Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 39. szám

Bánkúén csekély részvét mellett, pedig Melinda kön vei, s Bánknak drámai küzdelme többet is meg­érdemelt volna. Föllinusné játéka Melinda szerepében megfe­lelt a várakozásnak, s a részvétet színpadi életé­ben úgy, mint a positiv elismerést kiérdemelte. Be- ődiné, mint Gertrndis, dicséretesen játszott; főér­deme a jellem bű reprodukálása a mimika, beszéd, és taglejtés összhangja által. Beődy, mint közép­kori 11agyúr, szerepében vissza tükröződött a hatal­mas bán, s a szivén sebzett oroszlány ; küzdelmét éltének viharaival híven adta. Boros Lajos Pethúr báni szerepében mintaképe volt a régi magyarnak alakjában úgy mint jellemében. Ilyenek lehettek az aranybulla kierőszakolói. Follinus mint Biberach lovag, flegmatikus jellemével megnyerte a közön­ség tetszését, Dezséri, Tiborc paraszt szerepében szintén jól játszott. Burián mint II. Endre hidegen hagyott s úgy látszik nem nagy szónoki tehetség. Vasárnap „a piros bugyelláris* ugyancsak az eső következtében kevés közönség előtt adatott. Kis né Arpási K. — mint Zsófi — élénk játéka és kelle­mes dalai által gyönyörködtette a közönséget. Kiss Ferkó Csillag Pál szerepében derék huszárőrmester volt; de itt ott kedvetlenség mutatkozott játékán. Mikei, mint Peták vén huszárkáplár, humoros hu­szár stylusa nem egyszer ingerelte nevetésre a kö­zönséget. Kósza Gyurka szerepében Dezséri jól éne­kelt s a kósza névnek megfelelt. Rácz a póstásfiút falusi eredetiséggel adván szintén tetszésben része­sült. Susták Kata nem jól tanult meg czigányosan beszélni, pedig szerepét csakis az tehette volna ér­dekessé. Kedden előadott Clairville és Gaber műve „A koruevilli harangok/ Kiss Ferkó a koruevilli marquis szerepében ismerősünk, játékának sikerét úgy a színpadon való otthonosságát ismerjük. Dala elég méltósággal volt adva, s egyik másik részlete különösen jól sikerült. Boros Lajos a Gáspár bérlő szerepében kiérdemelte a közönség tapsait az őrül­tet általános megelégedéssel adván. Mikei, mint biró, szintén törekedett a szerepében előforduló ko­mikumot előnyösen feltüntetni s a közönség hangu­latának nyilvánítását tekintve el is érte czélját, valamint Dezséri a jegyző is, azonban a tetszés nyil­vánítás előidézésében része volt a komédiáskodásnak is, a minek ugyan kis részben hely adható s csak mint mellékeszköz hébekorba helyes. Kocsis Irma Zsenién (Rákosy szerint) szerepét helyesen fogta fel és a hideg közönséget is fölmelegité néha néha. Kissire Szerpolett szerepét nem dicsérjük. Kissué nekünk sokkal régibb ismerősünk, sokkal inkább gyönyörködtünk már énekében és játékában, mint sem dicsérni kellene. A darab általán véve sikerült, s a jelmezek minősége úgy mint Ízlésre megfelelnek a társulat jó hírnevének. Közönség ez előadáson is csekély számmal. Úgy látszik, nem tudunk, vagy nem akarunk felme­legedni, mert hogy Bánkbáu, Piros bugyelláris és Kornevillei harangok-ból álló előadások alkalmával, mindjárt a saison kezdetén, mindig üres házak előtt legyenek kénytelenek szinészeink játszani, azt talán meg tudtuk magyarázni egy Balog vagy a consor­tium színtársulatánál, de nem Beődyék társulatánál. Pedig azt már megmutatta Esztergom, hogy tud, ha akar, lelkesülni. Kérjük a közönséget, ne rontsa le Esztergom­nak eddigi jó hírnevét, mert ha ezt lerontjuk, bizony csak a mi kárunk lesz az is. Hírek. — A Közigazgatási bizotság május havi ren­des ülését múlt kedden megtartotta az alispán el­nöklete alatt. Az ülés legkiválóbb mozzanata volta kőhidgyarmati iskola átalakítására vonatkozó kér­vény elintézése, mely hosszabb vitát eredményezett, mig végre a kérvénynek hely adatott, Ezzel kap­csolatosan a tanfelügyelő különösen kiemeli Hazay Ern ő és Kobek Istvánnak a bátorkeszi iskola kö­rül szerzett hazafias érdemeit s ezeknek bejelenté­sét indítványozza a ministerhez, mi elfogadtatik. Az I adófelügyelő helyet a jegyző Hamar Árpád előter­jeszti a többi közt, hogy Esztergom sz. k. város adójából végelszegényedés, illetve vagyon nélküli elhalálozás folytán törlendő 789 írt. 41 kr. mely javaslat elfogadtatik. A közmunkák behajtására vo­natkozólag az állammérnök különösen kiemeli a szolgabirák erélyét, a kir. város közmunkák lcszol- gálásánál azonban nem talál ez állapodra elegendő kifejezést, minek folytán a kir. városi polgármestere nagyobb erélyre utasittatik. Ülés vége fél tizenegy órakor. —- Lövés. Hétfőn reggel 4 óra tájban közeli lövés ébresztette fel öreg uteza lakóit, mely az adó hivatal előtt álló katona őr fegyveréből eredt. Ez ugyanis éjfél óta ott járkálván, felváltatását 4 órán át biába várta s a polgári kérdezősködők előtt sa­ját vallomása szerént betegeskedésének következté­ben elgyengülve kényszerült e tettre ; lövése azon­ban, mely fölváltását czélozta, sikertelen maradt s kénytelen volt a reggeli végleges fölváltást bevárni. Mi volt az ok és mi az eredmény ? a kaszárnya titka. — A Lövöldéi közgyűlés múlt vasárnap dél­előtt megtartotott. Az érdekeltség nem mutatkozott oly mérvben, mint ez várható volt, de a gyűlés azért határozatképes volt. A gyűlés lefolyásáról hely­szűke miatt részletes tudósítást jövő számunk hoz. —- Lapunk kiadója családi ünnepet ült ked­den. Gizella leányát vezeté oltárhoz Kirz József Párkányból. Meglepő és ritka látváuj volt, midőn a meuyasszonynyal saját nagyatyja, és unokájának vőlegényével a nagyanya tánczolt egyet. Boldogsá­got az ifjú párnak. —- Kirván szombaton délután oly sebes eső volt, melyet felhőszakadásnak is lehetne nevezni. Az eső az szőlőhegyekről a földet úgy elhordta, hogy az igy okozott kár kiszámithatlan. — Mogyoróson vasárnap délután volt zápor oly heves kitöréssel, hogy a többi közt egy rozs- táblát, mely három gazda tulajdonát képezé teljesen tönkre tette. A falun keresztül menő árok pillauat alatt túl ömlött és a viz ragadott mindent, mi moz_ A fin szerencsésen elhagyta az erdőt s már a szirtes utón járt. Ekkor a völgyben egy katona megállította. Az a katona volt, a ki üldözte a bujdosót s boszút es­küdött a kutatás napján. — Megállj gyerek! — kiáltá durván a mar- C7ona férfin — tehát végre mégis csak megkeritet- telek. Jó gondolat volt a fiatal rókafit meglesnem, hogy a vén róka odújába juthassanak. Keservesen meg fogom rajta torolni szenvedéseimet! — Atyám, atyám ! kiáltá kétségbeesetten afin, ki veszélyében mindig atyja nevét szokta szólitani. Az üldöző mosolyogva mondá: — Ne hívd, hanem vezess hozzá engem. — Nem vezetlek, mert te megölöd. — És zokogva födte el piros arczát. — Dehogy bántom. Látod neked adom ezt ha hozzá vezetsz — és néhány fényes pénzdarabot mutatott neki. — A mama megtiltotta nekem; én nem mu­tathatom meg neked az utat, mert a mama azt mondja, hogy te rósz ember vagy ! Ohó ! ezek a yankeék korán megtanulnak károgni. Már az any atéjjel gyűlöletet szívnak be ellenünk. Mondd meg azonnal ! De a fin daczosan megállott s nem szólt sem­mit sem. Hiába czirógatta, majd meg hiába fenye­gette a fiú nem árulta el atyát, A türelme fogyott katona azzal ijesztette, hogy föl akasztja egy fára s igy kiesalja a vén rókát odújából, — Kérlek ne bánts — esedezé a gyermek, midőn a durva katona a hurkot nyakára vetette. — Oh atyám, oh anyám... De segély kiáltásait nem hallotta meg a buj­Az aggódó auyanem maradhatott otthon. Fia után sietett, mintha érezte volna, hogy veszélybe küldötte, És el is érte épen akkor, midőn a vad útonálló letartóztatta a gyermeket. Mennyi gyötre­lem szállta meg az anyai szivet. El volt rejtőzve a szirtek közt, mert ő is a halál áldozata lett volna. Majd meghasadó szívvel volt szemtanúja a szomorú — Istenemre mondom, hogy meghalsz, ha nem beszélsz. Még egyszer, mondd meg hol vau el­bújva atyád? A gyermek nem válaszolt, csak reszketett és esengo szemekkel kérlelte a szívtelen hóhért, de ez meg nem indult. — Legutoljára kérdelek — mondá fenyegető hangon a szívtelen s a kötél végét egy fa ágára dobván már elhatározta a gyermek kivégzését. De majd mintha kissé megindult volna. — Még is csak szomorú ilyen fiatalon meg­halni. De mit beszélek — mondotta megint zordul és durván — belőled is csak ellenség növekednék, te is csak velünk szállanái szembe ! A fiú teste lóbálózva emelkedett följebb és följebb. Egy darabig erősen megfeszítette a kötelet s mikor a szerencsétleu gyermek már megszűnt vo­ua glani elbocsátá, mert kötele olyan szerszám volt, melyet sohasem nélkülözött. E pillanatban éles siivöltéssel röpült egy vil­logó balta a gyilkos feje felé s úgy találta, hogy a következő pillanatban holtan rogyott össze. A második pillanatban már elősietett a szirtek mögül az öreg Samu és gyorsan leoldotta a gyer­mek hideg nyakáról a hurkot. Hosszú fáradság után végre mégis sikerült a gyermek vérét keringésbehozni s igy meg volt mentve. A végigszeuvedt állatias bánásmód ugyan na­pokig beteggé tették, de az anyai gond és szeretet még is nem sokára meggyógyította. Midőn Samu az úrnőt nem találta houu, azon­nal arra gondolt, hogy az aggodalom fia után kész­tette. Kétszeres segélyre vau utalva. A mennyire sebei engedték sietett a grotta félé. Nem messze- tőle e'gy szirt tövében áléi tan találta az uniót s mi­dőn egy lépést tett észrevette a gyalázatos hóhért. Egy pillanat elég volt arra, hogy megmentse a fiú életét biztosan találó baltájával. Lewis Phiuneyt a foiytonos jó ellátás egészen helyre állította és egy éjszakán meg is menekült családjával. Nem régiben, midőn a béke áldásai követték a háború borzalmait, Phinuey visszatért családjával elhagyott tűzhelyéhez. Nyugodtan és boldogan élnek most mind a hárman. A negyedik a jó öreg Sara, a ki csöndesen megpihenve a kályha mellett, bodor füstöt eregetve gondol vissza arra a borzalmas világra. Ő a leg- boldogaob. _ó. ditható volt. A község lakói villákkal és gereblyék- kel fogdosták ki az apró állatokat, melyeket a viz elsodort. A kár igen nagy. — Dr. Feichtinger Sándor. Az „Esztergomi Közlöny “ a jubiláló «főorvos úrról, előre bocsátva érdemeinek méltatását, a következő életrajzi adatokat közli : Dr. Feichtinger Sándor szül. Esztergom sz. györgymezőn 1817-ben, gymnasiumi tanulmányait Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte fé­nyes sikerrel, Orvostudóri oklevelet 1840-ben nyervén szülővárosában kezdte meg pályáját, hol csakhamar keresett s népszerű orvos lett,elannyira, hogy 1861- ben Esztergommegye főorvosává választá őt, s mint ilyen részt vett a város anyagi mozgalmaiban, ér­demei el nem év ülők az iparbank alapítása körül, melynek elnöke s a reáltanoda létesítésénél, mely­nek jelenleg is buzgó és tevékeny igazgatója. Ily sok oldalú munkásság még nem meríti ki egészen tevé­kenységét. Buzgó napszámosa a tudományos iroda­lomnak is, s mint természettudományi és orvostani iró, maradandó emléket emelt működésének. Érde- demei nem csak a hazai tudomány terén részesül­tek fényes elismerésben, de elismerésben részesült a külföld előtt is. Tagja több hazai és külföldi tu­dományos társulatoknak. — Képviselő választás. A kisorsolás folytán szükségessé vált és jövő hétfőre kitűzött városi kép­viselő választás ügyében megeredtek a mozgalmat. Helyeseljük az intézkedést, hogy a lehető rövid idő tűzetett ki a választás megejtésére, hogy sokáig ne nyúljék a korteskodás, mert elfajul. Mig a kortes­kodás el nem fajul, mig az egyszerűen a kapaczi- tálás fegyverével él, addig nem lehet szót emelni emelni ellene, sőt határozottan kívánatos, hogy a választó polgárok kölcsönös érintkezések folytán nézeteiket kicseréljék, azokat megállapítsák, mert különösen a városi képviselők vaunak hivatva arra, hogy a polgárok összeségót képviseljék. Egyik kerü­letből már kész megállapított névjegyzéket is lát­tunk, melynek csak a polgárok szavazata szükséges érvényességéhez. A jövő vasárnapra minden kerület­ben két három helyre terveznek értekezletet. —- iuniális. Az esztergomi iparos iíjak ön­képző betegsegélyző egylete, miut értesülüuk egy juuiális megtartásán fáradozik, melyuek jövedelme az egylet alaptőkéje javára fog fordittatni. — Színházi játékrend. Ma csütörtökön Csiky Gergelynek darabja a „Proletárok,* szombaton a „Kis Herczeg* operetté, mely a Kornevillei haran­gok után a legnagyobb hatást érte el mindenütt; vasárnap Cserváry Ilonka első fellépteül a „Sárga csikó“ népszínmű, hétfőn Kórodi Péter 100 aranyat nyert népszínműve, a „Legény bolondja/ Azt hisszük, e sorozat magában véve olyan, melyet a legnagyobb megelégedéssel lehet üdvözölni ; a sorozat változa­tossága mellett azonban még nagyobb érdeme Beő- dynek, hogy mind ezen darabok bérletben adatnak és igy újólag megérdemelni igyekszik azt a múlt évi dicséretet, hogy reális solid ember, ki a Korne­villei harangok kivételével bórletszünetet nem csinált ; most is alig egy hét alatt három oly darab, mely náluuk még nem adatott. Váljon még ily műsoro­zat után is hideg marad a közönség? — Utóállitas. A kir. város területére az utó- állitások jövő szombaton, május 15-én fognak meg­tartatni, mire az érdekeltek figyelmeztetnek. — Borászati congresszus. Kedden megkez­dette a congreszus tanácskozásait és élénk részvét mellett, a legkedvezőbb auspiciumok alatt folynak a tárgyalások. Kapott értesítésünk jövő számban. Beküldetett. *** Hamburgi Sorsjegyek hirdetése foglaltatik lapunkban Kaufmann és Simon czégtől a hamburgi sorsjáték gazdag nyereményekben kedvességnek ör­vend, annál inkább, mert állambiztositást élvez és a nevezetes ezég ismeretes pontos és solid kezelése és szerencséje által. Pincze és szőlő eladás. Szeut-györgymezei határban „Báuomhegyen“ volt Újvári Istváu-féle legjobb karba helyezett présház pincze és szőlő szabad kézből eladó. A vételár le­fizetésére — kellő biztosíték mellett — hosszabb időszak engedtetik. — Bővebb értesítést nyerhetni a tulajdonos Sztankay Kálmánnál. S z ó d a v i z legkellemesebb vegyitéke a bornak, egyszersmiud az emésztési szervekre rendkívüli gyógyhatást gyako­rol, kapható folyton friss töltésben a gyárban (Bu- dautezán) valamint minden vendéglő és kereskedés­ben, 1 nagy syphon 10 kr. 1 kisebb 6 kr. Legjobb minőségű Dreher-féle palaczk sör 1 palaczk ászok (lager) sör 19 kr. 1 „ mártiusi sör 21 kr. (betét palaczkért külön 10 kr.) Kapható az esztergomi sörraktárban Széchenyi tér 336 sz. a. Felelős szerkesztő : Kőrösy László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom