ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-10-09 / 41. szám

dogult elődje, ha nem is politikai tekintélyben, de de legalább is reális és olcsó kilókban. Egy szocialista jól megmondja, hogy ne a miniszter ebédjén törjék a fejüket a szabadkőművesek, hanem azok ebédjén, akik legtöbbnyire „a napnál ebédelnek!" F. A Galilei Kör felhívása. Hogy minő raffinériával dolgoznak a szabadkőművesekből és zsidókból összetákolt Galileiek, hogy iparkodnak fiatal, érettségit tett kath. ifjainkat behálózni s szivükbe a keresztényellenes szellemet beplántálni, kitűnik abból a felhivásból, amelyet a kör egy helybeli derék katholikus család egyetlen fiához intézett, ki a bencés-főgimnáziumban végezte tanulmányait igen jó sikerrel, s most egy főiskola növendéke lett. A buzgó kongreganista ifjú édesatyja tett minket figyelmessé Galileiek ravasz politikájára s rendelkezésünkre bocsátotta a levelet, hadd lássák olvasóink, hogy minő szellem uralkodik odaát Budapesten, Galileiek körében és társaságában. Szól pedig a felhivás a következőképen : Az érettségizett diákokhoz. Barátaink! Ti most jutottatok el ahhoz a fordulóponthoz, amelynek komolyságát és nehézségét egy-két évvel ezelőtt mi is éreztük : napok alatt egész jövőtöket irányító lépést kell tennetek. Nemcsak abban a kérdésben kell döntenetek, vájjon a mérnök, az orvos, a tanár, az ügyvéd, a kereskedő, vagy a hivatalnok életét akarjátok-e élni. Egyéniségtekre, életetek egyéni és társadalmi értékére ép oly döntő jelentőségű az a választás, amely elé korunk világfölfogásai, egymással küzdő gazdasági és kulturális erői állitanak benneteket. A gondolkodásmódban és a társadalmi magatartásban való külömbség sokkal élesebben választja el az embereket, mint az élethivatások külömbsége. Egy szabadon gondolkodó, korának törekvéseit megértő, azokat támogató orvos, ügyvéd és hivatalnok életének tartalma sokkal közelebb áll egymáshoz, mint bármelyiküké egy elmaradt, közönyös, vagy pláne reakciós kartársáéhoz. A középiskola, amelyről majd meg fogjátok tudni, hogy nevelésben az uralkodó osztályok és az egyház érdekeit szolgálta, nagyon jól ismeri ennek az utóbbi választásnak fontosságát. Könnyű bizonyítani, hogy ennek a választásnak, a világszemléletek és a társadalmi magatartások között való választásnak előkészítésére sokkal nagyobb gondot fordított, mint pályaválasztástoknak előkészítésére. Elhallgatta előttetek a modern tudományos kutatás legnagyszerűbb eredményeit. Természeténél fogva, kritizáló gondolkozástokat értelmetlen és hazug vallásos tanításaival megrontotta. Tudásvágyatokat holt és haszontalan „tudományokkal" foglalkoztatta. Erkölcsi nevelése arra irányult, hogy az adott és megszokott helyzetekkel szemben megalkuvóvá tegyen benneteket. Mi reméljük, hogy ez a törekvése nem sikerült egészen. Számítunk arra, hogy közületek sokan, most, hogy fölszabadultak az iskola gyámkodása alól, erős szükségét fogják érezni annak, hogy a tanterv őrködése nélkül ismerhessék meg a modern tudományok tanításait, az erkölcsi, művészeti és tudományos élet korszerű szemlélését és az ezekből sarjadzó világfelfogást. A természettudományi világfelfogást s a neki megfelelő praktikus társadalmi törekvéseket terjeszti a Galilei Kör, mely megalakulása óta harcol a tudatlanság, a közöny, a vallási és társadalmi előítéletek ellen az önképzés fegyverével. Természettudományi és társadalomtudományi szemináriumokat rendeztünk, a legkiválóbb külföldi és hazai tudósok előadásait hallgattuk körünkben, Mach ismeretelméletéből magyar fordítást adtunk ki, nagyszabású diákstatisztikát csináltunk és diákgyűléseket tartottunk az általános választójog és a