ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-09-23 / 38. szám

1917. szeptember 23. ÍSZTEKGOM 3 * Változások lapunk szerkesztőségében. Az elmúlt bét folyamán lapunk szerkesztőségé­ben két személyi változás is történt, amennyi­ben dr. Sebők Imre, lapunk rokonszenves és jó tollú főmunkatársa súlyos betegsége miatt meg­vált lapunktól, viszont lapunknak már 20 év •óta bűsóges munkatársa, Szvoboda Román be­lépett szerkesztőségünk kötelékébe mint az v Esztergom" társszerkesztője. A lapunk iránt folyton fokozódó érdeklődós tette szükségessé, bogy a társadalmi és közéleti dolgokkal a jö­vőben az eddigieknél is intenzivebben foglal­kozzunk s ebben a szerepkörben osztozik velünk a, jövőben lapunk társszerkesztője, ki egyébként e tisztét már ez óv eleje óta betölti. * Esztergom uj helyőrségi parancsnoka. Pf ister Károly, Esztergom város eddigi katonai állomásparancsnoka eltávozván Esztergomból, helyébe Gyürke Dezső alezredes neveztetett ki. Az uj katonai állomásparancsnok régi, kedvelt ismerőse a város társadalmának, amennyiben nemrég mint százados teljesített szolgálatot házi­ezredünknél. Most 31 hónapi frontszolgálat után, melyet ugy az olasz, mint az orosz fronton tel­jesített, tér vissza Esztergomba. Az uj alezredes több magas katonai kitüntetést, igy a vasko­rona rendet is elnyerte harctéri szolgálata köz­ben. Esztergom polgársága bizalmával és rokon­szenvével fogja e népszerű állomásparancsnokot kitüntetni. * Halálozás. A főkáptalan uradalmi tiszti­karnak egy csendes, szorgalmas és csakis a mun­kának élő tagja dült ki az élők sorából Szmatlik István számvevőben, aki még a télen kezdett betegeskedni s hosszas szenvedés után szom­batra virradólag meghalt hatvanegy éves korá­ban. Szmatlik Antal hercegprimási uradalmi tiszt testvéröccsét gyászolja az elhunytban, aki­nek temetése hétfőn d. e. 11 órakor a szent­györgymezői temetői kápolnából fog végbemenni. * A köztisztviselők beszerzési csoport­járól lapunk legutóbbi számában közölt híradá­sunk folytatásául ma már valami kedvezőbbet is Írhatunk, tudniillik a beszerzési csoport intéző­bizottságát a csoport elnökének: a vármegye fő­ispánjának megbízásából f. hó 22-én, szombaton délután 5 órára értekezletre hívta egybe dr. Antóny Béla polgármester, az intéző-bizottság elnöke. Az értekezlet eredményeiről lapzárta miatt •csak lapunk jövőheti számában adhatunk- hirt. * Békegyülés. Az egész emberiség a leg­nagyobb érdeklődéssel, a katholikus világ pedig hódolatteljes hálával és bizalommal tekint a Pápa Oszentségének a béke érdekében tett fáradozá­saira. A magyar katholikusok méltó kifejezést kivannak adni érzelmeiknek s azért f. hó 23-án d. u. 6 órakor a Vigadóban, mint lapunk leg­utóbbi számában már jeleztük, nagy katholikus gyűlést tartanak a pápai békejegyzék tárgyában dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás el­nöklése alatt. A diszgyülés szónokai dr. Erzber­.ger, német birodalmi centrumpárti képviselő, gr. Majláth József, dr. Griesswein Sándor, gróf Szé­chenyi Emil és dr. Zboray Miklós. A nagy ügyre és a Szentatya fenkölt személyére való tekintettel méltán számítanak a katholikus tár­sadalom minden rétegének impozáns részvételére. A gyűlést a rendező-bizottság nevében a Kath. Népszövetség Elnöksége hivta egybe. * A fölmentettek újrasorozása. Erősen tartotta magát országszerte az a hir, hogy a nélkülözhetetlenség címén felmentett katona­köteles korban levő egyéneket újra katonai vizsgálat alá vetik s a felmentési jogcím meg­hagyását a vizsgálat eredményétől teszik függővé amennyiben a kedvezményt ezentúl csak a fegyveres szolgálatra alkalmatlannak találtakra nézve hagyják érvényben, mig az alkalmasakat behívják katonai szolgálatra. Most hivatalosan közlik, hogy e hirek e formában nem állják meg a helyüket s hogy a felmentések felülvizs­gálásánál a jövőben is mindig az lesz irányadó, vájjon az illető egyén polgári hivatásában nél­külözhetetlen s pótolhatatlan-e? * Az öreg katonák bevonása a harctér­ről. A hadügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint az 1867. és 1868. születési évfo­lyamokhoz tartozó legénység tekintet nélkül azon körülményre, hogy fegyveres, illetve front­szolgálatra alkalmas-e, ezentúl csak a mögöttes országrészben alkalmazható katonai szolgálatra. Ezek az öreg katonák sem kicserélés, sem pót­lás céljából nem küldhetők a harctérre, hanem elsősorban arra használandók fel, hogy a mö­göttes országrész front- és őrszolgálatra alkal­masabb fiatal legénységi személyeit felváltsák. * Halálozás. Bárdos Sándor Esztergom sz. kir. város árvaszéki jegyzője f. hó 16-án reggel, hosszas betegeskedés után 33 éves korá­ban meghalt. Bárdos 8 évig mint közigazgatási gyakornok működött a városnál, a mult évben pedig árvaszéki jegyzőnek választották meg. Igen pontos, lelkiismeretes és szorgalmas tiszt­viselője volt a városnak, ki a polgármesteri hivatal előadója is volt. Betegsége miatt néhány hónap előtt kénytelen volt szabadságra menni, honnan nem térhetett vissza már hivatalába, mert a lassú kór életerejét felemésztette. Teme­tése f. hó 18-án ment végbe a város tisztikará­nak s közönségének osztatlan részvéte mellett. Haláláról ugy a család, mint a város tisztikara gyászjelentést adott ki s a városházán s a kath. körön — melyben jegyző volt — gyászlobogó hirdette a derék és munkás tisztviselő korai halálát. * Az uj zárórarendelet nemcsak a zárórára, hanem a fűtésre s világításra vonatkozó kor­mányrendeleteket is magában foglalja. Lapunk legutóbbi számában már jeleztük, hogy a kor­mány az összes szórakozóhelyek záróráját egy­ségesen 11 órára, a boltokét esti 7 órára s az élelmiszerárusitó üzletekét esti 9 órára rendelte. A fűtésre vonatkozó rendelkezésnek pontjai sze­rint tilos október 15.-e előtt a * lakások, irodák, műhelyek és iskolák fűtése, tilos háromnál több szobát fűteni, s a fürdők is csak heti 4 napon át szolgáltathatnak melegvizet s gőzt. Világítás szempontjából a rendelet akként intézkedik, hogy senki uj villany bevezetést nem kaphat, a ma­gánlakásokban csak három szobát szabad 1—1 lánggal megvilágítani s a közvilágítás a közbiz­tonság érdekeinek szemmeltartása mellett lehe­tőleg redukálandó. A,rendelet e hó 17-én lépett életbe. * Királyi gondoskodás a katonák csa­ládjáról. Károly király a háborúban legsúlyo­sabban érintett családok érdekében igen humá­nus és nagy emberszeretetről tanúskodó parancsot bocsátott ki. Elrendelte ugyanis, hogy azok a katonák, kiknek odahaza hat, vagy ennél több el nem látott gyermekük van s kiknek gyerme­keik fenntartásáról gondoskodniok kell, továbbá minden olyan családnak egyetlen, megmaradt fia, amely családból már két, vagy több fiu elesett vagy egyéb okok, mint pl. sebesülés, ki­merülés, betegség folytán halt el, amennyiben e katonák nem a hivatásos katonaállományba tartoznak, oly frontszolgálatra rendszeresített szolgálati helyen alkalmazandók, melyek nin­csenek kitéve az állandó ellenséges behatásnak. Károly királynak eme parancsa a legszebb bizo­nyítéka emberszerető, meleg szivének, mert tanú­ságot tesz arról, mennyire együtt érez a háború által sújtott családok szenvedéseivel. * Egy kitüntetett tanitó ünneplése. A barsmegyei Nagysalló község érdemekben dús kántortanító ját Kucsera Imrét, ki 43 éve lan­kadatlan buzgósággal működik a tanitói pályán s e hosszú időből 36 évet töltött Nagysallóban, nyugdíj bavonulása alkalmából a király arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetés átadása alkalmából f. hó 17.-én Nagysalló község pol­gársága osztatlan lelkesedéssel ünnepelte derék, munkás tanítóját, kit a királyi kegy figyelmére méltatott s érdemeiért kitüntetett. E napon dél­előtt 10 órakor Tonhaiser Mihály nagysallói plébános a templomban ünnepélyes istentiszteletet mutatott be, melyen az ünnepelt családjával, a környékbeli lelkészkedő papság, a község polgár­sága s a vidék intelligenciája nagy számmal vett részt. Mise után az ünneplő közönség, melyben a-nagysallói református hitközség tagjai is nagy számmal voltak képviselve, az iskolaépületbe vo­nult s ott diszgyülés keretében ünnepelte a ki­tüntetett tanítót. A díszgyűlést dr. Fekete Vince zselizi esperes-plébános nyitotta meg, méltatván az ünnep jelentőségét. A kitüntetett tanitó érde­meit Tomcsányi János, Barsvármegye népszerű s közkedvelt kir. tanfelügyelője méltatta igen megható, lendületes és szónoki szépségekben bő­velkedő beszédben, melynek keretében az ünne­pelt tanitó mellére feltűzte az arany érdem­keresztet. Az ünnepelt tanférfiú meghatott sza­vakkal mondott köszönetet a kitüntetésért, munkája érdemét a legfőbb Tanitó, az isteni Mester mindenkori segítségének s polgártársai bizalmas szeretetének, a szülők jóakaratú támo­gatásának tudván be. Utánna Epölyi Ferenc nagykálnai esperes-plébános, a kitűnő poéta in­tézett beszédet az ünnepelthez a kerületi papság nevében s igen nagy elismeréssel honorálta az ünnepelt érdemeit. Ezután Torma János nagysárói tanitó a lekéri tanitói kör nevében,' Tonhaiser Mihály nagysallói plébános a hivek nevében, dr. Dudich Endre körorvos a kath. hitközség, Juhász Pál ref. lelkész pedig a református egyházközség nevében, Katona Ferenc tanitó, lapszerkesztő a t bars vármegyei általános tanitói kör nevében, Levkó Lajos és Guttmann Aranka a régi növen­dékek, Marcsek András és Jancsa Mariska pedig a mostani tanulóifjúság nevében köszöntötte az agg tanítómestert. A 7 égül a község jószívű plébá­nosa meleg szavak kíséretében adta át Kucsera Imrének a ker. papság emléktárgyát az „Arany­bibliát". Dr. Fekete Vince ker. tanfelügyelő es­peres zárószavai után az egybegyűlt közönség a Himnuszt énekelte el, majd a községi nagyven­déglőben 40 teritékes társasebédre gyülekezett össsze, melynek folyamán felolvastatott dr. Machovich Gyula főegyházmegyei főtanfelügyelő üdvözlő irata, ki ennek kapcsán a község plébá­nosának kezeihez 200 koronát küldött két sze­génysorsú tanuló felsegélyezósére, 200 koronát pedig az építendő uj orgona költségeire. A ven­dégek soraiban ott láttuk a község s a környék papságán, tanítóin, intelligenciáján kivül Nisszler Antal bencóstanárt s Jónás Imre alsógyőrödi plébánost is. Az ünnepély felejthetetlen emléket hagyott hátra a megjelent vendégek s a község polgárainak lelkében. * Memorandum a hadisegélyek felemelé­séről. Bátorkeszi Kobek Kornél, Esztergom vár­megye főispánja, ki mint volt országgyűlési kép­viselő, nemcsak az országos politika kérdéseiben, de mint Bátorkeszi község földesura, a községi élet s a nép érdekeit érintő ügyek ismeretében is nagy tájékozottsággal bir s kitűnő szociális érzékének már több alkalommal fényes tanúságát adta, most memorandumot intézett a pénzügy­miniszterhez, melyben kifejtette, hogy a hadi­segélyek felemelése sürgős feladat a kormányra nézve s egybegyűjtött adatai erejével sürgeti, hogy a kormány erre vonatkozó törvényjavasla­tot terjesszen mihamarább a Ház elé. Főispánunk eme memorandumot hozzájárulás és támogatás céljából az ország valamennyi főispánjának meg­küldötte. * A vasút új tarifaemelése, mint néhány hét előtt már hirüladtuk, visszavonhatatlanul bekövetkezik, csupán annyi kíméletet tanusit az államvasutak a közönség iránt, hogy nem október 1.-től, — mint eredetileg tervezték, — hanem csak november 1.-től lépteti életbe az uj menet­dijakat. A III. kocsiosztály 30 %-kal, a II. osz­tály 40 %-kal, az I. osztály pedig 50 %-kal, tehát progresszive fog megdrágulni. Ellenben megszüntetik a kedvezményes jegyek közül a fü­zetjegyeket s menettérti jegyeket, de biztosítják azt á kényelmet, hogy az I. osztályú utasnak nem kell III. osztályon utaznia, mivel ugyanis mindenkit abban a kocsiosztályban engednek csak utazni, melyre jegyét megváltotta s igy a jövőben a III. osztályú kofák nem pihenhetik ki üzleti fáradalmaikat az I. osztály bársonypárnáin. * Az országos néppárt pozsonymegyei szervezkedése. Az országos néppárt szervezkedő értekezletre hivta pozsonymegyei híveit szeptem­ber 11-ére a pozsonyi Magyar Király szálló kék­termébe. Budapestről Molnár János, a néppárt ügyvivő alelnöke, Barthos János, Hotter István és Huszár Károly néppárti képviselők s Ernst Sándor, a Katholikus Népszövetség igazgatója jöttek el, Pozsonyból és Pozsonymegyóből pedig papok, tisztviselők ós birtokosok jelentek meg nagy számmal. Molnár üdvözli az egybegyűlte­ket ós Hallernek adja át a szót. Haller hosszabb beszédben ismerteti a politikai helyzetet és a háborúnak a belső politikára való ama hatását, mi nópuralmi kormány nevezésére vezetett. Csak szükséges erejét fogja növelni a néppárt, ha or­szágszerte szervezkedik. A többi országok hatal­mas pártjainak, különösen pedig a németországi katholikusok nagyszerű pártjának, annak a cen­trumpártnak a mintájára akar szervezkedni, a melynek erejével még a császár sem szállhat már szembe. Megyénként, járásonként és hely­ségenként fogják szervezni a néppártot ugy, hogy a legutolsó választó is Összeköttetésben ól­jen a párt vezetőségével és egy vér lüktetése táplálja a testnek fejét és lábát. Haller beszédje közben jelent meg a küszöbön Szmrecsányi

Next

/
Oldalképek
Tartalom