim ; átércztem ismét azt a boldogságot, mit a művészet nyújt. Abban a perczben azt hívén, hogy pályám haj- nalán vagyok; pedig ez volt — utolsó estéje, utolsó napsugára életemnek.

Kedves tartózkodási helye volt Dérinének Miskolcz. Ott volt mint kezdő színésznő ; később mint művésznő; ott lépett fel utoljára mint aggnő. Ott nyugszik egy csöndes sírban, ő már megpihent, de szelleme élni fog örökké.

BÁRTFAY RÓZA.

érettnek nyilvánitatott 4 egyszerűen érettnek 26, a vizsgálat ismétlésére utasitítatott 6.

— Boros Lajos jutalomjátéka. Trouba- badour, Verdi négy operája az, melyet Boros Lajos jutalomjátékául választott, melylyíj a közönségnek élvezetes estét óhajt szerezni. Ezen felül Boros Lajos Boődy társulatának oly rokonszenves, oly tehetséges, oly közsze- retetű, de oly sok oldalról igénybe vett tagja, hogy nem merünk kételkedni azon, hogy meg no nézné mindenki, ki érzékkel bir a szellemi élvezet iránt, Boros jutalomjátékát. Csak elismeréssel, nagyon szépen kiérdemelt elismeréssel adózunk Borosnak, ha tolides toli háza lesz csütörtökön.

— Esztergom még mindig mostoha gyermek. A város a szollőszeti.' illetve viuczellér iskolák felállítása tárgyában ajánlatot téve minden követ megmozdított; a gazdasági egylet ez irányban a városnál újra kezdeményezve, újra feliratot készített ; a borászati kormánybiztos, értesülve a történtekről a legszebb remények teljesülésével biztatott s mégis: a földművelési minisztérium kebelében négy viuczellér képezde felállítása iránt folytak tárgyalások, melyek az eddigi megállapodások szeriut Nagy Enyedeu (Erdély), Aradon (Ménes vidéke), Verseczonés Feli értem lomb an lesznek felálitva, sőt az előmunkálatok annyira haladtak, hogy a nagyenyedi képezdében már e nyár folyamán megkezdetnek az előadások.

— A Müllerféle ügy, Mint hitele sen értesülünk, Müller Antal süttői kőfaragó mesternek Esztergom város ellen a kir. dunai hídfők építéséből eredő pere, melyben a komáromi kir. törvényszék a várost 3770 frt összeg megfizetésében elmarasztalta, a város részéről Dr. Holcz Antal tiszti ügy ész által közbevetett fellebezés folytán a budapesti kir. ítélő tábla múlt hétfőn tartott ülésében refe- ráltatott, s az első bírósági Ítélet feloldatott.

— Elveszet legyező. Vasárnap este a Bitterféle helyiségben burna spanyolmegyfa legyező veszett el K. E. ezüst monogrammal. Kérjük a megtalálót tegye le szerkesztőségünkben.

— Színházi szemlénk túlságosan elhal- mazott közleményeink miatt csak vasárnap jelenhetik meg.

— A fögymnásiumi önképzőkör bezáró diszü- lését tartotta kedden délelőtt. Az ifjúsági dalárda elzengvén „ Szárnyat ölts“ czimü dalt, Fehér Ipoly igazgató az önképző kör hivatalos elnöke az ülést megnyitottnak nyilvánitá s felszólitá az ifjuság ekünkét évi jelentésének megtételére. Katona Lajos ifjúsági eluök, méltatta a kör munkásságát. kifejtette a szerény eredmény okát, megemlékezett Majer István püspök úrról, a fögymnásiumi ifjúság e nagylelkű maeceueaáról, szépen elbúcsúzott a kör elnökétől, a tauáiikartől s társaitól. A főjegyzői jelentés szerint a kör 14 gyűlést tartott. A szavalatok száma volt 50, hét dicséretre méltatott, 18 helyesléssel fogadtatott. Komolv tárgyú szavalatért jutalmat nyert Mayer József VII. oszt. tanuló, vig tárgyú szavalatért jutalmat nyert Szabó Kálmán VI. oszt. tanuló. Beadatott 52 mű, 15 próza és 37 vers, dicséretet nyert 3 próza, 2 vers, elfogadtatott 6 próza és 12 költemény. Ezután következett a tanári kar által kitűzött pályatételek kiosztása. Történelmi pályatételre egy pályamű sem érkezett be. A latinból kitűzött tételre beérkezett egy pályamű „Omne túlit punctum “ stb. jeligével Warglia Samu szaktanár bírálatában 1 arany jutalomra méltónak Ítélte e pályaművet, melynek szerzőjéül Kőim Ödönt vallotta a felbontott jeligés levélke. Magyarból kitűzött tételre beérkezett két pályamű. Koltay Virgil szaktanár bírálatában „Talán más több sikerrel oldja meg" jeligével ellátott miinek Ítélte az 1 arany jutalmat. A mü szerzője Katona Lajos VIII. oszt. tanuló. Görögből kitűzött tételre beérkezett egy pályamű. A bíráló Hollósy Rupert szaktanár érdemesnek Ítélte az 1 arany jutalomra. A mü szerzője: Dudich Endre VII. oszt. tanuló. A természettanból kitűzött pályatételre beérkezett egy pályamű. Fehér Ipoly igazgató s szaktanár a művet az egy arany jutalomra érdemesnek ítélte. A pályamű szerzője Dudich Endre Víí. oszt. tanuló. A pályadijak kiosztása után következett az elnöki zárbeszéd. Fehér Ipoly igazgató ur szokott ékesszóllásával szólt elismeréssel a múltról, s buz- ditólag a jövőre; megköszönte a vezéitanár Koltay Virgil ur önfeláldozó fáradozását, mely lehetővé tette a szép eredményt, köszönetét mondott a tanári karnak, kik egyenként s testületileg pályadijak kitűzésével is serkentik az ifjakat és önművelődésre, végre emelkedett szavakban emlékezett meg jun. 8-ról mint a Király koronáztatása évfordulójáról, kifejezte jobbágyi hódolatát az intézet részéről az uralkodó család iránt s mindnyájan háromszoros éljenbe törtek ki a hatásos beszéd befejeztével. Végezetül a dalárda énekelte a „Kápolna" czimű dalt.

Felelős szerkesztő : Körösy László.