ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-10-07 / 110. szám

ESZT Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: HOMOR IMRE. Országos fanárgyűlés Eszter­gomban. Sajnálatos dolog, hogy Esztergomban az „ellen­zék" köntösében egy olyan irányzat forgolódik és kelleti magát, amelynek pozitívuma következetes tekintélyrombo­lásban merül ki, negatívuma pedig nem egyéb gyűlöletből fakadó rendszertelen piszko­lódásnál. Pedig elképzelhető lenne az esztergomi város­politikában is olyan ellenzéki irány, amely kivívhatná a ko­moly polgár becsülését és amely tartozéka lehetne az egészsé­ges fejlődésnek. Elképzelhető egy olyan ellenzéki irány, amely pozitive telitve lenne komoly tervekkel és jóakarat­tal, negatíve pedig objektív kritikával., Sajnos, az előbbi van meg, — ordító, utcai tenorban ad magáról minden alkalommal életjelt — csaknem mindenkor botrányt és békétlenséget keltve. Különösen sajnálatos és nem kivánatos ez a tekintélyrom­romboló irányzat a primási városban, ahol kétszeresen meg kell becsülnünk a tekin­télyt és ahol a tekintélyrom­bolás legnagyobb értékeinkre is veszedelmessé válhatik. A tekintélyrombolás ugyanis fo­lyamatos, a tekintélyrombolás nem áll meg a kicsi vagy a közepes tekintélyek, a kisebb vagy a nagyobb erkölcsi ér­tékek lerombolásán, — hanem természeténél fogva halad to­vább. Ez az „ellenzéki irányzat" újabban — úgy látszik — arra az elhatározásra jutott, hogy publikálja a város nagy jöve­delmeseit. Ezt nem kifogásoljuk. Ha a jogtalanul magas jö­vedelmeket húzók igényeinek lecsökkentéseért folytat harcot takarékossági és szociális szempontból egy komoly ellen­zéki irány, ehhez mi is csat­lakozunk. Azonban mi is tör­ténik? Kipécézik a város kegyúri plébánosát és kimu­tatják nagyképű részletezés­sel, hogy évi jövedelme 4800 pengő. Tehát végeredményben az [ellenkezője bizonyosodik be, i-mint amit akartak. Beigazoló­dott, hogy a város kegyúri plébánosa szerényen megelég­szik akkora jövedelemmel, mint amennyit ma egy köze­pes városi tisztviselő kap. Buza- és boráron keresztül vezetik azonban le ezt a szá­mot, — természetesen csak azért, hogy a földmíves népet papja ellen hangolják. Szóval: egy jó alkalom tekintély­rombolásra. Ezt igazán nem lehet mon­dani komoly politikai irány­zatnak, — inkább csak egye­sek piszkos manővereiről van itt szó, kik természetüknél fogva ellenségei a polgári szo­lidaritásnak, a politikai fegyel­mezettségnek és rendnek. amiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiMiniiiuiiiiiiinniimiiin Nyilatkozat. Lapunk legutóbbi számában felkérésre alkalmat adtunk Ghyczy Elemér felsőházi tag úrnak arra, hogy a lapunkban megjelent cikke miatt ellene indított sajtótámadásokra vá­laszolhasson. E választ jó­hiszeműleg a nyilttérben tet­tük közzé, hogy ezzel kinyil­vánítsuk, hogy a válaszban foglaltakkal nem mindenben értünk egyet, magunkat e köz­leménnyel nem azonosítjuk s érte felelősséget sem válla­lunk. A közlemény még így is sajnálatos félreértésekre adott okot, amelyekkel szemben ön­ként és nyiltan kijelentjük, hogy a szabadkőművességgel szemben eddigi elitélő állás­pontunk továbbra is változat­lan, mint ahogy ezt azok, akik e lap felelős szerkesztőjét és kiadóját közelebbről ismerik, egy pillanatig sem vonhatták kétségbe. Az „Esztergom" szerkesztősége és kiadóhivatala. Októb er 6-a Esztergomban. Esztergom kegyeletes ünnepélyes­séggel ülte meg az aradi vértanuk emlékünnepét. Délelőtt 9 órakor ünnepi gyászistentisztelet volt a vá­ros kegyúri templomában, amelyet Mátéffy Viktor prépost-plébános tar­tott papi segédlettel. A gyászmisén a hatóságok és iskolák képviseletei vettek részt a hívők seregében. A középületeken gyászlobogó lengett. Mint jeleztük, vasárnap az Or­szágos Középiskolai Tanáregyesület Esztergomban, a bencés gimnázium dísztermében tartotta meg hatvan­ötödik évi rendes közgyűlését, amely alkalomra az ország minden részé­ből érkeztek városunkba középisko­lai tanárok. A Budapestről érkező tanárokat a reggeli vonatnál a hely­beli cserkészdiákok és a cserkész­zenekar várta. Dr. Kemenes Illés gimnáziumi igazgató már néhány állomással előbb az érkezők elé ment, s egyébként is e napon a házigazdái teendőket látta el nagy körültekintéssel. Glatz Gyula h. pol­gármester üdvözlő szavai után a vendégek a cserkészzenekar hang­jai mellett a hősök szobrához vonultak, ahol Obermüller Fe­renc reáliskolai igazgató gyö­nyörű beszéde után az emléket megkoszorúzták. A szentferencren­diek templomában hallgatott szent­mise után, amely alatt a gimnázium énekkara Hajnali Kálmán ének­tanár vezetésével szebbnél-szebb énekekkel emelte az áhítatot, a vendég-tanárok és a helybeli elő­kelőségek lassankint a gimnázium nagytermébe vonultak. A díszes lépcsőházban és a folyosókon a gimnázium, reál és a tanítóképző cserkészei álltak sorfalat. A köz­gyűlésen a bíboros-hercegprímás képviseletében dr. Machovich Gyula érseki ált. helytartó, a fökáptalan képviseletében dr. Lepold Antal, Jeszenszky Kálmán és dr. Meszlé­nyi Zoltán prelátus-kanonokok je­lentek meg. A kultuszminisztert dr. Rácz Kálmán miniszteri tanácsos, a pannonhalmi főapátot dr. Maty­tyasóvszky Kasszián budapesti ben­cés gimnáziumi igazgató, a zirci apátot dr. Nemes Tivadar, a buda­pesti premontrei Szt. Imre gimná­zium tanára, a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát Nagy József Béla egyet, tanár, a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségét Szőcs Gyula, a Tanítóképző Intézeti Tanárok Orsz. Szövetségét Bartal Alajos, a Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövetségét Wanitsek Rezső képviselte. A megjelent előkelősé­gek közt láttuk dr. Huszár Aladár főispánt, Palkovics László alispánt, Glatz Gyula h. polgármestert, Má­téffy Viktor prépost-plébános, or­szággyűlési képviselőt, Nádler Ist­ván pápai kamarás, tanitónőképző­int. igazgatót, dr. Gróh József bank­igazgatót, a Bencés Diákok Szövet­sége esztergomi csoportjának elnö­két, Budapestről pedig Finály Gá­bor c. tankerületi főigazgatót, Jám­bor György beosztott igazgatót, Dsida Ottó győri kir. tankerületi főigazgatót és még számosakat. A reáliskola énekkara dr. Ray­——aW— •! ••illinium i ••iiimiinii mann János tanár vezénylése mel­lett a Magyar Hitvallást énekelte el, majd dr. Maday Gyula ország­gyűlési képviselő, a tanáregyesület elnöke mondott nagyszabású meg­nyitó beszédet, amelyből a követ­kező megkapó részeket közöljük: „...Most Esztergomba jöttünk!..." Tagjaink közül többen talán elő­ször járnak itt életükben. Ki tudna itt a sok százados falak közt közö­nyös maradni ? Ki ne érezné máris, hogy ez a közgyűlés több, mint hivatalos aktus. Ez a közgyűlés él­mény, s ide vezető utunk zarán­dokút — a keresztény civilizáció bölcsőjéhez. Mindazt, ami lelkünk­ben lezajlik, tárgysorozatunkba nem tudtuk beiktatni, mert nem lehet az örömet programmba foglalni, melyet a szives fogadtatás s a forró kartársi kézszorítás melege váltott ki lelkünkből. S nem lehet prog­rammba venni a szívdobbanást, amelyet Szent István, Pázmány, Balassa, Rákóczi emléke, s a kö­zépkori magyar egyházművészet kincses kamrájának látványa ver fel a hozzáértő és megihletett ta­nári kebelben. S nem lehet prog­rammba foglalni a könnyet és a lángot, melyet a tulsó Dunapart rab magyar világának őrjítőén szép panorámája csal ki égő szemgo­lyónknak gödreiből. Hála a magyar prímások szent konokságának és bölcs konzervati­vizmusának, mellyel Esztergom pri­mási székváros jellegét szinte ezer esztendőn keresztül fenntartották. Ha engedtek volna Pest gravitáció­jának, a nagyobb fény vonzásának s engedték volna itt kialudni az őstűzhely tüzét, a magyar élet ma szegényebb lenne Esztergommal. Akkor a várhegy tetején ma nem egy büszke dóm hirdetné a keresz­tény civilizáció élő és megingatha­tatlan uralmát, hanem romok és beomlott sírüregek beszélnének sö­téten és némán a letűnt nagy idők­ről, amikor még ez a hely kirepítő fókusza volt a keresztény kultúra eszmevilágának . .. A nagyhatású megnyitó után az üdvözlések következtek, amelyek során dr. Machovich Gyula érs. ált. helytartó a bíboros-hercegprímás, dr. Huszár Aladár főispán pedig a kormány és az egyesített várme­gyék közönsége nevében mondott tetszéssel fogadott beszédet. Ezután vitéz Esztergomi Ferenc a főtitkári jelentést terjesztette elő, majd Édes Jenő az egyesület jóléti intézmé­nyeiről számolt be, Fodor János pedig a tanári hivatás jelentőségé­ről tartott nagy figyelmet keltő előadást, melyet nívós vita követett. Télikabát, ha jó és olcsó, áruháza Balog László!

Next

/
Oldalképek
Tartalom