ESZTERGOM XV. évfolyam 1910
1910-06-05 / 23. szám
tételezvén, hogy a kerületben úgyis ismerik, csak rövidesen ment végig a községeken, mig Kobek Kornél (pártonkívüli 48-as) házról-házra ment az összes szavazókhoz, s igy 137 szótöbbséggél meg lett választva. Galgóc. Az utolsó héten fellépett néppárti jelölt a helyi körülmények miatt választás előtt visszalépett s a következőkép indokolta cselekedetét : „Körútamról hazatérve, amelyet bátran nevezhetnék diadalútnak, a mai pöstyéni páratlanul lelkes népgyűlés ezreinek hozsannájától kisérve határoztam el magam arra, hogy a következőket közzétegyem: Ugy hiszem mindnyájan akképpen vagyunk értesülve a választás esélyeiről, hogy a győzelem alapos kilátásaival indulhatok harcba. Annál meglepőbb lesz talán, hogy ezennel bejelentem, hogy a jelöltségtől visszalépek. Amidőn pártunk megbízásából a galgóczi jelöltségre vállalkoztam, arról értesültem, hogy a kerületi főtisztelendő papságnak nagyobb része olyan értelemben állapodott meg, miszerint dr. Fodor Kálmánnak ellenjelöltet nem állit. Ezt a megállapodást azonban úgy fogtam fel, hogy nem céloz egyebet, mint elejét venni annak, hogy egy Fodor úrnál személyileg kevésbé megbízható ugyancsak munkapárti ember fészkelje be magát a kerületbe. Körútamon azonban sajnos, meg kellett győződnöm arról, hogy a főtisztelendő urak ezt a megállapodást máskép fogják fel, adott szónak, kötelező ígéretnek tekintik arra nézve, hogy dr. Fodor Kálmán urat ez alkalommal bárkivel szemben is támogatni fogják. Mihelyt erről meggyőződtem, tisztában voltam azzal is, hogy bár kényszerhelyzettel, de egyúttal az adott szóval állok szemben, amelyet — az én véleményem szerint is — figyelmen kivül hagyni nem lehetett s amelyet magamnak is respektálnom kell. A választási harcnak mi lenne a legpozitívabb eredménye ? Az én győzelmem, esetleg egy mandátum. Több mint valószínű. Egyúttal azonban egy másik szomorú eredménye is volna, az, hogy ketté osztanám lelkes kath. táborunkat, éket vernék a nép és lelkipásztora közé. Nyernénk egy mandátumot és elpusztitanók a kerületben pártunkat. Visszalépek tehát, hogy ne állítsam szembe az elvtársat az elvtárssal. Visszalépek, hogy megmentsem a jövő számára az összetartozók együttérzését. Visszalépek, hogy el ne válasszam a népet papjától és a papot népétől. Galgőcz, 1910. május hó 31-én. Dr. Landauer Béla." Léva. Tragikus módon fejeződött be Báthy László munkapárti jelöltsége. A ScAö/ier-uradalom, melynek biztatására és támogatása mellett a jelöltséget elvállalta, az utolsó percben cserben hagyta. A rengeteg kiterjedésű kerületben a választás három hónapos előkészülete alatt kortes célokra 212.000 korona fogyott el. Ezt megtudva az uradalom tulajdonosa, számon kérte Féjja Kálmán uradalmi főpénztárost, és a választás napjára szükséges „alkotmányos" 60,000 koronát megtagadta. Féjja még aznap anyja sírján agyonlőtte magát. A munkapárt ekkor a központhoz fordult segélyért. A központ kilátásba is helyezte a 60.000 koronát, de feltételül valami nyilatkozat aláirását követelte a jelölttől, melynek pontjait Báthy lelkiismeretével összeférhetlennek tartott. Igy tehát, az óriási kapacitálások dacára, Báthy a választás előtt lemondott. Jól is tette! Legalább nem kell Rudnayakkal egy padon ülnie az országházban. Báthy László a nagy izgalmak hatása alatt betegen fekszik. Újbánya. Mivel veszély fenyegeti az ország keresztény politikáját, megjelent a látóhatáron az első néppárti képviselő: a győzhetetlen dr. Zelenyák János, ki orgona-hangjával egy egész pártot pótol. Bár a kerület egy része kincstári terület, Zelenyák 400 szótöbbséggel győzött, mert a kerület többi, a kormánytól független része nagyrészt fehér-zászlóval jött be, és a papság egytőlegyig kitartott a néppárt mellett. Újbánya minta néppárti kerület; a lelkesedés óriási. Aranyosmarót (Kraffszy nyilatkozik). „Tek. Szerkesztő Úr! Szíveskedjék a következő soraimat b. lapjában közrebocsátani: Keltz Gyula, munkapárti képviselőjelölt ő méltóságának fogadására kivonult impozáns menetet alulírott „zsidóktól és csendőröktől körülvéve, a zsidó-hitközség élére állva" már csak azon okból sem vezethettem, mert én akkor híveimmel a templomban az istentiszteletet, a nagymisét végeztem, utánna pedig Dőry Béla ő méltóságával lakásomban vártam be a menetet s csatlakoztam hozzá a programmbeszéd meghallgatására. A többire mostanság nem reagálok. Verebély, 1910. május 30. Kraffszky József esperes-plébános." Már ismételten elmondtuk, mit tart a keresztény közvélemény az olyan papról, aki a keresztény politikai párt ellen korteskedik. E helyütt csak azt jegyezzük meg, hogy Kraffszkyt, mint értesülünk, kerülete papsága, ép ugy mint Rudnayt, legközelebb bojkottálni fogja, a választásokon tanúsított s egyéb „magaviselete" miatt! (Szerk.) Nagytapolcsányban 158 szónyi abszolút kisebbségben maradt a néppárt. Vozák závadai plébános-helyettes mindent elkövetett a munkapárt érdekében ; Kovács József, Hollady, SchurfflöDfl, Markovics Ferenc, Bednar plébánosok semmit sem tettek a néppárt érdekében, sőt szavazni sem jöttek. Tehát megint csak a papok buktatták meg a néppártot. Mikor tér már egyszer észre a papság! ? Valóban sok helyen több a keresztény érzéke a népnek, mint a papjának. Szomorú, de való dolog ez. A francia példán nem okulunk, a német boldoguláson nem lelkesedünk. Gramantik, Janda, Jurik, Kuczmann, Jantausch szinte emberfeletti munkát fejtettek ki; munka-, idő-, pénzbeli áldozatot nem kíméltek a szent ügy érdekében, •— és hiába a letargikusok nemtörődése miatt! Nagytapolesány. Köteteket lehetne írni a hallatlan erőszakoskodásokról, a melyeket a hatóságok elkövettek a néppárt ellen választások előtt és a választás napján. A programmbeszédek megtartásat ismételten megtagadták, vagy mesterségesen halasztották. Mihelyt a néppárt bizalmi emberei szóba álltak az utcán a választókkal, karhatalommal kivezették a faluból. A néppárti választókért küldött kocsikat be se engedték a falukba s igy erőszakkal megakadályozták több száz szavazó behozatalát. Választás előtti napon a néppárt harminc fökortesét a szolgabiróságok fiktív ürügyek alatt beidézték „tárgyalásra" s reggel kilenctől este 6-ig váratták a tárgytalan „tárgyalásra", hogy azok a népet ne szervezzék. S még az urnánál is jogtalanul elvetettek szavazatokat. Igy kapott nagynehezen Sulyovszky 200 szavazatot. Munkapárti judás-papok örvendjetek a nemzeti munkapárt győzelmének! Stomfa. Stomfán a fanatikus Juriga Nándor szőllősi plébános győzött 222 szótöbbséggel a néppárti Ochaba ellen. A néppártot ez alkalommal számos földmives támogatta, akiket persze Juriga és társai kiátkoztak. A néppárt az utóbbi vereség óta határozottan megerősödött, a félrevezetett tót nép nagyrésze már nem engedi magát vezetni Jurigáék mézes madzagján. A mostani szótöbbséget is csak óriási izgatás révén tudta megszerezni Juriga. — Kossuth Ferenc nyilatkozata. Kossuth Ferenc a függetlenségi párt elnöke a választásról a következő nyilatkozatot tette: — A kormánypártnak győzelme nem fejezi ki és nem képviseli a közvélemény igazi megnyilatkozását, mert óriás mértékben dolgozott az erőszak és a pénz. Sok helyt igen káros volt az is, hogy a függetlenségi párt kettészakadva küzdött a kormánypárti jelöltek ellen. Ugy látszik, hogy újra kell kezdenem, a mit végeztem akkor, a mikor hazajöttem. De újra kezdem minden csüggedés nélkül, erős akarattal, erős bizalommal a függetlenségi eszmék és hagyományok erejében és remélem, hogy nemsokára ismét nagy párt áll a hátam mögött. Fejlesszük naggyá a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő. Müvét", A kereszténység örökké viruló élőfa, mely a keresztfának öt rózsabimbójától kezdve a szeretetnek színekben leggazdagabb virágait hozta létre. Ennek a hatalmas 1900 éves élőfának egyik legszebb virága a gyermekvédelem. A keresztény szeretet alakított a spártai szívtelen anyák helyett édes anyai lelkeket, a kereszténység elmegy kelet pogányaihoz, hogy összeszedje a kinai folyók partjára kitett csecsemőket és felnevelje őket, a kereszténység összegyűjti Európa megkeresztelt modern pogányainak és rabszolgáinak gyermekeit is, az akár fizikailag, akár erkölcsileg és szellemileg elhanyagolt gyermekeket, hogy belőlük Isten és emberek számára polgárokat neveljen. Az Űr Jézus bölcsőjéből kiinduló szeretet anyja a gyermekszeretetnek és gyermekvédelemnek is és amennyiben gyermekvédelemmel az egyházon kivül az állam is foglalkozik, csakis az Örök szeretet forrásaitól tanulta azt és csak annyiban értékes az állami gyermekvédelem, amennyiben az Úr Jézus szellemében és nyomain halad. Ha nem. halad e nyomon, akkor csak azt éri el, hogy kiveszi az elhagyott gyermeket az egyik züllésből és bele dobja a másik züllésnek karjaiba. Az államnak nem szabadna gyermekvédelemmel foglalkoznia, csak annyiban, hogy hivatásainak megfelelően ő adná a pénzt és anyagi támogatást, az egyházi és a felekezetek adnák a szellemet és nevelést az állami és nemzeti érdekek szemmeltartásával. A modern nemzeti és jogállamok egymásután bürokratikus hatáskörükbe vonják a nevelési és szellemi mozgalmakat s ez által egyszersmind szárnyaszegetté, hideggé, lelketlenné is teszik őket. . Gyermekvédelemmel csak a kereszténység illetékes foglalkozni. Elismerjük, hogy virágos kertet tud csinálni a szolgáló is, vagy az úrnő is, de művészi kertet csak a hivatásos kertész tud alakítani. Elismerjük, hogy a bokor is szép, de mindenki el fogja ismerni, hogy az égbe törő pálma sokkal szebb. Pálmát nevelni, műkertet ültetni gyermeki lelkekből az egyház hivatása, az egyháznak tudománya, mert ő van a lelkekért, nem az állam. Aki ismeri az egyháznak nevelőerejét és hivatását és aki hiszi, hogy a gyermeket nemcsak a föld, hanem az ég számára is kell nevelni, nem csak zöld bokorrá, hanem pálmává kell tenni, annak szívvel, lélekkel elő kell mozdítania az elhagyott gyermekeknek egyházi kézben leendő felnevelését. E célra tett adományaival kiki a kath. egyház hivatását mozdítja elő és filléreit a kath. gyermekvédelem oltárára téve, az egyház homloka köré segit fonni babért. Előmozdítja az egyháznak társadalmi téren való érvényesülését is. Ha. a „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Müve" hatalmassá fejlődhetik, még a hitetlenek elé is odaállhatunk és szemükbe mondhatjuk: mily jótevője merőben társadalmi szempontból is az egyház az emberiségnek. Az egyház szeretetén kivül a puszta hasznossági szempont is parancsolja a kath. gyermekvédelem támogatását. Mi az oka annak, hogy annyi az elhagyatott gyermekek száma? A szegénység? Legfeljebb egy ezred részben. Nem a szegénység, hanem a bűn. Leginkább a testnek bűnei és az iszákosság. Ezek ellen a gyermeket egyedül az Istenben való hiten alapuló erkölcsi nevelés tudja megóvni. Ez pedig az egyház kezében van. A test bűneivel szemben a természetes erkölcsi nevelés teljesen tehetetlen. Ha tehát azt nem akarjuk, hogy az elhagyott gyermekek ujabb ilyen nemzedéket ne zúdítsanak nyakunkba, egyetlen preventív intézkedés a keresztény nevelés. Az a bűntől óvó, meleg hit az Istenben csakis tisztán és teljesen kath. szellemű intézményekben érhető el. Igaz, hogy a hittan az állami nevelésben is fel van véve, de a hittan magában nem fog gyökeret, ha csak a gyermek állandó és egyenletes lelki nevelésben nem részesül. A meleg vallási élet az állami nevelésben nem csak nincs meg, de lehetetlenség, mert senki sem adhat azt, ami neki nincs. A kereszténység kettős szeretettel dolgozik : a gyermekekért és a bűn ellen, tehát kétszeres lelkesedéssel kell támogatni a keresztény gyermekmentő intézményt: „A Ker. Szeretet Orsz. Gyermekvédő Müvét". Ez az egyesület jó talajba van ültetve és jó kertésze van Rajner Lajos dr. érseki helytartó és püspök személyében, ki szivvel-lélekkel dolgozik az egyesület felvirágzásán a lelkes igazgatókkal együtt. A buzdító püspöki körlevelek mind jobban bontogatják a nagy műnek sasszárnyait s ha teljes egészében kialakul az országos szervezet, ez a mű a magyar kereszténységnek ragyogó büszkesége lesz. Alig hogy megindult, máris több egyházmegyében számos elhagyott gyermeket ölelt karjai közé, hogy őket felemelje és megmentse. Pedig szárnyai még csak most kezdenek nőni. Fogjon össze az egész magyar keresztény világ ennek az egyesületnek: „A Ker. Szeretet Orsz. Gyermekvédő Művé"-nek kifejlesztésére, naggyá tételére. Keresztényibb és hazafiasabb célra alig áldozhatná valaki filléreit.