ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-08-11 / 32. szám

igazol, azt a véres világháború újra bebizonyí­totta s mi, kik a front mögött együtt érezünk és szenvedünk fiainkkal, dacára a nemzet erejében ért nagy veszteségnek, büszkék vagyunk hős fiainkra. Ezek közé mi esztergomiak első sorban a mi fiainkat, a 26-ik ezred, a mi háziezredünk hős katonáit számítjuk, akik az ezrednek az el­lenség földjén született, dicsőség koszorúzta zász­laját előbb északon, majd annak születési helyén, uj, hervadhatatlan babérokkal övezték és neveiket nemcsak történelmünk fényes lapjaira irták föl, hanem mélyen szivünkbe is vésték. Ezredünknek hősi halált halt fiait siratjuk, emiéköket hálás kegyelettel ápoljuk s ugy mutatunk rájuk, mint a királybűségnek, hazaszeretetnek és kötelesség­tudásnak örökké fénylő példáira. Csernoch János bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek. * Aranymise. Megható ünneplések között mutatta be aranymisójót e hó 5-ón Viszolajszky Károly alsószemerédi esp.-plébános, hivei körében, kiknek 44 év óta buzgó lelkiatyja. Emelte az ünnepély fényét a kerületi papság és a közigaz­gatási hatóságok megjelenése, a kik nemcsak a templomban voltak jelen, hanem végig nézték az irg. nővérek zárdabeli ünneplését is, a mely vá­rakozáson felül jól sikerült. Megható volt látni az ország minden részéről megjelent 18 irg. nő­vért, a kik az alsószemerédi zárdából sarjadzottak szét az országban. Megjelent rendi tartományfő­nökük Aronffy Ferenc lazarista atya is, valamint a magyar szaléziánus intézet kiküldöttje, az agg Zafféry. A lakosság apraja-nagyja mind ott volt, nemcsak a templomi hálaadó istentiszteleten, hanem a szépen sikerült és látványos zárdabeli előadáson is s valóban egy szép nap emlékét őrizheti mindenki ezen jubileumról. Köztudomású különben, hogy Viszolajszkyt aranymisóje alkal­mából Őszentsége tb. kamarásává, Őfelsége pedig a Ferenc József-rend lovagjává nevezte ki. * A vármegye évi számadása. Esztergom vármegye háztartásának 1917. évi zárszámadását az állandó választmány felülvizsgálta s azt 334,657 K 83 fillér bevétellel. 327,736 K 43 fil­lér kiadással s igy 6,921 K 40 fillér maradvány­nyal rendben levőnek találta. * A nyaraló osztrák gyermekek első cso­portja már megérkezett Esztergomba. Az esz­tergomi állomáson érkezett meg a gyermekeket hozó különvonat, amelynek fogadására megje­lentek a helybeli összes hatóságok és nagyszámú közönség. A kis osztrákokat hamarosan szótosz­tották maguk között az arra vállalkozók. Az útvonalon, amerre a gyermekek kísérőikkel át­vonultak, kiállottak a népek a kapukba, innen s az ablakokból integettek nekik, üdvözölték őket. A magyar vendégszeretet az osztrák iránti ide­genkedésnek még a legkisebb jelét is elfojtotta. * Plébánosi eskü. Aug. 2-án Nagyszombat­ban tette le a plébánosi esküt Fehérpataky Ferenc nagysenkőci plébános Báthy László prelátus, érseki helynök előtt, aki szép beszédet intézett az uj plébánoshoz. Az eskütételnél dr. Halász Vendel helynökségi titkár segédkezett. * Ellenőri kinevezés. Fenyves Kálmán já­rási számvevőt ellenőrré nevezték ki járási szám­vevői hivatalában való meghagyása mellett. * Az uj termés. A napokig, tartott esőzés, mely nemcsak a monarchia egész területére, ha­nem Németországra is kiterjedt, igen kedvező hatással volt a takarmányneműek, kapás növé­nyek ós gumós vetemények fejlődésére, másfelől azonban némileg hátráltatta az aratás és cséplés munkálatainak befejezését. A buza, rozs ós árpa betakarítása Magyarországban, sőt Ausztria nagy részében is annyira előrehaladt, hogy megálla­pítható, hogy ebből a három legfontosabb ke­nyérmagféléből közepes termésünk van. A zab szintén közepes eredményeket ad, a tengeri és burgonya kilátásai már lényegesen jobbak, sőt -egyes helyeken egyenesen fényesek. * Beiratás a helybeli főreáliskolába. Min­den félreértés elkerülése céljából már most teszi közhírré az igazgatóság, hogy a beiratás az 1918/19. tanévre a főreáliskola mind a nyolc •osztályába f. ó. szeptember 2., 3. és 4-én fog lefolyni. A két tantárgyból bukott tanulók kö­zül azok, akik javitóvizsgálatért folyamodtak a tank. kir. főigazgatósághoz, megkapták az en­gedélyt, ennélfogva augusztus 30-án jelentkez­hetnek javitóvizsgálatra. Az igazgatóság ezúttal felhívja mindazon helybeli lakósokat, akik fő­reáliskolai tanulót szállásra és ellátásra befogadni hajlandók, hogy ezen szándékukat élőszóval vagy Írásban a tartási dijak megjelölésével az igaz­gatóságnál (Kossuth Lajos utca 65. sz.) bejelen­teni szíveskedjenek, mert a főreáliskolai tanulók csak bejelentett helyen fogadhatnak szállást. * 50 éves papi jubileum. F. hó 4-én a galgóczi plébánia templom híveinek ritka ünnep­ségben volt részük. Ugyanis e napon mondotta aranymisójót Bruker M. Ágoston helybeli plé­bános.. Az ünnepi szentbeszédet ez ünnepi alka­lomhoz méltó lendülettel dr. Ernszt Sándor pá­pai prelátus tartotta, mire a jubiláns könnyekig meghatva hálát mondott a jóságos Égnek, hogy szerencsésen megélni engedte a ritka alkalmat. A szentmise után lakásán fogadta jóbarátainak, tisztelőinek ós híveinek üdvkivánatait. Gralgócz nagyközség hivei külön küldöttségben járultak lelkipásztoruk elé s odaadó szeretetük és hálájuk jeléül remek kivitelű művészi kelyhet nyújtottak át a jubilánsnak, kit immár 46 esztendeje tevékeny és buzgó lelkipásztoruknak tisztelhetnek. * Nines cipő. Esztergomba még mindig nem küldött a központ maximált hatósági cipő­ket. A boltok üresek s a kereskedők egyszerűen a hajukat tépik. Azt mondják, hogy Esztergom­nak azért nem juttattak mindeddig cipőt, mert a város kiküldötte nagyon udvariasan kórt tőlük. Más városoknak adtak, mert azok kiabáltak, kö­veteltek, fenyegetőztek. Azt hisszük, hogy ná­lunk is találkozna valaki, aki keményebb hang­nemben tudna azokkal a központi urakkal be­szélgetni. Különösen aggasztja a kereskedőket, hogy már közeledik a tanév eleje, amikor a diá­kok sem járhatnak többé mezítláb s a szülők ipar­kodni fognak nekik cipőket szerezni. Eddig a cipőkereskedők maguk tépték a hajukat, most már attól félnek, hogy a haragos szülők fogják rajtuk folytatni a hajtépóst. * Jubileumi diszgyülés. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj egylete aug. hó 18-án délelőtt pont 10 órakor Budapesten az Országos magyar királyi Zeneakadémia hangver­senytermében (VI. ker., Liszt Ferenc-tór 12. sz.) pákai Kölber Alajos, az egylet örökös tiszte­letbeli elnökének elnöklete alatt 25 éves fennál­lásának emlékére díszközgyűlést tart. * A cukor árát emelni fogják. A cukor árát a kormány minden kampány elején olyan következetesen emeli, hogy még mielőtt erről valakinek pozitív értesülése lehetett volna, álta­lában biztosra vették, hogy legkésőbb szeptember elején a cukor ismét meg fog drágulni. A drá­gítás ez alkalommal olyan nagymértékű lesz, hogy a cukor körülbelül kétszer annyiba fog kerülni, mint most. Úgynevezett beavatott helyen azt állítják azonban, hogy az áremelés mérvét a kormány majd csak akkor fogja megállapítani, ha tiszta képet lehet az idei cukorrépatermésről és a várható cukortermelésről alkotni. * Eltévedt gyermek vonat. Nagy kavarodást okozott az osztrák gyermekek szállítása során, hogy az egyik vonatot végcéljától messze eső állomásra irányították. Egy nagyobb csapat osztrák gyereknek ugyanis Csévre ós Leányvárra kellett volna mennie s a gyermeknyaraltatás gondos vezetői mégis bátorkeszi-i állomáson szál­líttatták le őket. A közigazgatás éber szeme hamarosan észrevette a mulattató tévedést, s gondoskodott róla, hogy a gyermekek hamarosan helyükre jussanak. * A vasút kártérítési kötelezettsége. Töb­ben panaszolják, hogy a Máv. vonalain feladott áruk, különösen élelmiszerek ós italok, többnyire megdézsmálva vagy hiánnyal érkeznek a rendel­tetési állomásra. Igaz ugyan, hogy a Máv. az ilyen hiányokért az üzletszabályzat értelmében teljes szavatossággal tartozik, de még ha meg­téríti is a hiányt, a fél mégis károsodik, mert a folyósítás legjobb esetben 6—8 hónap múlva történik kamatmegtéritós nélkül. De a legtöbb esetben a vasúti közegek olyan tényálladéki jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek értelmében a Máv. a kártérítési kötelezettség alól mentesül. Manapság alig akad gondos kereskedő, aki vasúti küldeményt hivatalos mérlegelés nélkül venne át és magától értetődik, ha sulykülönbözet mutat­kozik, erről mindenki jegyzőkönyvet vétet fel, ámde a vasúti közegek pl. folyékony áruknál majdnem kivétel nélkül beleveszik a jegyző­könyvbe, hogy a hordók hibásak voltak, szivá­rogtak, a dongák szétestek, az abroncsok meg­lazultak, a hordók nem voltak vódőabroncscsal ellátva és hasonló körülményeket, amelyek alap­ján aztán az igazgatóság a megtérítést megta­gadja. A fél kényszerhelyzetben van ós kényte­len az ilyen, a tényállásnak meg nem felelő jegyzőkönyvet is elfogadni", illetve aláírni, mert különben a vasúti közegek egyáltalában megta­gadják a jegyzőkönyv felvételét és ezzel a felet elütik a reklamálás lehetőségétől. Ilyen esetben a bíróságnál is hiába keres a címzett jogorvos­latot, mert a bíróság ez előtte fekvő aktaszerü bizonyítékok alapján kénytelen Ítélkezni. Kívá­natos volna, ha a Máv. igazgatósága vagy a ke­reskedelmi miniszter utasítaná a vasúti közege­ket, hogy a címzett részére kiállított jegyző­könyvbe semmiféle ténykörülményt a sulyhiány megállapításán kivül ne állítsanak be, hanem azt közöljék az igazgatósággál. * Lesz cérna! Jó félesztendeje már, hogy a cérna árát maximálták és ennek következmé­nyeként minden becsületes cérna eltűnt a for­galomból, felvetődött a cérnajegy. Mint hírlik, nemsokára itt is lesz, csak egy kis türelemmel kell még várnunk addig, amig a córn aj egyekkel egyidejűleg készülő córnaadagokat feldolgozzák. Valószínű, hogy augusztus hóban minden ház­tartás 50 méter fekete és 50 méter fehér cérnát fog kapni maximális áron ; de az a mennyiség, tekintve csekélységét, aligha fogja megszüntetni háziasszonyainknak ama eddigi gyakorlatát, hogy foltozáshoz régi szétfejtett harisnyákból nyert pamutot ne vegyenek igénybe, mert sajnos, 50—50 méterrel sem ők, sem pedig a családtagok nem sokra mennek. * Taggyűlés. A pozsonyi ker. szoc. egylet rendes hétfői értekezletén ezúttal Soltész István mondott tót beszédet „a népről, annak kötelessé­geiről a ker. mozgalmakban," utánna dr. Orbán Gábor egyl. elnök a megjelent százaknak aktuális és helyi témákról beszólt. „Miért nem egységes a nép avagy munkásmozgalom?" cimén szép előadást tartott Tobler János munkástitkár. * A burgonya ára. A korai burgonyának árát aug. 15-ig mótermázsánként 55 koronában álla­pították meg. Aug. 16-tól 25-ig 45 korona, aug. 25-től 31-ig pedig 35 korona lesz a krumpli áfa mázsánként. * Sok a szamár a piacon. Az „Eperjesi Ujság-"ban panaszolja valaki, hogy Eperjesen a termények és zöldségek piacra szállítására szama­rakat használnak, amely állatok a kirakodás után is ott maradnak az árusok mellett s mintegy jelszóra egyszerre ordítani kezdenek : felelgetnek egymásnak, hívogatják egymást. Ez az éktelen szamárkoncert betölti a város legforgalmasabb utcáját, hasogatja a járó-kelők fülét s lehetetlenné teszi a higgadt alkudozást. A panaszt teljes mér­tékben értékeljük ós sajnáljuk is azt a várost, amelyben minden délelőtt a szamarak a hang­adók, mégis nagy megnyugvásra szolgálhat, ha legalább délután a „nem szamarak" is szóhoz jut­hatnak. A mi piacunkon a szamarakat is szívesen látnák és hallgatnák az éhes családnak vásárló háziasszonyok, csak mindent kaphatnának, ami a konyhára szükséges. Azt hisszük, hogy szíve­sen túlkiabálnák a hangos állatokat, mert ha más nincs is nálunk, azért „hanggal még birjuk". * A Máv. a jegynélküli utazás ellen. A kormány 1909. november 11-ón 5592. M. E. sz. alatt kelt rendeletével kibocsátott vasúti üzlet­szabályzat 2. §. (4.) bekezdésében foglalt rendel­kezések alapján a vasúti üzletszabályzat 16. ós 20. §-ait a háború által előidézett rendkívüli vi­szonyok tartamára ideiglenes érvénnyel a követ­kezően módosította a kereskedelmi miniszter: Az az utas, aki nem tud érvényes jegyet felmutatni, tartozik az általa megtett útvonalra, ha pedig a felszálló állomás azonnal kétségtelenül be nem igazoltatik, a vonat által megtett egész útvonalra eső menetdíj kétszeresét, de legalább 10 koronát megfizetni. Ez utóbbi összeget kell fizetni akkor is, ha a vonat még el sem indult. Azokat a ki­vételes eseteket, amelyekben a menetdíj kétsze­rese, illetve a tiz korona pótilleték nem szede­tik, díjszabásban kell megállapítani. Aki az állo­más elzárt részébe érvényes igazolvány nélkül lép be, két koronát tartozik fizetni. Az utasnak csak akkor van ama kocsiosztályban való uta­zásra igénye, amelyre menetjegye érvényes, ha abban részére helyet lehet kijelölni. Ha az utas abban a kocsiosztályban, amelyre menetjegye ér­vényes, ülőhelyet nem kaphat, kívánhatja, hogy abba az alacsonyabb kocsiosztályba szállittassók, amelyben még üres ülőhelyek vannak és hogy az árkülönbözet neki visszatérittessók vagy abba­hagyhatja az utazást ós a menetdijat ós a pod­gy ász viteldíj at visszakövetelheti. Kártérítésre, igénye nincs. Ez a rendelet 1918. szept. 1-ón lép hatályba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom