ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-11-09 / 207. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. FlTVOC CTíÜm *5r»a • hétköznap 80 fillér, "őJCb bZidlil did,, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A városi képviselőtestületek megalakítása. Irta: Dr. Antóny Béla. (Vége.) A törvényhatósági ós községi képviselet mikénti megalakítására vonatkozó javaslatnak főcélja az kell kogy legyen, kogy a demagógiát és korrupciót kizárja. De a törvényjavaslatnak tovább is kell mennie. Kell, kogy végre megszűnjék az az egészségtelen állapot, kogy a képviseletekben mindenki helyet foglalhasson, csak épen azok legyenek kizárva, akik oda kellő szaktudást ós szakképzettséget vihetnének. Az autonóm testületek épen arra vannak hivatva, hogy a törvényhatóság ós község autonóm intézésére bizott kulturális, gazdasági és szociális érdekeket kellően képviseljék s a helyes irányban vezessék. Már pedig hogyan tudna pl. a képviselet egészséges, üdvös kulturintózkedéseket létesíteni, midőn abban a közoktatásügy képviselője hivatalból részt nem vehet. Képes-e a képviselet helyes, nemcsak a jelen, a ma érdekeit szem előtt tartó gazdasági politikát követni, midőn csak azok vannak ott jelen, akik — nem mondom — képesek ugyan arra, hogy elbírálják, ez vagy az az intézkedés az adott helyzetben, saját érdekeik szempontjából a legtöbb hasznot hajtó-e vagy sem, de képtelenek arra, hogy önzetlen elbirálás tárgyává tegyék,' látja-e a szóban forgó intézkedésnek hasznát az egész ország, vagy látja-e hasznát a saját városuk jövendő népessége ?! Ezért igen üdvös a székesfővárosi törvény azon intézkedése, mely a képviseletben az összes szakkópviselőknek helyet ad; de annál inkább érthetetlen a törvényhatósági és községi képviseletekről szóló javaslat amaz intézkedése, mely ahelyett, hogy a székesfővárosi törvény üdvös intézkedéseit tovább fejlesztené, a törvényhatósági és községi képviseletekben csak a mezőgazdasági kamara ós az ipartestület elnökének juttat hivatalból helyet. Ep a fentebb kifejtett okokból a készülő törvénynek itt megállnia nem szabad. Nem elég, ha a mezőgazdaság, az ipar megfelelő szakképviseletet nyernek az autonóm életben, — úgy kell megalkotni az új törvényt, hogy kivülük a közoktatás-, igazság-, pénz- és kereskedelemügy is kellőképen képviseltessék, mert a képviselőtestület csak úgy tudja a reá bizott ós reá váró kulturális gazdasági ós szociális érdekeket kellőképen megvalósitani, ha az utóbb emiitett szakképviselők benne részt vesznek. Végül még röviden, anélkül azonban, hogy a javaslatot teljes egészében felöleltem volna, nem tartom célszerűnek a virilizmusnak oly módon való beillesztését a javaslatba, hogy a virilis jogon bekerülők is választás alá essenek. Ez fából vaskarika ós ép az ellenkező eredményt fogja biztositani, mint a mi tulajdonképen a virilizmus célja. Egy egész életet munkával, becsülettel élő polgár, aki munkája, tudása, szorgalma, takarékossága révén tekintélyes vagyonnak lett az ura, evvel városának, községének integráns részese, az se a demagógia, se a kortézia révén nem fogja keresni az érvényesülést. Neki befolyást, tiszteletet a saját becsületes munkássága s az abból fakadó vagyona biztositott s ha ő saját vagyonának hű sáfárja, minden kétséget kizáróan még hűségesebb őre lesz községe vagyonának. Azt a helyes ós kötelességszerű gondoskodást, hogy a háború véréből ós könnyéből szerbit vagyon a virilizmusnál ne érvényesülhessen, sokkal észszerűbben és biztosabban érhetjük el a választás helyett avval, hogy kimondatnék, miszerint a háború esélyeinek, körülményeinek fel- ós kihasználásával szerzett vagyon figyelembe nem vehető s majd időnek multává] fog a törvényhozás ezen vagyon tulajdonosainak virilis jogáról dönteni. HIREK. * Adomány a kath. sajtóra. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Dr.' Csernoch János bibornok-hercegprimás a napokban nyolcvanezer koronát kitevő összeget adományozott helybeli jótokon}?- célokra. Ezzel egyidejűleg az „Esztergom" részére is küldött négyezer koronát, mely összeggel papirosbeszerzési gondjainkon nagy mértékben könnyített. A nagylelkű adománnyal Oeminenciája lapunknak a meg nem alkuvó magyar kath. szellem szolgálatában kifejtett működését honorálta, mely jövőre is erős buzdításunkra szolgál, hogy nehéz, de egyenes utunkról soha le ne térjünk. * Ünnepély a belvárosi kath. olvasókörben. Az Esztergom-belvárosi Kath. Olvasókörben vasárnap délelőtt fél 11 órakor lélekemelő ünnepély folyt le, melynek keretében Mátéffy Viktor plébános, nemzetgyűlési képviselő, a kör elnöke megáldotta a körben felfüggesztendő feszületeket. Az ünnepélyt a Kath. Földmives Ifjúsági Egyesület védőszentjének, Szent Imre hercegnek tiszteletére rendezte. Öt év óta nem tartott már az egyesület ily ünnepélyt, mert tagjait és vezetőit nagyrószben a háború vette igénybe. Most újult erővel éled fel ez a sokra hivatott egyesület, mely életerejét már ezen első nyilvános fellépés alkalmával is megmutatta. Az ünnepély az ifjak Szent Imre énekével kezdődött, majd Dobronya István szavalta el érzéssel Szepessynek „Sz. Imre ravatalánál" c. szép költeményét. Ezután Mátéffy Viktor elnök lelkes buzdító beszédben hívta fel az ifjúságot Sz. Imre eszményeinek megvalósítására s az egyesület támogatására. A hatásos beszéd után az ifjak énekkara adta elő a „Bús magyarok" c. éneket Ferenczy Kálmán igazgató-tanitó ügybuzgó vezetésével. Az- ünnepélyt a Himnusz fejezte be, melynek végeztével az olvasókör választmányi ülést tartott. * „Magyar Hiszekegy" az üléseken. Az alispán rendeletben hivta fel a város és a községek elöljáróságát, hogy a képviselőtestületi, tanácsi és bizottsági üléseket a „Magyar Hiszekegy

u-gyel kezdjék, hivatalos Írásaikon pedig „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország" feliratot alkalmazzák. * Az Ébredők ismerkedési estélye a Fürdőszálló zsúfolásig megtelt nagytermében folyt le, s e látogatottság az Ébredő Magyarok nagy népszerűségének tanújele. Csak aztán komoly irányú összejöveteleiket is igy látogassák ezentúl! Az estély gazdag műsorának minden egyes számát helyszűke miatt lehetetlen méltatnunk. Az igazi ébredő Jelleget Németh Ferenc megrázó szavalatai (Ébredőkhöz, — Nincs már magyar!) ós a szebbnél-szebb hazafias ének- és zeneszámok adták meg a műsornak. Zelenyák Ferenc, Stefán Mancika, Nemesszeghy Viktor, Argyelán János, Miskolczy Rózsika énekeit nagy tetszéssel fogadta a közönség. Nagyon kedves volt a „Ferde világ" c. énekes apróság, mely a modern asszonyokat szatirizálta. Előadói Szacker Erzsike, Dudás Etel és Schönwälder József voltak. Sokat mulatott a közönség az „Elkényeztetett férj" és a „Cigány a biró előtt" cimű jeleneteken, mely utóbbiban Székely Gyula tünt ki a cigány szerepében. „A bűvös