ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-09-17 / 38. szám

ünnepély folyt le a püspök tiszteletére, aki az uj iskolának kiváló jótevője. Szebbnél-szebb szavalatok és 2, sőt 3 szólamu énekek képezték az ünnepély tárgysorozatát. Végén a nemzeti himnuszt az egész közönség együtt énekelte a gyermekekkel, ami igen ünnepélyes benyomást tett. Erre a püspök nagy örömének adott kifejezést a szép rendben lefolyt délelőtti és a jelen meglepetésszerű szép iskolaünnepély fölött. Megdicsérte Sziklai Vilmos főtanitót, akinek fáradságából került szinre ez a sok ritka énekszám. Buzdította a szülőket, hogy ne sajnálják az áldozatokat, melyekbe ezen kath. iskola föntartása kerül, becsüljék meg plébánosukat, kinek sok gondjába és fáradságába került ezen iskolának építése. Végül megköszönve a szép ünnepélyt, áldását adva a jelenvoltakra, hagyta el az iskolát. Mindenkinek arca sugárzott a hallottak fölött és ugy látszik mindenki kedves emléket vitt magával a Nagyölveden lefolyt bérmálás kedves napjáról, mely községünk évkönyvében kétségtelenül egyike lesz a legszebb emlékű napoknak. * Köszönetnyilvánítás. Házasnényén szept. hó 8-án szentelte föl Morvay Lipót ker. esperes a hivek közadakozása folytán létesült, Országh Sándor palata-ujpesti orgonagyáros által készitett igazán csinos kiállítású uj orgonát. A költségekhez hozzájárultak Csernoch és Graeffel prelátuskanonok urak is 10—10 koronával. Kegyes adományaikért ezúton is kifejezem hálás köszönetemet. Drozd Pál, plébános. * Felhívás. A bazilikái karének-iskolában a tanitás a jövő héten veszi kezdetét. Felhívom ennélfogva az érdeklődőket, szíveskedjenek hétfőn, folyó hó 18-án délután .V25 órakor az énekiskola helyiségében (katholikus legényegylet) jelentkezni. Kersch Ferenc, f. sz. e. karnagy. * Esztergomi fiúk Budapesten. A székesfővárosi tanitó-testület létszáma ismét két esztergomi fiúval gyarapodott. A székesfőváros tanácsa f. hó 9-én tartott ülésében ugyanis Fekete Győző és ifj. Paulovics Géza oki. tanítókat, városunk szülöttjeit, a székesfővárosi iskolákhoz megbízott tanítókul választotta meg. * Iparosaink a szabadkai kongresszuson. A hazai ipartestületek VII. országos gyűlése f. hó 8., 9. és 10-én volt Szabadkán. Ipartestületünket e nagygyűlésen Dőczy Ferenc elnök, Dudás János alelnök, Iványi Géza és Draxler Alajos képviselték. Az ípartörvény módosítása kérdésében Dóczy Ferenc előadóként szerepelt s határozati javaslata egyhangúlag elfogadtatott. * Tanügyi hirek. Révay Béla kőkeszi kántortanító, Barna János hizéri, Gottstein Lajos pudmericí, Longauer Izidor barsthaszári, Magos Kálmán egyházgellei, Matus Lajos párándi, Nagy Ferenc illésházai, Trltelszky Lajos sasvári, Szentgyörgyi Béla magyarsoókszelőcei tanitók, Boros Paula bajóthi, Dolovics Margit garamszentbenedeki, Kaszab Mária bajóthi, Petrik Margit mogyorósi, Sinirák Anna csalári és Zemann Etelka pozsonyszentistváni tanitónők állásukban véglegesittettek. — Fülöp János galánthai kántortanítót ő csász. és ap. kir. felsége f. évi aug. hó 19. Ischlben kelt legfelsőbb elhatározásával a népnevelés terén kifejtett sok évi buzgó szolgálati elismeréséül a koronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. — Államsegély. Halász János karvai, Húszamé Schalda Róza alsórécsényi tanitók fizetése ; Figula Ágoston nagyherestyéni, Metzker Mária nagymarosi, Mihálovics István dunamocsi, Misik Irén egyháznagyszegi, Seres Mihály bátorkeszi, Sztach Lajos csataji, Tóth Kálmán kékkői tanitók korpótléka államsegélylyel fedezve lőn. — Mentés. Dotter Nándor félli plébános az ottani iskolának harmadik tanteremmel leendő kibővítésére egyezer koronát adományozott. — Váltakozó tanítás. Az egyházhatóság megengedte, hogy Ipolynyéken az 1905—6. tanév folyamán a túlzsúfoltság megszüntetése miatt a váltakozó tanitás léptettessék életbe. * Az érsekuj vár vidéki r. k. népnevelők egyesülete, mely áll az érsekújvári, vágsellyei, udvardi, ürményi esp. ker. tanítói köreiből, f. évi szeptember hó 21-én Érsekujvárott, az »Arany Oroszlán« szálló dísztermében tartja fennállása óta XXIV. évi rendes közgyűlését. Tárgysorozat: D. e. 9 órakor szent mise a plébánia templomban. 1. Hymnus. 2. Elnöki megnyitó és jelentés. 3. Vaszary Kolos élete és működése. Irta és felolvassa Jernei János vágsellyei káplán. 4. Pápai hymnus. 5. A mult gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése, pénztárvizsgáló-bizottság kiküldése. 6. Az elemi- és középiskola összefüggése s az ezzel kapcsolatos teendők. Előadó Finta Ferenc közs. kath. főgimnáziumi igazgató. 7. Szentgyörgyi Ferenc volt soókszelőcei főtanitó emlékezete. Tartja Fehér János hosszúfalusi tanitó. 8. Valláserkölcsi nevelés és oktatás akadályai; az évvégi iskolai mulasztások okai s azok megszüntetését célzó intézkedés. Előadó Radó Pál királyrévi főtanitó. 9. Pénztárvizsgáló-bizottság, pénztáros, könyvtáros jelentése. 10. Társ-elnök, II. jegyző választása. 11. Indítványok: a) A püspökladányi tanitói-kör indítványa a magyar nyelv iskolai használatáról. Pártolásra ajánlja az érsekújvári kör. b) A közp. bizotts. tagok fuvar- és napidijának az egyesületi pénztárból való kijárultatása, c) Egyesületünk 25 éves fennállásának megünneplését előkészitő bizottság kijelölése, d) Egyéb indítványok, felszólalások, melyek a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg az egyesületi einökhöz intézendők. 12. Szózat. * Gyászrovat. Özv. Tollée Gyuláné, ki nagybeteg atyja, dr. Feichtinger Sándor látogatására érkezett városunkba, hirtelen rosszul lett s három napi betegség után f. hó 11-én 53 éves korában meghalt. Temetése 13-án volt óriási részvét mellett. — Ivanits István, 48-as honvéd és nyugalmazott megyei pénztárnok tegnap, 16-ári reggel meghalt. A 72 éves öreg úr az utóbbi időben sokszor betegeskedett s meggyengyült szervezete nem birt erőre kapni. Halálát Esztergomban sokan gyászolják, kiterjedt rokonságán kivül sokak jó barátja volt. * Katonáink hazaérkezése. A Nyitra vidékén tartott nagy hadgyakorlatok kedden délben fúvattak le s az összesereglett csapat a szélrózsa minden irányában indult helyőrségére. Háziezredünk, valamint a 76-ik gyalogezred tényleges szolgálatban levő katonái pénteken, a délelőtti órákban érkeztek meg Párkány felől, kik az utat gyalog tették meg. A 26-ik gyalogezred tartalékosai .mintegy 500-an szerdán reggel vasúton érkeztek városunkba, mig a tisztikarnak nagy része kedden este és éjjel jött meg. * A közigazgatási bizottság ülése. F. hó 13-án tartotta meg vármegyénk közigazgatási bizottsága rendes havi ülését. A vármegye főispánja ez alkalommal ép szabadságon lévén, az elnöki tisztet az alispán töltötte be. Az ülés meglehetősen egyhangú volt. A szakreferensek havi jelentéseit a bizottság minden vita nélkül vette tudomásuJ. Csak a pénzügyigazgató jelentése keltett némi érdeklődést. E jelentés szerint az adóbetiltás miatt az állami adók nagy csökkenést mutatnak. Erről elég világos képet nyújtanak a jelentésben foglalt adatok. Ez évi augusztus hó hó folyamán egyenes adóban befolyt 27156 kor. 85 fill., mig a mult év augusztus havában 262473 kor. 16 fill. A csökkenés tehát 235316 kor. 26 fill. Hasonlóan nagy különbséget mutatnak a többi adónemek is. * Pályázat. A báró Sina Simon féle volt népiskolai tanitók segélyezésére rendelt alapítványnál egy 200 koronás hely lévén üresedésben, felhivatnak a volt, elaggott, munkaképtelen állami, községi és izr. hitfelekezeti néptanítók, valamint az ilyen tanitók árvái, hogy ezen alapítványi segély-összegre leendő pályázatuk felterjesztése céljából Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőjénél (Esztergom, vármegyeház) jelentkezzenek. * Könyvtár áthelyezés. A párkánykerületi tanitók Párkányban tartott legutóbbi közgyűlése a járásköri könyvtár székhelyéül Párkány községet jelölte ki. Könyvtárosnak Mucsi Vince párkányi tanitót választotta meg. a közgyűlés. A könyvtár már át van szállítva Szölgyénből és a legközelebbi őszi közgyűlés alkalmával a tagok rendelkezésére áll. * Tanitóválasztás. A Kőhíd gyarmaton Cziglényl Gyula távoztával megüresedett tanítói állásra az iskolaszék pályázatot hirdetett. 16 pályázónak érkezett be a kérvénye. Az iskolaszék Klász Ágoston segédlelkész elnöklete alatt f. hó 12-én a pályázók közül Bitter Béla farnád i tanitót választotta meg. * Takarékbetétek elévülése. Sokan nem tudják talán, különösen akiknek kezén alapítványok forognak, hogy a takarék-betétek, -— ha e klauzula benn van az illető pénzintézet alapszabályai között — 30 év alatt elévülnek, ha nem forgatják. Forgatás alatt értendő az, ha a tőkéből akár kiveszünk, akár ahhoz hozzáteszünk, vagy legalább a kamatokat hozzácsatoljuk. Nem minden pénzintézet részesiti tehát feleit, vagy azok leszármazottait a Kalázs-i szerencséi! örömében, hanem 30 év leforgása után a holt tőkét egyszerűen bekebelezi. * A szociáldemokraták futása Selmecbányáról. Szept. 10-én 3 budapesti szociáldemokrata gyűlést tartott Selmecbányán. A legelső szava Kossuthot gyalázta. Nem kellett több. A jelenlevő nagyszámú nép többé szóhoz se engedte. Abcug, eláll! ki a határból, fütty-szó, Kossuth-nóta volt a válasz a nép részéről, mig végre lett volna több is, de a 3 vezér eközben a városból gyors-lépésben a rendőrök fedezete alatt kivonult. * Olcsóbb lesz a villám. A város és a villamos világitást vezető társaság között szerződésileg van biztosítva, hogy ha az elfogyasztott áram bizonyos mennyiséget ér el, olcsóbb lesz a villamos világítás. A társaság most arrról értesítette a várost, miszerint a fogyasztók annyira szaporodtak, hogy a villamvilágitás hektowattonkint jövő év kezdetétől 1 fillérrel olcsóbb lesz. * A szociáldemokraták Vadkerten. A szociáldemokraták f. hó 10-én Nógrád-Vadkerten is próbáltak szerencsét. A mezei munkások ugyanis helyzetükön javítani akartak, nem volt, aki őket támogatta volna törekvésükben, azért elfogadták a feléjük nyújtott kezet, mely segítséget ígért. Schvarcz Ambrus budapesti szoc.-demokrata volt a hivatalos szónok. A munkások szervezéséről és az általános titkos választói jogról beszélt, az előbbiről talpraesetten és keresztény szellemben, az általános választói jókról pedig szociáldemokrata szellemben s támadva a koalíciót. Egész beszédén meglátszott a ravasz óvatosság ; ugyanis tudta, hogy csak néhány névleges szocialista van a községben és látta, hogy ott van a nép lelkipásztora, Bakos János esperes-plébános. Schvarcz A. beszédére Bakos János esp.-plébános válaszolt. Kijelentette, hogy a szervezés munkáját ő vette kezébe, mert a gyűlés napjának reggelén nála volt a helybeli szocialisták feje és támogatását kérte. O teljesiti kérésüket, közbenjáró lesz a munkaadók és munkások között. Nincs szükség idegen társulatokra, a bajt helyben lehet orvosolni és pedig ingyen. Mikor a szónok felsorolta, hogy a szociáldemokrata vezetőség mi mindent tett már a nép érdekében, a háta mögött egy jókedvű szocialista közbeszólt: Ejnye, ami jó, azt mind a — zsidók csinálják. A gyűlés a legszebb rendben, nyugodtan oszlott fel. * Hirtelen halál. Perger Mihály e.-bajnai gazda e hó 9-én üres szekérrel indult el hazulról. Még csak rövid utat tett meg a szekérrel, midőn az ökrök valamitől megijedtek, a gazdát leütötték lábáról s a szekeret átragadták rajta. Félig eszméletlenül feküdt, midőn észrevették s mielőtt orvosi segítség érkezett volna, kiszenvedett. * A zálogházak titkai. Az elzálogositott holmik ugyancsak érdekes dolgokat mesélhetnének. Hány kis vígjáték és nagy tragédia játszódik le e holmik körül, ki tudná azt megmondani. Nemrégiben a párizsi zálogházak igazgatója nyugalomba vonulván, megírta emlékiratait, könyvbe foglalta azokat a tapasztalatait, a melyeket ez intézmény körül szerzett. O mondja el többek között, hogy 1849. június 26-án eladtak egy kis ezüst órát, a melyet 1817. január 8-án zálogosított el valaki 8 frankra. Az órát, a mely 32 esztendeig volt zálogban, 1847. december 8-án »ujitották meg* utoljára. Tulajdonosa 32 éven át körülbelül 30 frankot fizetett kamatokra. Megindították a nyomozást az óra tulajdonosa után, ekkor kiderült, hogy az órájához hűségesen ragaszkodó ember meghalt. Ezért nem folytatta a meghoszszabbitást. Egy más alkalommal az igazgató egy szegény öreg asszonnyal beszélgetett, aki ötödször vagy hatodszor hosszabbította meg 3 frankos zálogcéduláját. Az igazgató megkérdezte tőle, hogy olyan nagy becsben tartja-e azt a holmit, hogy ennyi kamatot nem sajnál érte? — Ez minden, ami szegény anyám után rám maradt, — mondta az asszony sirva. — Hát miért nem váltja ki ? — Nem tudom. Nagyon szegény vagyok. Az igazgató elhozatta a csomagot és felbontotta. Egy régi selyemszoknya volt benne. Az igazgató erre kiváltotta a szoknyát és az öreg asszony a boldogság könnyeivel a szemében vitte haza az értékes kincset. * Öngyilkosságok. Farnadon Reménység Ferenc 90 éves földmives szeptember hó 10-én felakasztotta magát. Igazán elszomorodik az ember, ha látja, hogy ilyen ember, kit az Isten ily szép korral áldott meg, maga veszi el gyalázatos módon életét. — Kétyen f. hó 9-én Radó Antal községi jegyző neje, mig férje a vasúthoz hajtatott, — hogy elutazó anyósát elkísérje, — karbolsavat