ESZTERGOM XXXV. évfolyam 1930

1930-07-13 / 113. szám

XXXV. évfolyam, 113. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Vasárnap, 1930. július 13 SZT RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Mintha Esztergomra is ráfeküdt volna a nyári pihenő, elcsendesedett a város. Nem a fizikai csendet értjük és nem azt a kihaltságot és elszomorító nyugalmat, amely a forgalom hiján s a munkaalkalom hiányának folytán ül a városon, hanem azt a csendet, amely a közéleti harcok és lármák elülésével következik be. Kétségtelenül igaz, hogy a várospolitikai mozgalmak is kifáradhatnak, a nyárra körülbelül agyontárgy altathattak az évek óta csépelt városboldogító elvek és leőröltethettek a városmentő ötletek, gondolatok és eszmék és a legtöbbször hiábavalónak bizonyult beszédek és meddő agitálgatások után bizony kifáradhatnak az emberek is. A pihenés nem bűn, és a nyári csend sem válik a várospolitika rovására, — a nyugalomból és látszólagos békességből azonban nem vonhatják le a következtetéseket azok, akik ennek a városnak és népének boldogulásáért felelősek és akik hivatalos helyeken és vezető állásokban kötelességszerűen figyelik ebben a városban a gazdasági élettel és megélhetéssel kapcsolatos jelenségeket. A szegény emberek ügyeivel szemben nem pihenhetünk és szigorú kötelességeket rónak ránk azok, akik sohasem pihenhetnek, vagy csak addig, mig a sovány krumplilevest vagy a magában-kenyeret (ha ugyan van) elfogyasztják. A szegény ember gondja nem megy nyaralni és a szegény ember gondja a nyári melegben sem maradhat ott, ahol éppen gubbaszt és napról-napra növekszik, — mert a gond a gonddal, panasz a panasszal találkozik, egyesül, igazságot keres és szenvedélylyel fűlik, és így lesz a szegény ember bajából, amely eleinte gazdasági kérdés, szociális baj, mert könnyen vetA kézműves iparosok mentesítése forgalmi adó alól Az 1927: V. tc. 39. §-ában kapott | felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter egyes kézmű iparosok bevételeit július 1-től kezdve ideiglenesen mentesítette az általános forgalmi adó alól. A hivatalos Budapesti Közlöny 151. számában megjelent 1930. évi 84.600 sz. érre vonatkozó rendeletet az alábbiakban ismertetjük. 1. Általános forgalmiadó men^ tességben részesül az állandóan segéd nélkül dolgozó kézműves iparos, ha kettőnél több tanoncot nem tart. Segédeknek számítanak a napszámmal, darab vagy akordbérrel díjazott u. n. bedolgozók s a csa-j ládfő iparában képesített családtagok is. 2. Méltányosságból saját kérelmére felmenthető a forgalmi adózás alól a legfeljebb egy segéddel és két tanonccal biró kézműiparos, ha legalább 75 °/o-os hadirokkant vagy ha kisebbfokú rokkantsága éppen az iparának üzésében akadályozza, továbbá ha az ipart özvegyi jogon folytatja, vagy öregsége, betegsége ; folytán a munkabírása csökkent és segédje családtag. A kivételes adómentességet az adózónak kérnie kell és azt csak a kedvező határozat után kiadott engedély alapján lehet igénybe venni. Az előterjesztett kérelmek felett első fokon — a kerületvezető felülvizsgálása után — a forgalmi adóhivatal, másodfokon a pénzügy igazgatóság és harmadfokon a pénzügyminiszter ^határoz. 3. Ki van zárva a felsorolt kedvezményekből olyan kéznfüves ibaros, aki 100 wattnál nagyobb teljesítményű motorral hajtott gépekkel dolgozik, vagy a feldolgozás bármely részét bérmunkával, vagy a fentebb megjelölt gépekkel mások által végezteti, továbbá aki saját készítményein kívül készen vett cikkeket is árusít s ezeknek eladásával szerzett bevétele az összforgalom 10 7

()-át meghaladja. Az említettnél nagyobb gépet tartó kézműiparos! is részesítheti a pénzügyigazgatóság kivételesen adómentességben, ha segédet és gépkezelőt nem tart, legfeljebb két tanonca van, gépeit rendszeresen nem használja s az alkalmilag saját részére, vagy más részére bérben végzett gépmunka ellenértéke után a forgalmi adót lerója. 4. Bejelentési kötelezettség. Az 1. pont szerint adómentes kézművesiparosok a mentességre igényt nyújtó körülményeket a forgalmiadóhivatalhoz bejelenteni tartoznak és ennek megtörténte után a mentességet igénybe vehetik. Uj adózó foglalkozásának megkezdéséről szóló bejelentésben köteles előterjeszteni mentességi igényét. 5. Változások bejelentése. A mentességet biztosító vagy a mentesség igénylésére alapot nyújtó körülmények megszűntét 15 nap ték vagy nem törődött vele senki. A szegény ember gondja nem pihen és türelmetlen panaszaival ott gubbaszt a munkanélküli esztergomi iparos otthonában. Nincs kereset. A kőmüvesipar, amellyel pedig egy egész csemó más iparág van kapcsolatban, pang, mert a nagy nyomorúság és az anyagok drágasága miatt alig folyik valami kis építkezés. Meg kell tekinteni Esztergom adófizetési statisztikáját és öszszehasonlításokat kell tenni az egyes esztendők adófizetése között, amikor volt építkezés Esztergomban és amikor nem volt. Látni fogjuk, hogy az építkezés és a vele kapcsolatos munkák mennyire befolyásolták a polgárság adófizetési képességét, mennyire emelkedett életstandarja és mennyivel jobban tehettek eleget akkor adófizetési kötelezettségeiknek az adófizetők, mint az utóbbi esztendőben, amikor az építkezések a minimálisra csökkentek. Igaz, hogy a munkaalkalmak teremtésében, az építkezéseknek újra való megindításában talán csak annyit tehetnek meg helyi hivatalos vezető köreink, hogy éber figyelemmel kisérik az építkezések és a munkanélküliség kérdését és minden alkalmat megragadnak arra, hogy valamilyen állami közmunkát Esztergomban helyezzenek el, vagy hogy ipari vállalatok itt települjenek le. Az építkezések megakadásának egyik oka az is, hogy a családi házak építésének gondolatától el kell állaniok az esztergomi köztisztviselőknek azért, mert Esztergom igazságtalanul alacsony és hozzá nem méltó lakbérosztályban van. Amig a lakbérbe sorozás kérdésében nem döntöttek, a köztisztviselőnek még volt valamelyes reménye arra, hogy [amennyiben a város a harmadik lakbérosztályba kerül, talán belemehét a házépítési kölcsön felvételébe és a régen áhított kis családi házat felépítheti. A lakbérosztály felemelése azonban nem történt meg. Igaz ugyan, hogy most ez ügyben revíziót kérnek, de ez ismét nem jelent egyebet reménykedésnél. Az említett bajokhoz odasorakoznak azok a súlyos bajok, amelyek földmívesgazdáink életét nehezítik. A régi bajához, hogy borát nem tudja értékesíteni, hogy borai évről-évre a pincében maradnak és hogy szőlőjében a mai állapotok . mellett csaknem hiába küzködik, dolgozik és izzad,— most hozzácsatlakozik a másik baj is, amely a nagy szárazság következménye. A gondok és bajok, amelyek mindnyájunk gondjai és bajai kell hogy legyenek és amelyek hivatalos köreinket is segítségül hívják, beleveszik magukat a virágos, nyaraló Esztergomba és figyelmeztetnek arra, hogy komolyan gondolkozzunk a jövőről. •^Harisnyák, fehér ruha anyagok, öltönyök, fürdőfelszerelés a legolcsóbbak BALOG-nál,