ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-07 / 109. szám

gyalázóktól. Ezen tevékenységéhez kéri a hivek jóindulatú támogatását is, mert haszontalan minden szép­és jóakarat, ha a közönség a jó ügy elé csak akadályokat és nehézsége­ket, sőt rosszlelkű izgatásokat gördit. A sírkeresztek, valamint minden temetőügyben a felvilágosítás a plé­bániahivatalban megtudható. Ugyancsak az egyházközség kebe­lében alakult temetkezési segélypénztár oly áldásos tevékenységet fejt ki, hogy egy év lefolyása alatt meg­halt testvéreink hozzátartozóinak kö­zel 10.000 (tízezer) penj-őt fizetett ki temetkezési segélyekre. Ma már minden elhalálozás­nál a tagok hozzátartozói 180 pengő temetkezési se­gélyben részesülnek. Ezen első működési évben 78 esetben fizettek ki se­gélyt. Első hónapokban 80 pengőt, ma már 180 pengőt. Ezen Intézmény nem kivan külö­nösebb propagandát A templomba mindenki magától megy, hogy lelki szükségletét kielégítse és az isten­tiszteleten lelkileg felüdüljön; ugyan­csak a kórházba sem hívnak senkit, hanem minden testileg szenvedő embertársunk sietve keresi föl a kórházi tudós orvosokat, hogy testi fájdalmukra enyhítő irt adjanak. Ezen temetkezési segélypénztárt is bárki felkeresheti és tetemes anyagi segélyben részesül, ha belép köte­lékébe. A halálesetenkint befizetett 10 filléres járulékával szemben még szociális tevékenységet is fejt ki, amidőn elhunyt szegény testvéreinek tisztességes temetést is biztosit. Se­gíts másokon,magadon is segítve lesz. A segélypénztárnál a 2500-as létszám rövid időn belül be­telik, annál több tagot a pénztár nem vesz föl. 2500-as létszámnál a segély 200 pengő lesz. H. S. OTI-hátralékokra vonatkozó belügy­miniszteri intézkedés nem könnyí­tenek a kisiparosok elviselhetetlen közterhein és nem alkalmasak arra, hogy az adónyomás terén csak pil­lanatnyi fellélegzésre is módot nyújt­sanak. Az október 10-i demonstrá­ciót országos jellegűnek tervezik, éspedig olyan formákan, hogy a de­monstrativ naggyűlés alatt ország­szerte mindenütt bezárják az iparo­sok műhely :iket, boltjaikat, valamint az ország minden területéről külde­nek egy egy delegátust a fővárosi nagygyűléshez. M. H. H | m ig» M£ I rf EL l\ B Éjjeli szolgálatot október 1-től 7-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Október 10-én tartja az iparosság de­monstrációs nagy­gyűlését. Az a huszonegytagú bizottság, amely a kőszegi iparoskongresszus határozatából kifolyólag magáravál­jalta az országos demonstráció meg­rendezését, hosszas tárgyalások után úgy határozott, hogy a fővárosban október 10-én rendezik meg a de monstrációt, anélkül azokban, hogy a kongresszus ama határozatát is végrehajtanák, hogy a demonst­rációval a gyűlés napjára az összes alkalmazottaikat is kijelentik az OTI-bóI. A bizottság úgy találta, hogy Kenéz Béla, lemondott keres­kedelemügyi miniszter nem váltotta be ígéreteit, mert sem az adómeg­könnyítésre vonatkozó pézügymi­niszteri rendelkezés, sem pedig az Október 6. A fenti cím minden évben meg szokott jelenni a magyar lapokban és mindig gyászkeretben. Emléke támad gyakran a nemzet lelkében s ilyenkor mintha lélekharang sza­ván dobogna szivünk. A magyar nemzetnek gyásza van október hatodikán. Gyászolja ama szent I Tizenhármak emlékét, akik a ma­jgyar nemzeti gondolatnak, eszmé­nek, függetlenségnek, szabadság­jnak voltak bátor, megnemalkuvó, bizakodó harcosai. Nem mindnyá­jan voltak e nemzet fiai, de mind­nyájan katonái legszentebb esz­ménknek : a magyar szabadságnak és annak vértanúi. Szomorú emlék­nap, de csak egy a sok közül. Ennek a szerencsétlen, sokat szen­vedett, többször letiport, de mindig feltámadt nemzetnek annyi vérta­nuja van, hogy az évnek akár minden napján is gyászt ülhetnénk. Pusztította nemzetünk legjobbjait a nyugati hódításra induló hatalmas Félhold. Sok sok vértanút szedett az osztrák beolvasztási eszme, mely­nek zárköve lett 1849. október ha todika, amikor tizenhárom bátor, törhetlen harcost végeztetett ki a dühtől tajtékzó, orosz fegyverekkel győzött osztrák kamarilla. Ezek emlékét gyászoljuk ma. Ma, ami­kor feltárva legtöbbjük sírja, de óh fájdalom, idegen impérium alatt nyögő földben. A szabad magyarok 1867. óta nem értek rá megkeresni a Tizenhármak sírhelyét. A rab­magyarok 12 évi raboskodás után már megtalálták azokat. A mi szé gyenünk legyen ez, vagy az ő érdemük ? Amikor szent elmélkedésbe me­rül lelkünk e napon, a gyászemlé­ken elgondolkozva, még mélyebb, még sötétebb lesz fájdalmunk. Nem csak a Tizenhármakat gyászoljuk ma, hanem országunk kétharmadát •több millió magyarjával együtt. Arad csak tizenhármat vett el tő­lünk, de Trianon több milliót és a milliókkal együtt országunk kéthar­madát is. De lesz idő és kell lennie, amikor Trianon napját is csak mint rossz emléket fogjuk gyászolni, de soha azzal a belső kegyelettel, mint október hatodikát! V. I. Az aradi vértanuk emlékezete Esztergomban. Esztergom város is hagyományos kegyelettel ülte meg október 6-án a tizenhárom aradi vértanú emléknapját. A kö­zépületeken és több magánházon is gyászlobogó lengett, a város kegyúri templomában pedig ünne­pélyes gyászmise volt, melyet Mátéffy Viktor prépost-plébános mondott papi segédlettel. A gyász misén megjelentek a katonai és polgári hatóságok és testületek kép­viselői. A helybeli tanintézetekben hazafias gyászünnepség volt, amely után az ifjúság gyászfátyolos zász lók alatt a templomba vonult. Nyugdíjbavonulás. Lintner Kál­mán m. kir. járási főállatorvos, az általános szeretetnek örvendő „Kál­mán bácsi" teljes szolgálati ideje nek betöltésével november elsejétől nyugalomba vonul. Közös szent áldozás. A Tanult Férfiak Kongregációja október havi közös szent áldozását vasárnap, K 9-én d. e 8 órakor tartja a szent­ferencrendiek templomában. Szent Gellért kegyeletkultusza. A székesfőváros védőszentje Szt. Gellért vértanú püspök emlékének közleményeinkben jelzett általá­nos érdeklődésnek mindenben meg­felelő mértékben - buzgósággal és kultuszeredményekkel áldozott. Ta­bán, leendő Szt. Gellért város — a legutóbbi vasárnap a székesfő­város középpontjának jelentkezett — és indokoltnak láttuk a közóhajt, hogy a zsúfolásig megtelt plébánia templom kibővítésére gondoljanak azok, akik vallási lelkületük és a tradíciók ápolására törekszenek. — Ad. e. 10 órai főpapi Szt. Gellért ünnepi misét dr. Kryivald Ottó pro­látus-kanonok, Osztge lővédő, fé­nyes papi segédlettel celebrálta. A mise végén az Országos Szent Gellért Egyesület azt a hazafias imáját olvasta fel,, amelyet az egye­sület alapító főpártfogója dr. Pro hászka Ottokár püspök diósai za­rándoklásuk alkalmával mindenkor elmondott. Majd körmenet indult meg az OSzTGE és a bencés gim­náziumi ifjúság zászlója alatt. Kö­zépen Köhler Ferenc dr. a lazaris­ták házfőnöke — a lazarista atyák­tól körülvéve vitte a Szent Gellért nagy ereklyét — abban a díszes művészi kivitelű ereklyetartóban, amely erősen emlékeztet a nagy­boldogaszonyúti Szent Gellért temp­lomra. Az ünnepi beszédet ezúttal dr. Hász István tábori püspök, Osztge díszelnök elfoglaltsága foly­tán Strommer Viktoriu bencésrendi házfőnök mondotta. A beszéd ha­tása alatt erősítette m<g zászlójuk alatt dr. Kamenszky Gyula az Osztge alapító orsz. ö. elnöke fogadalmu­kat, hogy a Szent Gellért szobor­ünnepet mindenkoron Szent Gellért vértanusági halála évforduló nap­ján, vagy azt követő vasárnapon tartják meg. A fogadalmat az integ­ri ási ima elmondása, S/ent Gellért ereklyehódolat s a himnusz elé­neklése követte. A körmenet ezután visszatért a templomba, ahol dr. Köhler Ferenc a Szent Gellért erek­lye eredetéről, a csodás gyógyulá­sokról beszélt, majd az ereklyével Olcsó, mert jó! Teniszflanell, vagy festő —'59 P Intézeti csíkos anyag . . —*88 P 140 cm. sötétkék gyapjú­szövet 3*— P Mosóselyem, végárú . . —*88 P Cserkész, vagy apacsing 2 90 P Leányka klothkötény . . 1*80 P-től Fiúcska gyapjúöltöny . . 6*90 P-től Patentharisnya 1. sz. . . —*32 P Tornacipő 28—34 . . . 2*58 P Tornacipő 84—41 .... 2*98 P BALOG LÁSZLÓ divatárúházában, hol gyapjúszövetek, selymek, vász­nak, kész női-, férfi-, gyermek-kábá­tok, ruhák, kötöttárúk, s valamennyi ruházati cikk a rég bevált minőség­ben leszállított árakon kerülnek forgalomba. Alapíttatott 1885-ben. áldást adott a körmeneti buzgósá­gckra. Ezután dr. Angyal Kálmán apátplébános, Osztge alapító fővédő vendégül látta magánál az egyház­község vezetőségét, az Országos Kath. Szövetség Rendező Bizottsá­gát s Osztge Elnökséget. Az érde­kes megbeszélések között a papi pályára való buzdítás, a pálosoknak Esztergomba is letelepítése és az a fontos kérdés szerepelt, hogy miképen lehetne az Országos Bí­rói—Ügyészi Egyesület útján moz­galmat indítani a családi élet tisz­tasága érdekében a házasságtörési szakasz szigorított alkalmazására. Osztge elnökség. Színtársulat Esztergomban. Az Országos Művész Szinház igazga­tója, Szentiványi Béla f. hó 11-én, 12-én és 13-án tartja előadásait társulatával Esztergomban a Korzó­mozgó helyiségében. — Az előadá­sok naponta este fél 9 órakor kez­dődnek. A három szép, nívós, igaz művészetet nyújtó előadásra felhív­juk szinpártoló közönségünk figyel­mét. A bérleteket Bihari László titkár gyűjti. A gazdasági cselédek jutalma­zása. Az államháztartásnál minden vonalon való takarékosság fogana­tosítása dacára is, a földművelés­ügyi miniszter az 1933. évben is fenntartja a gazdasági cselédek ju­talmazását. Ezzel is dokumentálni akarja a földművelési kormány, hogy mily súlyt helyez a becsülettel szolgáló gazdasági cselédekre. Az Öregcserkészek szinielő­adása, amely iránt nagy érdeklő­dés mutatkozik a város közönsége körében, f. hó 15-én és 16-án lesz a Fürdő Szálló színháztermében. Szinre kerül — mint már közöltük — Bónyi Adorján Édes ellenség c. színműve. A meghívókat a jövő hét folyamán küldik szSt. Meghosszabbították a külföldi csomagok átvételének határide­jét Az importőrök körében sok panaszra adott okot, hogy a posta a behozatali engedély nélkül érke­zett csomagokat visszaküldi még mielőtt a címzett a behozatali enge­délyt meg tudta volna szerezni. En­nek oka az volt, hogy a posta csak két hétig tartja a csomagot a cím­zett rendelkezésére. A legújabb ren­delkezés szerint a postavezérigaz­galóság a behozatali engedélyek bemutatására szükséges határidőt 4 hétre hosszabbította meg. M. H. Hol a jó és olcsó hús mosta­nában ? Varga Jenő hentes üz­letében, Rákóczi-tér 3. sz. Intézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom