ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-02-23 / 45. szám

As ÉssaM-Tenger összekötése • Fekete-Tengerrel. e: a i Európa most kiépülő nagy belvízrendszerében Budapest less központtá és Esztergom egyik je

lentős szénfelvételi kikötővé. A „Magyar Hajózási Hiriap" és a „Hamburger Fremdenblatt" alapján az „Esztergom" részére írta: Barmos F. Rudolf. — Vegyük ezt a dolgot, közelebbről; szemügyre, mert az esztergomiakat • dunaparti lakosokat különösen ér-: dekli. Az ügy valóban megérdemli az érdeklődést, mert sokat szenvedetí és vérig alázott nemzetünknek j egész jövő egzisztenciája függ tőle.: Természetes, a dolog megértéséhez j szükséges, hogy a trianoni homályos szemüveget letegyük és azzal az öntudattal vizsgáljuk a kérdést, amelyhez nekünk, magyaroknak po-1 •itikai és katonai képességünknél! fogva elvitathatatlanul jogunk van: a jövőnk biztos öntudatával. Mert a felenkor sivársága csak gyorsan | múló, átmeneti állapot s a közelgő j nagy történelmi vihar Középeurópa | eltorzított és nevetséges politikai viszonyait mindenestől el fogja se-1 peini. A nagy tűzpróbában fog ki-J tűnni, hogy hol van az igazi állam- j alkotó tehetség és politikai géniusz, és éppen ezért ne tekintsük pusztán! ábrándnak azt a többé-kevésbbé

: mindnyájunk által hirdetett hitval- j iást, amely Magyarország feltámadásaról beszél, hanem számoljunk] ezzel az eseményekkel, mint elke- \ rülhetetlenül bekövetkező ténnyel. Á Dunán a háború óta már nem i egy angol tengeri naszád jött fel! Budapestig, ami mutatja, hogy csak kis erőfeszítés, hit és bizalom szük! séges ahhoz, hogy ezen a folyón, amely nemzetünk főütőere, a ten- j geri közlekedést rendszeressé tegyük. Ezeknek a soroknak nem az! a célja, hogy fantasztikus tervekkel ringassuk magunkat lehetetlen illu-1 ziókba. A dolog lényege az, hogy a hogy a gyorsan beálló tények ne talátjauak bennünket készületlenül, tehát éppen azért vessünk számot avval, hogy micsoda feladatok megoldása vár reánk. A tervezéshez nem foghatunk hozzá akkor, amikor már a java munkában kellene lennünk, mert akkor lekésünk mindenről. A Visztula és a Duna hajózható csatornával való összekötésének gondolata Ausztriában 1893—1897ben merült föl először. 1901-ben döntő lökést nyert az ügy, 1909-ben megkezdték a Duna—Visztula-csatorna építési munkálatokat és a világháború kitöréséig jó sikerrel folytatták. A háború alatt az építési munkálatokat meg kellett szakítani és csak háború után, a lengyel kormány folytatta tovább. Később a Cseh-Szlovák állami szervek áltai végzett tanulmányok, melyeket egy Duna—

Elbe-, illetve Duna—Oderacsatorna építésére vonatkozólag végeztek, e közgazdaságilag rendkívül fontos feladat reális megoldását tovább vitték és az állam szükségleteihez alkalmazták. A volt wieni viziútigazgatóság a csatornára két tervet dolgozott ki; az egyik zsilipes csatorna lett volna, 8—9 méter esésű zsilipekkel, a másik terv pedig kajóemélőket akart alkalmzni. A bódeni tavat be akarják kapcsolni a Rajna viziútí rendszerébe a A Rajnának Baselig' való rövidesen megtörténő szabályozására való kilátás azt az élénk törekvést vonta maga után, hogy a Bocleni tavat is bekapcsolják a Rajna viziútrendszerébe. Továbbá terveket készítettek a Dunának és a Bodeni tónak egy 110 km hosszú csatornával való összekötésére, minek során hármas összeköttetés jönne létre a Rajna és a Duna között, amely Ulmból indulna ki. Készül a Fekete-tenger, Azovi-tenger és aKáspitó vízvidéke. Don és a Volga, e két nagy folyó összeköttetése ugyanis megnyitná az orosz birodalom leggazdagabb részeit a világforgalom számára, amelyek ma éppúgy el vannak zárva az olcsó közlekedés hiánya miatt, mint a Mississipi völgye. Megnyílna az egész Volga vidéke, Kaspi meg az Urai-tó környéke, melynek a természeti kincsek gazdagsága és a i'öid termékenysége tekintetében alig akad párja a világon. ,Ott vannak a namrég felfedezett kálisó-telepek, a nemrég feltárt kürszki-magnezit részek, ott van a dozeni kőszénmedence, a Káspi-tó partján levő petróleum-források, aturkesztáni gyapottermő terület. Az orosz kormány másik nagy terve: a Dnyeszter folyó zuhatagainak szabályozása, megnyitná ezt a szintén oly jelentős viziutat, közvetlen kijárást kapna a Fekete-tengerhez. A török kormány ugyanezen időben lázasan dolgozik az anatóliai vasúthálózat és a fekttetengeri kikötők kiépité sén. Ha mindezeket a dolgokat figyelembe vesszük, bátran állithatjuk, hogy nem telik bele hosszú idő és a Fekete-tenger, Azovi-tenger és a Kaspi-tó vizvidéke válik majd a világ egyik legfontosabb belvízi közlekedési rendszerévé. Ehhez az óriási rendszerhez ve zető legközvetlenebb és legtermé szelesebb út a mi Dunánk. Elvitat hatatlanul itt elsőbb sorban virág zásnak indulnak a dunamenti vá rosok. Esztergom városa is majd a dorogi kőszénbánya dunai szénrakodó állomásával. Annak idején egy kedvelt és ismeretes szénfelvevő állomás lesz, az idegen hajóforgalom számára. Tengeri hajók a Dunán. A Duna tökéletes szabályozásásához, a Fekete-tengerrel való közvetlen közlekedés megindításához csupán némi kotrómunka, a három dunai híd fölemelése és a Vaskapu behatóbb szabályozása volna mindössze a teendő, ami lehetővé tenné kisebb tengeri hajók rendszeres forgalmát. A csepeli kikötő a tranzitó-forgalom szolgálatában. Rockenstein, a szállítmányozók egyesületének elnöke, a Magyar Kereskedelmi Csarnok tranzitó ankétján érdekes dolgot mond el a kikötő fejlődésének lehetőségeiről. A mi tetterőnkön múlik majd, hogy összekapcsolódásunk Budapestnél létesüljön s hogy mi vegyük ki részünket mindazokból az előnyökből, Shx-o-t ajánl amelyeket két ilyen modern, gazdasági követelményeknek megfelelő óriási közlekedési rendszer találkozása jelent. A közlekedés ugyanis legnagyobb éltetőeleme a nemzetnek. A forgalmi vonalak találkozási pontjain keletkeznek azok az empóriumok, amelyek közül nagy politikai organizmusok alakulnak ki. A régi Athén, Rónia a közlekedésnek köszönhette nagyságát, épp úgy Velence, később London, Newyork, Berlin, Hamburg, legújabban pedig Csikágó. Ez a 4 milliós amerikai város, amely még alig száz esztendős, miként fejlődött ki és érte el mostani nagyságát? A közlekedés hatása következtében. Budapest a mult századbeli gyors fejlődését szintén a Dunaforgalomnak, majd a vasúti vonalak találkozásának köszönhette. A csepeli kikötő tranzitókereskedeleni szerepére vonatkozólag meg kell említeni, hogy a kikötőnek hazánk nemzetközi kereskedelmébe való bekapcsolási lehetősége szorosan egybefügg a kikötő vámjogi helyzetével. Tudvalevő, hogy a kikötő még mindig nem nyilváníttatott szabad kikötőnek, hanem csupán az állam által fenntartott nyilvános vámraktárnak. Remélhetjük, hogy ezen forma rövidesen meg fog változni, mert igy gazdaságilag és fejlődésében is hátrányára van. Jelenlegi formájában elzárkózik a tranzitékereskedelemtől, mig a másik formában vonzza magához az árútömegeket. Valójában, ha nemzetközi kikötővé válik: lehetséges lesz, hogy nagy szállítmányozási vállalatok, tranzitónagykereskedők raktáraikkal a kikötőben telepedjenek meg és bonyolítsák le behozatali és kiviteli, átviteli forgalmukat. Nagy idegenforgalmat jelentene hazánknak, hogyha a kikötőben gyűjtenék össze a nyugati államok iparcikkeit, amelyeket állandó mintakiállitásban mutathatna be kelet-országainak: viszont kelet-országaiból eredő nyers terményeket ugyanígy mintaraktárakban tudnók bemutatni a nyugati államok számára. Hazánk kedvező geográfiai fekvése kelet és nyugat kapujában, nemcsak földrajzilag, de gazdaságilag is középpontját jelentené a Dunamedencének, így a kettős szerep Hazánknak felbecsülhetetlen értékjet, gazdaságilag is kulturális fellendülést vonna maga után. Európa történetében új korszak következik. Európa mai megnyomorított állapotában nem nyújthat természetes képet a közeljövő fejlődésnek valódi követelményeiről. A most folyó lázas, de természetellenes versengés a valódi képet teljesen eltorzítja. Európa kis népeinek féltékenysége és ebből eredő különböző kinövések úgy gazdasági, mint politikai téren bizonyára meg fogják hozni egészséges visszahatásukat és felosztódás helyett az egybeforrás lesz a jövő domináló jelensége. Különösen áll ez a kis nemzetekre: amelyek ma valamennyien izolált és tehetetlen részei az európai állam-mozaiknak. Épp ezért a rövidesen elkövetkező egészséges visszahatás új korszakot fog megnyitni és természetes fejlődést, tartós viszonyok kialakulását fogja biztosítani. Nekünk résen kell lennünk, hogy ebben a történelmi folyamatban legkisebb ellenállás és zavar nélkül kapcsolódjunk be. Lord Rothermere, fellépése és a magyarolasz szerződés az új korszak eljövetelének első jelei. A kormányzó megünneplése Esztergomban. Dr. baráti Huszár Aladár főispán már szétküldötte a meghívót a kormányzói jubileum megünneplése alkalmából. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága ugyanis Magyarország kormányzójának vitéz rr nagybányai Horthy Miklós úr Őfőméltóságának kormányzói működése 10 éves évfordulóját március hó 1-én d. e. 11 órakor a vármegyei székház nagytermében megtartandó díszközgyűlés keretében fogja megünnepelni.