ESZTERGOM XIII. évfolyam 1908

1908-06-14 / 24. szám

alkalmazásban. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter mindegyiknek 100—100 koronát utal­ványozott ki jutalmul s ezt a miniszter aláírásával ellátott elismerő díszoklevéllel együtt ünnepélyes keretek között fogják nekik átadni. * Apponyi üdvös rendelete. A nemzeti­ségi nyelvek tanítása ügyében gróf Apponyi Al­bert kultuszminiszter e napokban igen üdvös ren­deletet bocsátott ki. E rendelet értelmében ugyanis a tanítóképzők gyakorlati tanfolyamán a növen­dékek a hazai nemzetiségi nyelvek valamelyiké­ben kiképzést nyernek. A kiképzés a következő 1908/9-ik iskolai év elején lép életbe, és heten­kint 2—2 óra fordittatik a tantárgyakra. Tanfo­lyamok lesznek : Aradon a román, Baján a szerb, Eperjesen a tót, Iglón a tót, Kolozsvárott (fiu és nőképző) a román, Léván a tót, Mármarosszige­ten a rutén, Modorban a tót, Szabadkán a szerb, Temesvárott a német, esetleg román, Zniováral­ján pedig a tót nyelv számára. Ki meri tehát ezek után még mindig az erőszakos magyarosítás politikájával vádolni a nemzeti kormányt, mikor annak egyik nagynevű minisztere igenis nagy súlyt fektet arra, hogy Magyarország jövendőbeli tanitói kike'peztete'st nyerjenek a hazai nemzetiségi nyelvekben is, és pedig azért, hogy a gondjaikra bízott növendékeknek (különösen az apróbbaknak), annál könnyebben megmagyarázhassák az egyes tantárgyakat. Nem szólunk itt a hittan tanításá­ról. Mert józan gondolkodású hittanár, hitoktató vagy tanitó, nem fogja a hittant oly nyelven ta­nítani iskolájában, amely nyelvet egyáltalában nem értik a tanitványok. Nem tuskókat, hanem értelmes, magyar érzelmű polgárokat akarunk nevelni az iskolában! Ez a fő! * Közigazgatási ülés. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága szerdán tartotta meg rendes havi ülését Gyajay Pál főispán elnöklete alatt. Fájdalommal kell azonban konstatálnunk, hogy ez az ülés inkább a közizgatottság mint a közigazgatás jegyében folyt le. Tudjuk, hogy mindenütt vannak ellentétek, vannak ellentétes felfogások, de ezek talán sehol nem súrlódnak annyira, hogy a kulisszák mögötti harcok szenve­delmeit tárják a világ elé, ahelyett, hogy a köz­ügyeket képező dolgokat tárgyalnák inkább na­gyobb érdekkel. A szerdai ülés magját Reviczky Károly bizottsági tag felszólalása képezte. Arról volt ugyanis szó, hogy Gyar?nathy Dénes rendőr­alkapitány felfüggesztését feloldja-e a bizottság, vagy jóváhagyja az alispánnak felfüggesztő hatá­rozatát. Az ügy előadója Fekete Rezső aljegyző volt, ki önállóan szerkesztett javaslatot terjesztett be. Javaslatában az alkapitány fegyelmi ügyének folytatásával annak felfüggesztését feloldandónak véleményezte. Az alispán, ne hogy ugy tűnjék fel, mintha ellentmondásba jött volna korábbi intéz­kedésével, kijelentette, hogy továbbra megmarad elsőfokú határozata mellett, s az aljegyzőnek azért is adott teljes szabadkezet a javaslattételre, mert korábbi határozatának másodfokú elbírálására nem akar befolyást gyakorolni. Reviczky Károly ennek dacára azt vitatta, hogy az alispán a köz­igazgatás előadója s igy az ő javaslatainak csak telefonja, csak fonográfja az aljegyző. Nagyon is tendenciózus malíciával gazdasági kifejezéssel élve, lecsépelte a lelkiismeretes tisztviselő munkáját. A főispán által mosolygással fogadott beszéd támogatására sorban felálltak Hulényi ár. és janits dr., kik azt vitatták, hogy az alispán az előadó. Fekete Rezső tiltakozott Reviczky bizottsági tag maliciózus lekicsinylése ellen, mire a főispán — bár többen a tisztviselői tekintély megvédését várták — kijelentette, hogy nem engedheti meg, hogy az előadó malíciával vádolja Reviczkyt. Dr. Fehér Gyula rögtön látta, hogy itt nem a tárgy a fő, hanem egyéni szenvedé­lyek izznak. Beszédében bátran kimondotta véleményét felfelé vagy lefelé való tekintet nélkül. Tiltakozott a tisztviselő lekicsinylése és telefonhoz hasonlítása ellen és kijelentette, hogy nem is volna helyes, ha az előadó tisztviselők akár a főispán, akár az alispán szócsövei, telefonjai volnának. A vita ebben a mederben folyt, kevés tekintettel a tulajdonképeni tárgyra. Végtére is a bizottság az alkapitány felfüggesztését helyben hagyta, az előadói kérdésben pedig Fekete a köz­igazgatási törvénynek a bizottságra vonatkozó szakaszaiból rábizonyította a társaságra, hogy igenis az aljegyző lehet önálló előadó, mint ahogy ebben az esetben ő is szerepelt. S ezzel fájdalom nélkül el volt intézve a fogas kérdés. * Jégvihar. Junius 6-án délután 5—6 óra tájban galambtojás nagyságú jég esett Barsme­gyének sok részén. Alsó-Felső Váradon, Bajkán, Bars-Endréden a termés felét elverte, pedig nagyon szép termés ígérkezett a kaszás és kapástermé­nyekre. Épen 10 éve volt ily nagy csapás. Nem hiába abnormis volt a május, nagy melegségekre a káros viharok folyton mutatkoztak és utánna hirtelen hidegek. E vidéken óriási a kár és hozzá még — miután ritkán van ily csapásban része a népnek — nem is igen biztosítanak az embe­rek. Legfeljebb az árpát biztosítják. Rendkívül nagy jégvihar volt még Nagyölveden, Kuralon, Kétyen. A termés tönkretéve, a nép kétségbeesve. * A nagytapolesányiak óhaja. A nagy­tapolesányi hivek, kik nemcsak az anyakönyvek­ben, hanem a hitélet könyvében is be vannak írva, mindig élénkebben óhajtják, hogy ezen kiváló kényességű kegyhely valami szigorú szer­zet vezetésébe menjen át. Stummer báró kegyúr ugyanis nem szokott nézni plébániai betöltésnél másra, mint arra, mily politikai elveket vall az általa prezentálandó egyén. Igy történik, hogy ezen — sok munkájú és ritka buzgóságú papot igénylő — helyre öreg, beteges, dolgozni nem igen vágyó, a cooperátorokat rendes operátorok­nak tekintő emberek kerülnek ezen diszes állásba. Pedig főleg ezen kegyhelyre vonatkoztathatók az irás szavai: Messis quidem multa, operarii autem . . . ? Az iskolák elhanyagoltak, a temető szánalmat kelt; ezen iskolai évben a hitoktatás a kath. iskolában papi részről szünetelt, etc. etc. Némi kath. szellemű mozgás észlelhető, de azt is Chmlalovszky járásbirónák, Petrás káplánnak és Pazsitka karnagynak köszönhetni. Pedig fekvés, forgalom, közlekedés tekintetében valóban góc­pontnak kellene lennie e helynek az egész vidék számára, Privigyétől le egészen Nyitráig. * Uj tanitói állás Szőgyénben. Gr. Ap­ponyi Albert vallás- és közokt. miniszter hozzá­járult ahhoz, hogy Magyar-Szőgyénben a róm. katholikus elemi iskoláknál egy VII-ik rendes tanitói állás szerveztessék és egyben a tanitó fizetéskiegészitése cimén évi 900 korona állam­segélyt utalványozott ki. * Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatala közhirré teszi, hogy az 1908., 1909. és 1910. évekre készített és a kiszámítási javaslatokat tartalmazó III. oszt. kereseti adó laj­stroma az 1883, évi XLIV. t.-c. 18. §-a értelmében 8 napon át, vagyis folyó evi június hó 12-től június hó 20-ig bezárólag Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatalában közszemlére van kitéve, az az adózók által a hivatalos órák alatt megtekinthető s az őket vagy másokat illető adó­javaslatok ellen netáni észrevételeiket a fenti határ­időben megtehetik. Az adókivető bizottság műkö­désének határidejéről és a sorrendről az érdekeltek külön lesznek értesítve. * Uj módszeres játék. Kecskés Ilona városi tanitónő egy igen jó módszeres játékot talált fel, mellyel szórakoztató módon, szinte játszva tanul­hatja meg az iskolás gyermek a földrajz elemeit és elsajátíthatja a legszükségesebbeket, miket e téren tudnia kell. A játék ára 3 korona. Kapható a tanítónőnél. A befolyó tiszta jövedelmet a jeles tanitónő — igen helyesen — az Esztergomban felállítandó tanitói árvaháznak juttatja. Figyel­meztetjük a szülőket, hogy gyermekeiknek most az iskolai év végén, szebb, hasznosabb ajándékot nem adhatnak, mintha evvel a játékkal prezen­tálják meg őket. A gyermek örülni fog neki, a szülők pedig egyúttal nemes célt támogatnak filléreikkel. * Felhívás tűzoltó szaktanfolyam láto­gatására. A Magyar Országos Tűzoltó-szövetség a folyó év nyarán Budapesten tűzoltó szaktanfo­lyamot rendez. Tanfolyam-hallgató lehet minden 18—42 éves, feddhetlen előéletű férfi. A felvehető hallgatók száma 50. A tanfolyam kezdődik 1908. évi július hó 5 én és tart bezárólag július hó 25-ig. A részvételben való Írásbeli jelentkezés határideje 1908. évi jtmius 15. Az ezen határidőn túl jelentkezők sem utazási, sem pedig elszálláso­lási kedvezményre nem tarthatnak igényt. A jelentkezés a Magyar Országos Tűzoltó-szövetség elnökségéhez (Budapest, VII, Rákóczy-ut 38.) intézendő. Érdeklődőknek bővebb felvilágosítást nyújt a vármegyei kir. tanfelügyelői hivatal. * Szabadságolás az aratásra. A honvé­delmi m. kir. miniszter most bocsátotta ki a ren­deletet, melyben tudatja a hatóságokkal, hogy a közös hadsereg kötelékébe tartozó legénység a mi vidékünkön f. évi július i-től kezdődő három hétre, az aratás idejére, szabadságolva lesz, ha t. i. az ehhez megkívántató feltételek megvannak. Első sorban azok a katonák lesznek szabadsá­golva, akiknek szülei saját birtokukon gazdálkod­nak. Azután a földbirtokosok és bérlők vagy ezek fiai és hozzátartozói. A birtok nagysága is irányadó. Első sorban a kisgazdák és ezek fiai szabadságoltatnak. De már a negyven holdnál nagyobb terjedelmű birtokok tulajdonosai vagy fiai ily kedvezményekben nem részesülnek. Jár­ványos vidékekre nem engedik haza a katonákat. A kérvényeket a szabadságolandók hozzátartozói a polgármesteri hivatalban nyújthatják be, a katonák pedig szolgálati uton. * A halál kaszája. Kt elmúlt hónap halá­lozási statisztikája szerint az egész vármegyében 175 egyén halt meg. Ebből Esztergomban 40, az esztergomi járásban 66, a párkányi járásban pedig 69. Az összes elhaltak 14*28 °/o-át teszi ki a tuberkulózis (tüdővész) pusztítása. 1 * Rózsa és pelargonium kiállitás lesz f> hó 17-től 21-ig Budapesten az iparcsarnokban. A virágok királynője sokféle fajtában és a leg­különbözőbb színpompában lesz bemutatva, de kiváló érdekességü lesz a pelargóniumok kiállítása is. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesületnek az a célja, hogy a rácsozatokkal és egyéb díszí­tésekkel bemutatott pelargóniumok megkedvelte­tésével az ablakdiszités szokását honosítsa meg főkép a fővárosban. A kiállitás iránt országszerte nagy az érdeklődés a virágkereskedők körében. * Uj vasút. Legközelebb vasút fogja össze­kötni Üzbéghet Radosnával. A dolgot ugy tervezik, hogy később a Junovec hegység alatt 20 millió korona árán alagutat fognak csinálni, melyen át Pöstyénnel kötnék össze Radosnát. Kiszámit­hatlan előnyt fog e terv kivitele biztosítani a nagyrippényi völgynek. Óriási módon emelked­nék a nyitrai püspök radosnai birtokának ára is. * Dinamit a lakodalmon. Sárisápon f. hó 8-án az utcán egy lakodalmi menetből kivált Csicsmann János 21 éves legény és a rikoltozás nagyobb hatása kedveért két dinamittöltényt rob­bantott el. A csendőrség előtt, hol kérdőre von­ták ezért, megvallotta, hogy a dinamitot Rezsnák János 31 éves bányamunkástól kapta, ki azt az annavölgyi bányából hozta és csak azért rob­bantotta el maga, mert keresztpapája volt a vő­legénynek s igy nem volt illő, hogy a lakodalmi menetből távozzék. Természetesen mindketten meg lesznek büntetve. De szigorú büntetést ér­demelnek, mert Sárisápon a dinamittal való lö­völdözés oly közönséges mint a gyermekek krumplipuskázása. A minap is az ottani plébános ablaka alatt durrant el egy din amittöltény és két ablakot zúzott be. Ez nyilván megfélemlítés volt, mert Sárisápon kivált a tótajkú lakosság között még most is nagy az elkeseredés amiatt, hogy a plébános minden második ünnep és vasárnapon magyar énekes misét mond a templomban. A törvény szigorúan tiltja a dinamit eltulajdonítását, mégis az egész központi járás lakossága tudja, miszerint a bányák munkásaitól egy-két fillérért mindenki kaphat dinamitot s alig van ünnepség, vagy vasárnap, hogy dinamitot ne robbantanának csupa játékból. Ennek az állapotnak véget kell vetni erélyes intézkedéssel. * Egészségügy. Esztergom vármegye terü­letén május hó II. felében előfordult hevenyfertőző kórokról a következő kimutatást kaptuk: Bárány­himlő: Esztergom város. Torokgyik: Csolnok, Muzsla, Dunamocs. Fültőmirigylob : Esztergom város. Hökhurut: Esztergom város, Sárisáp. Hasi­hagymáz: Esztergom város, Uny, Dorog, Kiüté­ses hagy máz: Leányvár. Kanyaró: Esztergom város, Sárisáp, Pilismarót, Leányvár, Köbölkút. Vörheny: Esztergom város, Tát, Dömös, Kural és pusztája, Köbölkút, Kícsind. * Az erős eigarettázás következménye. Erfurtban történt nemrég, hogy 243 katonaköte­les ifjú közül csupán 53-at vettek be katonának a legutóbbi sorozás alkalmával. Az orvosok leg­több ifjún szívbajt konstatáltak, melyet a túlságos erős cigarettázásnak tulajdonítottak. S méltán. Ha valaki 20—30—40 cigarettát szí naponta, nem csoda, ha a nikotin az ember legnemesebb szervét, a szivét támadja meg. A szivbajt termé­szetesen — az orvostanárok állítása szerint — a füstnek a mellkasba való beszivása, az úgyneve­zett »schlukkerolas« idézi elő. Igazán helyesebben tennének a cigarettázok, ha 20—30 cigaretta he­lyett inkább három-négy szivart színának el na­ponta egyrészt azért, mert a szivar nem támadja meg annyira a szervezetet, másrészt viszont mér­tékletesebb életmódhoz is szoktatja az embert. * A párisi tubereulose elleni kongresz­szus uj reményt adott a világnak. A tubereulose elleni szer, ugy látszott, megvan. De már néhány napra be kellett látni, hogy a remény hiú és tarthatatlan, mert ezen iszonyú betegség ellen nem sikerült még egy specificumot feltalálni. A tubereulose elleni szerek között a leghathatósab-

Next

/
Oldalképek
Tartalom