ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-07-04 / 27. szám

feljegyezni. A feljegyzések és bejelentések eszközlésére a statisztikai hivatal által e célra készitett és szétküldött feljegyzési és bejelentő lapok szolgálnak, melyeket a községi elöljáróságnak szigorúan bizalmas iratokként kell kezelni s az előző hétről beszolgáltatott bejelentő lapokat zárt borítékban hétfő reggel a statisztikai hivatalnak elküldeni. A rendeletnek megszegői két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. * Tanító mint községi előljáró. Nyitrapereszlény község szép jelét adta kántortanitója iránti szeretetének, amidőn kántortanitóját, Sasváry Bélát az ez évi községi választáson egyhangúlag községi albiróvá választotta. * Primieia Ürményben. Kedden sz. Péter és Pál ünnepén mondotta Ürményben Szombath József végzett esztergomegyházmegyei pazmanita első szent miséjét. Manuduktor Bilek Rezső esperes, szónok Mucha József káplán voltak. A primicián az iskolatestvérek s irgalmas nővérek által vezetett Mária-fiúk és Mária-leányok énekkara nagyon sikerült többszólamú misét s más egyházi énekeket adtak elő. A szent mise végén pedig az énekkar s az egész nép az ünnepnek s a primiciának annyira megfeleld pápai himnuszt, a „Hol szent Péter^-t énekelte igazi bensőséggel. * Haszontalan permetező szer. A permelint a háborúból is pénzt csináló élelmesség hozta forgalomba s amig az árusító meggazdagodik, a szőlő és a szőlőtulajdonos tönkremennek. Ezt a permelint 250 grammos csomagokban árulták. Összetétele ez 50 gramm rézgálicnak és 200 gramm mészpornak. Ennek a reális értéke 9 egész és 9 tized fillér és 1 korona 26 fillérért pocsékolják. A recept szerint egy ilyen csomag elég 100 liter vizhez. Az összetétel arányából azonban ennek a receptnek a valótlansága nyilvánvaló, mert tudvalevő, hogy 100 liter vizbe a permetezéshez legalább is 2000 gramm rézgálic szükséges. Hogy tehát a permelin hatékony legyen, 40 ilyen dobozt kellene venni. Ebben az esetben azonban oly mennyiségű mészpor kerülne a vizbe, amely megölné a permetezendő növényt, eltekintve a horribilis ártól. Hogy a permelinnek legalább a szine legyen kék, emiatt anilinkékkel színezték. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy ebbe a permelinbe ne ölje céltalanul a pénzét. * Eltűntek a eípők. Felhasználták az asszonyok a meleg nyári időt s a gyár alatt vagy tizen beíeálltak a Dunába és így mosogatták élénk társalgás közben a ruhákat. Nem igen vigyáztak rá, hogy a mosó rajvonalból eltűnt valaki, pedig sajnos következménye lett a vigyázatlanságnak, mert az öltözködésnél tünt ki, hogy Miklósi Györgynének nincsenek meg a cipői. Egy kis leányka állítja, hogy ő látta, amikor az egyik asszony két pár cipővel távozott. * Haragszik az oroszokra. Szegény cselédembernél nagy pénzügyi vívmány, ha hosszas takarékoskodás után becsületes ezüstórát szerezhet magának. A Diamant-üzletnél alkalmazott Pankovits Mihálynak is volt egy 18 koronás órája, azonban a napokban hirtelen nyoma veszett. Az üzletnél alkalmazott oroszokra gyanakszik, akik vele egy helyen alszanak és tanyáznak. * A Kolos-kórházban elhelyezett harctéri sebesültek részére a lefolyt két hét alatt a következő adományok érkeztek: Csupor Istvánnétól 2 drb ing, Nedeczky Margittól 1 doboz cigaretta, Stampay Jánostól 5 kgr. cseresznye, Szarkásy Gizellától 4 kgr. ribizli, Bitter Rózától 1 drb irrigator és kötszerek, Reviczky Gáborné utján 24 pár férfi harisnya, 21 drb olvasni való könyv, 8 drb zsebkendő, 2 drb kézfelkötő kendő, 2 pár papucs, 1 csomag levélpapír, 3 pakli dohány, 2 drb kis vánkos, 4 drb kis vánkos-huzat, 1 drb rózsafüzér, 4 drb törülköző, 3 drb borogató ruha, tépés, Gönczy Bélánétól 500 drb cigaretta. A szives adományokért ezúton mond köszönetet a kórház igazgatósága. * A gabona szállítása. A m. kir. államvasutak igazgatósága a következőket teszi közzé: Az országban jelenleg rendelkezésre álló gabonakészletek az 1915. évi termés forgalomba hozataláig előreláthatóan legnagyobb részben fölhasználtatnak, ugy hogy a cséplőmunka befejezése után az uj gabona elszállítása nagyobb mérvben fog megindulni. Minthogy pedig fedett rakhelyeink és fedett kocsijaink nagy része a gabonaszállitáshoz rendelkezésre állani nem fog, előrelátható, hogy a most következő idényben gyakran be fog állani annak a szüksége, hogy a gabonát és őrleményeket nyitott kocsin szállítsák. A nyitott helyen való tárolásnak és a nyitott kocsin való szállításnak előföltétele az, hogy az árut az időjárás káros behatása ellen megvédelmezzék, illetve, hogy kellően betakarják. A fönnforgó viszonyok között előrelátható, hogy nem leszünk abban a helyzetben, hogy a nyitott kocsik betakarásához ponyvákat a kívánt mennyiségben rendelkezésre bocsáthassunk és igy előáll annak a szüksége, hogy a szállító felek már most gondoskodjanak eszközökről, amelyek segítségével a nyitott helyen tároló és nyitott kocsin szállítandó gabonát és őrleményeket az időjárás viszontagsága ellen saját veszedelmükre betakarják. * Tombola Pusztafödémesen. Pusztafödémesen június 27-én, sz. László búcsúnapon az intelligencia — vendégeinek bevonásával — a szokásos zene- és táncmulatság helyett a rokkant katonák javára jól sikerült tombola-játékot rendezett. Pénzbelileg hozzájárultak: Zichy József gróf és háza 12 K, Árvái Viktor pléb. 10 K, Maschtena József ág. ev. lelkész 3 K, Szelle Sándorné 3 K, Kiss Emma és Etel 4 K, Rischon Ágoston 10 K, Popper Jánosné 3 K, özv. Szilágyi Mihályné 2 K, Mányoky János intéző 5 K, Marczell Árpád jegyző 5 K, Damszky Aranka 2 K, özv. Gaál Béláné 2 K. Kisorsolandó tárgyakat adományoztak: Gr. Zichy József, Damszky Antalné, Szilágyi Mária, Szelle Rezsőné, Hollósy Juszti, Marczell Erzsébet, Rischon Emma, Rischon Lili és Mariska, Lankota Gyuláné, Marczell Józsefné, Marczell Lajosné és Adamcsa Apollónia. A jegyek elárusitásában buzgólkodtak; Szelle Emma, Damszky Mariska, Lederer Malcsi, Damszky Aranka és Szilágyi Mária. Összesen befolyt 133 K 26 fill. Ebből tiszta jövedelem 117 K 64 fillér, mely a Pozsonyban létesítendő katonai rokkantház javára fordittatik. Hogy a játék oly szép eredménnyel zárult, az főleg Szilágyi Mária és Damszky Aranka tanítónők buzgólkodásának köszönhető. Az összes résztvevőknek ezúton is kpszönetet mondunk becses támogatásukért. — Árvái Viktor plébános. * Dísztelen gőzgép. Kétségtelen dolog, hogy a gépészetben teljesen laikus közönség előtt a gőzcséplőgépnek legérdekesebb része a gőzsip, sőt még a gép díszének is mérnök nevezni, mert a gépész is különös gonddal fényesitgeti. Hojka András gépész teljesen rendbe hozta a rábízott gőzgépet, mely a Bmtsy-féle gépszínben áll. Szerencsétlenségére azonban oly annyira kifényesítette a fütyülőt, hogy valamelyik gyerek szemet vetett rá és alkalmas pillanatban el is csipte. A gőzgép dísztelen és néma lett, a gépész haragszik, a gyerek pedig majd megszakad, mert hiába fújja a sípot, nem akar megszólalni. * Mikor a magyar nem tudja, hogy mikor született. Egy volt csabai ev. lelkészhez egyszer beállított egy öreg ember: — Mi jót hozott öregem ? — szólította meg barátságosan a lelkész. — Hát főtisztelendő atyám, öreg ember vagyok, ma-holnap meghalok és még azt sem tudom pontosan a fiammal közölni, hogy mikor születtem ? — Azon könnyen segítünk; csak azt mondja meg, hogy ugy körülbelül hány éves. Majd egynéhány évről átnézzük a születési anyakönyvet és megállapítjuk. Jöjjön el egy pár nap múlva. Az öreg eltávozott s néhány nap múlva tényleg beállított újra. —• No öreg, kerestem vagy nyolc évi naplóban, de seholsem találtam, majd még kerestetni fogom a káplán úrral is, hátha ő szerencsésebb lesz. Erre az öreg nyugalommal eltávozott s ismét eljött pár nap múlva. — Nem találtuk, öreg, sehol sem. — Hát kérem, ne is tessék tovább fáradozni, mert a másik parochián sem találták a nevemet, pedig ott is sokáig keresték. — Melyik másik parochián? — kérdi csudálkozva a lelkész. Hiszen az anyakönyvet mindig csak az egyik parochián vezetjük. — Amott — mondja az öreg ílegmatikusan — és a katholikus parochia felé bökött, mert én, tetszik tudni, római kath. vagyok. — Ugy? — jegyezte meg némi bosszúsággal a lelkész. De ha maga csakugyan katholikus, hát hogy lehet az, hogy ott sem találták ? — Hát, tetszik tudni, bizonyosan azért, mert én — Bártfán születtem . . . * A tojás-kérdés. A tojáskivítel kérdésének abba a megoldásába, amelyre a német kormánnyal való tárgyalások nyomán és az osztrák kormánnyal való egyetértésben a mi kormányunk szánta magát, sem nálunk, sem Ausztriában, sem Németországban nem tudnak az érdekeltek belenyugodni. A magyar pénzügyminisztérium vámügyi osztálya, amely a tojás-kivitel kérdésében intézkedik, az országból kivitelre engedélyezett havi mind a 120 vaggon exportjára — júniusban a berlini Zentral-Einkaufs-Gesellschaft m. b. H. cégnek adott engedélyt, másnak az országból tojást kivinnie nem szabad. Azt kellene hinni, hogy a kivitelnek egy kézbe való összpontosítása és a kivihető mennyiségnek a minimumra való korlátozása lenyomja az export-árakat és igy közvetve a belföldi, elsősorban a fővárosi fogyasztókat olcsóbb tojáshoz juttathatja. Tényleg hanyatlott is valamelyest Budapesten a tojás ára, helyesebben most valamivel alacsonyabb árnivón fluktuál, mint májusban; de méltányos vagy épen olcsó árakról szó sincs. Ellenben egyre inkább érezhetővé, egyre nyomasztóbbá válik a fővárosban a tojáshiány. Olyan nagy a hiány tojásban, amilyen talán még sohasem volt. A nyilt piacokon úgyszólván nem is lehet tojást kapni, ugy hogy kiskereskedőink és háziasszonyaink visszasírják a drága árak idejét, mert akkor — ha méregdrágán is — lehetett tojást kapni. A székesfőváros élelmiszer-üzeme ugyan most is árul tojást, de egy-egy árusító bódéba olyan keveset juttat, hogy ámbár egy vevőnek nem adnak tíz darabnál többet, egy, legföllebb másfél óra alatt mind szétkapkodják. Vidéki városokban sincs különb helyzet. * A monarchia külkereskedelme 1915. első negyedében, összehasonlítva az előző évi hason időszak forgalmával, igy alakult: A behozatal az év első három hónapjában 484'8 millió volt. 393'5 millióval (=55%) kevesebb mint az előző évben; a kivitel 293*3 millió vagyis 353'4 millióval (=45%) kevesebb. A monarchia kereskedelmi mérlegének passzívuma az első évnegyedben 191 "5 millió korona, vagyis 40 millió koronával kevesebb, mint az 1914. év első negyedében. A behozatalnál a legjelentékenyebb csökkenés (234 millió) a nyersanyagokban volt, a kivitelnél a készgyártmányoknál (211*8 millió). Nyersanyagkivitelünk 77'7 millió koronával csökkent, főleg a tojás, bőrök, vágó- és igásmarhák, nyersfa, ásványi égő anyagok és a gyapjú kivitelének csökkenése folytán, * Tehén helyett kecske. Az ország egyes részeiben a föld mi velők talán az árak nagyságától, talán más egyéb szempontoktól indíttatva,, eladják teheneiket és kecskét szereznek be, azt mondván, hogy tejet a kecske is elegendőt ad. óva intünk mindenkit ettől a veszedelmes értékpocsékolástól! Mert nem szólva arról, hogy a kecske semmi körülmények között nem pótolja a tehenet, a háború után a tenyészállatok elpocsékolása végzetes lehet állattenyésztésünkre! Ne engedje tehát magát senki rábeszélni arra, hogy tehenét kecskével cserélje föl, mert ezen a cserén a gazda még akkor is csak veszíthet, ha a vevő arannyal fizeti ki a tehenét! * Fiúnevelő-intézet Vácon. A Szent József fiúnevelő intézet Igazgatósága felvesz I—VIII. osztályba járó, róm. kath. vallású gimnáziumi tanulókat. — Havi ellátási dij 60 korona. — Az intézet kizárólag papi vezetés alatt áll. A növendékek a váci kegyes-tanitórendi főgimnáziumba iratnak be. Egyházmegyei tanítók gyermekei kedvezményben részesülnek. — Pályázati határidő július 15. •—• Bővebb felvilágosítást készséggel nyújt az intézet igazgatósága (Vácz, Honvéd-sor 4. sz.) * Hány katona harcol a világháborúban és mennyibe kerül ? Nem kevesebb mint 21,770.000 ember vonult föl a világháborúban egymás ellen, még pedig 12,820.000 ember ellenségeink részéről és 8,950.000 a mi részünkről. Ezeknek a hatalmas szárazföldi seregeknek megfelel a hadiflották erőssége is, még pedig ellenségeinknél a háború elején 113 sorhajó, 87 páncélos církálóhajó, 128 kisebb cirkálóhajó, 704 torpedóhajó, 179 tengeralattjáró hajó és 231 egyéb hadihajó. Ezzel szemben Németország és AusztriaMagyarorsaág 64 sorhajóval, 21 páncélos cirkálóval, 66 kisebb cirkálóval, 448 torpedóhajóval, 57 tengeralattjáró hajóval (a legújabb német U-hajók számát nem tudják) és 180 egyéb hadihajóval rendelkeznek. Az ellenünk és Németország ellen harcoló államok (Olaszország nincsen beleszámítva) hatvanhétmillió négyszögkilométer területnek urai s lakóinak száma meghaladja a nyolcszáz milliót ; ezzel szemben Németország és Ausztria-Magyarország területe alig valamivel több hat millió négyszögkilométernél. A földgömb fele s lakóinak több mint fele résztvesz a háborúban. Nagyon érdekes a világháború költségeinek statisztikája is. A világháborúban résztvevő tíz államnak napi átlagos háborús költsége száznyolcvanöt millió korona.