ESZTERGOM XXXI. évfolyam 1926

1926-08-18 / 63. szám

XXXL éVfolyam, 63. szám. Ára l«500 korona Szepda, 1926. augusztus 18 mßmmmm Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és Tarán ap. Előfizetésiára egy hónapra 15.000 K. ííé> telén közleményt nem veszünk figyelembe. Keresztény politikai és társadalmi lap Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok ós előfizetések Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. Hirdetések fel­vétetnek a ^HUNNIA" könyvnyomdában. A puskapor (sl) Már elmúlt a rémület, kétségbe­esés és fejvesztett menekülés láza, mely a csepeli robbanás után hatal­mába kerítette nemcsak a főváros és környéke, hanem az egész ország lakosságát ie. Már lecsiliapultak a kedélyek a katasztrófa környékén, visszamerészkedtek az emberek a há­zaikba és miután a hivatalos vizsgá­lat megállapította, hogy haláleset nincs s az egyébként nagyszámú áldozatok több'vkevésbbé mind könnyebb termé­szetű sebet kaptak, az elharapózott rémhírek után most megkönnyebbülve adunk hálát az Istennek. Óriási tömegű puskapor robbant fel, körülbelül 20—30 tonna, melynek hi­hetetlenül hatalmas exploziójat sokan itt Esztergomban is hallani vélték. És ez a borzalmas detonáció mégsem követelt emberáldozatot. Hiába kuta­tott a mentők ós tűzoltók lelkes és bátor csapata a halottak után, még a robbanáshoz legközelebb álló őrszemek is csak igen jelentéktelen sebesülést szenvedtek. Érdekes egy pillantást vetni a leg­utóbbi időben az egész világon elő­forduló robbanásokra, melyek Ameri­kában, Csehországban, Svédországban, Romániában jártak súlyosabb követ­kezményekkel. Azt fogjuk látni, hogy mindenütt, ahol bűnös kezek munkája irányította, vagy idézte elő a katasz­trófát, hatalmas emberáldozatot is kö­vetelt a detonáció, mert bizonyos cél irányitotta, de ahol a véletlen vagy természetes következmények folytán robbant a puskapor, ott többnyire el­maradt az emberáldozat és könnyebb természetű sebesüléseken kivül alig okozott kárt a lakosság életében. A csepeli robbanással kapcsolatban is fölmerültek mindjárt az első pillanat­ban olyan feltevések, hogy a katasz­trófát bűnös merénylet okozta; de a vizsgálat megállapítása szerint a fel­tevés nem bizon)ult valónak. Csodálatosképen mintha gondolkodó lény lett volna az a hatalmas meny­nyisógű puskapor, meiy a levegőbe vetette óriási robbanással riasztó tü­zét és megkímélte az emberéletet, ho­lott a közelben fekvő gyárak, kórhá­zak zsúfolva voltak emberekkel, akik­nek az ijedségen kivül nem esett más bajuk. Mintha a puskapor megelégelte volna azokat a szörnyű gyikolásokat, melyeket felhasználásával a háborúk, forradalmak és merényletek előidézői elkövettek s mintha bizonyítani akarta volna ezzel a vérnélküli robbanással, hogy: nézzétek, én csak a bűnös em­berek kezében vagyok veszedelmes. A puskapor tehát megszólalt, de robbanó, katalmas hangján kivül beszédet is intézett az emberiséghez és olyan szemléltető és logikus magyarázatot nyújtott, mellyel kétségtelenül bebi­zonyította ártatlansága mellett az em­beriség bűnösségét. A puskapor felrobbant ós nem kö­vetelt áldozatot. A puskaport felrob­bantották és embertest vérek hulla hegyei meredeztek az ég felé. A kü­lönbség óriási. És ebből a különbség­ből megtanulhatja mindenki, akit a hét problémája érdekel, hogy az em­beri élet veszedelmekkel van ugyan teli, de ezeket a veszedelmeket leg­inkább az emberek idézik elő hogy kapzsiságukban, vagy aljas bosszú­vágyukban hódolhassanak emberi szen­vedélyeiknek. A legnagyobb vérontások, a háború és forradalmak leghatalmasabb ténye­zője, a puskapor bizonyította be most mindnyájunk előtt, hogy erejét min­denkor bűnös célokra használják fel azok az emberek, akik a vérontások után aztán a felelősséget szeretnék magára a puskaporra áthárítani. A puskapor azonban bebizonyította ár­tatlanságát, de egyben vádiratot in­tézett az emberiség ellen és figyel­mezteti őket arra, hogy épen ideje volna abbahagyni minden ellenséges­kedést, mely feldúlja az országok és nemzetek eredményes munkára törekvő békesógét. És a puskapornak ebben az esetben igaza van. HÍREK Nagyboldogasszony ünnepe. Városunk országos jellegűvé vált ünnepét, Nagy­boldogasszony napját a tőle telhető fénnyal és buzgósággal ünnepelte Esztergom város közönsége. Szomba­ton este a várfok kivilágításában ez­rek gyönyörködtek a Prímás-térről. Az esti zene a Szent István kápolna mellől gyengén hallatszott le az alatta elhúzódó utcákra; ennek a jövőben jobb helye volna a Primás-téren. A zenekar később ide le is vonult. Az ünnep napján a főszékesegyház hatal­mas hajóját ós kupolacsarnokát tel­jesen megtöltötte a közönség a pri­mási mise alkalmából. A környékbeli falvak hivő népe is eljött a nagy ün­nepre. Nagy tetszést keltett a doro­giak zenekara, tűzoltósága és egyen­ruhás leventecsapata. Tekintélyes számban jöttek át még a túloldalról is. A zarándokok egyrésze már az előző nap érkezett s a főszékesegyház oszlopcsarnokában énekek és imák között virrasztotta át az éjszakát. Az ünnepi szent mise után dr. Lepoid Antal prelátu-s-kanonok, főszékesegy­házi plébános mondott gondolatokban gazdag szentbeszédet. Délben a Ste­fánia Szövetség helyi fiókja rendezé­sében virágkorzó és gyermekszépség­verseny volt, amelyet nagyszámú kö­zönség nézett végig. A szebbnél- szebb esztergomi babák felvonulása felejt­hetetlenül élvezetes látványt nyújtott. Igen kedvesek voltak a jelmezes és a virágos kocsikból kimosolygó, olykor pityergő csöppségek. A jövőre nézve a még zavartalanabb siker érdekében ajánljuk, hogy hasonló ünnepélyt a hűvösebb esti órákban rendezzenek. A déli tikkasztó meleg a felnőtteket is kimeríti, a csöppségek et pedig való­sággal megkínozza. Délután a közön­ség egy része a sportversenyek meg­tekintésére vonult, nagyobb része pe­dig a vaskapui Mária-szobornál tar­tott fogadalmi ájtatosságon vett részt. Az ide vonuló körmenetet dr. Lepoid Antal prelátus vezette. A szobor ta­lapzatát elborították a hivők virágai, oszlopot pedig egy gyönyörű koszorú ékesítette. A litánia után, mely alatt a Turista Dalárda énekelt, a menedék­ház kies környéke megtelt » vidám kirándulók százaival, akik a dalárda szebbnól-SEebb énekeiben és a termé­szet szépségeiben a késő esti órákig gyönyörködtek. E napon városunkban igen sok idegen fordult meg, ami az utcák élénkségén különösen meglát­szott. Halálozás. Czenczik János kiérd, kerületi esperes, izsai plébános, volt főszékesegyházi karkáplán, az eszter­gomi tanítóképző intézetnek is egy­kori tanára, f. hó 12 én életének 69., áldozársága 46-ik, izsai buzgó lelki­pásztorkodásának 29-ik évében elhunyt. Temetése vasárnap délután 4 órakor folyt le Izsán. Az elhunytban Toldy János építési vállalkozó sógorát gyá­szolja. Harangszentelés Szentgyörgymezőn. A világháborúban elrekvirált haran­gok helyébe Szentgyörgymező népe két új karangot szerzett be, amelyek ünnepélyes felszentelését dr. Csernoch János biboros hereegprimás f. hó 22-én, vasárnap d. e. 9 órakor eszközli. A harangokat előzőleg a MFTU-állomás­ról ünnepi menetben szállítják a plé­bánia-templom elé. A harangok neve Szentháromság és Szent György. A szentel és utáni ünnepi szent misén a turista dalárda fog énekelni. A szen­telési ünnepséget este 7 órakor a szentgyörgymezei kath. körben társas­vacsora fejezi be. Egy teríték ára 25 ezer K. Barátosi Balog Benedek, a neves utazó, akit Esztergom közönsége téli szabadegyetemi előadásai révén ismert és kedvelt meg, folyó hó 21-ón, szom­baton este fél hét órakor a katholikus körben előadást tart. Ezen előadásra a kör tagjait és azok vendégeit ez­úton is meghívja a kör elnöksége. Előadás a vízvezetékről. Mint vasár­napi számunkban olvasható volt, szer­dán, f. hó 18 án d. u. 6 órakor Varga József a városi vízvezeték tervező mér­nöke előadást tart a városháza nagy­termében mindazon tudnivalókról, ame­lyek a közönséget a vízvezetékkel kap­csolatban érdekelhetik. A közhasznú és mindenkinek érdekében álló elő­adás meghallgatására ez alkalommal is felhivjuk olvasóink figyelmét. Esztergomi Sakkor városközi sakk­mérkőzése. Az Esztergomi Sakkörnek legutóbbi eredményes mérkőzése az Újpesti Sakkörrel a budapesti sakk­körökben élénk feltűnést keltett. Leg­jobb tanúbizonysága ennek az, hogy a budapesti csapatbajnokságon kiváló eredménnyel szereplő első osztályú Kispesti Sakkor hívta ki városközi mérkőzésre sí&kkörünket. A mérkőzés f. hó 15-én igen nagy érdeklődés mellett folyt le a kör helyiségében. Mindkét csapat 20—20 játékosa vett részt a küzdelemben. Eredmény 10 : 10. Esztergom részéről egész és fél egységet szerzett: dr. Mike elnök, Lehel Jenő, Laiszky Béla, dr. Mező Ferenc, Miavecz László, Neubauer Glubztáv, Pelczmann Imre, Perneczky Károly, Scheiber Ervin, Scheiber Zoltán, Seyler Károly, Szenczy Fe­renc és Tauber Jenő. Tehát annak dacára, hogy sakkörünk néhány leg­jobb tagja távolléte miatt a verse­nyen részt nem vehetett, igy is fé­nyesen megállta helyét. Virág és Szántónál nagy maradékvásár ! Betörés Nyergesujfalun. F. hó 13-án Vajda István nyergesujfalui csavargó Nimmerfroh Vincéné ós Ernszt Ist­u<feán behatolt ós onnan élelmicikke­ket ós egyéb tárgyakat másfélmillió K-t meghaladó összegben ellopott. A csendőrség letartóztatta. Virág és Szántónál nagy maradékvásár! Orvosi hir. Dr. Molnár József, a bpesti egyetem fogászati klinikájának orvosa szabadságra érkezett és ezen idő alatt fog- és szájbetegeknek ren­del d. e. 9—11-ig és d. u. 3—6-ig IV. Béla király-u. 1. sz. a. lakásán. Virág és Szántónál nagy maradékvásár! A Magyar Műkedvelő Egyesületek Országos Szövetsége e hó 20-án d. u. fél 40 órakor a Nuygati pályaudvar érkezési oldalán (Váci út II. kapu) lévő e célra átalakított („Uj élet" kőr) helyiségben Szent István napi nagy­gyűlését tartja, melyre ezúton is meg­hívja az ország műkedvelő egyesüle­teit és tagjait. A nagygyűlést a szö­vetség elnöke Dr. Farkas Imre iró előadása vezeti be. Ismertetni fogják a szövetség eddigi működését, célját és programmját. A résztvenni óhajtók jelentsék be jövetelüket a fenti szö­vetség vezetőségénél Budapest, VII. Erzsébet körút 43. II. emelet. Virág és Szántónál nagy maradékvásár! Elfogott gyújtogató. A csendőrség Tát községben igazoltatásra szólított fel egy gyanús külsejű egyént. Kitűnt, hogy az illetőt Baracskai Jánosnak hivják, 19 éves, kunszigeti illetőségű és a ceglédi fogházból szökött meg 14 havi büntetés leülése után, ahová gyújtogatás miatt 3 évre csukták. Két öltözet ruhája volt, mindakettő a ceg­lédi fogház tulajdona. A veszedelmes egyént a tokodi csendőrségre szállí­tották, ahonnét Ceglédre kísérik. Szent István-kor kóstolja meg BUDAPESTEN Zwack ORANGEADE-ját! (Pompás, hűsítő narancs-szörp.) Minden kávéházban, mulatóban ós vendéglőben kapható ! Csakis valódi Zwack-félét kérjen! A városi vízvezeték befejezés előtt. A pénteki közgyűlésen tárgyalta a képviselőtestület a vizvezetéki mű befejezésóhez szükséges kölcsön ügyét. Ugyanis még 7 milliárd korona köl­csönre lenne szükség, amelyet a kép­viselőtestület határozata szerint a Speyer-alapból fog felvenni a város. Az erre vonatkezó tárgyalások lefoly­tatásával a közgyűlés meg is fcizta dr. Antóny Béla polgármestert. Még egy tekintélyes hosszúságú csőrendszer kiépítését fogják eszközölni, mert csak igy részesülhet legalább megközelítő­leg a város lakosságának teljessége a vízvezeték áldásaiban. A kölcsön kéz­hezvétele után ilyenformán a vizveze­téki mű hamarosan elkészül és ősszel a közönség rendelkezésére fog állani. Fontos tudnivaló a vízvezeték há­zakba való bevezetésének kérdése. Elhatározta a közgyűlés, hogy azok részére, akik egy éven belül házukba bevezetik a vizet, a» utcáról a ház faláig a város saját költségén eszközli a bevezetést és a háztulajdonos csak a ház falától vezetteti tovább. Egy ván nyergesujfalui lakosok korcsma- j éven 4úl azonban már az utca tala­helyisógóbe ajtó és ablakok kifeszitése/ában levő vezetéktől lesz kénytelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom