ESZTERGOM XXXVI. évfolyam 1931

1931-08-30 / 95. szám

A Nemzetközi Turista Kongresszus látogatása Esztergomban Turista, hegymászótársaim! Tudjátok-e, mit jelent e három szó ? Magyarország természeti szépségeinek feltárása, ismertetése. Hosszú vajúdás, levelezés, nehéz propaganda előzte meg a Turista Kongresszust. A Magyar Turista Szövetség, a Turistaság és Alpinizmus, a Magyar Hegymászók Egyesülete karöltve több hazai turista egyesülettel, és hála Budapest székesfőváros idegenforgalmi hivatala áldozatkészségének, elérte azt, hogy Európa első Nemzetközi Turista Kongreszszusát Magyarországon tartják. A főváros idegenforgalmi hivatala, a Turista Szövetség és a hegymászó turisták kedvelt lapjának, a Turistaság és Alpinizmus agilis vezetőségének végre sikerült az európai nemzetek turista szövetségeit megmozgatni, hogy megalakítsák a Nemzetközi Turista Szövetséget és a sok-sok turistaproblémát végre nemzetközileg rendezzék. A Nemzetközi Turista Kongreszszuson a külföldi turista-, hegymászóés siegyesületek képviselői és megbízottjai azon célból találkoznak, hogy az egyes országoknak turisztikai és idegenforgalmi szempontokból számbavehető vidékeit megtekintsék, azoknak ismertetését saját egyesületeik és szövetségeik kebelében Írásban és képben propagálják. Ma minden sportágnak megvannak a nemzetközi szervei, szövetségei, nemzetközi megállapodások segítik elő, fejlesztik az együttműködést, a sport hathatósabb űzésétVégre a gyalogturista, hegymászó és alpinsport művelői is belátták, hogy a világ minden táján működő és országonkint szervezkedett turista, hegymászó és alpinista egyesületek tömörítésére szükség van, hogy közös érdekeik, nemzetközi szükségleteik megállapítására, kivivására egy nemzetközi szervet létesítsenek, életre hívjanak. A kongresszusra minden gyalogturistáskodással, hegymászással és alpinsporttal foglalkozó egyesület vezetősége és tagja meghivatik. A meghívott egyesületek hivatalos és megbízólevéllel ellátott kiküldöttje előadásokat tarthat. Ezeket az előadásokat szeptember l-ig be kell jelenteni és az előadás szövegét szeptember 3-ig a rendezőbizottságnak kell megküldeni, j E bejelentések alapján állítja össze a kongresszus rendező bizottsága a részletes tárgysorozatot, mely az összes hivatalos kiküldöttek rendelkezésére áll, az előadások többnyelvű kivonatával együtt. Az előadás nyelve lehet magyar, német, francia vagy olasz. Az előadások szakszerű átfordítására tolmácsok állanak rendelkezésre. Miután a kongresszuson idegenek (nem turisták) is szívesen láttatnak, az Esztergomból részt venni óhajtók részvételüket a Nemzetközi Turistakongresszus rendező bizottságánál (Budapest, Szerb-utca 2. sz. I. 5.) szeptember l-ig jelentsék be. A bejelentés a kongresszus helyi megbízottjánál, alulírottnál eszközölhető. A Nemzetközi Turista Kon<*reszszus programmjába felvette Esztergom megtekintését is, és ezzel kapcsolódik be ez a mi elhanyagolt, hamupipőke, ősi királyi városunk a nemzetközi turistaforgalomba. A kongresszus résztvevői szeptember 9-én délben (a pontos érkezést a helyi lapok időben közölni fogják) érkeznek különvonaton vagy autóbuszokon Esztergomba. Amenynyiben az idő engedi, megfürdetném őket a Malya vizében, megtekintik a főszékesegyházat, a csonkaország lehetetlen határát, a kincstárt, képtárt és délután vagy hajóval vagy autóbuszaikkal átmennek Visegrádra. A kongresszus résztvevőinek fogadtatásáról, kalauzolásáról gondoskodnunk kell. Ismertessük meg velük az ősi város szépségeit, hívjuk fel figyelmüket környékünkre, kies völgyeinkre, sikterületeinkre, hogy hazaérve egy ősi magyar város felejthetetlen képét, szépségét saját egyesületeikkel, szövetségükkel ismertessék és a figyelmet ránk tereljék. K. Farkas Dezső. Az Esztergomi Gyümölcsértéke sítő és Szeszfőző Szövetkezet államsegélye. — Nem ajándék, hanem kölcsön. — Az „Esztergom és Vidéke" f. hó 23-án megjelent számában támadó hangú cikk fordult a kormány ellen, azt állítva, hogy az ország pénzébői Mátéffy Viktor kezeihez az Esztergomi Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezetnek 15000 pengőt, dr. Frey Vilmos képviselőnek pedig a dorogi kultúrház céljaira szintén nagyobb összeget folyósítottak. Ez ügyben megkerestük Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselőt, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Am. kir. földművelésügyi minisztériumot már régebben kértük, hogy abból az alapból, amely a földmivelésügyi kormány kezelése alatt áll a szövetkezetek és más gazdasági alakulatok segélyezésére, az Esztergomi Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezet részére a mai magas kamatozású, terhes kölcsöntől való megszabadulás céljából engedélyezzen olcsó kölcsönt tiz esztendőre. A földmivelésügyi minisztérium ebből az alapból ugyanis nemcsak kedvező kamatozású kölcsönt engedélyezhet, hanem ha megfelelő méltányos okokat lát fennforogni, kamatmentes kölcsönt is, Öe mindig csak kölcsönt és nem — ajándékot! — A Szeszfőző Szövetkezet kért tízéves kölcsöne, nem 15, hanem csak 14 ezer pengőt tesz ki s bár a kiutalás megtörtént, ezt a pénzösszeget eddig még nem kaptam kézhez. — Hangsúlyozom, hogy e pénz nem ajándék, hanem szabályszerű Äz „Esztergom" Mreája, Hogyan fejlődjék a város? A berlini építésügyi kiállifáson szerzett tapasztalatok alapján irta HOMOR KÁLMÁN városi főmérnök. Sokszor felvetődött már Esztergomban az a gondolat, hogy a város fejlődését szabályozni kell és pedig elsősorban abban az irányban, hogy Esztergom lakott területe ne terjedjen már tovább, hanem fejlődjék a város — fölfelé. Más szóval inkább épüljenek a város belterületén a régi házak helyén emeletes házak, mintsem a határban össze-vissza, szerteszórtan egyes épületek. Ez a laikus módon felvetett gondolat a mai városépítési problémák közt egyike a leglényegesebbeknek. Mint a legutóbbi népszámlálás adatai is mutatják, Esztergom népesedés szempontjából — sajnos — nincs a fejlődésnek azon a fokán, amelyen látni szeretnők, pedig ez az alapja minden más fejlődésnek, — különösen pedig a városépítésnek. A város fejlődését elsősorban a külpolitikai viszonyok befolyásolják kedvezőtlenül. A trianoni határ elvágta életlehetőségeit. Ezzel szemben a legtöbb európai nagyváros — amelyekről szeretjük a mintát venni — az utóbbi években nagyarányú népességszaporodással dicsekedhetik. Említsük csak pl. Prágát, amelynek lakossága a háború után eredeti lakosságának többszörösére szaporodott. Ez és a hozzá hasonló gyors fejlődésű városok pár esztendő alatt estek keresztül azokon a problémákon, amelyeket a lassan fejlődő városok csak évtizedek múlva ismernek meg, s így nagyon is helyénvaló, hogy e nagyvárosok fejlődésének tanulságait a mi lassan fejlődő kis városunkban is felhasználjuk. Hosszú időn keresztül kevés figyelmet fordítottak azokra a városrészekre, amelyek kizárólag csak lakásul szolgálnak. A középületek, üzletek megfelelő elhelyezése képezte a régebbi városfejlesztés sokat vitatott problémáit. Ma világszerte az egészséges lakás lehetősége a városépítések legfontosabb kérdése. Ettől függ az emberek munkabírása, jóléte. Mit használnak a fényes munkaalkalmak és a legegészségesebb üdülőhelyek, ha az ember már születése pillanatától dohos, levegőtlen, napsugarat soha nem látott helyiségben nevelődik, ahol gyermekkorát, ifjúságát testetleiket ölő környezetben kénytelen leélni. A folyó év nyarán megnyilt ber lini építésügyi kiállításon 22 állam sorakoztatta fel városépítésügyi problémáit, amelyekből nagy általánosságban különösen két dolgot lehet kiragadni, s amelyek úgyszólván minden kultúrállam városai ban azonosak. Az egyik a népsűrű ség szabályozása a területhez vi szonyítva, a másik a zöld város problémája, vagyis a szabad, parkírozott és fás területeknek a lakott részek között bizonyos arányban való szétosztása. Ma már csaknem minden nagy város arra törekszik, hogy a város szivében igen felszaporodott népsűrűséget csökkentse. Ezt könnyen meg is értjük, ha elképzeljük, hogy pl. Berlinnek van olyan része, ahol egy hektárnyi területre 750 lélek esik, míg pl. Szeged legnépesebb területére hektáronkint csak 86, az esztergomi átlag pedig kb. 50 lélek. (Esztergomban a maximum ismeretlen.) Berlin és Esztergom városépítési problémája így természetesen uem lehet azonos. Mégis, ha az ember látja azt az óriási áldozatokat, amelyeket a mai nagy városok a kitelepítések, a decentralizáció érdekében hoznak, arra a gondolatra jut, hogy ami nálunk még nem baj, nem nehéz probléma, nem lesz-e valamikor mégis az? Nézzük, mi a centralizáció és a decentralizáció előnye és hátránya ! A centrális elrendezésű város előnyei: a könnyű kiigazodás és a könnyű kereskedelmi forgalom. A hivatalok és üzletek közelsége egyszerűsíti, fokozza a forgalmat és a közművek gazdaságos létesítésére ad lehetőséget. Eme előnyök azonban háttérbe szorulnak ott, ahol a lakosság sűrűsége már 160-at túlhaladja hektáronkint. A tapasztalat ugyanis az, hogy az ily központosítás kapcsán ,— mindig fejlődő városra gondolunk — a lakosok a belső városrészben annyira összetömörülnek, hogy a forgalom lebonyolítása már igen nagy nehézségekbe ütközik, s az emberek egészségügyi viszonyai erősen romlanak. Ez utóbbit a levegő és az egészséges lakás hiánya okozza. Ma minden város arra törekszik, hogy benne egészséges, jó lakások legyenek, hogy lakosai így jól, higiénikusán élhessenek, munkabírók maradjanak és így anyagilag is gyarapodjanak. Ezért törekednek mindenütt a zöld város megvalósítására. Milyen arculata van egy u. n. Fontos értesítés! Bármely gyártmányú gramofónlemezeket leszállított árban árusítom. 25 cm-es tánclemez 5*50 P, 30 cm-es művész-lemez 8'— P. '1W Giegler Ferenc ISKOLAHEGEDUK és más hangszerek, valamint ezek alkatrészei a legolcsóbb napi árban: ============^^