ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-09-19 / 186. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. AQ c^Órn ÚVS* • hétköznap 80 fillér, CD 3£clIIA CIL C\. • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetősége az Éb­redő Magyarok Esztergomi Csoportjának kérelmére felkivja a párt választmányi és rendes tagjait, hogy f. hó 19.-én d. e. Va 11 órakor az Ébredő Magyarok nagygyűlésén a vármegyeházán okvetlenül jelenjenek meg. Úgyszintén felkéri a pártvezetőség a t. tagokat, hogy f. hó 19.-én, vasár­nap délután Va 5 órakor a Keresz­tény Nemzeti Liga alakuló gyű­lésén minél nagyobb számban jelenjenek meg a vármegyeházán. Esztergomiak I Keresztények I Az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi csoportja ma, vasárnap d. e. fél 11 órakor nagy­gyűlést tart a vármegyeház nagytermében. A mult héten egyesületünk vezetőfórfiai az egész országból összegyülekezve, Budapesten nagyszabású értekezletet tartottak. Keresztény Magyarország szekere kátyúba jutott. Nem megy sem előre, sem hátra ? Politikusaink nem birnak vele! Ki segitsen rajta ? Erről tanácskoztak Budapesten az Ébredő Magyarok vezetői és elhatározták, hogy ismét nagyszabású akcióba lépnek. Magyarország leglel­kesebb, legmegbízhatóbb, legcéltudatosabb és össze fogni, együttműködni legkószebb embereit gyűj­tötték eddig is Össze az Ébredő Magyarok. Számuk felül van már a két millión. Esztergomban is a keresztény ós magyar emberek legjobbjai gyűl­tek egybe az Ébredők zászlaja alá. Olyanok, akiknek hazafiúi ós keresztényi elvekórt való bátor sikraszállása közismert. Akik tudatában vannak annak, hogy új honfoglalást végez ma a magyar! Nem uj egyesületről van most szó. Nem a jelenről, hanem a jövőről, nem siró remény­telenségről, hanem lángoló reményről, régi hitről és uj jövőről: hazáról, jólétről ós uj ezeresz­tendőről ! Aki ezt átérzi, az a mi zászlónk alá tarto­zik, velünk küzd és bennünket támogat. Mindenki ott legyen tehát ma a megye­házán, aki megérdemli, hogy magyarnak ós ke­reszténynek nevezzék, aki nem önző haspárti e keresztrefeszitett hazában ós nem dölyfös fari­zeus, amikor a magyar kereszténység szent ügyé­ről van szó! A megyeházi gyűlésen ismeitetni fogjuk az Ébredő Magyarok „Mit követel a magyar nem­zet?" cimű proklamációját, melyet a budapesti nagygyűlés részletesen, a mai idők súlyos köve­telményeinek figyelembevétele mellett állított egybe ós rámutatunk a kötelességekre, melyeket el kell végeznünk, ha e hazát teljesen tönkre menni nem engedjük ! Ha ismersz bennünket, ismered céljainkat, úgyis ott leszel, hogy velünk dolgozhass! Ha nem ismersz, jöjj el, hogy megis­merhess ! De ha otthon maradsz és kritizálsz anél­kül, hogy tudnád, miről van szó és kikkel van dolgod s ahelyett, hogy meggyőződnél az igaz­ságról, hitelt adsz ellenségeink hazugságainak ós rágalmainak, magadra vess, ha szembetalálkozol avval a két millió Ébredő Magyarral, akik nél­küled, — sőt ellened, ha kell — de megterem­tik az új keresztény Magyarországot, mert tud­ják a kötelességüket Istenük és hazájukért! Testvéri szeretettel vár az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi csoportja. NOK ROUflTn. Kedves délutánt szerzett a belvárosi föld­mives leányok Mária-kongregációja a belvárosi elemi iskola szegény gyermekeinek f. hó 12.-én. A kongreganisták kosárszámra hozták a sok édes szilvát, hamvas barackot, piros almát, mosolygó körtét és minden elképzelhető jót, ami kicsinek, nagynak kedves manapság. Volt öröm a gyer­mekek között. Leirni nem lehet, látni kell azo­kat az örömtől ragyogó szemeket, mosolygó ar­cokat, amint tartják a kalapot, kötényt, szatyrot, zacskót. Szinte remegnek az örömtől, mikor megáll előttük a nagy kosár, hogy kikapják be­lőle részüket. Boldogan, elégedetten mentek szót a kicsikék, ajkukon a köszönet szavaival, szi­vükben a hála érzelmével. Hányan vannak csak itt Esztergomban is — hát még az egész hazá­ban — akiknek a jó Isten szintén „sokat adott" és mégis éhezve, sirva hagyják felebarátjukat maguk mellett elmenni. — Soha, soha ne tegyé­tek ezt. A szivetek mindig maradjon puha, me­leg, megértő, segitő és irgalmas. Minden keresz­tény magyar nő ós férfi tanulja meg az irgal­masság szép erényét, mert sok a szegény, sok az árva, sok az éhező száj ós a korgó gyomor és sokan vagytok, akiknek az Isten sokat adott! H. S. HIREK. Napirend. Vasátnap d. e. x h 11 órakor az Ébredő Magyarok gyűlése a vármegyeház nagytermében. D. u. 72 2 órakor a budapesti Egyesült Keresztény Nemzeti Liga tagjainak érke­zése a hajóállomáson. D. u. 72 5 órakor az Egyesült Keresztény AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A szép Esztergomérti Az Esztergomi Sétahelyszépitő Egylet el­nöksége, mint keddi számunkban jeleztük, f. hó 12.