ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-24 / 80. szám

Az inségpénzek felhasználásának eddigi rendszere is revízióra szorul. Teljességgel hibás eljárás az, midőn nemcsak betegek, öregek és munkaképtelenek, hanem munkabírók is kapnak minden ellenszolgáltatás nélkül élelmezést és egyéb segélyeket. Az állam és a társadalom által nyújtott inségpénzek produktív felhasználását már most kell elkészíteni s ennek a kis eszmefuttatásnak is csak az lehet a célja, hogy jóelőre törekedjünk a nagy feladatnak minél tökéletesebb megoldását előrelátással előkészíteni és minden erőt ennek a nagy célnak szolgálatába állítani, minden lehetőséget kihasználni. Nem meddő vitatkozásokra, múltban turkálásokra, sorrendkeresésekre van most szükség, hanem elszánt, bátor cselekvésre ! — o. — Esztergom jövőjéről szóló ének! Gyárak, — nyaralás, — egyetem. Rudnay, Kopácsy, Szcitovszky és a nagy Simor ajándékba adta Esztergomnak Magyarország legszebb székesegyházát, a szemináriumot, képezdét, a Sötétkaput és környékét. A székesfőkáptalan a hatalmas könyvtáron kívül megépíttette a kanonoki lakásokat. Ezek, a prímási kereszténymúzeum, és a város gyönyörű fekvése, ma Esztergom azon nevezetességei, amelyért igen sokan keresik fel a várost. A szabad királyi város rendezte az útvonalakat, megépíttette a kitűnő vízvezetéket, a Takarékpénztár az országos hírű strandfürdőjét és néhány lelkes esztergomi úr, Bleszl Ferenc kir. tanácsostól kezdve Etter Ödön vezérigazgatóig, Perger főtanácsos és Vitéz-Szívós Waldvogel tábornok és mások külső csint is varázsoltak ide. És ezzel vége leune a város fejlődésének? Igaz az, hogy iskolákkal bőven fel vagyunk szerelve, a gimnázium, amely a szt. Benedek fiainak vezetése alatt már évszázadok óta terjeszti a magyar kultúrát és hazafiasságot, a város reáliskolája, amely a 4 osztályból hamar 8 osztályúvá fejlődött és tanítás szempontjából nem marad el a gimnázium mellett, a Szt. Vince apácák óvodája, elemi iskolája, pol gári iskotája és leánygimnáziuma, a reálgimnázium, a városi óvoda, a Szt. Anna templom melletti óvoda és elemi iskola, a város elemi iskolák mind kultúrát teremtenek. Igy a férfi és női képezde is. Elmaradt azonban a nagy garnizon, a Vaszary prímás alkotta óvónőképző, a csendőriskola, amelyek súlyos mínuszt jelentenek a város életében. Piacunk a legdrágább talán egész Magyarországon, — gyáripar, kereskedelem nincs, elvesz tettük élelmezési területünket, Párkányt és környékét. A primacia és jőkáptalan elszegényedett, nem a saját hibájából, de a cseh okkupáció folytán. Non plus ultra. Itt meg kelfene állni?! Nem, soha! A megállás a halált jelenti, a fejlődés az életet. Adófizetőink alig vannak, a városháza nagy kínnal fizeti saját alkalmazottait. — További fejlődésre évtizedekig nincs kilátás. Szebb gyümölcsünk Budapestre kerül, mi csak a maradékot kapjuk, jövedelmünk nincs, de akkora adót és pótadót fizetünk, hogy még a rendes öltözködésre se jut. — Egyleteink száma szinte megszámlálhatatlan és így egyik se virágzik, borainkat csak potom áron tudjuk értékesíteni, a Borászat Rt. lassan leáll. Fakereskedelrnünk most alig van, piacunkat elvette a fejlődő Dorog és nincs az a hatalom, amely onnan ide visszahozná a vásárt. Legjobb példa itt Budapest. Buda az ország fővárosa volt és Pest kezdett fejlődni és ma már tízszer felülmúlja Budát, hol vannak a híres budai vásárok: — a történelemben. Esztergom jövőjét, illetve további fejlődését három tényező alkolhatná. Az első, ha valamely nagy gyárat tudnánk ide kapni, a második a nyaralási akció még intenzivebbé tétele (videant consules!), a harmadik, ha Budapest, az amúgy is túlzsúfolt egyetem egvik fakultását, mondjuk a jogit, áthozná Esztergomba. Ezzel körülbelül 1000 lakossal szaporodnánk és a most internátusokban lévő fiatalemberek helyét elfoglalnák a jogászok. A Rottermere határral Esztergom jövője meg volna állapítva, Lévától—Esztergomig nincs oly szép hely, mint Esztergom, de ez a mostani, úgynevezett világbékés a Trianon átka alatt csak álom, amelynek megvalósításáért sokat kellene imádkozni. —i. —n. A polgármester kedvezményt kér a kereskedelmi minisztertől a Nagyboldogasszonykor Esztergomba zarándoklóknak. Nagyboldogasszony napját, Esztergom legnagyobb ünnepét, az idén is szokott módon és keretekben, de már nagyobb körzetből várható zarándokok részvételével fogjuk megünnepelni. A Máv. ugyanis újabban az ipari, kereskedelmi és közigazgatási gócpontok szomszédos forgalmában, 30 kilométernyi körzetben, o3°/o-os menettérti vasúti jegyeket ad ki a környéki lakosságnak, ami Esztergomra nézve is érvényben van. Ez lehetővé teszi, hogy a megyebeli községekből a búcsúsok már Piliscsabától, Sütlőtől és Sárisáptól kezdve olcsóbb menetdíjjal jöhetnek Esztergomba. De 33

ü

/o-os díjmérséklést élveznek bárhonnan, már 15 utaslétszám mellett, a csoportosan utazók is. A város azonban ezzel sem elégedik meg, a polgármester a kereskedelmi,minisz terhez intézett felterjesztésben Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából az ide utazók számára 50%-os menettérti kedvezmény megadását kérte mint az a Budapest—Esztergom közötti viszonylatban vasár- és ünnepnapokon már évek óta megvan. HIREK. Éjjeli szolgálatot július 23-tól 29-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Tinódihoz!... Jó Tinódi, nem is tudja te kegyelmed, Hogy mennyiszer emlegetem kegyelmedet! ?. Itt bolyongok mosíanába', Hol annyit sírt hajdanába'! ... Isten áldja nótás lelkét, Aranyozza meg a kezét, Hogy a magyar dicsőséget Feledésbe nem engedte ; Jó időbe', rossz időbe' Irta, sírta, énekelte !... Jó Tinódi! Tekints le ránk a magasból!... Sír a lelkünk, mint tied, a fájdalomtól; Akkor török, most a cselák Rabol, pusztít, mint a zsebrák !. . t Isten tudja, mi lesz velünk ! ? ... Mint a polyva az ellenünk i ... Imádkozz ott fenn az égbe' : Uram, nézz a magyar népre, Ezeréves dicsősége Ne hulljon a semmiségbe !... Gyarmathy József. Búcsú. A helybeli Szent Annatemplomban július 26-án, kedden, tartatik a búcsú, amely 8 napi ájt itossággal van összekötve. Az első litánia hétfőn d. u. 6 órakor lesz ; kedden reggel 6 órakor szentbeszéd, utána énekes szentmise. Ezenkívül 8, 9, 10 és 11 órakor is hallgathatnak a hivek szentmisét. A litániák minden nap d. u. 6 órakor veszik kezdetüket. Az ájtatosság aug. 2-án reggel 6 órai szentmise után Te Deummal záródik. A Bakács-kápolnai Mária-kongregáció férfitagjait értesítjük, hogy a rendes havi gyűlési ájtatosság elmarad ezen hónap ötödik vasárnapjára SlVre a kápolna javítása miatt. Vezetőség. Német evezősök látogatása. F. év. augusztus 31-én, vasárnap d. u. 6—7 óra között 114 német evezős érkezik városunkba. A regatta egyletben fognak kikötni s másnap délutánig időznek itt, amikor is tovább folytatják útjukat Budapestig. Az Esztergomi Hajós Egylet ünnepélyes fogadtatásban részesiti a német vándorevezősöket. Rendkívüli közgyűlés a reformátusoknál. Az esztergomi református egyházközség egyházi tanácstermében (Szt. Imre-utca 36.) f. hó 24 én, vasárnap délután V

g 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart — az ú. n. gyülekezeti terem építése ügyében, — amit már a presbyterium előkészítve terjeszt a közgyűlés elé, amely rendkívüli közgyűlésre az egyháznak minden adófizető s érdeklődő tagja ezúton is meghivatik s tartsa is egyháza iránti kötelességének a hűséges megjelenést. Az elnökség. A kesztölci önkéntes tűzoltóegyesület jubileuma. F. hól7-en, vasárnap ünnepelte a kesztölci önkéntes tűzoltóság 22 tagból álló fegyelmezett kis csapata az egyesület fennállásának ötvenéves évfor dulóját. Az ünnepségen a község lakosságán és helybeli vezetőin kivült résztvett Reviczky Elemér főszolgabíró, vármegyei tűzoltószövetségi elnök, László István vm. tűzrendészeti felügyelő, Berencz György járási tűzrendészeti felügyelő és Hacher Gyula csévi főjegyző, tűzoltóparancsnok. Az ünnepség szentmisével kezdődött, mely után a hősök emlékszobránál éremmel tüntették ki azokat a tűzoltókat, akik 5 évi tűzoltói "munkásságukkal, ügyszeretetükkel azt kiérdemelték. Majd ezután az egyesület minden tagja ismét öt évre tűzoltói fogadalmat tett. Fogadalomtétel után Reviczky (Elemér főszolgabíró mondott meleghangú beszédet a tűzoltó önfeláldozó felebaráti szeretetéről. Dr. Vándor József plébános beszédében kiemelte, hogy ez kis a fegyelmezett csapat, amely vasárnapi szabadidejében oly buzgó lelkesedést és föltétlen engedelmességet tanúsítva szokott gyakorlatozni, nemcsak vagyonát, anyagi javait védi és biztosítja a lakosságnak, hanem példájával nevelőleg is hat a község népére. Ezek után befejezésül a tűzoltók Siska Mihály szakaszparancsnok vezényletével egy lámadógyakorlatot és egy 9-es iskolaszerelést mutattak be, amelynek biztos lélekjelenlétet tanúsító gyors és ügyes végrehajtásával mindenkinek a tetszését és elismerését méltán kiérdemelték. Arra az elismerésre, melyben a kesztölci tűzoltók ebből az alkalomból részesültek, teljes mértékben rá is szolgáltak, mert valahányszor tűz volt Kesztölcön, gyors megjelenésükkel, határozott lélekjelenlétükkel és önfeláldozó munkájukkal mindig sikerült nekik a tüzet eloltani vagy lokalizálni s igy a fenyegető veszedelmet elhárítani. Hogy a kesztölci tűzoltóság ilyen eredményesen és elismerésre méltóan működik, abban Szigethy Mihály főjegyzőn kivül Laborczai Vince adóügyi jegyzőt illeti a főérdem, aki mint tűzoltóparancsnok az elért eredményben lelkes, fáradságos és önzetlen munkájának láthatja megérdemelt gyümölcsét. (H. I.) Sárisápiak megnyugtatására. Lapunk legutóbbi számában megjelent panaszlevélre Reviczky Gábor dr. alispánhelyettes sürgősen kereste meg a győri kulturmérnökséget, hogy a felpanaszolt Malomárok-ügyben intézkedjék. Az elhalt iparos özvegyének nem feltétlenül kell a halá!ozás

;

ól számított három hónapon belül az ipar gyakorlását megkezdeni. Az özvegy nem kötés az 1922. évi XII. t.-c. 7. §-ban előírt 3 hónapon belül megkezdeni az elhunyt iparjoga alapján az ipar folytatását. Ebben az esetben azonban az özvegy nem gyakorolhatja az elhalt házastárs iparjoga alapján, hanem csak újabb iparjogosítvány birtokában, amelynek megszerzéséhez az özvegy a szakképzettséget igazolni nem tartozik. Amennyiben az özvegy szakképzettséggel nem rendelkezik, tanoncot csak abban az esetben tarthat, ha olyan üzletvezetője van, ki saját személyében rendelkezik szakmai képességgel. M. H. A Szent István-Hét ünnepségei Budapesten. A Szent Isván-fíét ünnepségeit az idén is a szokásos fénnyel üli meg a főváros. Kétszeres fontosságú a mai viszonyok között, hogy az a morális erő, amely ebben a nemzeti ünnepben rejlik, az idén is érvényesüljön és a Budapestre sereglő vidéki és külföldi közönségben fokozza az ezeréves mult történelmi hatását. Az ünnepségek központjában az idén is az augusztus 20-i körmenet és az aznap este rendezendő nagyszabású gellérthegyi tűzijáték áll. Azonkívül az ünneprendező nagybizottság továbbfejleszti azokat a szórakoztató és oktató látványosságokat, amelyek a népies és nemzeti vonás< kat viselik magukon. Ezen a téren már az előző évek is egyre gyönyörűbb és megkapóbb alkalmakat produkáltak, amelyeknél a magyarság nemzeti egyénisége jelentkezett a magyarországi és a külföldi vendégek érdeklődése előtt. Az idén is be fog mutatkozni a magyar falvak művészete zenéjével és táncaival. Az a megértés, amely ezeket a látványos-