ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-01-12 / 9. szám

sítva nincsen. A tejszövetkezetet nemcsak felállítani, hanem annak hozzáértő és megbízható kezeléséről is gondoskodni kellene, mert csak úgy veheti fel a versenyt azokkal a tejkereskedőkkel, akik az esztergomi fogyasztók jelentékeny részét ellátják aránylag olcsó és jó importált tejjel és tejtermékekkel. A helybeli tejtermelőknek számolniuk kell azzal, hogy a tejet és tejtermékeket a szövetkezet felállítása esetén kialakult versenyképes áron kell forgalomba hozniok. A tej közszükségleti cikk lévén, a hatóság nem tehet oly intézkedést, mely egyoldalúlag csak a termelők érdekeit vegye figyelembe; a hatóságnak a fogyasztók érdekeit is védelmezni és elősegíteni kell. A szövetkezetnek megalakulása után tehát nem hatósági támogatással, hanem a tisztességes, jó és olcsó árut forgalombahozó kereskedelemnek a közönség bizalmán alapuló természetes eszközeivel kell eredményt elérnie. Lehet szó arról, hogy amíg a helybeli tejszükséglet ellátása a szövetkezet útján biztosítva nincsen, a szövetkezet venné át és hozná forgalomba az importált tejet is. A szövetkezet "megalakítása nem odázható el csak azért, mert ezidőszerint annak útján sem a termelők sem a fogyasztók nem látják biztosítva érdekeiket. Ha nagyobb koncepciójú akciót tervezünk gazdasági életünk fellendítésére, nem mellőzhetjük a helybeli állattenyésztés fejlesztését. Az állattenyésztés fejlesztése, előfeltétele a jobb gazdálkodásnak. Az állatok szaporodásával a tejhozam is nagyobb lesz s akkor már nem szorulunk importált tejre, ha a helyben termelt tejnek és tejtermékeknek elhelyezése szövetkezeti úton biztosíttatott . . . A kérdést a trianoni békével ránkszakadt súlyos gazdasági helyzet vetette fel, és csak természetes, hogy egyetlen, minden tekintetben kielégítő megoldás: Trianon megszűnése lehetne! Ismerjük-e Esztergomot? Irta: Dr. BALOGH ALBIN. A napóleoni háborúkkal járó gazdasági megrázkódtatások Esztergom városát és lakosait is megviselték. Díszes bárok házak helyett egyszerűbbekkel kellett megelégedniök. A klasszikus reminiscenciákat alkalmazó empire nálunk alig jut szóhoz, még leginkább a Széchenyitéri Kollár-házat sorolhatjuk ide, a Takarékpénztár épületével szemben. A Széchenyi-téren a Frey-ház, továbbá az egykori Gerendás- (ma Müller) háza és mellette a stílusából teljesen kiforgatott Vörös-féle épület régi formája, vagy aBerényi és a kis Brunner-ház már a biedermayer uralmát jelzik. Ilyen formára alakítják át á régi épületeket is, mint pl. a Kossuth-utca sarkán álló Rochlitz-házat. A sima falak, melyeket legfeljebb egy-egy boltív vonala, vagy egyenes vonalú vakolattagolás oszt részekre, a szerényen családi körbe húzódó polgárság puritán fölfogását, takarékosságát hirdetik, mely azonban tartós, praktikus bútoraival, kedves csecsebecséivel, kézimunkáival barátságossá, kedélyessé tudta tenni otthonát, jómódúvá a város polgárságát. Elég legyen a Takarékpénztárrra hivatkoznunk, mely még 1844-ben alakult, tehát az ország legrégibb ilynemű intézetei közé tartozik. (Első székháza a Lőrinc-utcában volt, a mai Buzárovits-ház helyén). A céhekbe tömörült polgároké a városházán, a megyeházán már a nemességé volt a szó. A politikai életben a mult század folyamán, különösen a negyvennyolcas időkben nagy volt az élénkség és országszerte ismert nevek lettek Andrássy József (f 1852., illetve Mihály 11861), vagy Besze János (f 1892.) képviselők és Palkovics Károly (1897.) kormánybiztos neve. Az utókor róluk is utcát nevezett el, de megfeledkezett Helischer József városi tanácsosról (f 1844.) aki pedig olyan könyvtárt ajándékozott a városnak, mely abban az időben mind menynyiségével, mind minőségével nagy értéket képviselt. A szab. kir. város már a török uralom után is lényegesen nagyobb területet foglalt magában, mint a középkorban, amikor nem tartozott ide pl. a Német-utca és a Csarnokutca környéke. Ahol ma a vármegyei családiházak emelkednek, nem is régen még katholikus és zsidó temető volt, a középkorban pedig az örmények faluját találjuk itt, ennek lehanyatlása után pedig Szent Domonkos egyháza körül Újfalu virágzott föl e helyen. A dominikánusoknak, a hírneves Magyar Pálnak kolostorától nem messze Bors (fő)ispánnak, Bors-pnomostor földesurának nemesi kúriáját kell megemlítenünk, akinek családja, melynek ő utolsó sarja volt (f 1237), az Árpádokkal volt rokonságban. Azon a helyen, ahol most az új elemi iskola és a Kath. Legényegylet modern épületei emelkednek, tekintélyes nagyságú kert és hosszú földszintes ház terjeszkedett. Ez szolgált első otthonul a bencéseknek, mikor a rend visszaállítása után Esztergomba jöttek (1809.) (A mult század második felében Knauz püspöknek, a nagy történésznek birtokába került). A Német-utca, melynek neve még arra az időre utal, mikor a magyar többség mellett nagyszámú német polgárság is lakott a városban, a Petőfi-utcába megy át. Ennek elején közel a temetőhöz vörös téglás épület tűnik szembe, homlokzatán a díszes bejárat attikáján domborműves címerrel: két grifímadár között magyarkoronás címerpajzs. Ez volt a régi Lövölde. Félszázaddal ezelőtt társaságkedvelő városi urak létesítették, a céllövészet mellett szórakozás céljából. (Később áttették a Csarnok-utcába, a mai Borászat mellé; ott aztán végleg megszűnt). A temetőben már barok-vonalú kápolna áll a bejárattal szemben, ma ravatalszó helyiség. Mellette régi sírkövek beszélnek Esztergom régi polgárairól, magyar, német, esetleg latin fölírassál. Egyikenmásikon csinos faragás van, mint pl. a bencéshalottak közös sírkövén. Följebb, a Vaskapu felé vezető út mellett a régi zsidótemető törvénytáblás sírkövei csoportosulnak. I A temető fölött egykori bárok I épület, az 1734-ben épült Missióikápolna helyett (1902 óta) ma csij nos, de gótikus Jó Pásztor-kápolna i emelkedik, új kálvária-stációk váljtották föl a régi bárok, jezsuitaj rendszerű stáció-képeket és átalakíjtás alá került a Fájdalmas Szűz ! tiszteletére épült kálvária-kápolna is. I A Petőfi-utcán tovább haladva a I Rozália-kápolnához érünk: eredetileg ez is bárok alkotás volt, még 1736-ban épült. Viszont a Mária Terézia-utcában a városi szegényháznak, a régi — 1902. előtt — kórháznak és kedves templomának építése már a XIX. századra (1838.) esik, de a templom külső formája, tornya a város bárok jellegét viseli magán. A Rozália-kápolnánál ismét a régi Kovácsi helység földjére értünk, de itt is találunk érdekes épületet: a tiszti üdülőnek Ízléses parkkal körülvett épületét, melyet a közbeszéd még ma is katonai kórháznak mond régi szerepének megfelelően, míg az erdészeti szakiskola épületemint „kiskaszárnya" a 76-os ezred egv zászlóaljának szolgált otthonul. Tovább, dél felé a városi fűrésztelep környékén, az ú. n. Laposidülőben bronzkori urnatemető terjedt el, majd a két Ispita-hegy az esztergomi ispotályos (másként johannita) lovagok birtokának emlékét őrzi nevében. Ezen a környéken volt a középkori Bajon-helység is, melynek egész határa Esztergomba olvadt. A Borzhegy már ismét az őskorba vezet: 4—5000 évvel ezelőtt újkőkori embereknek szolgált megerősített védelmi és tartózkodási helyül, szóval őskori vár volt. A nagy síkság, mely a hegyek alján a Dunáig elterül, ismételten csaták színhelye volt, Legismertebb ezek közül az ú. n. táti ütközet (1685. aug. 16.), mert ez döntötte el Esztergom sorsat: keresztény birtok legyen-e, vagy ismét a törökök kezébe kerüljön. Külön emléke azonban nem ennek, hanem az 1660. évi párkányi csatának van e helyen. (Folyt, köy.) ES rE3£: Eá3 A Tesz esztergomi kerületi elnöksége a nemzeti alapon álló társadalmi egyesületekhez! Dr. József Ferenc kir. herceg, a Tesz kormányzó elnöke következő tartalmú körrendeletet küldötte a kerületi elnökségekhez : „Tekintetes Elnökség! A Társadalmi Egyesületek Szövetsége elhatározta, hogy a vidéki városokban működő összes nemzeti alapon álló társadalmi egyesületeket a Tesz kötelékébe való belépésre szólítja fel, hogy ezáltal az országos érdekű ügyekben egyöntetű eljárással, közös erővel szolgálhassuk a csonka ország és a nemzet nagy érdekeit.j A Tesz első helyen tűzte programjául a béke revíziójának és ezzel kapcsolatosan az integer Magyarországnak visszaállítását elősegítő külés belföldi propaganda folytatását, továbbá az ország közgazdasági viszonyainak megjavítását, a nemzeti társadalom tagjainak kereseti és elhelyezkedési lehetőségeinek megteremtését. A magyar ipar és kereskedelem pártolása és propagálása, a mezőgazdaság racionális alapokra fektetése szintén a Tesz célkitűzései közé tartozik. Szóval a Tesz a kötelékébe tartozó tagegyesületeket anélkül, hogy azok autonómiáját sértené vagy befolyásolná, foglalkoztatni óhajtja mindazon országos közérdekű munkában, melyek végeredményben egy jobb és egy boldogabb magyar jövőt lesznek hivatva biztosítani. A Tesz ezen célkitűzésével magától érthetően cselekedeteiben és ténykedéseiben távol áll minden napi- vagy pártpolitikától, mert a reá váró nagy feladatok véghezvitelére csakis tiszta, minden pártpolitikától mentes függetlenségre van szüksége. Bátrak vagyunk megjegyezni, hogy eddig minden számottevő, számszerint 163, több mint 3 millió tagot számláló egyesület tartozik a Tesz kötelékébe. Az országos érdektől eltekintve minden egyesületnek saját érdeke is — ha célkitűzésben a fentvázolt program nem is foglaltatik benne, — hogy a Tesz kötelékébe belépjen, mert a Tesz országos szervezetében a tagegyesülek egy hatalmas támaszt nyernek és ennek segítségével könnyebben valósíthatják meg egyesületük programját és hathatósabban tudják előmozdítani anyagi és erkölcsi boldogulásukat". A fenti körlevél kapcsán a Tesz esztergomi kerületi elnöksége felkéri az összes keresztény nemzeti alapon álló egyesületek, jótékonysági és kultúregyesületek, nőegyletek, körök, asztaltársaságok stbi vezetőségeit, hogy belépésük bejelentését a kerületi elnökség útján megtenni szíveskedjenek; belépésinyilatkozati blanketták a ker. elnöktől igényelhetők. Vitéz Szívós Waldvogel József ker.^elnök. HIREK. Éjjeli szolgálatot január 11-tól—17-ig a Kerschbaummayer Károly "Megváltóhoz" c. gyógyszertára (Kossuth Lajos-u.) teljesít.Farsangi emlékeztető* Jan. 11-én az Iparos és Kereskedő Levente Egyesület műsoros táncestélyé a Kath. Legényegyletben. „ 19-én este 8 órakor az Ipartestület színi* előadással egybekötött táncestélyé a Fürdőben. „ 26-án este 8 órakor a Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör műsoros táncestélyé saját helyiségében. Február 1-én a Felvidéki főiskolások táncestélyé a Fürdőben. „ 2-án a Kath. Legényegyesület színdarab* bal („A limonádé ezredes") egybekötött táncestélyé saját helyiségébeu. „ 8-án a Női kereskedelmi tanfolyam „Fehér rózsa estje" a Fürdőben. Március 2-án a Kath. Legényegylet farsangzáró jelmezes táncestélyé saját helyiségében. KRÓNIKA. Farsang vau most, farsang a világban Nem volt még oly bál, mint mostanában. Az emberek bámulattal néznek, Senki se hisz saját két szemének ! Táncra perdült most a Nyomorúság És úgy táncol, mint a zenét húzzák, Vele táncol az ínség is szépen, Kongyot rázza széles jókedvében. Szegénység sem árul petrezselymet, Megforgatják, s kedvére nevethet, Bókokat kap, hogy milyen szép. kedves, S a ruhája — egyre rövidebb lesz . . . Az Adósság «— az ropja csak kedvvel, Megirigyli szinte őt az ember ! így mulatni csak békében láttak . .. Vége-hossza nincs a kurjantásnak. Munkanélküliség a főmester, A cigánynak táncokat ő rendel, Neki húzzák fülébe legjobban, Ebben a bús veszett vtgalomban. E6 ott hátul új táncos a szinen, Az arcát még nem látom jól innen. Vigalomba ő is beáll szépen ; Nagy kaszát tart vékony csontkezében ... rím. Faulhaber biboros résztvesz a Szent Imre-jubileumon. Faulhaber Mihály biboros, München és Freising érseke, a katholikus világegyház egyik legjelesebb szónoka és legtekintélyesebb egyházfejedelme \csütörtökön levélben jelentettebe a I Szent Imre-jubüeumi év rendező főI bizottságának, hogy a magyarok jubileumi ünnepségein személyesen fog résztvenni és az augusztus havában rendezendő eucharisztikus kongresszuson előadást is fog tar-