ESZTERGOM XI. évfolyam 1906

1906-10-28 / 43. szám

intézkedés nemcsak városi jellegében támadta meg Esztergomot, de egyúttal anyagilag is érzékenyen sújtotta a várost s a vármegyét egyaránt. Ezen kormányintézkedésnek leverő hatását a későbbi idők csak fokozták, mert nemcsak megszűntek és elenyésztek mindazon okok, amikkel a kormány a törvényszék elhelyezését megindokolta — hanem oly változások is történtek, melyek a törvényszék visszahelyezését teljesen indokolttá tették volna — s kérelmeink mégis figyelmen kivül hagyattak. A törvényszék elhelyezésének ugyanis legfőbb indokát abban látta az akkori kormány, hogy a város lakosságának száma nem üti meg a szükséges mértéket. Azóta azonban a Viziváros és Szentgyörgymezőnek a városba történt beolvasztásával Esztergom város lakosságának száma meghaladja a 18.000-ret. A megyében pedig a már akkor is létezett bányák és gyárak és ipartelepekhez annyi iparvállalat és ujabb gyárak létesültek, hogy az igazságkeresők száma a múlthoz képest megtízszereződött, ami kitűnik a komáromi törvényszék ügyforgalmi kimutatásásából, amelynek az esztergomi ügyek 6o°/o-át képezik. Már most, ha még ezeknek kapcsán Excellenciádnak magas figyelmét azon körforgalomra irányítom, melynek szálai ugy Komárom, valamint Hont vármegyének szobi járásából Esztergomban futnak össze, s ha megemlítem azt, hogy a szomszédos Bars- és Hont vármegyéknek törvényszékei nagyközségekben vannak elhelyezve, az országnak legrégibb, szent István által alapított vármegyéjének, a herceg-prímás s az ország legelső káptalanának székhelyén pedig — mely egyúttal virágzó pénzintézeteknek is székhelye — törvényszék nincsen s a vármegye szélén fekvő községeink lakói 70—80, majdnem 100 kilométer távolságra kénytelenek menni, ha igazságukat keresik, akkor azt hiszem, nem szükséges bővebben indokolnom azon tiszteletteljes kérelmünket, hogy az Esztergomi törvényszék viszszaállitására irányuló igazságos kérelmünket magas pártfogásába venni kegyeskedjék. Nem szükséges a bővebb indokolás, mert hiszen Excellenciád, aki ismeri az esztergomi állapotokat, már eddig is annyi jóindulatot és meleg érdeklődést tanúsított ez ügyben irántunk, amivel máris hálára kötelezte Esztergom vármegye és város közönségét. Nem akarom Excellenciádnak becses idejét az ország ügyeinek intézésétől hosszasabban elvonni, kérelmünket kilátásba helyezett szives támogatásába ajánljuk, s arra kérjük a magyarok Istenét, hogy Nagyméltóságodat igen sokáig jó egészségben éltesse! Az igazságügyminiszter meghatottan köszönte meg a neki, úgymond, nagyon jóleső megtiszteltetést, mert őt Esztergomhoz gyermekéveinek legkedvesebb emlékei fűzik és épen azért kétszeresen örülne annak, ha Esztergom fellendítéséhez, vagy érdekeinek előmozditásához valamivel hozzájárulhatna. Kijelentette, hogy mindent elkövet a törvényszék visszaállítása érdekében. Boldog lesz, ha azért a városért tehet valamit, melynek minden utcáját ismeri. A Fári-kút, a Vaskapu minden bokrát megzörgette, úgymond, s Esztergom képe és tája szivéhez nőtt. A törvényszék visszahelyezése azonban nem egyedül tőle függ. Annak megoldására más tekintetek is befolyással birnak, melyeket tőle telhető erővel összhangzásba fog hozni azon óhajtásával, hogy az Esztergomon ejtett csorba kiköszörültessék. Ezután a miniszter sorba kezet fogott a küldöttség tagjaival és többeket mint iskolapajtásait üdvözölte. A miniszter szavai mindenkire mély benyomást tettek és azon meggyőződést keltették, hogy Esztergom iránt melegen érez. A küldöttség tagjai kijövet hálásan köszönték meg a főispán szavait, ki beszédében igazán hű képét adta a város sanyarú helyzetének. Kedden délután a járásbiróság érdekében értekezlet volt a városházán a polgármester elnöklete alatt. Az értekezleten megjelent Gyapay Pál főispán is, kijelentvén, hogy ő e város érdekei ellen egy lépést sem óhajt tenni és azért bizonyos megállapodásra szeretne jutni a várossal a követendő eljárásra nézve. Igazán bámulatos a főispán türelme és ambíciója ebben az ügyben ! De hát hiába a jóakarat, mert mint ezen értekezleteken is látni lehetett, a tengeri kígyóvá fejlődött dolog még mindig csak nyúlik és sem szakadni, sem törni nem akar- Azt azonban végtére is sikerült a várossal megértetni, hogy Gyapay Pál a város rovására a megyének semmiféle előnyöket nem kivan biztosítani. Az értekezlet elhatározta, hogyha a járásbiróságot Párkányba helyezik is, a telekkönyvek meghagyását kéri. Ehhez a főispán is hozzájárult. Csütörtök délben Kmety Károly több esztergomi polgárból álló küldöttséget vezetett Polónyi Géza igazságügyminiszterhez, kérvén, hogy a muzslai járásbiróságot helyezzék Esztergomba. Ugyanazon napon vezette Zlinszky István a miniszter elé a párkányiak küldöttségét. Ok viszont azt kérték, hogy a muzslai járásbiróságot helyezzék Párkányba. Mint értesülünk, hasonló kérelemmel fordul a napokban a miniszterhez Muzsla és Köbölkút küldöttsége is. * Requiém Rákóczy s bujdosó társaiért. A helybeli főszékesegyházban f. hó 29-én d. e. 9 órakor boldogult II. Rákóczy Ferenc fejedelem s bujdosó társainak lelkiüdveért ünnepélyes gyászmise fog tartatni, melyet nagy papi segédlettel Rajner Lajos dr. püspök, általános érseki helynök mond. A szent misén részt vesznek a megyei, városi, primaciai és káptalani tisztviselők, valamint a tanulóifjúság is, mely e napon szünetet élvez. A gyászistentisztelet előtt negyedóráig megszólalnak a bazilika harangjai. * Kolos napja. Az isteni gondviselés ismét megengedte, hogy szeretett főpásztorunk magas névnapját megünnepelhessük. F. hó 30-án van Kolos napja, melyet, mint minden esztendőben, ugy ez idén is ünnepélyes hálaadó istentisztelettel üli meg Esztergom városa. A bazilikában d. e. 9 órakor veszi kezdetét az ünnepélyes szent mise. Adja Isten, hogy ő Eminenciája mindnyájunk örömére még sok névnapot ünnepelhessen. * Mindenszentek ünnepe és halottak napja. November i-én, Mindenszentek ünnepén a főszékesegyházban d. e. 9 órakor Blümelhuber Ferenc dr. nagyprépost mondja az ünnepi szent misét, az esti szertartást pedig Rajner Lajos dr. ált. érseki helynök végzi. A szent beszédet ez alkalommal Molnár János prelátus kanonok tartja. — Halottak napján ugyancsak d. e. 9 órakor Rajner püspök pontifikál. * A főszékesegyházi kanonoki installációk. Tegnap, szombaton tartattak meg a helybeli főszékesegyházban a kanonoki installációk. A fökáptalan hat tagja, u. m. Blümelhuber Ferenc dr., Szilányi Ferenc, Rajner Lajos dr., Csernoch János dr., Graeffel János és Bogisich Mihály prelátuskanonokok fokozatosan előléptek, Andor György dr. hercegprimási irodaigazgató pedig uj mesterkanonoknak iktattatott be. Az installációk d. e. 9 órakor vették kezdetüket. Megelőzőleg az installálandók a kanonoki kápolnában letették az esküt, azután kimenvén a főszékesegyház szentélyébe, Szilányi Ferenc éneklő-kanonok szép latin beszédben megemlékezett boldogult Sujánszky Antal nagyprépostról, fájdalmának adván kifejezést egyrészt, hogy a kiváló férfiút a fökáptalan elvesztette, de másrészt örvend, mert az uj nagyprépostban igazán minden tekintetben érdemes, jeles, buzgó férfiút nyert a fökáptalan. Azután installálta Blümelhubert, az uj nagyprépostot, aki viszont őt iktatta be ünnepélyesen olvasó-kanonoki méltóságába. Harmadiknak következett Rajner püspök, ki éneklő-kanonok lett, őt is hasonlóképen Szilányi installálta, egyszersmind méltatván érdemeit is, amelyeknek élő bizonyítéka az a magasztos hivatal, amelyet visel. A Rákóczy s társai hamvainak hazaszállító s a temetésen is résztvevő parlamenti bizottságba besorozott Csernoch János prelátust távollétében Maszlaghy Ferenc kanonok helyettesitette. Csernoch, kit Rajner, az uj éneklőkanonok installált, őrkanonokká lépett elő. Azután a többieket is sorban Rajner iktatta be. Graeffel a főszékesegyházi, Bogisich pedig a barsi főesperesi stallumot foglalta el. Legutoljára Andor Györgyre került a sor. Szép, igazán szívből jövő latin beszéd kíséretében vezette uj stallumába Andort, Rajner, az érseki vikárius. Kiemelte, mennyire örül annak a kitüntetésnek, hogy oly kiváló férfiút emelt a királyi kegy e magas polcra, akinek ő is, mint vikárius, sokat köszönhet, hű, odaadó, fáradtságot nem ismerő munkásságáért, szorgalmáért. Minden egyes installáció előtt Kitner Elemér Ákos főszékesegyházi igazgató olvasta fel a királyi kinevező okiratot, majd pedig az installáció végeztével hatalmas »vivát« kiáltás hangzott el, melyet a főszékesegyházi énekkar is szép akkordokban adott vissza. A végén Te Deummal zárták be az ünnepélyes beiktatásokat s az ünnepi szent misét Andor György dr., az uj mesterkanonok celebrálta. Az installációkon a fökáptalan s a karpapság tagjain kivül ott láttuk a papság közül Brühl József c. kanonokot, Csárszky István dr. érseki titkárt, Haliczky Béla jegyzőt, Babura László dr. theol. tanárt, Kováts Theodoziust, a gremiális papság gyóntatóját, Siposs Antal hittantanárt, továbbá Vaszary Lászlót, a hercegprimási uradalmak jószágigazgatóját nejével együtt, Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelőt, Fekete Árpádot, a hercegprimási iroda tisztviselőjét, valamint az installáltak több rokonát és ismerősét is. * Főegyházmegyei hir. Laczkó Lajos, szklabonyai (Nógrádm,) plébános, kerületi jegyző, a kékkői esperesi kerület alesperesévé neveztetett ki. * Adomány. Az Esztergomban lakó Döller József nyug. cséréi esperes-plébános 5 koronát küldött szerkesztőségünkbe az országos kath, tanitói áraház céljaira. A kegyes adományt Walter Gyula dr. prelátus-kanonok, mint az országos tanitói segélyegyesület elnökének kezeihez juttattuk. * Főszékesegyházi karnagyunk beteg. Kersch Ferenc, főszékesegyházi! nk fáradhatlan, buzgó karnagya az O. M. C. E. VII. közgyűlésére akarván nemrég utazni Kalocsára, útközben hirtelen megbetegedett, ugy hogy most Kalocsán kénytelen az ágyat őrizni. Régi gyomorbaja támadta meg a kath. egyházi ének és zene terén elévülhetlen érdemet szerzett karnagyot.de — mint értesülünk —• állapotában hála Istennek már határozott javulás észlelhető. Adja Isten, hogy nemsokára ismét viszontláthassuk őt környezetünkben. * Santhó Károly f. A pozsonyi társaskáptalannak ismét gyásza van. Nemrég költözött el sorából a városunkban is jól ismert Varga kanonok, most legújabban Santhó Károly prelátus követte őt a boldogok hónába. A boldogultat 1842-ben szentelték pappá. Majd Lekérre, innét pedig Budapestre küldetett káplánnak, a szabadságharc idején 1849-ben mint az akkori egri érseknek Lonovicsnak kísérője, a béke-deputációval Ausztriában is járt, a hol a deputáció tagjaival (Majláth György, Antal, Batthyányi Lajos grófokkal és Deák Ferenccel) egyetemben fogságba került, azonban néhány nap múlva szabadlábra helyeztetett. 1864-ben a pozsonyi papnevelő-intézetnek (Emerieanum) 25 éven át aligazgatója ^"^f w^^iri JTK TOr*^ m ^i—^ _ ^ Templomberendező es oltárepitő vállalat. IXäVOlrä GS JtÍO/TbiöJl©A Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. = Budapest, IV. ker., Váci-utca 41. szám. = •r> Á TITTTTVr a r

^

e

^ se

.í

tet

tek némely ritka ásványvízben oly titkos gyógyeröt, melyet mágneses jelenségekkel magyaráztak. —1 Az igazi okot azonban csak a legújabb korban ismerték meg, amidőn néhány gyógyforrásban rádiumot fedeztek fel. Hazánkban ezen csodás elem ed- |pi\/|ÁMni |/QooPM\/Í7han ta

^^

tatott s igy érthetö a vele elérhető meglepő gyógyeredmény. Mar dig egyedül a Schmidthauer-féle lulVlnlMUI rxUOül U V IZUul I félpohárral használva eltávolítja a gyomorban és belekben fészkelő sokféle komoly betegség csiráját, s ezzel elejét veszi a baj kifejlődésének. Mint ivó kúra gyomor- és bélbajokban, továbbá eikövéredés, szivelhájasodás s az azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csúz és köszvénynél, vérbőségnél stb. kitűnő eredménnyel használható. Kapható Esztergomban minden jobb füszerkereskedönél. Nagy üveg 50 fillér, kis üveg 30 fillér. Föszétküldés a forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban.