ESZTERGOM XV. évfolyam 1910

1910-07-24 / 30. szám

jövő politikai harcait eldöntő elvet. No még talán akadályt képezett az is, hogy a keresztényszocialista párt az évszám szerinti közjogi alapok helyett inkább történelmi és a jövőbe látó alapokra fektette politikáját. Most azonban, mikor dr. Giesswein Sándor, a magyar keresztényszociális tábor külföldön is nagynevű vezére, a parlamentben a néppárt felirati javaslatát támogatja, mikor Huszár, Haller, Zelenyák a keresztényszociális követelményeket sürgetik a Házban és mikor a 67-es néppárt ott küzd a legszélsőbb 48-as ellenzék mellett a munkapárt ellen, most — kérdjük: mi hátráltatja még a két keresztény tábor egyesülését? Ha jól fogjuk fel a kérdést, az erősebbnek keli itt magához ölelni a testvért, azt a becsületes testvért, ki éppen azért maradt gyöngébb, mert a választásokon a másikat pusztitó erő segítségét visszautasította, mert a testvérpárt bukása árán nem akart emelkedni. * Tűz. Vasárnap d. e. 11 óra után Singer és Kurczweü cég kislévai téglagyárában egy széna és szalmából álló kazal, vagy 15 szekérnyi kigyulladt és nagyrészben elhamvadt. A helybeli tűzoltóság a jelzés után azonnal kivonult és elejét vette az esetleges nagyobb veszedelemnek. * Veszedelmes kocsizás. Szombaton délelőtt izgalmas jelenetnek voltak tanúi a Deák Ferenc utcai járókelők. Polgármesterünk unokaöccse, Vimmer Kálmán érsekkétyi primási intéző és földbirtokos felesége, szül. Egyed Ilona két kis leánykájával egyik uradalmi kocsin hajtatott az utcán keresztül, midőn egyszer csak a lovak megbokrosodtak és rohanni kezdtek, miközben a kocsirúd is eltörött. A kocsis emberfeletti erővel iparkodott megfékezni a tajtékozó, paripákat és néhány bátor járókelő segítségével elejét vették a legnagyobb veszedelemnek. A kocsin lévők ezután Vimmer Imre polgármester lakásán pihenték ki a kiállott izgalmak okozta ijedtséget. * Hires kritikusok városa. A mult évi szini szezonban egyik helyi lap szini kritikáiból igen mulatságos szemelvényeket hozott a fővárosi napi sajtó és több élclap. Az egész ország nevetett akkor az esztergomi színikritikuson, most pedig a komáromiak emlegetnek ugyancsak egy esztergomi szini kritikust. Annak kijelentésével ugyanis, hogy sem lapunknál, sem pedig az „Esztergomi Friss Ujság"-nál Skorpiók nem írnak kritikát, minden kommentár nélkül közöljük a „Komáromi Hirlap" következő hírét: Mezeiék Esztergomban. A közönség mulat „Skorpió" kritizál. Kritikus kis állat a skorpió, annyi bizonyos, a kritikához azonban mégsem ért sokat. Ezt bizonyítja az esztergomi „Skorpió" esete is, amely, vagy tán helyesebben „aki" minden áron kritizál. De lássuk az esetet! Ki ne ismerné, legalább hirböl Heyermannsnak „Remény" cimű halásztragédiáját, amivel nálunk az idei évadot berekesztették s ami Esztergomban a mult héten került színre. Az előadásról az egyik esztergomi lap az alábbi három sorban számol be : „A Remény halász dráma közepes ház előtt ment, igen jó előadás mellett. A közönség kitűnően mulatott." Már most az a kérdés, hogy a darab romlott-e meg annyira, hogy drámának nem vált be, csak bohózatnak, vagy az esztergomi közönség nem értette meg és azért „mulatott rajta", vagy pedig, ez a legvalószínűbb, „Skorpió" úr, a kritikus jobb skorpió mint kritikus. A három közül melyik áll, azt az esztergomiak bizonyára tudják s aligha a közönségé a hiba, hogy azt irják róla, hogy Mezei drámákat ád elö, ő pedig mulat. * Zsidó gyarmatok Észak-Amerikában. Északamerika ugylátszik Magyarország után a zsidók Eldoradója. Egy amerikai angol lap irja meg ugyanis hiteles kimutatásban, hogy az ottani zsidóság milyen összegek felett rendelkezik a saját fajuk érdekeit szolgáló segélycélokra. Az ilyen segélyalapok, az ingók és ingatlanok betudásával 3 milliárd és 368 millió dollárra rúgnak. Olyan magas szám ez, hogy méltán figyelmessé kell, hogy tegye egész Északmerika más vallású és fajú lakosságát. Ez az oka, hogy a yanke nép is ujabban erős antiszemita érzelmeket mutat s hová tovább folyton erősbödik az a nézet, hogy a zsidóság elszaporodása és még az amerikai gyorsaságot is meghaladó rohamos gazdagodása: az Unió egyes államainak veszedelmét fogja képezni. A Cionista telepítések nem sikerülnek Kanadában sem. A zsidó család csak megmarad ott egyideig, de miután a férfiak, a föld mivelése helyett inkább a nagy városokat keresik fel az üzlet miatt, a föld miveletlen marad. Minden nagyobb városnak még van a maga zsidó negyede, de itt csak azok laknak, kik még nem szedték meg teljesen magukat, mert akik már gazdagabbak, vagy a szurtos gúnya helyett már elegánsabb ruhában űzik a dollárszerzés mesterségét, azok már elvegyülnek a yankek között. A nagy kereskedelmi és ipari központokban azután ha némileg is meggazdagodik a családfő, a család is hozzá költözik s a kanadai farm ekkor már teljesen elhagyatva várja az ujabb szegény, Európában üldözött (?) faj testvéreket. * Veszedelmes tűz. Szombaton délután 3 óra tájban két hatalmas mozsárlövés reszkettette meg az ablakokat, nyomban utána megkondultak a Bazilika szivet elszomorító félrevert harangjai. Egy pillanat alatt megélénkültek a tikkasztó forró naptól néptelen utcák és ijedten fordult ki-ki szaladó szomszédjához felvilágosításért. Közben Víziváros felöl, a Malya-uszoda hatalmas platánjai felett ijesztő fehérségben gomolyogtak a füstfelhők. Tudósítónk a Kis-Duna felől sietett a vész színhelyére. A tűz a Bibliotheka melletti Sándor Anna féle emeletes ház udvarfelöli padlásán pusztított. Hatalmas lángnyelvek mardosták már a Bibliotheka felőli tűzfalat, midőn a közeli rendőrlaktanyán készenlétben álló tüzifecskendőt az égő házhoz gördítették. Csakhamar megérkezett a központi tüzörség is és két felől igyekezett megközelíteni a veszélyben levő zsúfolt épülettömböt. Az utca pár pillanat alatt telve volt néppel és a kivonult katonaságnak és csendőrségnek elég gondot okozott a rend fentartása. A tűz szerencsére erősen elzárt területen pusztított, mert a Sándorféle ház utca felőli padlása tűzfallal van elzárva attól' az udvar felöli padlástól, amely egészen leégett. A tűzoltóság derekas munkát végzett és hivatásának magaslatán teljes erejével azon volt, hogy a tűz tovaterjedésének elejét vegye. Kiszámíthatatlan kárt okozott volna, ha a tűz esetleg erős szélben üt ki. Fél négy óra tájban már csak a füstölgő gerendákat oltogatták és a közönség is megnyugodva oszlott szét. A tűz okát lapunk zártáig még nem sikerült megállapítani. * Automobil rohamok. Manapság a jólétnek nem a paloták, jól táplált test, vastag óralánc, monokli stb. a hirdetői, hanem az automobil. Viszont az automobil-tulajdonosok között is látunk különbségi fokozatokat, melyek nem annyira a gépek nagysága, hanem inkább gyorsasága szerint alakulnak. Ezen szempontból Kobek Kornél orszgy. képviselő, bátorkeszi földbirtokos és ennélfogva automobil-tulajdonos igen nagy úr lehet, mert az ö autója az, amelyik legelképzelhetetlenebb sebességgel rohan a Lőrinc-utcán keresztül, a fordulókon halálveszéllyel fenyegetve minden halandót, akinek sokszor már csak az orra előtt töfö£ bámulatós ügyességgel, ami azonban már csak a trombita érdeme. Ajánljuk a rendőrség figyelmébe eme „sebes hajtást", nehogy mai krónikánk vésztjósló igéi még utóbb valóra váljanak. * Tévedés azt hinni, hogy a poloskák petéikkel együtt ki nem irthatok. Ha a Löcherer „Cimexin poloskairtót" használjuk, ugy nemcsak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a „Cimexin" hatása folytán a peték nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. A Löcherer Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkít; nyomot, vagy foltot nem hagy. Kapható: Kerschbaummayer Károly gyógyszertárában Esztergom, valalamint a készítőnél: Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. * Kivándorlás Spanyolországból. A világ szeme s kivált a katholikusoké most Spanyolországra néz. Ott forrong most a kultúrharc s ki tudja nem fut-e ki az amúgy is tüzes vérű spanyol nép türelme s nem fullasztja-e vérbe a hitét s vallását, annak tekintélyét- eltiporni akaró „kulturtábor"-t. Igen érdekes adatokat olvasunk most egy csupán az Európából való kivándorlással foglalkozó tengerhajózási szaklapból. Ez szerint a kivándorlás Spanyolországból az utóbbi időkben oly nagy, miképen a népesség száma a legközelebbi évtizedekben rohamosan fog csökkenni. Spanyolország 19 millió lakosa közül az utóbbi hat év alatt átlag évenkint 60.000 ember vándorolt ki, s ez a szám mindég csak fokozódik. A kivándorlók rendszerint családjaikat hátrahagyják, kiket vagy csak nagyon kevéssé vagy semmiképen nem segélyeznek. Igy veszti el munkabíró és vallásához hű lakosságát az állam s innen származik részben az is, hogy az állam annyira el van adósodva, miszerint az államadósság kamatai a jövedelmek 41%-át emésztik fel. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1910. július 17—24-ig. Születtek: Vilsitz Erzsébet r. k. földm. leánya, — Ráczkó Julianna r. k. kocsis leánya, — Machaöek Mária Emma r. k. mázoló leánya, — Kutyka József r. k. vasúti málházó fia, — Király Lajos Gusztáv r. k. hentes és mészáros fia, — Vermes Edit izr. divatárú-kereskedő leánya, — György Anna r. k. földm. leánya. Házasságot kötöttek: Reinhold (Gerzson) Géza izr. kereskedősegéd és Widder Ilonka izr. Esztergom, — dr. lovag Wiplinger Róbert r. k. kir. törvényszéki biró Sopron és Hajas Gabriella r.k. Esztergom. Meghaltak: Schneider Antalné sz. Brazda Mária r. k. 80 éves (szervi szívbaj), — Sovány Jánosné sz. Konik Anna r. k. 30 éves (tüdögümökór), •— Tótmajor Lajos r. k. 3 éves (gyermekaszály), — Kovács István r. k. 2 éves (torokgyik), — Újhelyi Terézia r. k. 2 hónapos (bélhurut), — özv. Kovanda Ignácné sz. Lungever Anna r. k. 73 éves takarítónő (aggkór), — Horváth Szeder Borbála r. k. 2 éves (tüdölob). A Szent-István-Társulat mult évi működéséről. Rendkívül érdekes áttekintést nyerünk Erdősi Károly igazgató, nem frázisokkal, de a legörvendetesebb tények és adatok halmazával dolgozó igazgatói jelentéséből a Szent-István-TárSulat legutóbbi évi tevékenységéről. E sokat mondó adatok a legélénkebben bizonyítják azt az erőteljes és folyton fokozódó nagyarányú munkásságot, amely első országos irodalmi intézményünk falai között folyik. Megnyugtatására és jóleső örömére szolgál ez a bizonyosság mindannyiunknak, akik a kath. restauráció munkájában szívvel-lélekkel részt veszünk s az eredményeket féltő gonddal vizsgáljuk. Erdősi Károly igazgató jelentéséből — helyszűke miatt összevontan — a következő részleteket soroljuk elő: A Szent-István-Társulat tudományos és irodalmi osztályában, valamint ez osztály szociális bizottságában élénk munkálkodás folyt az elmúlt évben. Előadásokat tartottak Majláth József gróf, Jehlicska Ferenc dr., P. Velics László, Nagyiványi Fekete Gyula, Szuszai Antal és Domonkos István, szociológiai, tudományos és szépirodalmi témákról. Az osztály kiadványai sorában megjelent -a magyar egyháztörténelemre nézve rendkívüli beccsel biró Egyháztörténelmi emlékek IV. kötete, továbbá Pór Antal: az Esztergám-Várbeli Szent István I-ső vértanúról nevezett prépostság története, dr. Kmoskó Mihály : Unu-Amon papyrusa és Glatz Bonifác dr. Tudásunk korlátai cimű művei. A Szent-István-Társulat tagságai is világosan bizonyítják a Társulat mindnagyobb térfoglalását. A rendes tagok száma immár a hatezer felé jár s ezek mult évi tagilletménye a Mihályfi Ákos dr. kitűnő szerkesztésében megjelenő Katholikus Szemle tiz füzetén kivül Giesswein Sándor dr.: Egypton és a biblia, Kis János dr.: Isten megismerése, valamint Szeghy Ernő dr.: Budhizmus és kereszténység cimű, a tudományos sajtó által nagyértékűnek itélt müvekből állott. A tizennyolcezernyi pártoló tagok a Szent-István-Társulat népszerű naptárán kivül a Szentek élete II. kötetét, a Kis gazda tanácsadóját és az Egészség könyvét kapták tagilletményül. Mind olyan hasznos könyvek, amelyek katholikus népünk testi-lelki javát szolgálják. A Szent-István-Társulat kebelében működő részvénytársaságok szintén fokozott és eredményes munkálkodást fejtettek ki. A könyvkiadóhivatal ez évben is teljes erejével folytatta az iskolai könyvek kiadását. Hittani könyvek sorát gyarapította az olasz, a horvát és a szlovén káték megjelentetésével, Gerely Józsefnek a fővárosi iskolák számára összeállított s bibliai szöveggel, ellátott kátéjával, Pokorny Emánuel német nyelvű kis bibliájával és Demkovits Ágoston budapesti kiadású egyháztörténetével. A népiskolai tankönyvek eddig is gazdag sorozatát a következő uj tankönyvekkel gyarapította: Kóródy Miklós IV. osztályos olvasókönyve, EmberMargitai-Mihalicska nem magyar ajkúak számára irt V. és VI. osztályos olvasó könyve, Trencsénmegye és Békésmegye földrajzai. Uj átdolgozásban jelentek meg a Mócsy-féle magyar és