ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-11-19 / 164. szám

XXXV. évfolyam, 164. szám. UMBMHMM^H ill Mit •• II——ilMI—ill B — ^—^f.—I— r Keresztény politikai és társadalmi lap. i ^ m_o< lj " t *i ij in /'i,n »Htm "L J'\mt~mn\_<i i ^4 bíboros-hercegprímás a Belvárosi Kath. Olvasókör Szent Imre ünnepségén. Brenner Antal főjegyző. Az Esztergomi Belvárosi Földmíves Ifjúsági egyesület védőszentjének, Szent Imrének tiszteletére az olvasókör és a földmívesleányok Mária-Kongregációjával együtt f. hó 16-án, vasárnap este 8 órai kezdettel hódoló ünnepséget rendezett, amely minden részletében igen szépen sikerült. Az ünnepség jelentőségét emelte az, hogy azon dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás is megjelent dr. Meszlényi Zoltán kíséretében és a szép ünnepség és a szereplők játéka iránt is mindvégig kegyesen érdeklődött, és Mátéffy Viktor prépost-plébános társaságában végignézte az előadást. Tátus János üdvözölte az esztergomi földművesek körének helyiségében a megjelent bíboros-hercegprímást, majd megkezdődött a gazdag műsorú ünnepély, amelynek első száma egy szép Szent Imre ének volt, amelyet hegedű- és harmónium kísérettel a kör vegyeskara adott elő Augusztin János karnagy vezetése mellett. Az ünnepi beszédet Szent Imréről Gróf Károly belvárosi segédlelkész, egyesületi igazgató tartotta, majd a Szent Imre himnusz előadása után Szepessy: Szent Imre sírja c. szép melodráma következett, amelyet Tóth Major József adott elő Mészáros László tanító .zongorakisérete mellett. Ezután az egylet kitűnő és lelkes szinigárdája előadta Nagykéri: Krisztus vagy Hadúr c. Szent Imre korában lejátszódó háromfelvonásos színművét. Az előadás nagy tetszést aratott, és maga a bíboros főpásztor is többször megtapsolta az ügyes esztergomi földmivesszinészeket. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Kérelem Esztergom város Közönségéhez! A vesztes háborút követő gazdasági krízis tetőpontját érte el a folyó esztendőben. Iparos- és munkástestvéreink nagyrésze minimális keresettel tengődött a nyári hónapok folyamán s üres élelemtárral néz a téli hónapok elé. A szerzett tapasztalatok alapján bátran merem állítani, hogy számtalan családnak már most, a tél elején nincsen meg a mindennapi kenyere, a gyermekek pedig éhesen, rossz avagy hiányos ruházattal járnak az iskolába. Az illetékes hatóság a maga részéről minden lehetőt elkövet, hogy a nyomorgók helyzetét könnyitse s a terv az, hogy egyetlen nyomorgó, éhező munkásember, vagy gyermek se legyen a tél folyamán Esztergom városában. Azonban sem a városi hatóság, sem pedig a kormányhatalom nem rendelkezik oly anyagi eszközökkel, hogy egymaga, a közönség támogatása nélkül meg tudná oldani azt a nagy feladatot, amelyeknek megoldása jelenleg reá vár. Szükségünk van tehát az áldozatkész közönség támogatására is, tekintet nélkül arra, hogy az adakozó hivatalnok, iparos, kereskedő, avagy földmives. Mindenkitől tehetségéhez mérten kérünk -akár pénzbeli, akár természetbeni adományt. A gyűjtést a jövő hét folyamán megindítjuk s kérem a közönséget, hogy a gyűjtőket szeretettel fogadják. Végül pedig, mivel köztudomású, hogy a jelenlegi viszonyok között földmives osztálybeliek pénzbeli adománnyal hozzá nem járulhatnak, felhívom a tehetősebbeket, hogy az akcióhoz terményekkel (burgonya, bab, buza, rozs, kukorica stb.) hozzájárulni s azokat a népkonyhára (volt Kapuiskola) juttatni szíveskedjenek. A polgármester helyett: Dr Módot találnak a családi házépítési kölcsön feltételeinek enyhítésére? Új helyzet áll elő, ha 9*6 % helyett 6-6 % lesz az annuitásos kölcsön. Az „Esztergom" többször beszámolt a családiházépítési törvényjavaslatról. A képviselőház célszerű módosításokkal a javaslatot elfogadta és a kötvény kamatfeltételeit enyhítette. A célszerű módosításokat különösen az építőipar szorgalmazta. Az építőiparosság akciója arra is kiterjedt, hogy a pénzügyminiszter a FAKSz útján eddig kihelyezett közel 40 millió pengőt is vonja be az új építőakcióba és valamiképpen ezt a tőkét is mobilizálja. A Falusi Kislakásépítési Szövetkezetet is az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet emissziója útján fogja a jövőben az állam finanszírozni. Az állami lakásépítési hitelakció egy helyen, az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetnél van egyesítve, vagyis a FAKSz építési hitelakcióra szükséges tőkéről is államilag garantált kötvények kibocsátása után történik gondoskodás. A kőművesmesteri érdekeltség azzal a kéréssel fordult Wekerle pénzügyminiszterhez, hogy a LÁB által elbírálandó összes hiteleket a FAKSz folyósítsa és így egységesítsék az építőipari tevékenység fellendítését célzó intézkedéseket. A pénzügyminiszter ígéretet tett a képviselőházban arra, hogy a most elfogadott törvény végrehajtási utasításában rendezni fogja ezt a kérdést és megszünteti azt az állapotot, hogy állami támogatás mellett kétféle lakásépítési kölcsön szerepeljen. A bankok szövetkezete útján forgalomba kerülő építési kölcsön annál súlyosabb feltételű, hogy 30 milliós keret mellett az építő tevékenység komoly fellendülését eredményezhetné. Ellenben, ha az állam megengedi, hogy a LÁB és FAKSz kölcsönökbe eddig kihelyezett 18 |- 38 « 56 millió pengő a nyújtandó kölcsönök árfolyam- és kamatdifferenciái céljaira is felhasználható legyen — amit a most elfogadott törvényjavaslat lehetővé tesz — akkor a FAKSz útján minden közalkalmazott és magántisztviselő, de az előírt feltételeket teljesítő bármely más építtető 4 %-os kamatozású, húszéves törlesztésű kölcsönt kaphat. Ez esetben az állam az építkezés előmozdítása érdekében a LÖB és FAKSz kölcsönökbe befektetett eddigi 56 millió pengő kölcsöntőkének a kamatjövedelmét áldozná fel az új kölcsönök kamatdifferenciáira addig az időpontig, talán csak két-három évig, míg a most emittálandó 7 %-os kötvények 4 %-os kamatozású kötvényekkel kicserélhetők konverzió útján. Az építőipari érdekeltség kiszámította, hogy ha az új szövetkezet 50 millió pengőnyi kötvényt bocsát ki, akkor a szóbanforgó kamatdifferencia céljára mindössze 25 millió pengőre van szükség, már pedig a LÁB és FAKSz kölcsönök eddigi kamatjövedelme mintegy 3*5 millió pengő. Ennek a kamatbevételnek átmeneti feláldozása megéri azt, hogy a 7%-os kötvények ellenére a családiházépíttetők és a FAKSz eddigi építtetői egységesen 4 %-os kölcsönt kaphassanak, ennek a megoldásnak törvényes akadálya nincs, csupán a pénzügyminiszter elhatározásán múlik. Egészen más lesz a helyzet, ha a közalkalmazottak 9*6 % helyett 6*6 % annuitásos kölcsönnel építhetnek, ez valóban nagy lendületet fog adni az építkezésnek, mert ha csak a köz- és magántisztviselőket vesszük is számításba, elképzelhető, hogy mennyivel több igénylő lesz e kölcsönre, mint volt eddig, mert nem jelent elviselhetlen terhet számukra az annuitás. Az állam pedig a kamatdifferencia vállalásával nem hoz voltaképpen semmi áldozatot, mert az építőipar komoly fellendülése nyomán jelentkezik a gazdasági helyzet számottevő javulása, lényegesen emelkedni fog a fogyasztóképesség és az államkincstárt bőven kárpótolni fogja a forgalmi és egyéb adóbevételek jelentékeny emelkedése. Ne feledjük el, hogy az 1925—1926. években a LÁB-kölcsönök nyomán jelentkezett építési hosszúlejáratú kölcsönök, a komoly házadókedvezmények lendítették fel az építőipart és nagy részben ez tette az államháztartás feleslegeit, az állami büdzsé kereteinek nagyarányú emelkedését. Most az építő tevékenység komoly fellendítése fogja lehetővé tenni az államháztartás p. ü. kereteinek zökkeriés nélküli jelentékeny leépítését. Míg a készlet tart: ftÜÉSSTSSi Vermesnél VTAÍT