-én tartott közgyűlésén számolt be az el­múlt négy óv eseményeiről. Zsiga Zsigmond elnök az ülést megnyitván, Bleszl Ferenc kir. tanácsos, társelnök a követke­zőkben tett részletes jelentést az egylet műkö­déséről : „A nagy világháború ós annak szerencsét­len vége megakasztott minden tervet ós felfor­gatott minden rendet és igy bónitólag hatott egyesületünk működésére is. Mi azonban ennek dacára 1917. év végóig — bár csendben — de lankadatlanul haladtunk azon az uton, melyet elődjeink a szigeti sétányon évtizedek előtt, a többi alkotásainkra nézve pedig 1913. óvben magunknak kijeleltünk. Igaz ugyan, hogy a nagy drágaság folytán a szigeten újabb befektetéseket nem eszközöl­hettünk ós a sétautakat sem javíttathattuk úgy, mint régebben, mégis a sétány most is elég jó állapotban van ós városunk egyik legszebb, sőt közelségénél fogva legkedveltebb üdülő helyét képezi. A Csernoch János úti kisdunaparti városi új sétány kiépítése 1915. óvben befejeztetvén, az elmúlt években csupán annak kiegészítése és gondozása képezte feladatunkat. Sajnos, a mun­kabér a mult óvben, de különösen ez óvben oly magasra szökött, hogy szerény egyletünk kép­telen az utat úgy fenntartani ós ápolni, amint azt az előző években tette és mint az kívánatos volna. De a másfél kilométer hosszú út egy-egy alapos tisztogatása és horolása, mely az első években 400—500 koronába került, 100—150 napszámot és 50—60 korona napidijat számítva most 5000—9000 korona kiadást jelentene, ily kiadást pedigj mi külső segítség nélkül nem ál­dozhatunk. Egyébként a sétány befásitása a lehető legjobban sikerült, a fák gyönyörűen fejlődnek, törzsük és lombjuk után itólve kétszer oly idő­seknek látszanak, mint a valódi életkoruk. A szenttamási kopár hegyoldal befásitása azonban semmikép sem sikerült és az ott elül­tetett több száz bokor - és magastörzsű fából, valamint több ezer fenyőből már csak 1—2 haldokló fa áll. A sikertelenség oka ugyan egyrészt a száraz, rossz talaj is, de főkép az ottani lakos­ság, különösen a szabadjára bocsájtott gyermek­sereg sportszerű pusztítása úgy, hogy e szép tervünkről teljesen le kell mondanunk, az ezen célra fordított kiadás s fáradság pedig egészen kárba veszett. Harmadik működési terünk az új honvéd­temető volt. Itthon elhunyt hőseink rendszerte­len nyugvóhelyónek illő keretbe való foglalását a helybeli gyalogezred támogatásával egyesüle­tünk vállalván, megfelelő tervek alapján osztot­tuk be az egyes táblákat, a szép szóles utakat vadgesztenyefákkal szegélyeztük, a katonatemető közepén megfelelő felírással egy szépen faragott fakeresztet állíttattunk fel, ezt pedig díszes ül tetvénnyel vettük körül. Sajnos, az utolsó 2 év gyászos eseményei és a magas napszámbórek itt is megakasztották működésünket és igy szomorú szívvel szemléljük e gyászos elhagyatottságot, mely állapoton csakis a katonai munkaerő újbóli beállítása és megfe­lelő pénzsegély változtathatna. 4 * Mindezek dacára az előadó azon véleményének adott kifejezést, hogy a szigeti sétány gondozá­sával, de főkép a Csernoch János úti dunapart rendezésével erőntúli, sikeres munkát végezett az egyesület. Végre Bleszl Ferenc társelnök e közgyűlé­sen tett jelentést arról is, hogy a szerencsétlen világháborúban elesett esztergomi és esetleg háziezrodünkbeli áldozatok méltatására a szent­tamási hegyoldalnak a Fürdő szállodával szem­ben levő sarkára egy emlékcsarnokot tervezett. A „Hősök emléke" terve már el is készült, fólkupola alatt oszlopcsarnokban állott volna a háború alatt elhunyt uralkodónk, I. Ferenc József mellszobra, a mögötte levő kőtáblákba pedig a hősök névsora lett volna bevésve. A hősök emlékére már a gyűjtés is meg­indult és arra első sorban az Esztergomi Taka­rékpénztár adott 5,000 koronát. Erre támaszkodva, előadó megvásárolta ós a város nevére irattá a jelzett hegycsúcson disz­telenkedő 3 l /2 kis házacskát, azonban 1918. év­ben egyik helybeli újság kicsinylő cikket közölt az eddig történtekről és mivel senki sem érde­mesítette az ügyet pártfogásra ós mert az előadó hírlapi polémiába bocsátkozni nem óhajtott, egy­szerűen úgy oldotta meg a kérdést, hogy a to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom