ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-08-25 / 34. szám
ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Slőfizetési árak : Egész évre 12 kor., fél évre 6 kor. Egyes szam ara 20 fillér. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ROLKÓ BÉLA. Társszerkesztő: SZVOBODA ROMÁN. Kéziratok és előfizetések Káptalan-tér 1. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. A második lépés. Esztergom, augusztus 24. Végighangzott az országon a keresztényin agyar ifjúság érdekében megszületett, szivekbe markoló, lelkeket felhevítő jelszó. Örvendezve láttuk, hogy vele a világháború ideje alatti eszmemozgalmak egész uj iránya keletkezett, amely a messziről néző előtt csak egy kis szólfodrozásnak látszik az emberi gondolatok tengerén, de a benne élőknek jókora vihar gyanánt tűnik fel, mennydörgésekkel, villámokkal, zuhogó szitokzáporokkal és jótékony levegőfelfrissülésekkel vegyest. Benne vagyunk mi is. Hiába takarjuk el szemünket ós húzzuk fel az esőköpönyeg csuklyáját, hogy ne lássuk, ne érezzük a zivatar tombolását, villámait, szelét, — nem lehet elbújnunk előle, tehát jobb, ha szembenézünk vele. Nem mint mennyköveket hajigáló, harcoló görög istenek, hanem mint az őket megértéssel szemlélő, harcaikat megértő és gyönyörködésünkre, okulásunkra megéneklő öreg Homeros. Es ami igy szembetűnik a küzdelmeket megértéssel néző előtt, legelsőbben is az az ideális cél, ami az első villámot kigyújtotta s amelynek pillanatnyi fényénél megdöbbenéssel látta az egész magyar katholikus társadalom azt az óriási rendezetlenséget, össze-visszaságot, tervszerütlenséget, amelyben legféltettebb kincse, jövője hevert a mindent elleplező jótékony sötétségben : a közönyben ! Hogy ez a kísérteties villámfény mennyire bántotta azok szemét, akiknek érdekükben állott sötétségben tartani mindeneket, hogy mennyire felsikoltott a horgascsőrü huhogó baglyok nesztelenül röpködő, sötétben nagy eredménnyel vadászgató, rendkívül szapora tábora, mutatják a következmények. Nem vehetsz lapot a kezedbe, hogy akár pro, akár kontra, ha más nem is, egy-két epés szó ne emlékeztessen arra, hogy a vihar még nem ült el, legfeljebb a megszokottság pár perce felejtette azt rövidesen, hogy azután egy-egy dúsabb záporzuhany ismét eszedbe hozza. A záporeső hasznos a természet háztartásában és hasznát hirdeti a szellemi életben is az emberi gondolkodás története. Kitisztult tájék, illatos virágok, termékeny földek, felfrissült levegő, boldog madárónek hirdetik a természeti világ megújhodását a régihez képest. A szellemi élet viharai, záporesői ugyancsak örvendetes következményekkel szoktak járni — az igazságra nézve. De mint a földmives, uj erőre kapva, uj munkába kezd az esőmegöntözte fogékony földön, ugy vár reánk, a társadalom hivatott vezetőire is a munka egész serege függetlenül a háború végétől, de erősen függő állapotban a most folyó szellemi zápor jótékony, földmegpuhitó, nemes eszmecsirákat hamar kibontó, elméket minden igaz és nemes iránt fogékonnyá tevő hatásától. Az első lépést megtettük. Folyik már az első és egyelőre belső munka a jövő keresztény ifjúságáért, de ugyanekkor meg kell tennünk a második lépést is, ismét csak hasonlóan a zápor után künn, a földjén járó földmiveshez, aki miután a szükséges munkát megindítja, egy pillantással végig tekint rajta azon célból is, hogy a vihar esetleges rombolásait szemügyre vegye, amenynyiben szükséges, a károkat helyrehozza és azokat a jövőre megakadályozza. A mai szellemi mozgalmak vihara is okoz helyenkint károkat, de amelyek t gyors helyrehozatala csak hasznunkra lehet. Es mig megtesszük az első nagyfontosságú alkotó lépést, legyen második lépésünk a hibákat, károkat kijavítok gondossággal megtett munkája. Gondoljunk itt a jelen intelligens keresztény társadalmára, amelynek helyét majdan elfoglalja a jövő ifjúsága. A hagyományos megszokottság mély vízmosásait kell itt alaposan betemetnünk, a gyönge, hamar alámosott talajt megerősítenünk s az elsodrott földet ujjal és már most más jobbal pótolnunk, — máskülönben a remélt uj élet is csakhamar a régihez lesz hasonlóvá. A mély vízmosások, a helytelen rossz szokások, hagyományok egyes vezetőhelyeken minden jó szándóknak, nemes intenciónak legnagyobb akadályai. Itt az autonómia segíthetne sokat bátor, akaraterős, jellemes munkaerőkre számító és a régi helytelenségeket teljesen eltüntető berendezésével. A gyönge, alámosott talaj megjavítását az erőteljes sajtó eszközével látjuk biztosítottnak. A pótlás nagyfontosságú munkáját azonban a legnagyobb körültekintéssel, minden irányban azonnal meg kell kezdeni kipróbált keresztény munkaerők beállításával az összes megüresedett felelős állásokba. Mindezt a jövő életerős keresztény társadalom óletérdekóben. Erős, jó talajból vett földdel pótoljuk a hiányokat. Hála Istennek, vannak a mai keresztény társadalomban is olyan egyéniségek, akikre számithat a haza és a kereszténység s akik eddigi működésükkel minden téren kivívták a megbecsülést, a legteljesebb bizalmat. Ezek kiválogatása, tömörítése ós a nagy társadalmi gépezet legcélszerűbb helyeire való beállítása az a legsürgősebb második lépés, ami a cél szempontjából közvetlen a folyamatban levő első után következhetik. — Az osztrák gyermeknyaraltatásból oly kisebb osztrák invázió lett, amilyenre igazán nem gondolhatott sem Károly király őfelsége, sem Vadnay osztálytanácsos, de még az a jó tiszteletes ur sem, aki annak idején Esztergom vármegye közgyűlési termében hazafias aggodalmakkal telve és nagy bátorsággal hangoztatta, hogy ez az osztrák gyermeksereg falvaink népét elbírhatatlan gondok özöne elé állítja, mely egyaránt kárára lészen osztrák gyermeknek és magyar vendéglátónak. Most, hogy jól benne vagyunk a gyermeknyaraltatásban, megkönnyebbülve látjuk, hogy bár nem is oly rózsás a helyzet, mint azt Ruffy és Szana urak szines szavakkal elénk varázsolták, de nem is olyan sötét, ahogyan a tiszteletes úr hitte. Az osztrák gyermekek egészen jól érzik magukat falvainkban és a magyar vendéglátó családok sem panaszkodnak az osztrák gyerekek ellen, mert azok egy cseppet sem roszszabbak vagy jobbak, mint a világ bármely táján élő városi gyerekek. Az a velükszületett udvariasság pedig, amit lépten-nyomon elárulnak, sok parlagias viselkedésű gyermekünkre csak jó hatással lehet. Az osztrák invázió elleni panasz egészen más okból született meg és oka — mily jól esik ezt sok bosszúságunk után megállapítani! —• a háborús posta. Igen a posta, a magyar királyi, amely négy nap múlva kézbesiti a táviratot és hetek múlva sürgős levelünket, igy tett az osztrák gyermekek leveleivel is. Az osztrák szülők, hogy búcsúcsókot adtak a kis Fritziknek ós Gretcheneknek, szigorúan szivükre kötötték, hogy rögtön Írjanak, mihelyt megérkeztek. Külön megcímzett borítékokat is csúsztattak szeretetteik zsebébe, hogy meg ne feledkezzenek az Írásról. Es elment a vonat, a sok soványgyerekes s a szülők nap-nap után várták a levelet, amely hirt ad a jó kosztról, hízásról, magyar bőségről, szeretetről. De hiába vártak két napig, egy hétig, két hétig — a levél csak nem érkezett. Es az osztrák apák, mamák most százával keresik fel a magyar falukat, hogy személyesen győződjenek meg gyermekeik hogylétéről. Természetes, hogy meg vannak a látottakkal elégedve. Hogy is ne, amikor a vendéglátó magyar jó túróscsuszával, finom tyúkhússal vendégeli a messziről jött látogatókat és amikor két-három nap múlva elutaznak, kezükbe nyom egy 5—6 kilós liszteszsacskót, egy kis mákot, hagymát, zöldpaprikát (ung. Leibspeiz!) és egyéb kincseket. Ott messze Ausztriában pedig irigykedve hallják ós látják a szomszédok az eredményes kirándulás tanujeleit. És eljön ide „egyszer jóllakni" és „beszerezni" a második, harmadik szülő is, sőt e sorok írója tanú reá, hogy egyik esztergommegyei falu vendéglátó családjai e héten nyolc-tiz felnőtt osztrákot fogadtak, vendégeltek ós — „elláttak" a szó legközólelmezésibb értelmében. Kérdés, kötelesek-e erre a vendéglátó családok, akik csak kis gyermekek élelmezésére vállaltak kötelezettséget ? Lám, mit eredményez a posta, ha nem siet azokkal az anzikszokkal! Pyros HIREK. * Személyi hir. Szana Sándor udvari tanácsos, a „Károly király gyermeknyaral tatása'c. mozgalom egyik vezetőembere szombaton városunkban járt és sorra látogatta az osztrák gyermekek esztergomi vendéglátó családjait. * Pápai kitüntetések. Oeminenciája, a bibornok hercegprímás előterjesztésére 0 szentsége XV. Benedek pápa az egyház és a kath. ügyek terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Jandly-Döbrentey Sándor galántai főszolgabírónak, dr. Horváth Gyula budapesti főgimnáziumi tanárnak ós Klenka Ferenc Szent István-társulati főellenőrnek a „Pro Ecclesia et Pontifice 1 ' diszkeresztet adományozta^ * Főegyházmegyei hirek. Csáktornyái Lajos hitoktatói állásától felmentetett és budapest-óbudai káplánná, Hladik Ágoston budapesti hitoktató pozsony-belvárosi káplánná, Neuber Ferenc újmisés pőstyéni káplánná, Szabó Lajos újmisós garamkövesdi káplánná, Földes Lajos nagycétónyi káplánná, ifj. Thaller István nógrádpataki káplánná, Klenáncz Ottó újmisós balassagyarmati káplánná neveztetett ki. — Vöröss János nógrádpataki káplán adminisztrátorul Királyrévre küldetett. * A nemeslelkü közönséghez I Néhány szegény kis osztrák gyermek olyan családhoz jutott, ahol sokkal nagyobb volt a jó ügy iránti lelkesedós, mint az anyagi tehetség ós igy míg az ily helyekre került gyermekek társai meglehetősen jó ellátást élveznek, ezek együtt nyomorognak eltartóikkal. A város polgármesteri hivatala e sorok utján fordul a nemeslelkű közönséghez, hogy vegye még pártfogásába eme sorsüldözött, boldogtalan gyermekeket is és a nyaraltatás hátralevő idejére fogadja őket vendégekül. Különösen azon jószívű családokat kérjük, akik még osztrák gyermekeket nem vállaltak, sem adományaikkal nem keresték fel az akció helyi vezetőségét, hogy legyenek a hatóség segítségére e nemes munkában egy-egy ilyen gyermek vendégül fogadásával. Jelentkezhetni a város tanácsjegyzői hivatalában. * Uj szemináriumi tanár. Dr. Felber Gyula balassagyarmati áll. főgimnáziumi hittanár az esztergomi szemináriumhoz a bölcselet ós neveléstudomány tanárává és a gimnazista papnövendékek lelkiigazgatójává neveztetett ki.
