ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-12-20 / 133. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 K, vasárnap 8 K. Megszólalt az Öregtemplom nagyharangja... — Harangszentelés a belvárosi templomban. — Szép egyházi ünnepély keretében ezrek részvételével folyt le vasárnap délelőtt a belvá­rosi plébániatemplom új harangjainak felszente­lése. A vasárnapi plébániai mise után délelőtt 10 órakor érkezett meg Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás Dr. Drahos János pápai kamarás, hercegprimási irodaigazgató kíséreté­ben, hogy felszentelje a templom hajójának elején elhelyezett és virágokkal, nemzetiszínű szallagokkal gyönyörűen feldiszitett harangokat. A főpásztort a templom bejáratánál Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő fogadta a megjelent papság élén. A fokáptalan, továbbá a bencósrend ós a Szent Ferencrendiek szintén képviselve voltak a főpásztort fogadó diszes papi menetben. A hercegprimás megérke­zésekor a főszékesegyházi énekkar az „Écee sacerclos magnus" kezdetű éneket zengte. A szertartás rövid értelmezése. A harangok az istentisztelet körében ós a hivek életében nagy és fontos szerepet töltenek be, ezért szentelésük ősidők óta nagy ünnepé­lyességgel szokott vógbemenni. Az egyházjog szabályai szerint csak püspök végezhet harang­szentelést, vagy az általa felhatalmazott más pap. A szertartás elején több zsoltárban aláza­tos bizalommal esedeztek a szentelésben segéd­kezők a hivek nevében Isten segítségéért. Bűnö­sök, gyarlók vagyunk, ellenségeink száma nagy, csak Isten jósága és irgalmassága menthet meg bennünket: azért magasztaljuk és dicsőitjük őt. A főpásztor megáldotta a vizet és sót s a szentelt vízzel megmosta a harangot, jelezvén a mosással, hogy a harang megtisztul, a profán használattól elvonatik ós Isten szolgálatába sze­gődik. A mosásnál használt viz megáldásakor mondott imádság tartalma szerint a harang arra van rendelve, hogy hangja mind az elemek, mind a gonosz lélek részéről fenyegető veszé­lyeket elhárítsa, hogy hirdesse Isten dicsőítésé­nek idejét ós alkalmát, hogy a hivek buzgósá­gát felkeltse és fokozza, hogy a templomba hivja őket, ahol közösen magasztalják az Urat. A felszentelő főpásztor hét keresztet kent a betegek olajával a harang külsejére ós négyet a krizmával a harang belsejére. Az előbbi jelenti a hét szentséget, melynek felvételére a harang hangja ösztönöz s melynek kegyelmei a beteg emberiséget erősitik, gyógyitják. A kriz­mával kent négy kereszt jelzi a négy evangé­liumot, melyet a világ négy tájára hirdet az Egyház ós zengő szava : a harang. Végül a főpásztor tömjénnel megfüstölte a harangokat s a füstölőt a harang alá helyezte, hogy az magába felvegye az egész füstöt, hogy akárhol csendüljön is meg a harang szava, ott minden úgy teljék el malaszttal és áldással, mi­ként itt a harang megtelik jó illattal, hogy te­hát a harang szava minket is minden bajban bizalmas imára serkentsen. Végül a diakónus olvasta Lukács evangéliumának egyik szakaszát az egy szükségesről (lelkünk üdvösségének szük­ségességéről), melyre a harang mindenkor figyel­meztet bennünket! A hercegprimás beszéde. A szertartás végén a hercegprimás gyö­nyörű ós gondolatokban gazdag beszédben kifej­tette az ünnep jelentőségót. E templom harangjai is — úgymond — a haza szolgálatába szegődtek, háborúba mentek, hogy megmentsék a hazát. Bár a célt nem sike­rült elérni, de legalább minket nem illethet a szemrehányás, hogy azért zúdult ránk e nagy megpróbáltatás, mert tán szűkkeblüek voltunk, Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. mert tán nem tettünk meg mindent, ami tőlünk kitelhetett, a haza érdekében. Most, amikor a rombadőlt hazát akarjuk felépíteni, munkára, áldozatkészségre van szük­ség. Erre figyelmeztetnek órcnyelvükkel min­denkit a szent harangok. És munka alatt nem­csak az izmokkal kifejtett erőfeszítést kell érte­nünk, hanem a szellemnek, az észnek tevékeny­ségét is. Mert miként a harangok előállításának munkájában része volt az észnek és a kéznek, úgy a köznapi életben is szükség van a szel­lemnek s a mindent előre kitervező, megfontoló ós irányító észnek, jvalamint a kéznek munká­jára. Ezért becsüljük meg egyformán a szellemi és testi munkát! E harangok végül miként nagypéntek szo­morúsága után Krisztus Urunk dicsőséges feltá­madásának hírnökei, hasonlóképen fülünkbe csen­gik nemcsak nekünk, de a Duna másik partján lakó elszakadt testvéreinknek is, hogy feltámad még egykor Nagymagyarország ! Köszönet a hercegprímásnak. A mólyórtelmű szertartás befejezésével a hercegprimás a pápai himnusz hangjai mellett elhagyta a templomot ós a belvárosi plébániát tisztelte meg látogatásával, ahol a városi tanács élén Dr. Antóny Béla polgármester mondott a város közönségének nevében köszönetet a fő­pásztornak a harangszentelésért. A szentelés végeztével nyomban megkezdették a harangok­nak a toronyba való felhúzását, amely a délután folyamán befejeződött. A felszerelés azonban már hosszabb időt vett igénybe úgy hogy a harangok gyönyörű összhangjában csak hétfőn délután 5 óra tájban gyönyörködhettünk, ami­kor először a nagyharang, majd utána külön­külön a másik két harang szólalt meg, később pedig mind a három együttesen. Még e hót folyamán az ütőóra szerkezetet is felszerelik. Ahol a harangok készültek. Külön meg kell emlékeznünk ez alkalom­mal az „Ecclesia" Harangművek R.-T. csepeli telepéről, ahol harangjaink készültek. Az „Ecc­lesia" r. t. kebelében megindult harangakció, melyet az összes keresztény felekezetek együt­tesen alakítottak meg, ma már hangos sikerek­kel számol be működéséről. Az országban már háromszáznál több harangja szól Isten dicsősé­gére és a hivő lelkek áhítatára. A „Harangmű­vek" harangjai előírás szerint készülnek, tehát a harangok teste nincs terhelve sok díszítéssel és felirattal, ami a hang rovására menne, sőt még az öntési fémkérget sem reszelik le a ha­rangról, amit szintén a harang tökéletessége miatt kivan meg az Országos Harangszakértői Bizottság. Az öntödét a 600 óv óta fennálló világ­hírű német harangöntő család hagyományos tit­kaival Rincker mester vezeti. A budapesti iro­dában (IV. Irányi-u. 27.) kapható igazolvánnyal bárki díjtalanul megtekintheti a csepeli harang­gyár érdekes telepét. HIREK. Harangszenfelésre. (A belvárosi új harangok szentelése alkalmából.) Háborúban ágyú voltam Es most békét hirdetek, Bánatot és bút okoztam S most enyhítek sziveket. . . Erctorkomból dőlt a halál Véres csaták viharán . . . Buzgó fohászt epesztek most Hivő ezrek ajakán. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Szent harangok, az Istennek Dicséretót zengjétek! Sirassátok a holtakat, Hívjátok az élőket. .. JJJS ha vész közéig honunkra Vésztjóslóan kongjatok, — Hogy riadjon minden magyar, Minden élő ós halott! . , . Oh csengjetek biztatólag Most, a bajok idején, Hogy letiport nemzetünket El ne hagyja a remény .. . Ercny el vetek erejével Kiáltsatok mivelünk ! Égbe törjön imátok, hogy Támadjon fel nemzetünk ! . .. Soltész István. * Dombay Nárcisz temetése. Esztergomtól távol, a fővárosi kerepesi temető halottas házá­ból temették vasárnap délután 3 órakor Dombay Nárcisz bencés-tanárt, az esztergomi társadalom kiváló tagját, akit oly hirtelen ragadott el közü­lünk a halál. A temetésen rendtársain ós az esz­tergomi főgimnázium ifjúságának küldöttségén kivül rósztvett Bárdos Rémig dr. pannonhalmi főapát, a fővárosi világi ós szerzetes papság és tanárság igen sok tagja, utóbbiak közt Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő. Különösen meg­ható volt az esztergomi főgimnázium végzett növendékeinek, a fővárosban tanulmányait folytató egyetemi hallgatóságnak impozáns rész­véte, akik a fővárosi lapokból értesültek volt szeretett tanáruk váratlan elhunytáról. Eszter­gomból a rokonság, továbbá a város és a Kath. Kör nevében Dr. Sántha József h. tanácsjegyző ós Kottler László állampénztári igazgató vettek részt a temetésen. A temetési szertartást Dr. Breyer István prelátus-kanonok, kultuszminisz­teriumi h. államtitkár végezte, Graál Mózes tan­kerületi főigazgató pedig megindító gyászbeszéd­del adózott a kiváló tanár és szónok emlékének. — Esztergomban hétfőn délelőtt 9 órakor a szentferencrendiek templomában volt lelkiüdveért ünnepies gyászmise, amelyet Dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok, ált. érseki helytartó, a Kath. Kör elnöke mondott nagy segédlettel. A gyász­misén a főgimnázium, főreáliskola és a polgári leányiskola növendékei, a Kath. Kör tagjai, a város, vármegye, a tanári és tanítói testületek küldöttségei ós az elhunyt igen sok tisztelője vettek részt. A bencés-székházba az ország min­den részéből érkeznek rószvótlevelek. A szókház főnöke előtt személyesen számosan fejezték ki részvétüket. Az „Esztergom" is ismert, előzé­keny munkatársát gyászolja a megboldogultban. * Áthelyezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Meszóna Jolán esztergomi , beosztott állami tanítónőt a süttői; — Michels Ádám esz­tergomi beosztott áll. tanítót a lábatlani állami elemi iskolához áthelyezte. * A turista egyesület vigalmi bizottsága f. hó 2l.-ón (csütörtökön) este 8 órakor a turista otthonban ülést tart, melyre a tagok teljes lét­számban való megjelenését kéri a vezetőség. * A szenttamási és vízivárosi kör vasárnap esti PetŐíi-előadására zsúfolásig töltötte meg a kör helyiségét az érdeklődő közönség. Nádler István szép előadást tartott Petőfi életéről ós költészetéről. Nagy gyönyörűséggel hallgatta a közönség Szkalka Ancika II., Kovács Mancika I. ós Drobni László IV. éves tanitónövendékek ügyes szavalatait. Mindhárman Petőfi költeményt adtak elő. Nagyon meleg elismerésben volt része a tanitóképző ének- ós zenekara ólén Nemesszeghy István tanitókópzőintózeti tanárnak az igaz lelki élvezetet nyújtó ének és zenedarabok tökéletes

Next

/
Oldalképek
Tartalom