szók" c. vígjáték szintén véget érni aíig akaró tetszés közt folyt le. Kár, hogy a darab nem a leghelyesebb megoldással zárul. Mi az erkölcsileg tönkrement ember kezébe nem revolvert adnánk egy vígjáték keretében, hanem Oroszországba, Kun Béla melle küldenők népbiztosnak. Sikerült volt legutolsó szám gyanánt Imely József kupiója egy galíciai alakításában. A konferencier szerepót Krátky L. Endre töltötte pe, aki kacagtató kupiókat is adott elő. Nemesszeghy István zenetanár vezetése alatt álló Műkedvelő Ifjak Zenekaráról külön meg kell emlékeznünk, mely ez esetben derekasan megállta a helyét és a Bánk-bán operarészlettel, valamint a Lengyel-himnuszt is tartalmazó egyvelegével legszebb sikereinek egyikét aratta. Az énekszámok legtöbbjét zongorán Nemesszeghy Q-izike kisérte. A műsor lepergése után tánc következett. * Népgyűlések Tokodon és Nyergesujfalun. Vasárnap Dr. Szilárd Béla, a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselője Palkovics László alispán, Dr. Reviczky Gábor vármegyei főjegyző ós Reviczky Elemér főszolgabiró kisóretében Tokodon, majd Nyergesujfalun tartott beszámoló beszédet. A képviselőt és kíséretét mindkét helyen nagy lelkesedéssel fogadták. Tokodon bandérium vonult ki a vendégek tiszteletére. * Az esztergomi kongregációk szentségimádá8a. A háború ós a két forradalom áldozatainak lelkiüdveért és hazánk sorsának jobbrafordulásáórt vasárnap tartották meg a helybeli Mária-kongregációk egész napos szentségimádással egybekötött könyörgő ájtatosságukat a belvárosi plébánia templomban. Az esti 6 órakor kezdődő szentsógbetótel alkalmával Mátéffy Viktor p. kamarás, plébános mqndott felemelő szentbeszédet, az ezt követő litániát pedig Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás tartotta fényes segédlettel. Az ájtatosság fényét a templom alkalmi énekkara ós Táky Gyuláné emelték szép énekükkel. * Rákosi Jenő ünnepély Esztergomban. Rendkívül élvezetes és művészi szempontból is kiváló estét nyújt f. hó 13.-án, szombaton ós 14.-én, vasárnap a Polgári Zenekar lelkes műkedvelői gárdája az esztergomi közönségnek. Hogy Rákosi Jenőnek 50 éves irói jubileuma alkalmából Esztergom közönsége is rósztvehessen az országos ünneplésben, Vadász Lajos városunkban élő nyugdíjas színművész a maga köré gyűjtött ambiciózus és lelkesedő fiatalokat betanítja ós szinre hozatja az ünnepelt iró egyik legkiválóbb irodalmi termékét: „Éjjel az erdőn" cimű paraszttörténetet. Az ünnepély egyben a Polgári Zenekar bemutatkozó estélye is lesz. Jegyek már válthatók Szenczi József posta-altisztnél, Kertész Jánosnál az állampénztárban ós Tatarek József könyvkereskedésében. * A katonaság által igénybevett lakások. Katonai kézből a következő felvilágosítást vettük : „Többszörös panasz tárgyává tette a közönség, hogy a katonák- által igénybevett lakásokért nem fizetnek annyi bórt, mint az jelenleg helyben szokásos és igy a bérbeadók károsodást szenvednek. A katonaság és város között egy megállapodás^lótesült, amely szerint a lakások három kategóriába soroztattak és azokért a katonák által fizetendő 40, 60 és 80 korona havi bérösszeg állapíttatott meg. Ezen megállapodás az 1879. évi XXXVI. törvénycikk (beszállásolási törvény) értelemszerű alkalmazása alapján létesült. Ezen törvénycikk I. fejezet 25. §-a a községek kötelességóvó teszi a szükséges helyiségek rendelkezésre való bocsátását, természetes tehát, /