ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-12-20 / 51. szám

1908. december 20. ESZTERGOM 5 kiséret mellett Macsek Micike k. a. vezeti. Kezdete este fél 8 órakor. Belépti dij I—II. sor 2 kor., I. rendű ülőhely 1 kor. 60 fill., II. rendű ülőhely 1 korona. Diákjegy 60 fillér. Karzat 40 fillér. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak, a tiszta jövedelem pedig az egylet belső berendezésére fordittatik. A szinmű az »Oroszlán«'vendéglőben tartatik meg. * Népakadémia. A mult vasárnapi népakadémiai előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. Emberemlékezet óta nem volt annyi hallgató a legényegylet termében és mellékhelyiségeiben, mint ez alkalommal. A népakadémiai előadások tanulságos, hasznos volta, valamint az egyes szórakoztató zene és énekszámok határozottan a publikum tetszésével találkoznak, vonzó erejük egészen lebilincseli őket. És ez jól van igy. A mult vasárnapi programm minden egyes pontját oly lelkes taps, oly hatalmas éljen kisérte, hogy a szereplők és előadók joggal lehetnek büszkék az osztatlan elismerésre. Elsőnek Miklósy Juliska szavalata következett. Arany János jeles balladáját, a » Tetemre hivás«-t szavalta el igen helyes hanghordozással és sikerült taglejtésekkel. A tulajdonképeni népakadémiai előadást ez alkalommal Pécsi Gusztáv dr. theol. tanár tartotta. Témáját a filozófia köréből vette és a hallgatóság felfogó képességéhez idomítva kimutatta, hogy az állatoknak nincs eszök s ha vannak egyes cselekedeteikben észszerüségek, azok voltaképen az ösztön nyilvánulásai. Tárgyát érdekes példákkal világította meg, melyek nem egyszer jóízű kacagásra indították a hallgatóságot. Pécsi dr. eme előadásában egyúttal a materialisták és darwinisták ferde nézeteit is alaposan megcáfolta, mikor bebizonyította, hogy az állatok gondolkodásra, erkölcsös cselekedetek végrehajtására képtelenek, ellenben az ember, a halhatatlan lelkű ember (még a süket, néma vagy világtalan is) mindenkor észszerűen cselekszik, cselekedeteink rugóját mindig az ész, a lélek képezi. Azért beszélhetünk az embernél kultúráról, erkölcsről, mig az állatnál csak ösztönszerű ügyességről lehet szó. A képzett tanár érdekfeszítő előadását a hallgatók zajos tapsviharral honorálták. A műsor harmadik pontját Esztergom két fülemüléjének bájos, fülbemászó éneke képezte. Táky Gyuláné és Udvardy Zsigmondné úrnők énekeltek ugyanis, óriási hatást keltve szép hangjukkal. Lotow »Csendes éj«-jét, majd egy operai részletet (mint ráadást) adtak elő a tőlük megszokott művésziességgel. Frenetikus tapsvihar zúgott végig a termeken, mikor befejezték az egyes énekdarabokat. Az énekeket Táky Gyula karnagy kisérte. Különösen a piano részletek és gyönyörű változatok tetszettek oly nagyon, mikor felváltva prímet, majd altot énekeltek. Végül Nemesszeghy István zenetanár és kedves leányának, Gizuskának, hegedű illetve zongorajátékában gyönyörködött a közönség. Három szép darabot választottak, melynek kitűnő előadásáért szűnni nem akaró tapsot és éljent kaptak. Az egyes előadások szép sikere körül kétségkívül nagy érdemei vannak Andor György dr. prelátus-kanonoknak, a népakadémia lelkes barátjának és vezetőjének, valamint Mátéffy Viktor belvárosi plébánosnak ís, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal vállalja el mindig a szórakoztató részek rendezését. (P.) * Kérelem a közönséghez. A népakadémia vezetősége tisztelettel kéri a t. szülőket, hogy a népakadémiai előadásokra ne hozzanak magukkal gyermekeket, mivel a felnőtteknek is alig van már helyük a teremben s külömben is a népakadémiai előadások nem a gyermekek számára rendeztetnek. * Adományok a népnevelés céljaira. Vármegyénkben az 1907/8. tanévben a következő adományok tétettek kulturális célokra: Vaszary Kolos bibornok, hercegprimás az esztergomi Szent-Anna-zárdai elemi leányiskola kibővítésére 4000, az esztergomi főkáptalan ugyanezen célra 2000 koronát adományozott. — Stein testvérek bátorkeszii herceguradalmi bérlők a bátorkeszii, antalházai r. kath. elemi iskolát 60 korona értékű tanszerekkel felszerelték és ez iskolát az 1900. évtől kezdve 170 koronával segélyezik mindaddig, mig az uradalom bérlői lesznek. — Gerenday Dezső piszkei f'

1 birtokos az ottani állami elemi iskola épülete eiótti teret mintegy 150 korona értékben diszkertté alakíttatta át. — Sátori Miksa piszkei cementgyáros a piszkei áll. elemi iskola szegénysorsu tanulóinak felruházására 250 korona értékű ruhaneműt adományozott s ezenkívül ugyanezen célra Andréká Gyula 3 koronát, özv. Kein dorfer Józsefné, Stark József, Rádl Dezső, Vilheim Mór, 2—2 koronát, Fürst Lázár, Tászler Gyula, Brenner János, Krafft Lipótné, Oberhauser Ferenc, Dach Vilmos, Tomanóczy Pál, Nedeczky Kálmán, Andréka Fanny, özv. Holczmann Árminné, Katzburg Dávid, özv. Greth Györgyné, Koralek Samu, Paár András 1 — 1 koronát, Réti Pál, Pál Mátyásné, Hirsch István, Barna Kálmán, Horváth Ferenc 60—60 fillért, Füredi Imre, Tomanóczy Gyula és özv. Peszelszberger Józsefné 40—40 fillért adományoztak. * Ismeretterjesztő előadás. Mult vasárnap zsúfoláig megtelt teremben tartott egy előadást Agatsin Gyula bencéstanár. A természet iránt melegen érdeklődő és Európa legnevezetesebb városait sorban tanulmányozó férfiú ez alkalommal Törökország fővárosáról, Konstantinápolyról számolt be, ahol tudvalevőleg tanulmányozás céljából több napot töltött. Előadását vagy 30 vetitett kép kisérte és tette érdekessé. A közönség szűnni nem akaró tapssal és éljennel tüntette ki az ügyes előadót. — Ma vasárnap Parcsami Henrik tanár tart előadást a Magas-Tátráról és vidékéről, hasonlóképen vetitett képek kiséretében. Az előadás kezdete este 6 órakor. Belépti dij 20 fill. * Báró Braunecker Sztina kiállítása. A városunkban is igen jól ismert és több kanonok képét festő Braunecker Sztina bárónő e napokban Budapesten képkiállitást rendezett. A művésznő kiváló festményeiről Vichy kritikus a következőket irja az »Alkotmany« csütörtöki számában: »A kiváló művésznőt eddig főképen portrait-festményeiről ismertük. Ma a Horánszky Nándor-utca 9. szám alatt levő lakásán rendezett kiállításán, mint tájképfestő és másoló is nagyon előnyösen mutatkozott be. Le kell azonban szögeznünk a tényt, hogy teljesen jogosult a hir, a mely mint portraitistát kapta szárnyra. Ugyanis, bár egyéb festményei is kvalitásos, művészi kézre valló dolgok, arcképei mégis élénken domborodnak ki és mutatják a művésznő művészi kvalitásainak az érvényesülési irányát. Főleg három arckép vonja magára a figyelmet: Bedő Albert, Berzeviczy és leginkább Walter kanonok portraitja. Mind a három jellegzetes biztos kézzel s erős megfigyelő képességgel megfestett munka. Mellettük a kisebb, egy-két ülésre megkonstruált portrait-ok közül főleg a »ceiloni princesse« c. válik ki, melyen főleg a szinek és a megvilágítás kitűnő divíziója a jellemző. Mindenesetre nagyon értékes darabja még a kiállításnak két markáns és jellegzetes fejtanulmányon, a »Szocialista« és az »Öreg magyar«-on kivül, a művésznő legújabb műve: Bezerédy Alice portraitja. Néhány másolat teszi még változatossá a kiállítást, melyek élénken tanúskodnak arról, hogy a művésznő mennyire beleélte magát az eredetiek hangulatába és levegőjébe. Pompásabb reprodukciókat egyhamar alig láttunk, melyeken nemcsak az aranyos barnasárgás tónus, hanem főleg a levegő és hangulat visszaadása kelti fel majdnem teljesen az eredeti illúzióját.« Gondoskodjunk a didergő, éhes madárkákról! * Csáky püspök a kath. sajtóért. Vácz apostoli lelkületű főpásztora, Csáky Károly gróf, püspök, mult héten rendkivül lelkes körlevelet intézett papságához és híveihez, amelyben a kath. sajtó pártolására, támogatására hivja fel őket. A körlevél mindenütt nagy hatást tett, az ország katholikusai pedig megérthették ez ^apostoli szózatból, hogy a kath. sajtó felkarolásának az ügye korunk legfőbb kérdéséhez tartozik. Mindaddig, mig teljesen életképtelenekké nem tesszük a zsidóliberális sajtót, nem remélhetjük a keresztény Magyarország győzelmét. Csáky püspök megértette a kor szavát. Tudja, meg van győződve, hogy Magyarország csak akkor lesz boldog, ha népének szelleme keresztény lesz. Ezt a keresztény szellemet pedig kétségkívül a keresztény sajtó terjeszti, az alakítja át teljesen az emberek gondolkozásmódját. A kath. sajtó támogatása céljából a derék főpásztor a következő rendeletet adta ki: Ezennel elrendelem: 1. hogy jelen főpásztori szózatom Advent negyedik vasárnapján a híveknek a szószékről felolvastassék; 2. hogy a plébánosok alakítsák meg plébániájuk területén a sajtóegyesületeket, melyeknek feladata a katholikus sajtónak erkölcsi és anyagi támogatása, amelyeknek keretében a városokban és nagyobb helyeken hclgybizottságok létesítendők, mely bizottságok tagjainak nevei hozzám bejelentendők s kiknek feladatuk leend: a) a plébános irányítása mellett a katholikus szellemű lapok részére előfizetőket gyűjteni, b) azon családok közül, kiknek nincs tehetségük önállóan lapokat járatni, 4—5-öt együvé tömöríteni, kik együttesen fizessenek elő egy katholikus lapra, c) azokat, kiknek körülményei nem engedik meg, hogy lapokat járassanak, felszólítani és buzdítani, hogy legalább filléreikkel járuljanak a kath. sajtó ügyének fellendítéséhez ; 3. hogy a katholikus sajtó javára befolyó adományokat a plébánosok továbbítás végett küldjék be egyházmegyei hivatalomhoz; 4. hogy egyházmegyém papjai e fölötte fontos ügyet a legközelebbi espereskerületi gyűléseken beszéljék meg, annak minél sikeresebb felvirágoztatása felől tanácskozzanak s egymásnak segítségére legyenek; 5. hogy a plébánosok évenkint tegyenek jelentést a kath. sajtó ügyének állásáról plébániájuk területén, lehetőleg teljes kimutatásával annak, mily számban járatják hivei a katholikus lapokat és folyóiratokat. Ebből fogom egyházmegyém kedvelt híveinek szellemét felismerni és vigasztalásomra fog szolgálni, ha majd azt tapasztalom, hogy jelen komoly intelmeim nem jutottak a pusztában elhangzó szavak sorsára, hanem mélyen bevésődtek szeretett hiveim elméjébe és szivébe. Reménylem és bizalommal elvárom, hogy ft. Papságom jelen rendelkezéseim végrehajtásában a szokott ügybuzgalmat fogja tanúsítani és a körülményekhez képest rövid időn belül fogja azokat teljesíteni. * „Párkányi vásár". Az esztergomi »Erzsebet« jótékony nőegyesület 1909. évi január hó 9.-én (szombaton) esti 8 órakor a »Fürdo« szálloda nagytermében tréfás és jelmezes »Parkanyi vásárt« rendez. A vásár után tánc. Belépő-dij 2 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz az egyesület és a tiszta jövedelmet az egyesület népkonyha javára fordítja. Jegyek Brutsy Gyula kereskedésében, este pedig a pénztárnál válthatók. A hölgyeket felkéri a rendező bizottság, hogy lehetőleg népviseletben, sport- vagy utcai toalettben, esetleg kalapban, az urak pedig szintén népviseletben, sport kosztümben vagy utcai ruhában jelenjenek meg. Az estély iránt városszerte nagy az érdeklődés. * A szőgyéni választás. Szőgyénből irja tudósítónk, hogy Csongrády Gyula jegyző lemondásával megüresedett meg^ ebizottsági tagságra Vaszary Mihály hercegprimási jószágkormányzót választották meg nagy többséggel. A szőgyéniek ez alkalommal igen helyesen választottak, mert Vaszary Mihály a keresztény elveknek bátor és exponált előharcosa, * A Tisztviselő-telep temploma. Budapesten, a IX. kerülethez tartozó Tiszviselő-telepen nyolc év előtt alakult meg a »Szent Isván Fillér-Egyesület«, melynek célja a Tisztviselő-telepen a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot épiteni. A hercegprimás fővédnöksége alatt alakult egyesületnek eddigi gyűjtése 33,640 korona. A templom fölépítését sürgeti annak az 5000 róm. kath. hívőnek lelki óhajtása, de sürgeti különösen a tisztviselő telepi főgimnáziumba, elemi iskolába járó 400—500 róm. kath. tanuló, kik a templom nélkül kielégítésre nem találhatnak. Most épülnek a Tisztviselő-telep mellett az állami gépgyárak munkásházai, melyek a jövő év május havában mintegy 4000 ujabb lakóval telnek meg; azért a közel jövőben a telepen a főgimnáziumon kivül még egy elemi, egy polgári fiú és polgári leányiskolát fognak épiteni s igy 1200—1500 róm. katholikus tanuló részére kell templomról gondoskodni. Az egyesület a mult év folyamán 10,000 darab gyüjtőivvel ellátott felhívást küldött szét az ország minden részébe. Hogy célúkat minél előbb elérhessék, nagyon kéri a »Szent István FillérEgyesület« mindazokat, kiknek felhívással egybekötött gyűjtő-iveket küldött, hogy kegyeskedjenek e gyűjtő-iveket a begyűjtött összeggel együtt vagy az üres iveket SLZ egyesület pénztárosához, Bacsinszky Ede cimére mielőbb beküldeni. (Budapest, X. ker., Tisztviselő-telep, Héderváry-u. 40. sz.) * A kath. Népszövetség naptára. E napokban küldte szét a kath. Népszövetség tagjainak az 1909. évre szóló népszövetségi naptárt. Az ember csak bámul, honnan az a sok ajándék, amelyben már eddig is részesült a Népszövetség minden tagja. Nem elég, hogy számos füzettel lepte meg a tagokat, amelyekben igen hasznos és fontos tudnivalók közöltetnek, hanem tetejébe ezért a csekélyke évi 1 koronáért még egy tartalmas, szépen kiállított naptárt is ád. S ha most még hozzávesszük azt a sok erkölcsi hasznot, amely a népszövetségi tagokra háramlik, azt a számos jótanácsot, melynek elnyeréseért elég a