szekularizáció mellett. Tanulás és harc — ez az a munka, amelyben való részvételre szólítunk fel benneteket. Az ilyen munka értékének elevenítő tudatát, vagy a közöny ürességét, az elmaradás keserűségét akarjátok-e, nem lehetkétséges. Csatlakozzatok hozzánk! Baráti üdvözlettel a Galilei KÖP. Mi egyéb e felhivás, mint csupa puffogó frázissal, hangzatos szólamokkal telitett irka-firka, melynek legfőbb tendenciája: a vallás-erkölcsös érzésnek csirájában való megfojtása, a szabadgondolkodás felmagasztalása s az ember állatias vonásainak feltűnően ügyesen összecsoportositott kidomboritása. Amit a középiskolai hittanárok nagy fáradsággal építettek fel, — értjük a vallás-erkölcsös nevelést, a hit és erkölcstan igazságainak meggyőző magyarázatát és védelmét — azt a vakoló inasok és khonfiak teljesen le akarják rombolni s az egyetemre, az akadémiára felkerülő ifjú előtt minden áron gyűlöletessé akarják tenni a kereszténységet és annak örökérvényű igazságait. Bámulatra méltó ügyességgel dolgoznak körükben és a „természettudományi meg társadalomtudományi szemináriumaikban", ezekben adják be társaiknak édes pilulákban a mérget s a minden behatás iránt fogékony ifjú lélek mohón kap az édesség Után, nem gondolván meg azt, hogy a külső alatt borzasztó méreg lappang. Elveszti hitét, erkölcsét, józan gondolkodásmódját és teljesen hitetlenné lesz, vagy mondjuk csak amolyan modern pogány, ki csak a mának él, a holnappal mit sem törődik. Nem csoda, hogy az ilyen sötét odúban tartózkodó denevérek azután követelik a szekularizációt is. Hisz ha kiöltük valakinek a szivéből a legszentebb érzelmeket, akkor a rablást, a jogfosztást megengedhető dolognak tartja, lelkiismerete nem szólal fel az ilyen barbár cselekedetek ellen. Ilyen finom mákvirágot küldözgettek szét Galileiek a mi ifjainknak az érettségi után. Reméljük, hogy egy sem ment nekik lépre. P. K. Nemzetiségi szemle. Hallatlan izgatás. A Pozsonyban megjelenő „Slovenské Eudove Noviny" c. pánszláv lap, melyről már többször bizonyítottuk be azt, hogy a katholicizmusnak legnagyobb ellensége, 24-iki számában hallatlan vakmerőséggel kirohan az esztergomi főegyházmegyei hatóság, főleg pedig 0 Eminenciája ellen, hogy október első vasárnapját a kath. sajtónak és a népszövetségnek szentelte; felhiván papjait, hogy a hath. sajtó céljaira gyűjtést rendezzenek a templomokban és tartsanak beszédet a kath. sajtó fontosságáról. A pánszlávok lapja ez ellen óvást emelt s már jó előre figyelmeztette katholikus olvasóit, hogy a kath. sajtóra s a népszövetségre (gúnyosan : nípcveöik) egyetlen egy fillért sem áldozzanak ; mert — úgymond —• a sajtóvasárnap elrendelése politikai színezettel bír. (A sajtó vasárnapot 0 Eminenciája csak dec. első vasárnapjára rendelte el. No de nem ez itt most a döntő.) No, ha ez a kijelentés nem hibbant agyvelő rémes szüleménye, akkor semmi sem az. íme a „katholikus" tótok, a „katholikus" Eudove Noviny, a kath. sajtó ellen izgatja a népet. S ezt teszi az a lap, melynek katholikus pap, Tománek Flóris a szerkesztője! ? Nem szégyen, nem igazi testvérgyilkosság az, amelyre felbujtogatja az a pánszláv és szociáldemokrata érzelmű lap olvasóit, első sorban pedig a derék tót népet? íme ismét reájuk teritettük a lepedőt. Ellenségei ők minden kath. mozgalomnak, főleg a kath. sajtónak és a népszövetségnek. Kath. plébánosok, káplánok s hitoktatók, kik a kath. tót nép között laktok s működtök, ne támogassátok e katholikusellenes lapot sem szellemileg, sem anyagilag. Világosítsátok fel a félrevezetett szegény tót népet, hogy az ő barátaik csak maszlagos nadragulyát nyújtanak nekik, mely kivül édes, belül mérges. Báránybőrbe bujtatottt farkasok ők, kik megrohanják a nyájat s iszonyú pusztítást visznek véghez benne. Nekik csak a slovenöina kell, a vallás, az erkölcs, a kath. sajtó stb. mellékes. Hogy is mondta Krisztus Urunk a farizeusoknak ? Párvy intézkedésének bírálói. Kik volnának mások, ha nem a Tomanekék. Kikelnek ismét a püspök ellen, hogy a legújabb pápai dekrétum szerint olyan bizottságot nevezett ki a plébánosok elmozdítását célzó ügy megbirálására, akik az ő „kreatúrái"'. Más szóval fáj Tomanekéknak az, hogy Párvy püspök nem nevezett ki pánszlávokat s izgatókat, akik a kath. sajtó és a népszövetség ellen úgy lármáznának, mint a „Eudove Noviny" cikkírói. Hanem hát Párvy püspöknek van ám annyi esze, hogy nem bizza a nyáját az előbb emiitett báránybőrbe bujtatott farkasokra, kik szociáldemokratákat és szekularizációs apostolokat faragnak a tót népből. Felvidéki. HIREK. Krónika. Száll a lelkem messze-messze Hegy- vízen túl Lisszabonba, Hol „kiütött a szabadság", Dörg az ágyú, száll a bomba. Oportóban nincs szüret ma, Lisboában barrikádok, Megremeg szép Cintra vára, — Éltetik a szabadságot! Vigak most a portugallok, Nagy Vasco di Gamo népe, Tetteiket ismét írják A világ történetébe. Tetteikről zeng a világ ; Gyors vihar volt, tova is szállt, De utána a levegő Sokkal frissebb, sokkal tisztább. Szívjuk-szívjuk ezt a léget, Ezt az őszit, ezt a szépet . . . Tejo partján ettől álltak Talpra, sorba, fel a népek. Nálunk még csak marakodás, Porhintések, árnyak, vágyak . . . Megmaradunk egykedvűen A szócsaták szép honának ! (-•) Karcolat. Az utcáról. Esténkint lerongyolt, csenevész gyermekek kiáltásától lesz hangos az utca. Fürgén ugrándozva, pajkos erőszakoskodással kínálgatják a legfrisebb „Esti Újságot". Érdekes az arcukba nézni. Az éhség véznasága ül rajtuk és a páriasors kezdi már felvésni fiatal arcukra szomorú redőit. Gyermekszemükben máris megcsillan valami tompa nyomott fény. Valami beteges izgalom. A kenyérkeresésnek és a korai gondoknak beteges nyugtalansága. Talán valamelyes félelem is. Hátha nem tudnak eleget eladni. Otthon tán bozontos-szemöldükü, durvaszavú apjuk várja őket és pénzt követel. Sok-sok pénzt. Mert most sok pénz kell. Kenyérre, pálinkára. De lehet, hogy mindez csak rémlátás. Hogy nem bántja őket senki. Csak egy halovány, beteg anya aggódik értük és ki-ki néz eléjük a ködös, szomorú sötétségbe. Mindenképen sajnálatra méltók. Fiatal jegyesei a nyomornak. Még nem züllöttek. Még „dicsértessék"-kel köszönnek és ártatlan buzgósággal kínálnak meg egy kis „rossz sajtóval". Mindennek bizarrságát nem értik. Az üzletük és köszöntésük összeférhetetlenségéről halovány sejtelmük sincs. Különös, de nékem a mindennel megalkuvó modern katholikusokat juttatják eszembe. Ök is dicsértessékkel köszönnek. Fejüket alázattal lehorgasztva hordják. Tizedet adnak a „mentából, kaporból" Is- * tennék. Az aranyból szintén adnak tizedet. De azt a Hamisságnak adják és azoknak, akik az ő országát nagyszóval terjesztik és az örök Igazat „szeges írásokkal ostromolják." Nevetséges önámitásuk tudatára ők sem jutnak el. Pedig már nem gyermekek. Csak gyermekkatholikusok. P. J. * Személyi hirek. Dr. Kohl Medárd püspök pénteken érkezett városunkba. Szombaton délben Csárszky István dr. érseki titkár kíséretében Ujlótra utazott, a hol az új templomot fogja konszekrálni. — Haliczky Z. Béla föszentszéki jegyző holnap hétfőn négyheti szabadságra távozik. * Magyarok Nagyasszonya. Ma, Magyarok Nagyasszonya ünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz a főszékesegyházban, melyet Hübner János prelátus-kanonok celebrál. A mise végén elimádkozzák Eszterházy Pál nádor megható imáját a Nagyboldogasszonyhoz.