ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-08-25 / 34. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Slőfizetési árak : Egész évre 12 kor., fél évre 6 kor. Egyes szam ara 20 fillér. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: ROLKÓ BÉLA. Társszerkesztő: SZVOBODA ROMÁN. Kéziratok és előfizetések Káptalan-tér 1. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­kereskedésében. A második lépés. Esztergom, augusztus 24. Végighangzott az országon a keresztény­in agyar ifjúság érdekében megszületett, szivekbe markoló, lelkeket felhevítő jelszó. Örvendezve láttuk, hogy vele a világháború ideje alatti eszmemozgalmak egész uj iránya keletkezett, amely a messziről néző előtt csak egy kis szól­fodrozásnak látszik az emberi gondolatok tenge­rén, de a benne élőknek jókora vihar gyanánt tűnik fel, mennydörgésekkel, villámokkal, zuhogó szitokzáporokkal és jótékony levegőfelfrissülé­sekkel vegyest. Benne vagyunk mi is. Hiába takarjuk el szemünket ós húzzuk fel az esőköpönyeg csuklyá­ját, hogy ne lássuk, ne érezzük a zivatar tom­bolását, villámait, szelét, — nem lehet elbújnunk előle, tehát jobb, ha szembenézünk vele. Nem mint mennyköveket hajigáló, harcoló görög iste­nek, hanem mint az őket megértéssel szemlélő, harcaikat megértő és gyönyörködésünkre, okulá­sunkra megéneklő öreg Homeros. Es ami igy szembetűnik a küzdelmeket megértéssel néző előtt, legelsőbben is az az ideális cél, ami az első villámot kigyújtotta s amelynek pillanatnyi fényénél megdöbbenéssel látta az egész magyar katholikus társadalom azt az óriási rendezetlenséget, össze-visszaságot, terv­szerütlenséget, amelyben legféltettebb kincse, jövője hevert a mindent elleplező jótékony sö­tétségben : a közönyben ! Hogy ez a kísérteties villámfény mennyire bántotta azok szemét, akiknek érdekükben állott sötétségben tartani mindeneket, hogy mennyire felsikoltott a horgascsőrü huhogó baglyok nesz­telenül röpködő, sötétben nagy eredménnyel va­dászgató, rendkívül szapora tábora, mutatják a következmények. Nem vehetsz lapot a kezedbe, hogy akár pro, akár kontra, ha más nem is, egy-két epés szó ne emlékeztessen arra, hogy a vihar még nem ült el, legfeljebb a megszokott­ság pár perce felejtette azt rövidesen, hogy az­után egy-egy dúsabb záporzuhany ismét eszedbe hozza. A záporeső hasznos a természet háztartá­sában és hasznát hirdeti a szellemi életben is az emberi gondolkodás története. Kitisztult tájék, illatos virágok, termékeny földek, felfrissült le­vegő, boldog madárónek hirdetik a természeti világ megújhodását a régihez képest. A szellemi élet viharai, záporesői ugyancsak örvendetes kö­vetkezményekkel szoktak járni — az igazságra nézve. De mint a földmives, uj erőre kapva, uj munkába kezd az esőmegöntözte fogékony föl­dön, ugy vár reánk, a társadalom hivatott ve­zetőire is a munka egész serege függetlenül a háború végétől, de erősen függő állapotban a most folyó szellemi zápor jótékony, földmegpu­hitó, nemes eszmecsirákat hamar kibontó, elmé­ket minden igaz és nemes iránt fogékonnyá tevő hatásától. Az első lépést megtettük. Folyik már az első és egyelőre belső munka a jövő keresztény ifjúságáért, de ugyanekkor meg kell tennünk a második lépést is, ismét csak hasonlóan a zápor után künn, a földjén járó földmiveshez, aki miután a szükséges munkát megindítja, egy pillantással végig tekint rajta azon célból is, hogy a vihar esetleges rombolásait szemügyre vegye, ameny­nyiben szükséges, a károkat helyrehozza és azokat a jövőre megakadályozza. A mai szellemi mozgalmak vihara is okoz helyenkint károkat, de amelyek t gyors helyre­hozatala csak hasznunkra lehet. Es mig meg­tesszük az első nagyfontosságú alkotó lépést, legyen második lépésünk a hibákat, károkat ki­javítok gondossággal megtett munkája. Gondoljunk itt a jelen intelligens keresz­tény társadalmára, amelynek helyét majdan el­foglalja a jövő ifjúsága. A hagyományos meg­szokottság mély vízmosásait kell itt alaposan be­temetnünk, a gyönge, hamar alámosott talajt megerősítenünk s az elsodrott földet ujjal és már most más jobbal pótolnunk, — máskülönben a remélt uj élet is csakhamar a régihez lesz ha­sonlóvá. A mély vízmosások, a helytelen rossz szo­kások, hagyományok egyes vezetőhelyeken min­den jó szándóknak, nemes intenciónak legnagyobb akadályai. Itt az autonómia segíthetne sokat bátor, akaraterős, jellemes munkaerőkre számító és a régi helytelenségeket teljesen eltüntető be­rendezésével. A gyönge, alámosott talaj megjavítását az erőteljes sajtó eszközével látjuk biztosítottnak. A pótlás nagyfontosságú munkáját azonban a legnagyobb körültekintéssel, minden irányban azonnal meg kell kezdeni kipróbált keresztény munkaerők beállításával az összes megüresedett felelős állásokba. Mindezt a jövő életerős keresz­tény társadalom óletérdekóben. Erős, jó talajból vett földdel pótoljuk a hiányokat. Hála Istennek, vannak a mai keresz­tény társadalomban is olyan egyéniségek, akikre számithat a haza és a kereszténység s akik ed­digi működésükkel minden téren kivívták a meg­becsülést, a legteljesebb bizalmat. Ezek kiválogatása, tömörítése ós a nagy társadalmi gépezet legcélszerűbb helyeire való beállítása az a legsürgősebb második lépés, ami a cél szempontjából közvetlen a folyamatban levő első után következhetik. — Az osztrák gyermeknyaraltatásból oly kisebb osztrák invázió lett, amilyenre igazán nem gondolhatott sem Károly király őfelsége, sem Vadnay osztálytanácsos, de még az a jó tisztele­tes ur sem, aki annak idején Esztergom várme­gye közgyűlési termében hazafias aggodalmakkal telve és nagy bátorsággal hangoztatta, hogy ez az osztrák gyermeksereg falvaink népét elbírha­tatlan gondok özöne elé állítja, mely egyaránt kárára lészen osztrák gyermeknek és magyar vendéglátónak. Most, hogy jól benne vagyunk a gyermeknyaraltatásban, megkönnyebbülve látjuk, hogy bár nem is oly rózsás a helyzet, mint azt Ruffy és Szana urak szines szavakkal elénk va­rázsolták, de nem is olyan sötét, ahogyan a tisz­teletes úr hitte. Az osztrák gyermekek egészen jól érzik magukat falvainkban és a magyar ven­déglátó családok sem panaszkodnak az osztrák gyerekek ellen, mert azok egy cseppet sem rosz­szabbak vagy jobbak, mint a világ bármely tá­ján élő városi gyerekek. Az a velükszületett ud­variasság pedig, amit lépten-nyomon elárulnak, sok parlagias viselkedésű gyermekünkre csak jó hatással lehet. Az osztrák invázió elleni panasz egészen más okból született meg és oka — mily jól esik ezt sok bosszúságunk után megállapítani! —• a háborús posta. Igen a posta, a magyar királyi, amely négy nap múlva kézbesiti a táviratot és hetek múlva sürgős levelünket, igy tett az osztrák gyermekek leveleivel is. Az osztrák szülők, hogy búcsúcsókot adtak a kis Fritziknek ós Gretcheneknek, szigorúan szivükre kötötték, hogy rögtön Írjanak, mihelyt megérkeztek. Külön megcímzett borítékokat is csúsztattak szeretetteik zsebébe, hogy meg ne feledkezzenek az Írásról. Es elment a vonat, a sok soványgyerekes s a szülők nap-nap után várták a levelet, amely hirt ad a jó kosztról, hízásról, magyar bőségről, sze­retetről. De hiába vártak két napig, egy hétig, két hétig — a levél csak nem érkezett. Es az osztrák apák, mamák most százával keresik fel a magyar falukat, hogy személyesen győződjenek meg gyermekeik hogylétéről. Természetes, hogy meg vannak a látottakkal elégedve. Hogy is ne, amikor a vendéglátó magyar jó túróscsuszával, finom tyúkhússal vendégeli a messziről jött lá­togatókat és amikor két-három nap múlva el­utaznak, kezükbe nyom egy 5—6 kilós lisztes­zsacskót, egy kis mákot, hagymát, zöldpaprikát (ung. Leibspeiz!) és egyéb kincseket. Ott messze Ausztriában pedig irigykedve hallják ós látják a szomszédok az eredményes kirándulás tanujeleit. És eljön ide „egyszer jól­lakni" és „beszerezni" a második, harmadik szülő is, sőt e sorok írója tanú reá, hogy egyik esztergommegyei falu vendéglátó családjai e héten nyolc-tiz felnőtt osztrákot fogadtak, vendégeltek ós — „elláttak" a szó legközólelmezésibb értel­mében. Kérdés, kötelesek-e erre a vendéglátó csa­ládok, akik csak kis gyermekek élelmezésére vállaltak kötelezettséget ? Lám, mit eredményez a posta, ha nem siet azokkal az anzikszokkal! Pyros HIREK. * Személyi hir. Szana Sándor udvari ta­nácsos, a „Károly király gyermeknyaral tatása'­c. mozgalom egyik vezetőembere szombaton vá­rosunkban járt és sorra látogatta az osztrák gyermekek esztergomi vendéglátó családjait. * Pápai kitüntetések. Oeminenciája, a bi­bornok hercegprímás előterjesztésére 0 szentsége XV. Benedek pápa az egyház és a kath. ügyek terén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Jandly-Döbrentey Sándor galántai főszolgabíró­nak, dr. Horváth Gyula budapesti főgimnáziumi tanárnak ós Klenka Ferenc Szent István-társu­lati főellenőrnek a „Pro Ecclesia et Pontifice 1 ' diszkeresztet adományozta^ * Főegyházmegyei hirek. Csáktornyái Lajos hitoktatói állásától felmentetett és buda­pest-óbudai káplánná, Hladik Ágoston budapesti hitoktató pozsony-belvárosi káplánná, Neuber Ferenc újmisés pőstyéni káplánná, Szabó Lajos újmisós garamkövesdi káplánná, Földes Lajos nagycétónyi káplánná, ifj. Thaller István nóg­rádpataki káplánná, Klenáncz Ottó újmisós ba­lassagyarmati káplánná neveztetett ki. — Vöröss János nógrádpataki káplán adminisztrátorul Ki­rályrévre küldetett. * A nemeslelkü közönséghez I Néhány szegény kis osztrák gyermek olyan családhoz jutott, ahol sokkal nagyobb volt a jó ügy iránti lelkesedós, mint az anyagi tehetség ós igy míg az ily helyekre került gyermekek társai meg­lehetősen jó ellátást élveznek, ezek együtt nyo­morognak eltartóikkal. A város polgármesteri hivatala e sorok utján fordul a nemeslelkű közön­séghez, hogy vegye még pártfogásába eme sors­üldözött, boldogtalan gyermekeket is és a nya­raltatás hátralevő idejére fogadja őket vendé­gekül. Különösen azon jószívű családokat kér­jük, akik még osztrák gyermekeket nem vállal­tak, sem adományaikkal nem keresték fel az akció helyi vezetőségét, hogy legyenek a ható­ség segítségére e nemes munkában egy-egy ilyen gyermek vendégül fogadásával. Jelentkezhetni a város tanácsjegyzői hivatalában. * Uj szemináriumi tanár. Dr. Felber Gyula balassagyarmati áll. főgimnáziumi hittanár az esztergomi szemináriumhoz a bölcselet ós neveléstudomány tanárává és a gimnazista pap­növendékek lelkiigazgatójává neveztetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom