ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922
1922-11-19 / 124. szám
POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP Megjeleni!; szerdán és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 K, vasárnap 8 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Uj szoborban gyönyörködhetünk, ha feljárunk Budapestre. Magyarország biboros-hercegprimása ma szenteli fel Kapisztrán sz. János szobrát a budai Nándor-téren. Ez hát az uj magyar szobor : Kapisztrán sz. Jánosé. Ennek a szobornak emelése nem fényűzést és még csak nem is kulturális haladást akar jelenteni, mert hiszen amikor ez a szobor teremtődik, a magyar nemzet a szó szoros értelmében a létért küzd s a köny elhomályositj a a magyar ember szeme előtt a haladás és művelődés ezer esztendejének gyönyörű képét. Úgy látszik, mintha ez az uj szobor az utolsó esztendők viszontagságainak viharzó felhőiből és szenvedéseinek tengeréből nőne ki. Ez a szobor egyszerűen azért van, hogy a magyar lélek tekintsen rá, vigasztalódjék rajta és nyomorban fuldokló önérzetünk levegőhöz jusson általa. Mert ha én ránézek az uj szoborra és magyar vagyok, akkor jogom van Nándorfehérvár dicsőségéhez, jogom van Hunyadi Jánoshoz, jogom van a rettenhetetlen keresztes barát körül tomboló törökverő fergeteghez és jussom van ahhoz a hálaigérethez, amely Európa harangjainak zúgásából kicsendült akkor, amikor a művelt világot a magyar nemzet megvédte a barbár töröktől, jogom van még akkor is, amikor Magyarország teste szétszaggatva vonaglik és Budapestet antant-autók száguldják keresztülkasul. Valami vigasztalást tehát nyújt nekünk az uj szobor géniusza, de nagy fájdalom az, hogy a szobor csak szobor és tehetetlen. Ám ha az az uj szobor élő volna és szivetrepesztően kiáltani tudna, hallgatna-e rá valaki, aki hatalmas és segiteni tudná a magyart ? ! Kettős harangszentelós. Két község öröme. — Két község gyásza. — Tragikus haláleset. — Az „Esztergom" tudósítójától. — A hadi célokra igénybe vett harangok pótlása nagy erővel indult meg az országban. Régi jónevű harangöntőink szinte nem is győznek eleget tenni az egyre tömegesebben érkező megrendeléseknek. Á „Harangművek Részvénytársaság 1 ' ezért Csepelen új gyárat alapitott s annak vezetésére a Németországban már hatszáz év óta harangöntéssel foglalkozó Rincker-család egyik fiatal tagját, Rincker Frigyes mérnököt hivta meg, ki az új gyárat alig egy év alatt nemcsak Magyarországnak, hanem egész Közópeurópának legnagyobb haranggyárává fejlesztette. A csepeli gyár harangjai mind szépen mintázott alakjukkal, mind bámulatos tiszta csengésű hangjukkal mindenütt a legnagyobb elismerést vivják ki. A legutóbbi katholikus nagygyűlés alkalmával, október 10.-én, a gyár harangkiállitást rendezett, melyet Horthy Miklós kormányzó is kitüntetett magas látogatásával. Kilencvennél több — részint kész, részint az öntőből kikerült harang vonta magára a kormányzó ós kísérete figyelmét. Más harmincegy harangot pedig jelenlétében emeltek ki az öntőből. Ezek között voltak többi között Nógrad-Patak és Dejtár nógrádmegyei községek három nappal előbb megöntött új harangjai is. A két község lelkésze, Horváth Rezső esperes-plébános ugyanis rábírta hiveit, hogy új harangokat szerezzenek be s azoknak megöntósét a csepeli gyárra bizták. E két község színtiszta katholikus népének mély vallásosságát bizonyítja, hogy lelkipásztora szavára hamarosan 500,000 koronánál többet adott össze a szent célra. Mák Ferenc Urbán, Berta Vince, Csóka Anzelm és Csóka Kázmér gazdák külön-külön egy-egy harang költségének viselésére vállalkoztak. További négy harang költségét pedig úgy adták össze. Az adakozásból senki sem akart elmaradni. A tehetősebbek 5—10,000 koronás adományai mellé sorakoztak a szegények 100—200 koronás adományai. Egy napszámból élő ember két napi keresetét ajánlotta föl. Egy szegény cigányasszony 450 koronát adott. Amellett az esperes is jól megválasztotta a rendelés idejét. Akkor rendelte meg a harangokat, mikor a gyár is még sokkal olcsóbban tudta beszerezni az ércanyagot. Így körülbelül 500,000 korona költséggel nyolc új harangot rendelhetett, miknek beszerzési ára ma a két millió koronát is meghaladná. Az új harangok október 28.-án érkeztek meg a dejtári állomásra, honnét diadalmenetben akarták azokat a templomba szállítani. Csengőkkel ellátott, felbokrótázott szarvú tiz ökröt fogtak a szekérbe, melyre a harangokat készültek fölrakni. Előtte zenekar haladt, utána a nagy sokaság. Es ki tudja, örömének kifejezésére mit nem talált volna ki a nép, ha szándékát egy páratlanul tragikus eset meg nem zavarta volna, amelyről az „Esztergom" f. hó 8.-i számában röviden már megemlékezett. Csóka Anzelm, az egyik pataki harang megrendelője súlyos betegségében egyre csak azért imádkozott, hogy legalább a harangok megérkezésének idejét megérhesse. Imádságát meghallgatta Isten; de úgy, mint egykor Mózesét, ki megszabadított' népét egészen az igóret földjének határáig vezette, de ő maga azt már át nem léphette. Meghalt — az elért boldogság küszöbén. Szegény Csóka Anzelm mikor meghallotta, hogy a harangok megérkeztek ós megtudta, hogy az ő harangját négyéves kis unokája fogja megkoszorúzni, örömében elkezdett sirni, unokáját csókolgatta, azután betegsége dacára kocsira szállt, hogy a harangok elé menjen. De mintha sejtette volna a jövőt, azt mondta, hogy az új harangok neki fognak szólni először. Ugy törtónt minden. Mire az állomásra ért, abban a pillanatban meghalt. Megrepedt a szive. Kis unokája megszentelós után már fekete ruhában koszorúzta meg az új harangot. Es Patakon is, Dejtáron is neki szóltak először az új harangok, mert a dejtári nép is megyászolta őt, mintha a maga halottja lett volna. Október 30.-án volt a temetése, melyet Neymon Károly tb. kanonok, volt pataki plébános végzett. Az ünnepélyes harangszentelós okt. 29.-én, vasárnap történt. Délelőtt Patakon, délután Dejtáron. A szent szertartást a bibornok-hercegprimás képviseletében Krammer György dr. pápai prelátus, esztergomi kanonok végezte mindkét helyen a kerületbeli papság segódkezésóvel, tömérdek nép jelenlétében. A szomszédos községekből is nagyon sokan érkeztek az ünnepélyre, mely a legpóldásabb rendben folyt le. Az egyházi szertartás után a hajadonok megkoszorúzták, erős ifjak fölemelték a harangokat s úgy vitték ki a templomból s nyomban föl is húzták a toronyba. A prelátus-kanonok a harangok jelentőségéről szent beszédet mondott, melyet áhítatos csöndben hallgatott az egész nép. Majd szent mise következett, azután, már az új harangok meghatóan szép hangjai mellett, a szertartás Te Deum-mal végződött. Délután hasonlóképen törtónt minden Dejtáron is, # kivéve, hogy itt szent mise helyett litánia tartatott. Itt különösen föltűnt a Luspay Kálmán igazgató-tanitó által megszervezett vegyes kar gyönyörűen betanított énekeivel. Végül [itt is megszólaltak a harangok és felhangzott ezernyi ajkon a Te Deum! A plébánián tartott szerény lakomával végződött a felejthetetlen ünnep. Itt azután még egy különösen megható jelenet történt. Horváth Rezső esperes-plébános vendégei, egyszerű földmives gazdák előtt felolvasta a legutóbbi főpásztori körlevélnek azon részét, mely a rabló csehek által minden vagyonából kifosztott esztergomi szeminárium szomorú helyzetét ecseteli s fölhívta őket, hogy hálából ós a mai nap örömére adakozzanak ők is a katholikus papnevelósnek különösen szent céljára. A jelenlevők azonnal össze is adtak huszezerhatszáz koronát s ezt a két község elöljárói azzal nyújtották át a prelátuskanonoknak, hogy mint hálájuk csekély jelét, juttassa azt a bibornok-hercegprimás kezeihez s tegyen róla bizonyságot, hogy e két községben igazi katholikus nép lakik, mely Istenért ós Hazáért minden áldozatra kész. Krammer György dr. prelátus-kanonok mély meghatottsággal vette át a szerény adományt s megígérte, hogy azt O Eminenciája kezeihez juttatja s a maga részéről is köszönetet mondott a két község derék népének. Mint halljuk, azóta a nép a szeminárium céljaira újabb összeget gyűjtött, mely az elsőt is meghaladja. Mikor kérdést intéztünk Horváth Rezső esperes-plébánoshoz, hogyan tudta mindezt elérni: azt felelte, hogy neki ebben semmi különös érdeme nincs. A pataki és dejtári népnek ő előtte is jó lelkipásztora volt, annak a példáját követi ő is. A harangok ügyében ugyan sokat fáradott, hogy azoknak a kitűzött időre való elkószitésót biztositsa ; a pénzért azonban egy lépést se kellett tennie, azt a két község jó népe egészen önként hordta össze. A jó Isten kezét látja ebben. Megemlitette, hogy két nap előtt is egy Amerikába készülő hive 50,000 koronát adott neki azzal a kéréssel, hogy abból majd tavaszszal a Fájdalmas Szűz Mária képét magában foglaló kis kápolnácskát építtessen. Nem az csodálni való, hogy a pataki ós dejtári nép nyolc harangot öntetett, hanem az volna csodálatos, ha még egyet sem öntettek volna. HIREK. * A hercegprimás Budapesten. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás pénteken a fővárosba utazott, ahol többek közt a Romanelli olasz ezredes tiszteletére rendezett ünnepségen ünnepi beszédet mond. * Esküvő. Badinszky László m. kir. honvédfőhadnagy és Brenner Ilonka f. hó 21.-én déli fél 1 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi plébánia-templomban. * Uj pénzügyigazgató. A budapestvidóki pónzügyigazgatóság jelenlegi vezetőjót, Dr. Geliert Ferenc h. államtitkárt saját kérelmére végleges nyugalomba helyezte a pénzügyminiszter s a hivatal vezetésével Medits Károly miniszteri tanácsost, nyitrai pénzügyigazgatót bizta meg. * Kanter Károly végleges sírhelye. Szombaton d. e. 11 órakor helyezték át ünnepi szentmisével, szentbeszéddel és ünnepi abszolucióval néhai Kanter Károly volt esztergomi prelátuskanonoknak, a főszékesegyház boldog emlékű
