ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916
1916-10-15 / 42. szám
Igazságos mértékkel. Hogy az élelmiszerpiacon végzetes bajok vannak, az kétségtelen. De, hogy az ipari cikkek forgalmában s a nagybankok és kartellek soha nem remélt nyereségei mögött még súlyosabb visszaélések vannak, azt még kevésbbé lehet tagadni. A kormányrendeleteknek nincs erejük, a maximális árakat semmibe se veszik s a hiányzó áruk tiltott utakon körülnek forgalomba. De ki tehet erről. A gyárosok szövetségének igazgatója a képviselőházban maga ismerte be, hogy a maximális árak áthágásáért a vevők a felelősek, mert azok kínálnak többet. A milliós vállalatok égig emelik titokban és nyíltan az ipari cikkek árait. Egy év alatt annyit harácsolnak nyereség gyanánt, mint az egész alaptőkéjük. Befolyásukra a kormány központokat alkot a gazda valamennyi terményének és szükségleti cikkeinek a lefoglalására ; központok t, melyekben sehol sincsenek a gazdák egyenlő arányban képviselve. A gyárosok szabadon árusíthatják uzsoráig emelkedő áron gyártmányaikat, ugy tartják vissza készleteiket, ahogy nekik tetszik. A kofák valósággal terrorizálják a védtelen háziaszszonyokat. A cukorgyárak két millió kilogramm cukrot hagytak az oláhok kezén, mert felhalmozták készleteiket. Szabad a fosztogatás az egész vonalon, amerre a gyáripari cikkek forgalma tart s mégis a gazdára kiáltja a liberális sajtó a „Feszítsd meg ! a-et. A gazda a bűnös, holott ép a gazda az a kiválasztott termelő, a kinek a termését az állam lefoglalja s aki annyit kap egész évi verejtékes munkájáért, amennyi a kormányrendelettől függ. A gazda minden lépését rendeletek szabályozzák s maholnap már a baromfiak is csak igazolvány mellett tojhatnak, hogy egy uj központ a tojást menten lefoglalhassa. Soha egy elismerő szavuk nincs a gazdák iránt, akik dolgoznak s munkájuk eredményével az állam rendelkezik. Akik igy beszélnek a gazdákról, a kik egy kalap alatt emlegetik a földmivelőket mindenféle uzsorásokkal, azoknak fogalmuk sincs arról, mi történik most ősszel s majd tavasszal a falun; ha látnák, hogy alig van ház, ahol egy férfi akad, ha szinről-szinre bámulhatnák, hogy azok az irigyelt falusi asszonyok, öregek és serdületlen gyermekek milyen megfeszített erővel dolgoznak; ha maguk is tanúi lehetnének, amiről mi tudunk, hogy az elesett gazda özvegye mint fogja be magát járomba gyermekeivel, hogy a földjét felszántsa; ha tudnák azt, hogy mennyi gyász borult a falura, mely a harctéren is a legtöbb vért hullatja; végül, ha hallanák, mennyi gyermek, mennyi asszony pusztult el az idegölő munka és nélkülözés közepette, akkor bizonyára elnémulna káromló szavuk, mert a mi földmivelő népünk, a magyar gazda, asszonya, gyermeke is ép olyan hősi munkát végez a barázdán, mint a falu népe a csatatéren. S ha lenne igazságszolgáltatás, és az ítélkezne ez ellen a verejtékező és szenvedő földmivesnép ellen szórt rágalmak felett, leütné a kalapot a sajtó fizetett részének a fejéről, mikor a magyar gazdáról igy beszél. HIREK. Krónika cukorral. A jó kávénénikék Arra kértek engem, Hogy a cukor dolgait Ma kiénekeljem. Elő hát a lantomat: A cukorról zengek, Hallják meg a hangomat Minden érdekeltek! A cukor is drága lett, De hát ez nem újság. Tudja észak és kelet — Ezt mindenhol tudják. Hogyha mégcsak drága a Cukornak az ára, Nem kerülne teríték Gyanánt krónikára. Nagyobb eset van vele És ez szörnyű, kérem, Nem adtak már sehol sem Cukrot eme héten. Egy boltból ki, másba be — És cukor csak nincsen! Hogy igyunk most kávét, ha Nincs, mi édesítsen? A cukor a kávétól Elválaszthatatlan, Ezért a cukorhiány Miatt nagy panasz van. E nagy bajra orvosság Nincsen fűben-fában, Egyedül az ötkilós Cukorskatulyában! Adjatok hát, adjatok Cukrot, hatóságok! Ti tegyétek édessé Ezt a bús világot! A jó kávénénikék Csörgő csésze mellett Rólatok majd édesen Dicséretet zengnek! (-•) * Látogatók