ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-09-30 / 39. szám

messze túlnőtt virágzó intézetünk az Esztergomi Takarókpénztár, a helyi pénzforgalom lüktetése ez intézet erejében nyer kifejezést. A háború okozta vagyoni eltolódás tükré­ben különösen érdekes képet nyerünk egy ilyen nagyobb intézet helyzetébe való betekintés foly­tán, mert a háború ezek életében is eddig ismeretlen változásokat idézett elő. Bleszl Ferencz kir. tanácsos igazgató rész­letes előterjesztéssel számolt be az intézet első félévi forgalmáról. Ezen jelentésből általános érdekénél fogva közre adjuk beszámolónkban az ülés főbb közérdekű tárgyait. Előadó bejelenti, hogy a társaság az ez év első felében kibocsájtott VI. magy. hadiköl­csön gyűjtése körül ismét lelkes tevékenységet fejtett ki, minekfolytán ez alkalommal újból 1.251,950 Knát gyűjtött és mivel az 5 első ha­dikölcsönre már 5.831,150. Knát fizetett be, ekként hazafias működése eddig 7.083.100. Knát eredményezett. Ez összeg a háború előtti takarókbetét átlagának fele részét képezvén az intézet e téren is eleget tett hazafias köteles­ségének. Megemliti, hogy a 7 millió korona ösz­szegre csupán 1,159.178 K lett készpénzben le­fizetve, mig 4,323.922. Knát betétből adott ki, 1.600,000 Knát pedig az intézet jegyzett saját számlájára ós igy a 7 millió korona hadiköl­csönre közel 6 milló korona a pénztári készlet­ből fizettetett be. Az intézet emelkedését élénken jelzi pénz­tárának mindinkább növekvő forgalma mely az első hat hónapban 39.527,354 K volt, ez az 1916. évi 29 millióval szemben 10 millió az 1915. évi első félévi 24 millióval szemben pedig 15 millió korona, tehát több mint 50% emel­kedést jelent. Lényegesebb ennél a takarékbetétek sza­porodása mely az elmúlt Va évben ismét közel 2 milliót, vagyis 1.975.000 Kt tett ki, minek­folytán a könyvecskékre elhelyezett betétek átlaga 20 3 /* millió koronára ugrott fel. Ezzel párhuzamosan a kölcsönök vissza­özönlóse is tovább tart, ugy, hogy a váltótárca 295 ezer Kval apadt, azonban ennek ellen­súlyozására sikerült a jelzálogos kötvény kö­veteléseket 773 ezer Kval, az előleg (zálog) köl­csönöket, pedig 100 ezer Kval emelnie, s igy a 295 ezer K váltó apadás nemcsak, hogy pótolva lett, hanem a 3 főüzletág 578.000 K emelkedést mutat, mely körülmény a mai üzlettelen világ­ban bizonyára kielégitő üzleti tevékenységről tesz tanúságot. A kötvénytárca emelkedésen felül az el­múlt fél évben még az értékpapírtárca is gya­rapodott 868 ezer Kval és igy a jövedelmező üzletágak végeredményben közel másfélmillió korona emelkedést mutatnak, a mi még normá­lis időben is kielégítő eredmény volna, most pedig a háború alatt a vidéken egyesen ritka­ság számba megy. Már korábbi ülésében elhatározta az igaz­gatóság, hogy a betétek kamatlábát szabályozni illetve mérsékelten leszállítani fogja. Ezen ha­tározat folyamányaként a helyi intézetekkel egyöntetűen megállapodva ez évi július hó 1-én a művelet keresztülvitetett, ezon mérsékelt ka­matozású betétből az intézetnél 2 hónap alatt máris 3.000.000 K. gyűlt össze. Az intézet érdemes, vezető tisztviselőjének, Etter Ödön főkönyvelőnek folyó évi június 8-án betötött 25 éves szolgálati jubileuma alkalmá­ból az igazgatótanács meleg családias ünnepély keretében fejezte ki a jubiláló főkönyvelő sikeres működése, mindenkor tapasztalt szakértelme és kiváló ügybuzgalma felett érzett elismerését. Mivel a háborús conjunkturánk az élelmi szükségletek beszerzése terén főként a fix fize-­tésű egyént sújtja, mert évi szükségletei ma­már csak sokszorosan magasabb árban szerez­hetők be, ezen gondok enyhítésére az intézet önkéntes elhatározásból kifolyólag több rend­beli háborús segélyben részesítette alkalmazott­jait, úgy., a rendes drágasági pótlékon felül kü­lön jutalmat adott és ezenfelül természetben ki­járultatott fontos élelmi cikkeket juttatott tiszt­viselőinek. Az intézet vezetősége a tisztviselők iránti jóindulatát ujabban egy nagy horderejű hatá­rozattal kívánván kifejezésre juttatni, azon in­dítványt terjeszti az igazgatóság elé, hogy az intézet tisztviselői részére családi pótlékot illetve gyermeknevelési járulékot állapítson meg, mint azt az állami közigazgatási és sok más testület tisztviselői már régóta élvezik. — Közismert dolog a több gyermekes családapának mai nehéz helyzete, úgy az élelem mint a ruházat beszerzése terén. E végből előadó igazgató in­dítványt tesz arra nézve, hogy a társulat összes véglegesen alkalmazott tisztviselőinek minden gyermeke állandóan negyed évi részletekben kijárultatandó évi 360 K. nevelési járulókot kapjon. Az indítvány mely nemcsak a tisztvise­lők megbecsülésére és a jelenben előállott szük­ség enyhítésére irányult, hanem kifejezésre jut abban az ember és hazaszeretet fogalma is, oly élénk tetszéssel fogadtatott, hogy a jelenlévő dr. Walter Gyula püspök igazgatósági tagot arra indította, hogy meleg hangon adott kife­jezést elismerése ós köszönetének, mert kétsze­res figyelemmel kell lenni a mai vórpusztitó háborúban a jövő nemzedék fejlődésére és el­látására. Jelentés tétetett arról, hogy az esztergomi összekötő villamosvasút, dacára új főispánunk meleg érdeklődésének a háború szülte anyag­beszerzési ós munkás hiány okozta akadályok folytán, a jelenben még meg nem valósulhat. A tárgysorozat utolsó pontja gyanánt tár­gyaltatott az intézetnek azon korábbi terve, hogy a 2,000.000 K alaptőkét 3.000.000 Kra emelje fel. Mivel azonban a tőkeemelés foly­tán szükséges osztalék többlet csak áldozatok árán volna elérhető, mivel továbbá jelenleg is több mint 4.000.000 K. fölös tőkével rendelke­zik MZ intézet és igy ujabb tőkére szüksége nincsen s amennyiben lenne, úgy könnyű szer­rel szerezhetne, végre mivel az alaptőke emelés elŐ feltételéül kikötött azon rendelkezés, hogy az eddigi mérlegezési rendszer fenntartassák az uj adóterhek miatt kérdéses vitán felül áll az a tény, hogy a társaságnak tőke emelésre szük­sége nincsen, sőt amennyiben az esetleg hiúsági szempontból netán keresztül vitetnék, az oszta­lék mérvére nézve hátrányos lehetne. Előadó igazgató részletes számadatokkal igazolta a vezetőség álláspontjának helyességót, mely meggyőző érvek hatása alatt, az ülés úgy határozott hogy az alaptőke emelésére vonat­kozó határozat foganatosítását határozatlan időre elhalasztja. Az igazgatóság megjelent tagjai a legna­gyobb megelégedéssel vették tudomásul a tárgy­sorozat minden egyes pontját és az egyhangú­lag hozott határozatokban kifejezésre juttatta azon határtalan bizalmát, mellyel az intézet vezetősége iránt mindenkor viseltetik. A katonagyermekek napközi otthonai. Hős katonáink árva gyermekei javára fel­állított ós tisztán jószívű adományokból fenn­tartott, tehát *az ember- ós hazaszeretet gyü­mölcseiből táplálkozó napközi gyermekotthona­ink immár negyedik éve folytatják áldásos mű­ködésüket. A vezetők önzetlen fáradozását ugyancsak készséges lelkesedéssel támogatja városunk ne­meslelkü közönsége. Es e kettős irányú haza­fiasság harmonikus együttműködésének ered­ménye azon örvendetes tény, hogy az otthonok már 38-ik hónapja zavartalanul működnek és azok eddigi 30,000 korona költsége fennakadás nélkül volt fedezhető. Igaz, hogy nagy pénz­készletünk soha sem volt, de Isten segítségével annyi eddig mindig akadt, a mennyire éppen szükség volt. A katonagyermekek napközi otthonaira fordított ezen tekintélyes költségek fedezetére az utolsó négy hónap alatt a következő önkén­tes adományok érkeztek: * Dr. Csernoch János hercegprimás 400 K., bátorkeszi Kobek Kornél főispán 500 K. az Esztergomi Főkáptalan május és június havi adománya 300. K. Lollok Lénárd präl. kanonok 300 K. Bleszl Ferenc kir. tanácsos 200. K. Brühl József präl. kanonok 100 K. mellyel a a nagylelkű főpap eddigi adományai 1,570 Kra emelkedtek. Esztergomi izr. nőegylet 100 K. Erős Rezső főkápt. jószágigazgató 100 K. Hagara Antal elhalálozása alkalmával a tanitói-kartól koszorú megváltás 50 K, Havasi Jolán 20 K. Leitgeb János 10 korona és mindezek koronáját képezi végre a folyó évi július hó 8-iki primás­kerti jótékony ünnepély jövedelméből a segély­aktió céljaira átengedett 2,000 korona. Midőn e valóban jótékony adományokat ezennel nyugtázzuk és áldásos intézményünket, különösen most a tél küszöbén, a midőn való­színűleg a legnagyobb megpróbáltatások előtt állunk, a jó szivek további kegyes támogatásába ajánljuk, működésünk némi megvilágítására egyik gyermekotthonunk számadatait a következőkben közöljük : Az Esztergomi társulati kisdedóvó intézet szivessógéből ennek Bottyán utcai házában, az intézeti óvónő és a gondnok vezetése alatt álló gyermekotthonban az ez évi július hónapban a gyermeklétszám átlagban naponta 100 volt, a havi költség — csupán ezen egy otthonban — 500 K 16 fillérre emelkedett, kiosztatott e hó­ban 2,401 gyermek számára ebéd és 5,094 adag kenyér, minek folytán csupán ezen menhelyben, annak megnyitása óta, tehát már az első 3 óv alatt mindössze 57,536 gyermek részére ebéd és 125,955 adag kenyér lett hőseink elhagyatott gyermekei részére hazafias lelkesedéssel kiosztva. Ezen nagy számok mindennél világosab­ban, ékesebben beszélnek. Áldás lesz azokon, kik azt nyújtották és azokon, kik ahhoz az anyagi eszközöket megadták ! Esztergom, 1917. évi szeptember hó 29-én. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató, a segélyakció pénzkezelő elnöke. HIREK. Az Ottokár-Hadiárvaház. — Októberben megnyílik. — Amikor a világháború második éve állan­dósítani kezdte rengeteg veszteségeinket s a ki­omló piros véráradat odafestette jövőnk egére a szörnyű jóslatot: „A közel jövőben egész Európa egy nagy árvaházzá fog átalakulni", megalakult 1915. augusztus havában az Ottokár-Hadiárva­ház-Bizottság is, hogy szivébe fogadja azokat, akik legtöbbet veszítettek: hadiárváinkat. Az adakozási felhívás a magyar társadalom minden körében élénk visszhangra talált, a gyűjtés megindult s noha a nagyobbszerü se­gélyző akciók mellett mai napig sem vált orszá­gossá, jelenlegi eredményeként 245.000 koronát mutathat fel. Mikor azután mind lassankint élén­kebbé vált a bizottságnak azon kívánsága, hogy az árvaház működését mielőbb megkezdje, más­részt szakértői vélemények szerint a Hadi árva­ház céljainak megfelelő épület emelése 3^—4 éven belül lehetetlenségnek ígérkezett, ez óv tavaszán egyöntetű belátás alapján megérlelődött azon el­határozása, hogy az intézet céljára feltétlenül már meglevő, kész épülettel biró ingatlant kell megszereznie. Ily körülményék között értesült a bizott­ság arról, hogy Margitliget, (5 km.-nyíre Pomáz mellett, mely a szentendrei helyi érd. villamos vasút megállója, Gsobánka közelében, az Oszoly­hegy tövében) néhai dr. Martin Lajosnak meg­szűnt szanatóriuma, uj gazdát keres. Az alkalom kedvezőnek, sőt gondviselésszerűnek mutatkozott, mert a 10 holdas parkban fekvő kétemeletes fő­épület a hozzátartozó 11 kisebb melléképülettel és 50 hold szántófölddel, a Hadiárvaház céljai­nak a legteljesebb mórtékben megfelelőnek tünt, a pilisi hegyekből jövő egészséges levegője pe­dig mindenekfölött ajánlotta megvételét, mig ára 330.000 korona, a mai viszonyokhoz képest rendkivül mérsékeltnek volt nevezhető, hiszen hasonló telep ma egymillió koronával sem volna létesíthető. Á bizottság szívesen ragadta meg a kedvező alkalmat s a birtok vételárának az át­vételkor lefizetendő összegével, 180.000 koroná­val meg is szerezte azt az Ottokár-Hadiárvaház céljára, mig a további 150.000 korona lefizeté­sét a Szociális Missió Társulat vállalta magára, azon feltétellel, hogy a Hadiárvaház számára továbbá befolyó összegek neki a Hadiárvaház céljára leendő felhasználás végett átadassanak, ezenfelül elvállalta az intézet berendezését, ve­zetését, sőt fenntartását is. Az Ottokár-Hadiárvaház folyó év október 10-ón, Prohászka Ottokár születése napján nyílik meg, csakis hadiárvák számára, kiknek felvétele 40-es létszámig folyamatban van. (Megkeresések

Next

/
Oldalképek
Tartalom