a hercegprímásnál. Dr. DobreQic Miklós antivárií érsek, Montenegró prímása szombaton meglátogatta dr. Csernoch János bibornokot. Ugyanezen napon gróf Károlyi Lászlóné, a Kath. Háziasszonyok Orsz. Szövetségének elnöknője tisztelgett a hercegprímásnál. * Tanácsülés a hercegprimás elnöklete alatt. Az esztergomi főkáptalan szombaton délelőtt 10 órakor tanácsülést tartott, amelyen dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás elnökölt. A tanácsülés első tárgya a sz. Adalbert intézet három üres helyének betöltése volt. Oaál István naszvadi plébános, Fába Simon barsendrédi plébános és Lelkes Adolf lakácsi ny. plébános választattak meg. A tanácsülés határozatából kifolyólag felhívják a híveket, hogy a halottak estéjén szokásos kivilágítást ez idén hagyják el tekintettel a világitószerekben beállott hiányokra. Elő lesz irva továbbá, hogy a csendes miséken csak két gyertya, az énekes miséken pedig négy gyertya égjen ugyanazon ok miatt. * Megyegyülés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 12-én d. e. 10 órakor tartotta meg rendes őszi közgyűlését. Az elnöklő Meszleny Pál főispán a közgyűlés előtt kegyeletes szavakkal parentálta el dr. Roszival István prel. kanonokot, mint a törvényhatósági bizottság régi és munkás tagját. A 100 pontból álló tárgysorozat letárgyalása minden különösebb esemény nélkül ment végbe. Hosszabban a bátorkeszi-köbölkuti törvényhatósági ut és az Ullmannféle bátorkeszi mezőgazdasági kisvasút ügyénél időztek a törvényhatóság tagjai, kiknek nevében Bleszl Ferenc kir. tanácsos a közgyűlés végén üdvözölte dr. Perényi Kálmán alispánt másnapi névünnepe alkalmából. 1 f Laiszky János. Laptársunkat, az Esztergom és Vidékét mélységes gyászba döntötte Laiszky János laptulajdonos halála, mely bár nem váratlanul következett be, nagy ürt vágott a szorgalmas, közbecsülésben álló Laiszky-családban. A megboldogult mintaképe volt az intelligens magyar iparosnak. Törekvésével nemcsak önmagának vívott ki közbecsülést, hanem magas színvonalra emelte nyomdáját is. Laiszky nemcsak mint üzletember, hanem mint kitűnő szőlősgazda is kivált társadalmunkból, barátsága szinte lekötelező volt. Teljesen be tudta tölteni az igazi ember hivatását, becsületesen dolgozott és nevelt nagy családot. A mélyen sújtott család, amely a békében harmonikus munkát végzett idehaza, most távoli harctereken küzd a magyar hazáért. Orosz-, román- és olasz-fronton küzdenek fiai és egy fia már távol Oroszországban fogja megtudni édes atyja halálát. A megboldogultnak temetése szerdán ment végbe nagy és intelligens közönség részvétele mellett. Az ég nyújtson vigaszt a mélyen sújtott családnak. * Tanítók kötelesek rekvirálni. A vallásos közoktatásügyi miniszter figyelmezteti a tanítókat, hogy a rekvirálási körrendelet 9. §-a felhatalmazza a törvényhatóság első tisztviselőit, hogy bárkit, — tehát minden jellegű tanítót — kötelezhetnek a rekvirálásnál való közreműködésre. * Gyűjtsük a selejtpapirt. A rendőrkapitányság felkéri a közönséget, hogy a háztartások körében összegyűjthető selejtpapirt átkötött csomagokban hadi jótékony célra való értékesítés végett adják át a rendőrkapitányi hivatalban. * Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak a maguk és rokonságuk nevében, mélységes fájdalommal eltelve tudatják, hogy felejthetetlen jó férj, édesatya, testvér, nagyapa, após és rokon Adolf Ede Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának és az Esztergomi Takarékpénztár R.-t. igazgatóságának tagja 1916. október hó 11-én esti 6V2 órakor életének 60-ik, boldog házasságának 30-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után lelkét Teremtőjének visszaadta. Felejthetetlen halottunk hült teteme Taton, 1916. okt. 13.-án délután 2 ó. fog a gyászháznál a r. k. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a táti róm. kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanaz nap d. e. 10 órakor lesz az itteni községi templomban a Mindenhatónak bemutatva. Tát, 1916. október 12.-én. „Legyen meg Uram, a te akaratod!..." Özv. Adolf Edéné sz. Kollár Georgin özvegye. Ridly István mostoha apja. Einczinger Ferencné sz. Adolf Juliska, Adolf Ágoston, Adolf Anna, Adolf Georgin gyermekei. Dr. Adolf Sebestyén, Kovács Béláné sz. Adolf Teréz, dr. Ridly István testvérei. Dr. Adolf Sebestyénné sz. Párvy Carola, Macs János, Kovács Béla, dr. Ridly Istvánné sz. Hartmann Rózsika, Kollár Péter, Kollár Antónia sógorai és sógornői. Einczinger Ferenc veje. Einczinger Gyurika, Eincinger Livia unokái. * Pénz van, szegénység is van. A vármegye vezetősége utasította a községek elöljáróságait, hogy a közönséggel fizettessék be az adót, mert sok pénz van kint a termelők kezében. Mostanában beszéltünk a helybeli zálogház tulajdonosával s azt mondta, hogy a becsapott tárgyakat mind kiváltják. A termelők s az iparosok jól állnak. Félő azonban, hogy a zálogházak uj üzletfeleket kapnak a fixfizetésű alkalmazottak és hivatalnokok személyében. * Igazságos napszám. A gazdasági munkára kivezényelt munkásosztagokat a birtokosok ingyenes munkaerőnek tekintették s igen csekély napibért adtak az egyes katonáknak. Persze igy jó nyereségük volt a földekből. Most a minisztérium elrendelte, hogy a kivezényelt katonák époly napszámot kapjanak, mint amilyent azon a vidéken a többi munkások kapnak. * Asszonyok a férfiak nyomdokaiban. Csendesek a faluk — mondogatják — minthogy nincsenek itthon az emberek. Pedig a csendőrségnek most is épugy akad dolga, mint azelőtt. A régi családi viszályokat és a hagyományos gyűlölséget az asszonyok folytatják s adandó alkalommal egész készséggel ragadnak husángot, követ és más ilyen ártó eszközöket. A késelést még nem kezdték meg. A legutóbbi asszonyi csata Epölön esett meg, ahol Dániel Kati és Üveges Istvánné asszonyok álltak ki az útra nyilvános párviadal végett. A prológ nagyon fordulatos, de csúnya nyelvezetű élettörténet volt, amelyet kölcsönösen kihirdettek egymásról. Majd egyéb eszközök híján köveket ragadtak s azokkal ostromolták egymást. Daniel Kati teljes találatot ért el s Üvegesné súlyos sérüléssel távozott a csatatérről s most a hatóság előtt keresi az igazát. * Az erdélyi menekültek támogatása. Az Esztergomban levő erdélyi menekültek erdélyi betéti könyveire a Pénzintézeti Központ megbízásából készséggel nyújt 4 L /2°/o-os előleget az esztergomi takarékpénztár. Akik ily támogatásra szorulnak, forduljanak bizalommal az utóbb nevezett intézethez. * Az idei gyapjú. Az idei gyapjunyirás a befejezéshez közeledik. Habár a bejelentés nincs határidőhöz kötve, már eddig is közel hétmillió kilogramm gyapjút ajánlottak fel a Központnak. A szakértők azonban 8 millió kilogrammra becsülik az idei hozamot. * Nines petroleum? Diák volt. Kanna a kezében. Egyik boltból a másikba loholt, — petróleumot keresett. Mikor "kijött egy-egy üzletből, lehangoltságába mégis bemerészkedett a remény: talán majd másutt. — De mindenütt elutasító választ kapott. Szomorú fővel ballagott haza, hogy a sötétben bóbiskoló fejével gondolkozzék a háború felől. Lám, őt is érinti, a gondtalan diákot. Már ágyban feküdt, csak folyton hajtogatta: nincs petróleum? Már ő is kétkedett a háború boltosaiban : talán eldugták, mikor majd drágább lesz, haszonra vadásznak, — csak ő nem olvashat, —csak ő nem vadászhat haszonra, mert nincs petróleum ? * A hadifogoly kalandozása. Egy hadifogoly kalandos betöréseket követett el Kesztölc vidékén. Először is feltörte az esztergomi főkáptalan tulajdonát képező vadászbódét, ott azonban semmi se tetszett meg neki és csak egy baltát vitt el a további munka végrehajtása végett. Ezután a gróf Zichy Géza vadászlakát látogatta meg s betörve az üvegtetőt benyomult a szobákba s a többi között elvitte a szobalány pénzét. Most már volt
